Vas Népe, 1970. március (15. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-01 / 51. szám
A Lenin-centenárium Vas megyei ünneplése Leninre emlékeznek, születésének 100. évfordulóját ünnepük ebben az esztendőben szerte a világon. Szerény lehetőségeinkhez mérten, a párt, állami, társadalmi és tömegszervezetek, munkahelyi kollektívák, szocialista brigádok kezdeményezésére megyénk is csatlakozik az ünnepléshez. Melyek az ünnepségsorozat főbb megyei elképzelései, tervei? — erről beszélgettünk Rácz Jánossal, a megyei pártbizottság propaganda és művelődési osztályának vezetőjével és Fülöp Lajossal, a megyei pártbizottság oktatási Igazgatósága vezetőjével. Minden réteg, szervezet, intézmény ünnepel — A megyei párt-végrehajtóbizottság határozata, amely az irányelveiket, az átfogóbb programokat s főbb ünnepségi formákat tartalmazza — önmagában is tanúskodik a változatos, sokrétű emlékezésről — mondja Ráca János. — A szakszervezet és a KISZ a felszabadulási jubileum ünnepségei után a Lenin-centenárium tiszteletére szervezi a szocialista munkaversenyt — A megyei pártbizottság április 22-én ünnepi kibővített ülésen emlékezik meg Lenin születésének 100. évfordulójáról. Ünnepi ülést tartanak a városi és járási pártbizottságok, nyilvános taggyűléseket a megye pártszervezetei. A megyeszékhely pártbizottsága koszorúzási ünnepséget rendez a szombathelyi Lenin szobornál. — A Forradalmi Múzeum Lenin életéről és munkásságáról rendez kiállítást Szombathelyen. Az MSZBT elnöksége megyeszerte barátsági esteket szervez a centenárium tiszteletére. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat külön előadói közösséget szervez s komplex módszerekkel ismerteti a lenini életművet, annak történelmi jelentőségét. Előadásokat, tematikus filmesteket rendeznek. Ünnepségeket tartanak a Lenin nevét viselő termelőszövetkezetek. A KISZ-bizottságok gazdag programot állítottak össze, amelynek keretében igyekeznek mind jobban megértetni a fiatalokkal Lenin történelmi szerepét, mély humanizmusát, az ifjúságra, az ifjúsági mozgalomra vonatkozó tanításait „Lenin-életmű” címmel külön oktatási formákat szerveztek. Pályázatot hirdettek a KISZ-alapszervezetek részére, irodalmi összeállításokkal, műsorokkal készülnek a nagyobb alapszervezetekben. „Leninről a barátság nyelvén” címmel megyei úttörő vetélkedőt hirdettek. A legjobb eredményt elérők a nyáron barátság-táborozáson vesznek részt szovjet pionírokkal. A megye iskoláiban, oktatási intézményeiben mindenütt megemlékeznek a nagy születésnapról. Elméleti ülésszak Szombathelyen A megyei párt-végrehajtóbizottság megbízta az Oktatási Igazgatóságot, hogy április 24-ére elméleti ülésszakot szervezzen. Ennek lényegéről, tematikájáról, eddigi előkészületeiről Fülöp Lajos igazgató tájékoztatott. — Oktatási Igazgatóságunk szeretné mind nagyobb mértékben és hatékonyságban kielégíteni a megye pártszerveinek, dolgozó rétegeinek növekvő elméleti igényeit. Tesszük ezt a szervezett oktatás mellett, — esti egyetemünkre mintegy kilencszázan járnak —, a propagandisták felkészítésével, ismeretterjesztő előadásokkal, bizonyos elemzésekkel, tanulmányokkal. Ezért tartjuk nagy megtiszteltetésnek, hogy ránk bízták a Lenincentenárium alkalmából rendezendő, megyei elméleti ülésszakot . Olyan témakörökről szólnak majd itt a négy szekcióban elhangzó előadások amelyek a lenini életmű átfogó részei, mind elméletileg, mind gyakorlatilag időszerűek s nagyban segíthetik a megyében folyó propagandamunkát . Az ülésszak a megyei pártszékházban lesz. A közös nyitó és a Korunk és a leninizmus című előadás elhangzása után társadalomfilozófiai, gazdaságpolitikai, politikai és államelméleti szekciókban tartanak 3—3 előadást a megyei párt- és állami vezetők, az Oktatási Igazgatóság tanárai. Szó lesz itt a tudatosságról, az erkölcsi alapelvről, a tudományos ateizmusról, a kereskedelemről, az önálló vállalati gazdálkodásról, a szövetkezetekről, az Internadortálékról, a szocialista forradalom útjairól, a társadalmi ellenőrzésről az államelméletről, a szocialista demokráciáról a szovjetekről . Igyekszünk minél nagyobb számban meghívni párt, állami, társadalmi tő- Monkaverseny vállalások — Ünnepl pártbizottságás taggyűlések — Magyarszovjet barátsági találkozók — Pályázatok — Vetélkedők — Előadássorozatok — Kiállítás Ifi*, március 1. Vasárnap HIWMHfl, partkaági vésésüket, pedagógusokat, népméveiket s más értelmiségieket vezető propagandistákat A meghívottakon túl egyetlen érdeklődő előtt sem lesz zárt a kapu. ★ A megye dolgos népéhez méltó centenáriumi ünneplésről tanúskodnak e tervek. Az előkészületek, a megoe®dett akciók sikerei bizonyítják valóra váltásukat. Azt, hogy közvetlen kérnyezetőnkben is elevenen élnek és hatnak a diadalmas lenini eszmék. Dézsi Mátyás Katonai parádé április 4-én A Honvédelmi Minisztérium sajtótájékoztatóján pénteken délelőtt Horváth István ezredes elmondotta, hogy a felszabadulás 25. évfordulóján megrendezendő katonai parádé méretében és látványosságban minden eddiginél impozánsabb baj. A hadsereg, a határőrség, a belső karhatalom és a munkásőrség zsíszzáakóaljai mellett felvonulnak mindazok az új technikai eszközök is, amelyekkel az utóbbi években a földi és légi erőket ellátták. Korhű öltözetben láthatók lesznek a kuruc, vöröskatona és partizán lovaskatonák megszemélyesítői, a 25 éve fennálló fegyveres egységek pedig csapatzászlóikkal vonulnak fel. A katonai parádén felvonul mintegy hatvanezer fiatal is. A földi erők demonstrációja után légiparádé következik. Úgy számolnak, hogy 50—60 ezren nézik végig a jubileumi díszszemlét VAS NÉPE így mindenki jól jár így tavasztájt évek óta nekünk, háziasmányoknak többe került a levee, mint a hús. Drága volt a zöldség, a hagyma, a krumpli, a káposzta, egyszóval a levesnek minden „alkotórécee". Gyakran olyan drága, hogy egy-egy nagyobb rsszáiküs voltban többe került a leveshús éránál. Közben évhiarcrál évszakra meghalgattrák az illetékesek tájékoztatását, arról hogy több zöldség, több hagyma termett, raktároztunk, hogy jobb leprás az ellátás. Lhet két eszuandeje, új fogaltom honosodott meg a koriáin ik leniben. A szöldség á a gyümölcs értékesítésének «eicaatomás rendszere. Magyarul arról van szó, hogy ennak nemcsak annak lehet, aki minmilyen oknál fogva 20—35 éve az eladásra rendezkedett be, hanem például azoknak is, akik termelnek. De nem számít bűnnek, hogy élelmiszerboltokban » áruéttalnak zöldséget, egyszóval több forrásból meríthetünk. Eleinte csak annyi hasznát láttuk ennek a több csatornának, hogy a fonnyadt árut friss váltotta fel, hogy ha a kevés bőrt, vagy esetenként hiányos szállítás miatt sorba kellett is állnunk, vett áru De az árak makaóéul tartották magukat, sőt! Meglepő dolgok tanúi lehettünk. A krumpli, a hagyma, a paprika úgyszólván ezért« a tárolásig primőráru vet. Az első meglepetés tavaly ősszel érkezett az akna énével. De meglepetés ugyan, de megtzönnyebülést okozott hogy télen át nem drágult a zöldség. Ráadásul kapni is lehet Tegnap reggel aztán érdemes velt meghallgatni a rádió híreit. Kiderült, hogy nemcsak van elegendő zöldség, hagyma, káposzta, de debb is tesz. De ha majd jó hutára számolnak az illetékesek, esetleg a krumplit is fölveszik a hátára. Mi történt? Most még a várható termésről korai tennie véleményt mondani, ha szerencsére a termelői árak nem csökkentek. Inkább egyfajta osztozkodásnak lehetünk tanúi, a hasznon való osztozkodások. A termelők te, az elődök ta azzal járnak jobban, ha több fogy. Mi vevők meg azzal ha olcsóbban jutunk hová. Úgy láttáik, az egyszerű dolgok mindig nehezen válnak Saanati Anna Néha még ráz, ráz, ráz! Csengetné próbált a kiesni vendég egy nuhathetyi Ham portáján. A homályban nem láthatta szegény, hogy a csengőgomfa helyén kerek lyuk tátong. Kapott rá rögvest olyan áramütést, hogy teáért egy közepes erősségű kirúgással. Az ijedségen kívülü — szerencsére — más haja nem történt, legfeljebb eltöprengett azon, hogy a világ dolgai korántsem olyan egyeszerűek, mint hírűié. Nekem sem jutna senembe, hogy mává tegyem a dolgáé ha mindez nem két héttel ezelőtt történt volna, és a csengőgomb hűl helye nem árválkodnék marad a mai napig is üresen A szóbanforgó üzemben napról napra sokan rondulnak meg, a sötétedés utáni éretben is. A benfentesek már kitanulták a csíziót, a vaskapu erőteljes vngdosásával jelzik érkezésüket. A balekok azonban vésztonatlanul csengetni próbálnak, s már kísértementiból többnyire „rázósi ügyek” pattannak ki. Megértéve se foetekesak bfcognétójkt, entttm JavaszHk* ha saját beruházásból nem tesk csepgőgnénkra, igényeljenek rá bankhitelt, vagy próbálják társadalmi úton beenevezni ezt a filléres apróságot, mielőtt egy komoly baleset nagyon sokba kerülne] •»károm ! . Az asszony, aki a szövetkezeti élelmiszerboltban útbaigazítást váró kérésemre mellémszegődött, régimódi, szikár, beszédes. 76 esztendő szállt el fölötte, történelmi események részese volt. Férje első elnöke volt a felszabadulás után megalakult négy termelőszövetkezet egyikének Vasszilvágyon. Cser József hat esztendeje halott már. Cser néni az ő nevében is emlékszik a 25 esztendőre. — Dolgos, szorgalmas ember volt az én uram, ott laktunk az uradalomban. Alighogy a harcok megszűntek, az én emberem is elindult az intézővel Szombathelyre. Szombathelyen lakott akkor az uraság, Bezerédj, akiés vasszilvágyi birtok volt. Bár a környék csak koldus uraságként tartotta nyilván, mégiscsak tulajdonosa volt e gazdag földnek. Az intéző Tóth Kálmán volt és Vasszilvágyon, de a környékén is rá 25 év távlatából is tisztelettel emlékeznek az emberek. Velük volt jóban, rosszban, terelte, egyengette életük útját és nem hasított magának sem jogokban, sem anyagiakban többet a gyéren csordogáló haszonból, mint amennyi a többieknek jutott Szóval elmentek a Bezerédj urasághoz néhányan és megkérdezték, hogyan vélekedik a szándékukról. A szándékuk pedig nem volt kevesebb, minthogy az uradalmat nem herdálják szét, ami rendelkezésükre áll, azzal együtt kezdenek új életet. Bezerédj azt mondta nekik, a legfontosabb, hogy a mag földbe kerüljön. Ma, amikor többek egybehangzó állítása szerint tizenhárman élnek még az új úton elindultak közül, nehéz lenne már pontosítani, miért is mentek el Bezerédjhez. A generációkon át beléjük nevett csalódalázat, a bizonytalanság, a politikai tisztánlátás hiánya ilte-e őket, nem tudni. Azt hiszem, valamennyi együtt. Az a lényeg, hogy 1945. április első napjaiban Vasszilvágyon termelőszövetkezet alakult. Meg földművesszövetkezet is. Akkor meg a társadalmi munkamegosztás nem igényelte, hogy külön utakon járjon a két szervezet. Termeltek és kereskedtek, vitatkoztak és nélkülöztek is. Szorgalmasan és lendülettel vetették magukat az új életbe. A földet még képletesen sem osztották szét családokra, ami megtermett, abból kifizették a kifizetni valókat, a többit a végzett munka, meg a család nagysága szerint elosztották. Pénzük az adópengők világában nemigen volt. Az első pénzt 1946. augusztus 20-án látták, fejenként 10 forintot. Erre egybehangzóan így emlékszik ma is mindenki, aki még él Cser néni bevihor, szatyrát és rojtos kendőjét magához szorítva magyaráz az utcán.— Látja ott ezt a vízáteresztő csatornát? — Kök az utca túlsó oldalán egy téglaépítményre. — A cselédházakból vertük ki azt a téglát, a töböl meg a házakban van. A házak az Úttörő utcában épültek fel Huszonöt darab, és építéséhez az ádam 25 éves kölcsönt adott a 25 családnak. Ez most a jubileumi esztendőben talán szónokian hangzik, bár nem volt megrendezve és senki sem készítette ezt így elő. Annál inkább a házak építését, amihez a termelőszövetkezet egyenként többezer forintot érő anyagot, munkát adott. Így esett, hogy mint a korabeli dokumentumok arról beszámolnak, a 100 D jelű egy- és kétszobás csúcsos tűzfalú házak 14, illetve 18 ezer forintból készültek el. Akkor ez nagy dolog volt, s a cselédházak után megnyugvás. Most Cser néni azt mondja: — Nem keretjük ezeket a házakat, nem szépek. Pedig mi már át is alakítottuk, verandát építettünk hozzá. Tudja, olyan csúnyák azok a csúcsos tűzfalak. Vasszilvágyon kinőtték a csúcsos tűzfalakat. A Bezerédj uraság hajdani kastélyán, a kétszárnyú hatalmas bejárati ajtó mellett fehér zománctábla, rajta felirat: „A III. számú üzemegység Irodája.“ A termelőszövetkezet ugyanis két esztendeje az acsádi Szabad Föld része, üzemegysége. Hogyan történt? — Volt itt már több egyesülés is, magyarázza az üzemegységvezető. Tulajdonképpen három szövetkezet volt a faluban. A Szabad Föld, amelyik 1945-ben alakult és 48-ban „vált ki’ a földművesszövetkezetből, 51- ben alakult egy 11. Kongresszus néven, később a Béke. 62-ig itt a faluban lezajlott az egyesülés. Én magam a 11. Kongresszus elnöke voltam, de az természetes, hogy valamennyien az „ősi” szövetkezetbe, a Szabad Földbe tömörültünk. Megmondom én most is, akár tetszik egyeseknek, akár nem, nem tartom helyesnek, hogy az egyesülés nem tartotta meg e történelmi nevet. Nemcsak a Szabad Földet, hanem a Visszúvágyot is. Attól még lehetne a központ Acsádon. Nem mondom, ma már nem mindenben ad példát az itteni helyzet. De ezek az emberek, akik a Szabad Földet itt megalakították mégiscsak történelmet csináltak, s nekünk, a többre törő utódoknak volna e hagyományok előtt tisztelegni valónk. Azt hiszem, az üzemegységvezetőnek igaza van. Néhány esztendeje hónapokig nálam volt Vasszilvagy egy üst dokumentuma, a látogatási napló. Az elejéről hiányzik jónéhány oldalt Olyan mint Vasszilvágy egész történelme. 1945-től 48-ig csak szájhagyomány emlékszik arra, ami történt. 48-tól már papírok, számlák, jelentések, könyvelési adatok őrzik a történéseket, ha nem is mindig perdöntő bizonyossággal. Pedig voltak a szövetkezetre, munkájára utaló bizonyítékok. De azok a viharos esztendők, a maradandó alkotásokon túl olyasmit is hoztak, amire nem szívesen emlékszünk, csak azért, hátért muszáj, mert ez is része az életünknek. Amikor az „összövetkezetből“ 1948-ban kivált a Szabad Föld és Tóth Kálmánt, az uradalom hajdani intézőjét „átirányították” a földművesszövetkezethez, Cser József lett az első hivatalos elnök. A papírokat és mindenfajta dokumentumokat pedig, amelyek addig keletkeztek ,,illetékesek” magukhoz vették. De az élet folyt tovább. Vasszilvágyon nemcsak a csúcsos tűzfalakat nőtték ki, ezeknek az éveknek az emlékeit is. . _.„_J Nemrégen egy pesti főember járt náluk. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa könyvet ír az úttörőkről, az első szövetkezeti parasztokról. A vasszilványiakat is megkeresték, p - n itt Sarkad-Erketvér. Dánszentmiklós és FeTsőszel°ste mellett 1945 tavaszán az ország negyedik tervezőszövetkezete alakult meg. Szanatl Anna 4»♦♦♦♦♦»♦♦♦♦♦♦♦♦»»»♦♦♦♦♦♦ Kinőtték a csúcsos tűzfalat A vasi szövetkezetek bölcsőjénél