Vas Népe, 1967. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-01 / 206. szám

2 A Minisztertanács ülése (Folytatás az 1. oldalról) üzemek még ennek eredmé­nyeként sem tudják termelési, beruházási költségeiket teljes egészében az, árbevételből fe­dezni — bár az intézkedések hatására a saját források ará­nya a korábbihoz képest szá­mottevően növekszik —, to­vábbra is szükséges a mező­­gazdaságban felhasznált ipari anyagok, beruházások és szol­gáltatások után állami támo­gatások, kedvezmények nyúj­tása. Az alkalmazásra kerülő ártámogatási rendszer alapve­tő célkitűzése, hogy a mező­­gazdasági üzemek beszerzési árszínvonala számottevően ne emelkedjék. Az új jövedelem­szabályozási rendszer az üze­mi érdekeltségen keresztül ösztönöz a gazdaságpolitikai célkitűzések megvalósítására. A mezőgazdaságban terme­lési célra felhasznált ipari eredetű eszközök, anyagok, szolgáltatások ártámogatásánál a határozat abból indul ki, hogy az új gépek, alkatrészek ára és a gépjavítási díjak kö­zött olyan arányt kell kiala­kítani, amely helyes irány­ban befolyásolja a mezőgaz­dasági üzemeket új gépek vásárlására, a gépek felújítá­sára, javítására. A kormányhatározat fontos intézkedése, hogy a mezőgaz­daság gépesítéssel kapcsolatos költségei, az új gépek és a pótalkatrészek beszerzési árai, valamint a gépjavítás és gépi munka díjai számottevően nem emelkedhetnek. Ez az in­tézkedés elősegíti az anyagi­­műszaki bázis további fejlesz­tését. A különböző mezőgazdasági üzemek közötti különbségek csökkentése és az egyenlő feltételek megteremtése érde­kében, a növényvédő- és gyomirtó­szerek 1968. évi be­szerzési árszintjét valamennyi mezőgazdasági felhasználó ré­szére egységesen határozzák meg. A mezőgazdasági nagyüze­mek beruházásainak támoga­tása a jövőben is fennmarad, de a támogatás módszere megváltozik: az eddig férőhe­lyenként és az ültetvényeknél katasztrális holdanként meg­határozott támogatást a jövő­ben egyszerűbb módon, a be­ruházások költségének száza­lékában kell meghatározni. A támogatás összegének megha­tározásához alapul vehető be­ruházási költségek felső hatá­rát normatívák kiadása útján szabályozzák. Az­ ártámogatást a terme­lőszövetkezetek és az állami gazdaságok külön engedélye­zési eljárás nélkül — beruhá­zási forrás­ként — vehetik igénybe, ha a beruházások megvalósításához előírt ható­sági engedélyekkel, tervdoku­mentációval rendelkeznek, va­lamint a beruházás költsége és az árkiegészítés közötti különbözetet saját erőből, il­letve hitelből biztosították. A gazdaságpolitika érvénye­sítése érdekében az ártámo­gatás mértéke különböző lesz. Például 70 százalékos az ár­támogatás a szarvasmarha- és a sertéstenyésztés épületei­re, az ültetvények közül a cseresznye, a meggy, a kajszi és a bogyós gyümölcsök, va­lamint a történelmi borvidé­keken végzett minőségi bor­szőlő-telepítésekre; 50 százalé­kos a támogatás az öntözőte­lepek létesítése, a feldolgozó- és tárolóépületek, valamint az üzemi járulékos beruházások megvalósítása esetén; 30 szá­zalékos a támogatás például a csemegeszőlő és az egyéb gyü­­mölcstelepítések után. Nem nyújtható támogatás a termeléspolitikai szempont­ból nem indokolt beruházá­soknál, például őszibarack és révalma-telepítések után. Továbbra is teljes egészében a központi költségvetés ter­hére lehet megvalósítani a mezőgazdasági üzemek bekö­tőútjainak, távvezetékeinek építését, valamint az új er­dőtelepítési és fásítási beru­házásokat. A határozat rendelkezései kiterjednek a mezőgazdasági üzemek talajvédelmi, talajja­vítási, vízrendezési és a rét, valamint legelőjavítási mun­kálatok támogatására is. A talajvédelmi munkák növelése és az üzemi erőforrások fo­kozott bekapcsolása érdeké­ben a jövőben a teljes álla­mi támogatás megszűnik, fo­lyósítása az összes költség meghatározott százalékában (70, illetve 50 százalék) törté­nik. A vízrendezés céljára nyújtott állami támogatás összege a jelentős belvízkárok mielőbbi elhárítása érdeké­ben növekszik. A kormány határozata — nagy népgazdasági fontossá­gára tekintettel — továbbra is jelentős támogatást biztosít az állattenyésztés, különösen a szarvasmarha-tenyésztés és a gyapjútermelés fejlesztésé­hez. 1968-tól kezdve a terme­lőszövetkezetek a jelenlegi tá­mogatás helyett a közös tu­lajdonban levő tehenek és előhasi üszők élveszületett borjai után egységesen 2000 forint állami támogatást kap­nak. Az állami gazdaságok szarvasmarha-tartását az érté­kesített tej mennyisége és az értékesített vágó- és hízott­marha árbevétele után megál­lapított ártámogatással kell segíteni. Fontos népgazdasági érdek a háztáji-, a kisegítő- és az egyéni gazdaságok szarvas­­marha állományának fenntar­tása és fejlesztése. Ezért csak a gazdaságok adás-vételi szer­ződés keretében a jelenlegi 3000 forintos támogatással szemben 5000 forintos árked­vezménnyel vásárolhatnak vemhes üszőt. A gümőkór elleni védeke­zés folytatása érdekében a je­lenleg biztosított állami tá­mogatások továbbra is fenn­maradnak. A kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek és álla­mi gazdaságok továbbra is pénzbeli állami támogatásban részesülnek, minthogy áruér­tékesítésből származó alacso­nyabb bevételeikből az átla­gosnál nagyobb termelési költ­ségeik nem térülnek meg. A támogatás célja, hogy a saját erőfeszítések kiegészítésekép­pen állami eszközökkel is csökkentse ezen üzemeknél a kedvezőtlen természeti ténye­zők negatív hatását, lehetővé tegye a vállalatszerű önálló gazdálkodást, ösztönözzön a termelés növelésére, a jöve­delmezőség fokozására. Területi elhatárolással — az eddigi kísérleti módszerek to­vábbi kiterjesztésével és to­vábbfejlesztésével (például árkiegészítés támogatás, stb.) többféle dotációs formát le­het alkalmazni. A kedvezőtlen adottságú ál­lami gazdaságok részére — a nyereségérdekeltségi rend­szerrel összefüggésben — az árbevétel arányában lehet tá­mogatást biztosítani. A mezőgazdasági termelő­­szövetkezetek szakmai veze­tésének megerősítését jelentő­sen segítette a korábbi hatá­rozatok alapján folyósított ál­lami támogatást. Ezt a támo­gatást a jövőben fokozottab­ban , a fiatal szakemberek munkábalépésének, illetve le- Iplorychco­mnek előmozdítására kell fordítani. A korábbi határozat alap­ján kihelyezett szakemberek részére a kiegészítő javadal­­mazás továbbra is fizethető. A kedvezőtlen adottságú ter­melőszövetkezetekben a hatá­rozat alapján engedélyezett ki­egészítő javadalmazásokat egy alkalommal két évre meg le­het hosszabbítani és kivétele­sen új kiegészítő javadalma­zást is lehet engedélyezni. A jövedelemszabályozás rendszerével összefü­ggésben az új intézkedések módosítják a mezőgazdasági területeket ál­talában érintő földadót, va­lamint a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek jövedelem­­adóját. Az 1968-tól alkalmazásra ke­rülő földadó-rendelet szerint az adózók köre bővül, mert a rendelkezés többek között az állami gazdaságokra is kiter­jed. A földadó továbbra is a föld kataszteri tiszta jövedel­mét veszi alapul, de mértéke a közös gazdaságokra nézve a föld minőségét jelző átlagos aranykorona-érték szerint dif­ferenciáltan kerül megállapí­tásra. A földadó-kulcsok a föld ér­tékével együtt arányosan nö­vekednek. Az a gazdaság, amelynek egy holdjára eső aranykorona-érték 4-nél ke­vesebb, mentesül a földadó fizetése alól. A földadót pénz­ben kell fizetni. A jövedelemadó a termelő­­szövetkezetekben továbbra is a tagok részesedése alapján kerül kivetésre, 6 százalékos adókulcs alkalmazásával. A termelőszövetkezeti alkal-­móra után 1968. ja­nuár 1-től 17 százalékos tár­sadalombiztosítási járulékot kell fizetni. Az országos műszaki felosztási bizottság feladatai Az országos műszaki fej­lesztési bizottság eddigi alap­vető feladata a kormány gaz­daságpolitikai döntéseit és a népgazdasági terv műszaki megalapozását szolgáló tanul­mányok, koncepciók készítése volt. Ez a feladatköre a jö­vőben is megmarad, de bizo­nyos vonatkozásban megvál­tozik; mivel ezután a mi­nisztériumok saját ágazatuk fejlesztési irányzatairól széle­sebb körben készítenek majd tanulmányokat, koncepciókat, az OMFB jobban koncentrál­hatja erőit olyan átfogó mű­szaki-gazdasági tanulmányok, irányelvek, koncepciók kidol­gozására, amelyek több ága­zat összefüggéseit, együttes fejlesztési lehetőségeit komp­lexen tartalmazzák. Az OMFB készíti elő azo­kat a kormányhatározatokat, amelyek a műszaki kutatás általános fejlesztését mozdít­ják elő. Egyezteti a miniszté­riumok és a főhatóságok állás­pontját a kormány műszaki kutatásokat érintő tudomány­­politikai döntéseinek előké­szítése során. Javaslatokat tesz a kormánynak a­­ nagy­­népgazdasági jelentőségű mű­szaki kutatások elvégezteté­sére. Az új gazdasági mechaniz­musban az állami szerveknek új módon kell befolyást, irá­nyító hatást gyakorolniuk a vállalatok műszaki fejlesztési tevékenységére. Ezért szükség van a gazdasági szabályozó eszközök hatásának állandó figyelemmel kísérésére és an­nak vizsgálatára, hogy előse­gítik-e a tudomány és a kor­szerű technika gazdaságos al­kalmazását. Ezt a feladatot valamennyi minisztériumnak és országos hatáskörű szerv­nek el kell látnia. Az OMFB-re — mint a kormány műszaki tanácsadó szervére — az a feladat hárul, hogy a népgaz­daságban ezen a területen ál­talában jelentkező kedvező, vagy káros tendenciákat fel­tárja és az előbbiek támoga­tására, az utóbbiak korrigá­lására alkalmas intézkedése­ket kezdeményezzen. Az OMFB feladata, hogy tanul­mányozza a több tárcát is érintő műszaki jellegű hatósá­gi szabályozást és amennyi­ben szükséges, javaslatokat tegyen a kormánynak megfe­lelő intézkedésekre. A jövőben jelentősebbé vá­lik az olyan műszaki jellegű szolgálatok megszervezése, amelyek megkönnyítik, elő­segítik a vállalatok racionális működését. Specializált intéz­mények rendelés, megbízás alapján ilyen jellegű szolgál­tatásokat végeznek majd vál­lalatok, intézmények számá­ra. E szolgálatok megszerve­zése, ezzel foglalkozó vállala­tok létsítése és fejlesztése, valamint a felettük a felügye­let gyakorlása az illetékes minisztériumok és országos hatáskörű szervek feladata, amennyiben a vállalat tevé­kenysége egy ágazatot szolgál. Az általános érdekű műszaki szolgálatok megszervezése vi­szont az OMFB-re hárul. Az OMFB kibővített fel­adat- és hatásköre ellenére sem válik a műszaki fejlesz­tés adminisztratív funkcioná­lis szervévé, továbbra sem lát el felügyeletet más mi­nisztériumok vagy főhatóságok műszaki fejlesztéssel kapcso­latos tevékenysége felett. Az új kormányhatározatnak ez az intézkedése is a gazdasági mechan­i­zmus reformj­ának szelleméből fakad, amely sze­rint a műszaki kutatás és fej­lesztés a gazdasági fejlődés szerves, el nem választható része, s ezt a tevékenységet — minden szinten — alá kell rendelni a konkrét társadal­mi és gazdasági céloknak. (MTI) Külföldi kaleidoszkóp VALENCIA Egy valenciai katonai bíró­ság szerdán 12 hónaptól négy évig terjedő börtönbüntetésre ítélt öt spanyol személyt az­zal a váddal, hogy ,,inzultál­­ták” a fegyveres erőket. Az elítélteket, több mint ötszáz társukkal együtt, a május 1-i tüntetések alkalmával vették őrizetbe. ADEN A nemzeti felszabadí­tátt front szerda este bejelentette, hogy ellenőrzése alá vett egy, az adeni államhatártól mint­egy 800 méterre fekvő közsé­get Egy másik adeni hír sze­rint a Flosy visszavonta ked­den kiadott háromnapos sztrájkfelhívását. PÁRIZS Szerdán este a párizsi Mu­­tualité-palota nagytermét a francia főváros lakosainak ez­rei töltötték meg, akik nagy­gyűlésen tiltakoztak az ame­rikaiak vietnami agressziója ellen. SANTO DOMINGO Joaquin Balaguer domini­kai elnök szerdán rendeleti­leg lezárta a határt Dominika és Haiti között, mivel „fel­forgató elemek” az utóbbi időben többször megpróbáltak átjutni a határon. A khartoumi csúcsértekezlet tanácskozásai Csütörtökön délelőtt az arab államfők és képviselők a Szu­dán Hotelben ismét tanácsko­zásra ültek össze. Khartoumi megfigyelők szerint rendkívül kedvező hatással van az érte­kezlet légkörére az az egyez­mény, amelyet Nasszer elnök és Fejszál király Mahgub szu­­dáni kormányfő közvetítésével az éjszaka folyamán kötött meg a szudáni miniszterelnök házában. Az este 11.10-kor kezdődött és csütörtökön 1.10-kor befe­jeződött hármas tanácskozás után a szudáni miniszterelnök felolvasta az egyezményről ki­adott közleményt. A szudáni kormányfő hozzá­fűzte, hogy Nasszer elnök és Fejszál király nemcsak a je­meni viszály rendezésé­jen ál­lapodott meg, hanem minden más köztük fennálló vitatott kérdés rendezésére is erőfeszí­tést tesz. Üdvözölte a meg­állapodást, amely az első nagy lépés az arab országok viszályainak felszámolására. VAS NÉPE Huszonnyolc éves tanulság Huszonnyolc esztendőv­el ezelőtt, 1939 szeptember el­sején támadt a náci hadigépezet Lengyelországra. Hiába volt a nyugati hatalmak békítgetése és engedékenysége, a Csehszlovákia feldarabolását eredményező müncheni egyezmény nem elégítette ki Hitlert, inkább vérszemet kapott a további büntetlen hódításokra. És azon a hu­szonnyolc évvel ezelőtti hajnalon, 4 óra­­ 45 perckor az állig felfegyverzett Wehrmacht ledöntötte a lengyel határ­­sorompókat, a Luftwaffe még a földön megsemmisítette a lengyel légierőt é­s Hitler serege akadály nélkül törhetett előre. A Lengyelország határait „garantáló” angol és francia hadseregek lábhoz tett fegyverekkel várakoztak, s miközben a nácik Varsót és Lodzot bombázták, az angol légierő gépei hatmillió röpcédulát dobtak a német váro­sokra ... Ezzel az agresszióval vette kezdetét a második vi­lágháború, amelynek során a német fasizmus csaknem egész Európát leigázta. Két esztendővel később a Wehr­macht­ betört szovjet földre, de ez megpecsételte a hitler­­izmus sorsát. A fasizmus és támogatóinak, csatlósainak legfőbb célja az Októberi Forradalom országának megsem­misítése volt, kísérlet arra, hogy feltartóztassák azt a történelmi folyamatot, amely a kapitalista rendszer pusz­tulásához vezet. A második világháború azonban antifa­siszta felszabadító háborúvá változott azok számára, akik Európában Németország, Olaszország s­ ezek csatlósai, il­letve Ázsiában Japán ellen harcoltak. Közel hat esztendőn át mintegy negyven millió em­ber pusztult el, városok szá­zai, falvak tízezrei dőltek rom­ba. A fasizmus azonban nem tört át! A háború fő terheit viselő Szovjetunió hadserege Berlinig kergette vissza és barlangjában mért halálos csapást a fasiszta fenevadra. S ugyanígy a Szovjetunió belépése a Japán elleni hadjárat­ba, siettette azt a fegyverletételt, amelyet huszonkét évvel ezelőtt 1945 szeptember 2-án a Missouri csatahajó fedél­zetén a japán megbízottak aláírtak. Azóta is a Szovjetunió és a szocialista országok küz­döttek a legkövetkezetesebben egy újabb világégés elleni igyekeztek minden módon megakadályozni a fasizmus és a nyugatnémet militarizmus újjáéledését. A békés egymás mellett élésért, az európai biztonságért és az általános le­szerelésért, az atomfegyverek eltiltásáért folyó küzdelem mind ezt szolgálja. Az agress­zív tervek elől nem békítge­­té­ssel, hanem erőink megszilárdításával, az agresszor le­leplezésével és elszigetelésével kell küzdeni — tanítja a mai világ számára is a huszonnyolc esztendővel ezelőtti hajnali orvtámadás leckéje. * (S. T.) Ülést tartott a városi tanács (Folytatás az 1. oldalról) melőszövetkezetek, a tsz-közi társulások jelenléte kedvezően befolyásolta. Több áru — csir­ke, tojás,­­ baromfi, burgonya, tejtermék — ára csökkent, a zöldség- és gyümölcsfélék vi­szont drágábbak voltak az idén a múlt év hasonló idő­szakának árainál. Ami a vendéglátóipar mun­káját illeti, a szállodai szo­bák iránti igényt időszakon­ként még a turistaszálló és a camping teljes igénybevéte­le mellett sem mindig tudjuk kielégíteni. Az éttermi ellá­tottság terén a helyzet ked­vezőbb. A különböző iparcikkek for­galma 11 százalékkal volt ma­gasabb a tavalyinál az idei év első felében. Elsősorban a tartós fogyasztási cikkekből vásárolt többet a lakosság, de több kötöttáru és felső konfekció is fogyott. A jelentés részletesen fog­lalkozik a tüzelő, az építő­anyagellátás eredményeivel, gondjaival, a bolti szolgál­tatások fejlődésével, s a bol­tok dolgozóinak a vásárlók­kal szemben tanúsított maga­tartásával. Megállapítja ez utóbbiról, hogy a boltok törzs­gárdája kialakult, ennek, va­lamint a szocialista munka­versenynek a hatására mind kevesebb a visszaélés, a súly­csonkítás és az árdrágítás. A jelentést követő vitában 22 felszólalás hangzott el. A felszólalók túlnyomó többsége a hálózat további fejlesztését, bővítését, korszerűsítését kér­te. Különösen a város külső kerületeinek a lakói igénylik ezt. Többen javasolták, hogy a város hús-, zöldség- és gyü­mölcsellátása érekében te­remtsenek kapcsolatot az il­letékesek még több termelő­­szövetkezettel, állami gazda­sággal, s tegyék lehetővé, hogy áruikat a piacra hozhassák. Több kifogás hangzott el az üzemélelmezési vállalat által szállított ételek rossz minő­sége miatt. Vámos József elvtárs fel­szólalásában midezeken túl hangoztatta, hogy a két év előtti és mai vita között alap­vető a különbség. Akkor in­kább a piaci ellátás, most a kereskedelmi hálózat fejlesz­tése áll a vita központjában, s ez egyúttal utal arra is, hogy a piaci elárusítóhelyek építése, a szentesiek, csong­rádiak bevonása a város el­látásába helyes lépés volt. Mennyiségileg és minőségileg alapvetően megjavult a vá­ros ellátása. A külterületek jobb ellátá­sa érdekében javasolta Vámos elvtárs, adjunk ki egy-két en­gedélyt magánkereskedőknek.­­ Mint mondotta , nem kell tőlük félteni a szocialista jö­vőnket. A lakosság igényei­nek ki nem elégítése veszé­lyesebb, mintha néhány ipar­­engedélyt adunk. Az elhangzottakra Keszei elvtárs adta meg a választ, majd a tanácsülés a jelentést elfogadta. Ugyancsak elfogad­ták Szombathely Város Ta­nácsa költségvetési és folyó­számlás szerveit, valamint jó­léti intézményeit 1967. első félévi gazdálkodásáról szóló jelentést is, amelyet Horváth István, a pénzügyi osztályve­zetője terjesztett elő. Végezetül bejelentésekre, majd az interpellációkra ke­rült sor. Pásti István a kioszk feletti út kijavítását kérte, hogy gépjárművekkel is meg lehessen az új létesítményt közelíteni. A szükséges javí­tást elvégzik, jövőre pedig makadám út épül ezen a ré­szen. Gaál Béláné kérte, hogy a Savaria téri lakótömb udva­rán ne engedélyezzék a ter­vezett 24 garázs megépítését, tekintettel arra, hogy 200 gyerek lakik ebben a tömb­ben, s tekintettel arra, hogy a lakók hozzájárulását meg­előzően néhány aláírónak nem mondták meg, hogy garázs­­építés hozzájárulásához kérik az aláírásukat. Kérésére azt a választ kap­ta, hogy mivel a lakók 54 százaléka a garázsok építésé­­hez írásban hozzájárult, a garázsokat felépítik. Az in­terpelláló a választ nem fo­gadta el, és kérte az illeté­keseket, az ügy kivizsgálására. — v—I — Fontos tudnivaló a külföldi gyógyszerekről Az egészségügyi miniszter szeptember elsejei hatállyal szabályozta a külföldi gyárt­mányú insulin és szájon át szedhető antidiabe­tikumok, cukorbaj elleni gyógyszerek rendelését és kiszolgáltatását. Intézeten kívül gyógykezelésre ezeket a külföldi gyógysze­reket csak akkor szabad ren­delni és kiadni, ha ennek szükségességét valamelyik orvostudományi egyetem bel­klinikája vagy erre kijelölt belgyógyászati osztály megál­lapította. Erről a beteg két példányban igazolást kap. Az egyiket megőrzi, a má­sikat pedig átadja a lakása szerint illetékes rendelőinté­zetnek. Az igazolás alapján felírják számára az igazolás­ban megjelölt gyógyszert és a vényt a budapesti 507-es gyógyszertárnak juttatják el. A gyógyszertár a betegnek a gyógyszert kiadja, vagy a postán megküldi és egyúttal tudatja, hogy biztosította szá­mára a folyamatos kezelés­hez szükséges gyógyszermeny­­nyiséget. A továbbiakban az értesítés alapján a beteget gondozó kezelőorvos írja fel a külföldi gyógyszert. 1967. szeptember 1. Péntek

Next