Vas Népe, 1969. január (14. évfolyam, 1-24. szám)

1969-01-03 / 1. szám

Kinevezték az új csehszlovák kormányt Továbbra is­mernik a miniszterel­nök Ludvik Svoboda, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság elnöke 1969. január 1-én, a csehszlovák föderációról szóló első alkotmányos tör­vénynek megfelelően, kinevez­te a Csehszlovák Szocialista Köztársaság új kormányát. A főbb tárcák megoszlása a kö­vetkező: O. Cernik, a kormány el­nöke, O. Colotka, S. Fab­ian, F. Hamouz és V. Wales, a kormány elnökhelyettesei, M. Dzur vezérezredes, honvédel­mi miniszter, J. Marko kü­lügyminiszter, J. Pelnar be­lügyminiszter, J. Tabacek kül­kereskedelmi miniszter, K. Bodia miniszter, a Csehszlo­vák Tudományos Akadémia levelező tagja, a mezőgazda­ságii és élelmezésügyi bizottság elnöke, J. Havelska miniszter, a sajtó- és tájékoztatási bi­­zotság elnöke, V. Pleskot kü­lügyi államtitkár. A csehszlovák kormány hadügyi államtitkárát későbbi időpontban nevezik­­. A csehszlovák föderáció első napja Szerda, 1969. január elseje óta jogilag élet­be lépett a kü­lön cseh és szlovák nemzeti egységekből álló csehszlovák föderáció. A cseh és szlovák nemzet ezentúl párhuzamos életet él, mindegyikük külön­­külön ura sorsának bizonyos területeken. Mindkét nemzet közös érdekből szuverenitása és hatásköre egy részét a kö­zös szövetségi államra ruházza át. " , A szövetségi állam, amely­nek élén közös államfő áll, továbbra is igen erős marad és számos lényeges szektor hozzátartozik teljes egészé­ben (külügy, hadügy), mások pedig, mint például a belügy, a tervezés, a pénzügyek, a külkereskedelem és a munka­ügyek részlegesen tartoznak a szövetségi állam hatáskö­rébe. Ludvik Svoboda, csehszlo­vák elnök újévi köszöntőben elemezte az 1968-as év ta­pasztalatait. Rámutatott, hogy mindaz, ami 1968. januárja után történt, nem azonosít­ható pusztán személyi válto­zásokkal. „Kifejezésre jutott népünk elhatározása, hogy szakít mindazzal, ami a tár­sadalom fejlődését fékezte” — mondotta. „Tudjuk — folytatta az el­nök —, hogy a nagy célok nehézségek közepette valósul­­nak meg. Népünk törekvéseit is megrázkódtatások és zava­ros jelenségek kísérték. Olyan kísérletek is történtek, hogy ezeket a törekvéseket érde­keinkkel ellentétes célok el­érésére használják fel”. „Az 1969-es év — mondotta ezután Ludvik Svoboda — mindenekelőtt a föderalizálás éve lesz”. Ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy a föderációs aktussal a szlovák népnek az önálló államiságért vívott hosszú harca fejeződött be. Koszigin em Grom­eco távirata Aleksziej Koszigin távirat­ban üdvözölte Oldirich Cer­­niket, a csehszlovák kormány elnökévé történt kinevezése alkalmából. A táviratban Koszigin han­got ad annak a meggyőződé­sének, hogy „A Szovjetunió és Csehszlovákia közötti test­véri barátság szálai tovább erősödnek a két nép javára, a szocialista országok egységé­nek erősödése érdekében.” ★ Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter táviratban üdvözölte Jan Markot, Cseh­szlovákia külügyminiszterévé történt kinevezése alkalmából. Magyar államférfiak üdviselete Fook Jenő, a magyar for­radalmi munkás-paraszt kor­mány elnöke táviratban üd­vözölte Oldrich Cemiket, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság szövetségi kormánya megalakulása, és annak mi­niszterelnökévé történt kine­vezése alkalmából. ★ Péter János, a Magyar Nép­köztársaság külügyminisztere ugyancsak táviratban köszön­tötte Jan Markot, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság külügyminiszterévé tör­tént kinevezése alkalmából ★ 2 Találkozások német földön &M­ MZ-Trofy a láthatáron A kérdés, hogy megírom-e " az igazat, nem ért vá­ratlanul. Berlin mellett Lud­­gsfeldében és Drezdában is többször hallottam, hogy hazai lapjaink kezdetben csak a szé­pet és a jót írták meg az NDK- ban dolgozó fiatalok helyzeté­ről, a gondokat kevésbé, tehát ne kozmetikázzák. — Kezdjük hát a panaszok­kal. Egymásra néznek, aztán megbízzák Szemes Antalt, be­­s­éljen ő helyettük, majd ki­egészítik, vagy helyreigazítják, ha szükségesnek látszik. Legnagyobb gondunk a szál­lás. Ez a kastély jó lehetett a múlt századokban, de nekünk ma munkásszállásnak egy ki­­csit szűkös. A termeket nem lehet jól fűteni, 10—12 ember van egy szobában, kevés a szekrény, nem tudjuk hova rakni a ruháinkat. Megmond­juk őszintén, nem ezt ígérték, amikor kijöttünk. Fürdőszo­bánk a pincében van, az is hu­zatos, hideg. Az üzemben fü­­rödhetünk, zuhanyozhatunk, de itt is kellene... — Mennyit fizetnek a szál­lásért? — 25 márkát havonta. Ma­gyar pénzben száz forint. (A Berlin melletti Lud Ings­­feldében hétemeletes, központi fűtéses munkásszállást kaptak a magyar fiatalok. Hárman­­négyen laknak egy szobában, teljes az összkomfort, beleértve a fürdőszobát, konyhát és a társalgót­ is. A drezdai 16 eme­letes magyar munkásszállóban ugyancsak hasonló a helyzet Heidenau tehát kivétel, s hozzá kell tenni azt is, hogy ebben a kastélyban csak 47-en lak­nak, míg a drezdai Hochhaus­­ban hatszázan.)­­ Ezért a szállásért valóban sok a 25 márka, a Lud Ings­­felde-i 30 márkával összeha­sonlítva. Tavaszra ígérték, hogy új otthont kapnak a Heidenauban dolgozó fiatalok is. Itt hagyják a romantikus barokk kastélyt, s beköltöznek a városba közel az üzemhez, új otthonukba. A telet azonban itt kell kihúz­niuk. t­­ezdetben sok félreértésre adott okot a bruttó és a nettó fizetés közti különbség. Egy év azonban elegendő volt ahhoz, hogy megszokják az NDK-ban szokásos illetmény­fizetési módokat, s ma már könnyebben kiszámítják a hó­végi várható tiszta jövedelmet. Erre egyébként azért is nagy szükség van, mert legtöbbjük takarékoskodik. Betétkönyveik­ben több száz, esetenként több ezer márka gyűlt össze egy év alatt. Eddig négyen vettek mo­torkerékpárt: Bódi József, Szemes Antal, Kiss Árpád és Brendli Antal. Tavaszra — mondják — minden vasinak lesz motorkerékpárja. A leg­népszerűbb márka az MZ­­Trofy (259 köbcentis), de ked­velt a Jawa is. Mivel távolabb laknak a várostól, szórakozásr­a kevesebbet költenek, a sör o­csó, csupán a cigarett­a kerül többe, mint odahaza. A távlat vagyis az anyagi vágyak lát­határa az M7-Trofo. Ez olyan értékmérő-féle az itt dolgozó fiatalok számára, az mutatja, milyen anyagi helyzetet tudtak megteremteni a munkában töl­tött hónapok alatt. Másrészt kitűnő eszköz arra, hogy nyá­ron bebarangolják vele az NDK legszebb tájait, az erdők­ben gazdag Thüringiát és a Harz-hegyiséget, ellátogassanak Weimarba, Wartburgba, le­ereszkedjenek az Elba mentén Bad­ Schandauig, vagy elruc­canjanak Berlinbe, Halléba, Karl Marx Stadtba, ahol ugyancsak számos hazai isme­rősük van. Az 500 márkás átlagfizetés mellett főleg ez a kitágult ho­rizont jelent gyarapodást ott­­honni helyzetükhöz képest, hi­szen kénytelenek közelebbről, megismerni az NDK városait,’­s mivel legtöbb fiatal ipari üzemekben dolgozik, egyúttal a baráti ország gazdasági életét is. A szellemi horizont, külön'­­­nösen ami az olvasmá­nyokat illeti, jóval alacso­nyabb. Magukkal hozott köny­veiket egymás közt kicserélget­ték, hazai utánpótlás kevés van, s amint a polcokról le­emelt kötetekről kiderül, a vá­laszték is nagyon szegényes. Berkesi regén­yek, Rejtő Jenő könyvei, néhány kötet a ka­landregény-sorozatból ... Mind­ehhez még a Vajda—Fa­est-féle nyelvtankönyvet és egy kis szótárat számíthatunk. Hazai lapjaink közül a Magyar Ifjú­ság, a Népsport, az Ifjúsági Magazin, a Ludas és az Autó- Motor található az asztalon, ezeket általában három-, négy­napos késéssel kapják. A kö­zeli Drezdában néhány újsá­gos pavilonban árusítanak magyar lapokat — ugyancsak három-, négynapos példányo­kat. Sajnos ez a késés nem nagyon használ a kelendőség­nek. Megyei lapot, Vas Népét, egyik fiatal sem járat „otthon is alig lehet kapni” — jegyzi meg az egyik fiú mentegetőzve Persze, ha a Vas megyei KISZ- bizottsággal kicsit jobb lenne a kapcsolatuk, ezt a problémát könnyen megoldhatnák. Az itthoni közvéleményben elterjedt az a hiedelem, hogy fiataljaink odakint jól megta­nulnak németül, s ez plusz nyereség lesz az NDK-beli út­ról. Sajnos, az esetek túlnyomó többségében ez a várt „több­let” elmarad. Nyelvórák ugyan vannak, de kötelezővé tenni — gyakorlati akadályok miatt — nem lehet. .Munkahelyükön ugyan megismerik a szerszá­mok neveit­, német fiatalok közt elsajátítják a köznapi életben szokásos kifejezéseket (akinek jobb nyelvérzéke van, még az itteni szász kiejtést is) üzletekben, vendéglőkben, jegypénztárakban önállóan vá­sárolnak, de ezzel nagyjából be is zárul a nyelvismeret köre. A tankönyv legtöbbjük fiókjában hever kihasználat­lanul. Legfeljebb­i­s ez is az igaz­sághoz tartozik — az tanul meg jobban németül, aki német lánynak udvarol. Ez a nyelv­­tanulási „módszer” népszerűbb a tanfolyamnál, de itt Heide­­nau-Grossedlitzben a már em­lített okok miatt (várostól, üzemtől való távolság) erre is kevesebb a lehetőség. Persze, van akit nem riaszt vissza az akadály, este felül a vonatra és beutazik a városba „német szót tanulni..Mások körül­ülik a rádiót, mivel este job­bak a vételi viszonyok, s hall­gatják az otthoni műsort. I­lyenkor az esti órákban kicsi magyar szigetté zárul a barokk kastély, reggel azokban beleolvad a baráti NDK nyelvtengerébe, össze­kapcsolódik termelő gépezeté­vel az üzem gépcsarnokaiban. Bertalan Lajos (Következik: Egy este Artus király udvarában.) Megalakult a Szlovák Szocialista Köztársaság A csehszlovák föderációról szóló törvénynek megfelelően 1969. január 1-én Szlovákia fővárosában Pozsonyban ün­­nepélyes keretek között ki­kiáltották a­ Szlovák Szocia­lista Köztársaságot. A központi ünnepségek a csehszlovák állami és szlovák nemzeti zászlókét feldíszített pozsonyi várban zajlottak le. Pontosan éjfélkor felhangzott a csehszlovák Himnusz, és tüzérségi díszsortész köszön­tötte a nevezetes eseményt. A pozsonyi vár föderációs termében Ondrej Klokoc, a Szlovák Nemzeti Tanács el­nöke mondott beszédet. Klo­koc hangsúlyozta, hogy az egyenlőség elveitől vezettetve, a szlovák nép, összhangban a testvéri cseh néppel, foly­tatná fogja szocialista hazájá­nak építését. Sajátos amerikai stílusú Szilveszter színhelye volt a New York állambeli Wes­­ternville, egy ámokfutó gyilkos négy embert agyonlőtt. Képünkön­ elszállít­ják a tragikus eset egyik áldozatát. (A Vas Népe képtávíróján érkezett.) A világsajtó első oldalon foglalkozott a tudományos-technikai szenzációval: a­­ Szovjetunióban teljes sikerrel próbálták ki az első szuperszonikus utasszállító repülőgépet, a TU—14*-et. (A Vas Népe képtávíróján érkezett.1. Ha Van Lau és Vance megbeszélése Csütörtökön délután öt óra­kor találkozóra került sor Ha Van Lau, a VDR párizsi kül­döttségének helyettes vezetője és Cyrus Vance, az amerikai küldöttség helyettes vezetője között. A találkozót az AFP értesülése szerint az ameri­kaiak kezdeményezték és Vance új javaslatokat terjesz­tett elő a tervezett párizsi négyes értekezlet ügyrendi kérdéseire vonatkozóan. A ja­vaslatokról Washington és Saigon előzőleg megegyezett. VAS NÉPE Ma lezdől­nek a francia—szívjet tárgyalások Szovjet delegáció utazott Párizsba Vlagyimir Kirillinnel, a szovjet minisztertanács elnök­­helyettesével az élén csütör­tökön szovjet küldöttség uta­zott Párizsba, hogy részt ve­gyen az állandó szovjet—fran­cia vegyesbizottság harmadik ülésszakán. A delegáció tagjai: Jevgenyij Loginov, Borisz Petrovszkij és Viktor Fjodo­­rov miniszterek, és Msztyisz­­lav Keldis akadémikus, a Szovjet Tudományos Akadé­mia elnöke, Andranyik Pet­­roszjanc, az állami atomener­gia bizottság elnöke is. A vnukovói repülőtéren a delegációt a szovjet hivatalos személyiségeik, valamint Roger Seydoux, Franciaország moszkvai nagykövete búcsúz­tatta. Pénteken kezdődik Párizs­ban a szovjet—francia együtt­­működési vegyesbizottság, az úgynevezett nagybizottság harmadik ülésszaka. Az ülésszak napirendjén négy kérdés szerepel: 1. A Moszkvában december végén ülésezett, úgynevezett kisbi­­zottság jelentése a kulturális, műszaki és tudományos együttműködés alakulásáról? 2. Az űrkutatásra, az atom­energiára és a színes televí­zióra vonatkozó egyezmények végrehajtásával kapcsolatra problémák megvizsgálása. 3. A Francia—Szovjet K­ereske­­delmi Kamara tevékenysége. 4. A kereskedelmi kapcsolatok fejlődése. (MTI) A pápa nyilatkozata A torinói La Stampa csü­törtöki­ számában közli VI. Pál pápának a lap számára kizárólagos joggal adott nyi­latkozatát. A történelemben pápa másodízben adott ilyen nyilatkozatot. Egészoldalas nyilatkozatá­nak első részében a pápa a békére nevelés kérdéseivel foglalkozik és hangsúlyozza, hogy nem szabad a gyerme­kek kezébe háborús játéko­kat, játékfegyvereket adni, hanem a háború és az erő­szak ellen kell őket nevelni. Nyilatkozatában a pápa helyteleníti, hogy a televízió ökölvívó-mérkőzéseket közve­tít, mivel ez durvaságra ne­veli a fiatalságot. Elismerés­sel szólott a katolikus egy­házfő az olasz fiatalok és más országok fiatalsága által a nagy katasztrófák idején ta­núsított magatartásról. Meg­emlékezett VI. Pál az Ápol­ 1ó-8 holdkörüli repüléséről és újból kifejezésre jutatta el­tökéltségét, hogy tovább har­col a békéért. Megelégedéssel szólt a pá­pa a különböző keresztény vallások fokozatos közeledé­séről, majd a világbéke elő­segítésére két javaslatot tett: fokozatosan korlátozzák a fegyverkezést, s fejlesszék a harmadik világ országaival folytatott kereskedelmet. 1969. január 1. Péntek

Next