Vas Népe, 1971. május (16. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-01 / 102. szám
Megnyílt a CENTO tanácsülése Pénteken délelőtt Ankarában megnyílt a CENTO miniszteri tanácsülése. A megnyitó ülésen Rogers amerikai külügyminiszter hangoztatta, a Szuezi-csatorna megnyitása az általános rendezésnek adhat ösztönzést. Az Egyesült Államok kész lépéseket tenni a víziút megnyitásával kapcsolatos részegyezmény előmozdítására, „ha Egyiptom és Izrael igényli ezt a segítséget.” Saját maga közel-keleti körútjáról szólva Rogers kijelentette: nem vár frontáttörést a látogatástól Reméli azonban, mondotta, hogy az út „konstruktívan járulhat hozzá azoknak a tapogatózó elképzeléseknek a kimunkálásához, amelyek erről a (t. i. a csatorna megnyitásáról) már kifejtettek”. Rogers végül is nem mondott többet általánosságoknál; nem részletezte, miként és milyen eszközökkel óhajt segíteni Amerika a kiújuló háború kockázatának csökkentésében. Más kérdésekről szólva Rogers pártfogóan szólt Irán és a Perzsa-öböl arab országainak együttműködéséről, és — a Nixon- doktrína szellemében — azt fejtegette, hogy a fokozatos brit csapatkivonás befejeztével a térség országainak, maguknak kell gondoskodniuk biztonságukról”. Douglas Home brit külügyminiszter — akárcsak a SEATO londoni tanácsülésén — ezúttal is a Szovjetuniót vette célba. Kijelentette, hogy „a szocialista hatalom és befolyás fokozatos kiterjedése déli irányban” alapvetően megváltoztatja a térség stratégiai arculatát. A brit külügyminiszter a térségre leselkedő veszélyek között a „kommunista szubverziót” emlegette és kijelentette, hogy „a szabadság védelmének bonyolult feladatát évről évre nehezebb ellátni.” Rogers külügyminiszter Ankarában. Svéd jegyzék Mint a Svéd Távirati Iroda jelenti, Svédország pénteken szóbeli jegyzéket intézett az Egyesült Államokhoz azzal kapcsolatban, hogy 1968 decemberében megnövekedett radioaktivitást észleltek Svédország felett. Svédország véleménye szerint ezt az 1968. december 8-án Nevadában végrehajtott amerikai atomrobbantás okozta — mutat rá a jelentés. Az Egyesült Államok stockholmi nagykövetségének átadott dokumentumban a svéd kormány bírálja a moszkvai atomcsend-szerződés megsértését, amit az Egyesült Államok feltehetőleg elkövetett, mivel Svédország felett radioaktivitást regisztráltak. Az USA a Szovjetunióval és Kínával egyaránt jó kapcsolatokra törekszik Csou En-laj fogadta dr. Birdl Józsefet Egy nap a külpolitikában A magyar idő szerint pénteken hajnalban a Fehér Házban lezajlott amerikai elnöki sajtóértekezleten összesen 17 kérdés hangzott el. Csou En-laj, a kínai államtanács elnöke Pekingben fogadta dr. Bíró József külkereskedelmi miniszterünket és megbeszélést folytatott vele. Pénteken délelőtt Ankarában megnyílt a CENTO miai Baiwi tanácsülése. A tizenegyedik Kohl-Bahr-találkozó pénteken Bonnban négy és fél óráig tartott. A kiadott közlemény szerint a következő találkozóra május 21-én kerül sor Berlinben. König bíboros, bécsi érsek, aki a Vatikán megbízottjaként tartózkodik lengyelországi látogatáson, folytatja körutazását az ország visszacsatolt nyugati és északi területein. Külkereskedelmi miniszterünk látogatása Pekingben Csou En-laj, a kínai államtanács elnöke csütörtökön este fogadta Bíró József külkereskedelmi minisztert és megbeszélést folytatott vele. A megbeszélésen, amely baráti hangulatú volt, jelen volt Gódor Ferenc, a Magyar Népköztársaság pekingi nagykövete, Paj Hsziang kuo külkereskedelmi miniszter és az illetékes kínai hivatalok vezető munkatársai. Biró József magyar külkereskedelmi miniszter kínai látogatásának befejeztével kíséretével együtt pénteken tovább utazott Koreába. Elutazásakor a repülőtéren megjelent Paj Hszieng-kuo, a Kínai Népköztársaság külkereskedelmi minisztere és a minisztérium vezető tisztviselői. A búcsúztatáson jelen volt Gódor Ferenc, Magyarország és Hjun Jun Keuk, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság pekingi nagykövete is. König bíboros körúton König bíboros, bécsi érsek, aki a Vatikán megbízottjaként tartózkodik lengyelországi látogatáson, folytatja körutazását az ország viszszacsatolt nyugati és északi területein. Wroclaw után Gorzowot, majd Szczecint, Koszaint, Slupskot és Gdanskot kereste fel. Gorzowban Pluta püspök a következő szavakkal köszöntötte a bécsi érseket: „megelégedéssel vesszük, hogy megérted, milyen nagy jelentőségű, életbevágó probléma számunkra visszacsatolt földjeink egyházmegyei kánonjogi helyzetének a Vatikán részéről történő végleges rendezése”. A varsói Slowo Powszechne című lap kiemeli, hogy a szczecini szentmisén König Isten áldását kérte a visszacsatolt lengyel földek fejlődésére. Kohl—Bahr találkozó „A mai beszélgetés nagyon nehéz volt” — mondotta Egon Bahr bonni államtitkár Kohl NDK államtitkárral folytatott eszmecseréjének befejezése után a várakozó tudósítóknak. Bahr elmondotta, hogy szóba hozta az NDK és az NSZK határán legutóbb történt incidenseket s mindkét fél előadta ezzel kapcsolatban álláspontját Ez nem ment végbe „minden keménység nélkül” — fűzte hozzá. A két „nagyon különböző” álláspontban nem történt közeledés — mondotta Bahr. Később azonban, amikor ismét a közlekedési kérdések kerültek napirendre, a légkör ismét tárgyilagossá vált — hangoztatta. A tizenegyedik Kohl—Bahrtalálkozó pénteken Bonnban négy és fél óráig tartott. Először a két államtitkár egyórás négyszemközti beszélgetést folytatott, majd összeült a két delegáció. A kiadott kommüniké szerint a következő találkozásra május 21-én kerül sor Berlinben. A közlemény hangoztatja, hogy a következő eszmecserén folytatják a közlekedési problémákról megkezdett „nagyon intenzív” eszmecserét SALT-forduló A bécsi szovjert nagykövetség épületében pénteken megtartották a SALT-tárgyalások jelenlegi fordulójának 11. (a tárgyalások történetének 66.) találkozóját. Jólértesült körök szerint a szovjet és az amerikai küldöttség álláspontja továbbra is változatlan — cáfolták ugyanakkor azokat a Warfiingtonból származó sajtójelentéseket, amelyek szerint a tárgyalások megfeneklőben vannak. Fenti források szerint „mindkét delegáció nagyon komolyan törekszik egy nukleáris fegyverkorlátozási egyezmény megkötésére”. A következő találkozóra jövő szerdáin kerül sor. Határozott a jezuzsálemi tanács A jeruzsálemi városi tanács pénteken határozatot hozott, amely szerint: „a város újraegyesítése befejezett tény, ami azt jelzi, hogy Jeruzsálem egyszer és mindenkorra Izrael fővárosa lett". A városi tanács határozatát 12 szavazattal kettő ellenében fogadták el A palesztínai felszabadítási szervezet pénteken Damaszkuszban közleményt adott ki a gerillák legutóbbi akcióiról A közlemény szerint az arab ellenállók április 23-án felrobbantottak egy vasútvonalat a gázai övezetben, április 25-én pedig egy üzemanyagtöltő állomást semmisítettek meg azon az úton, amelyen izraeli katonai járművek közlekednek a Sinai-félsziget irányába. Múlt szombaton az arab partizánok a Gázát Jaffával összekötő úton felrobbantottak egy izraeli katonákkal zsúfolt gépkocsit. Ugyanezen a napon egy partizán gránátot dobott egy izraeli járőrre. A robbanás következtében 12 izraeli katona harcképtelenné vált Pénteken délután baloldali fiatalok nagyszabású tüntetést rendeztek Bejrútban, az amerikai egyetem közelében, hogy kifejezésre juttassák tiltakozásukat Rogers amerikai külügyminiszter tervezett közel-keleti látogatása ellen. A tüntetés incidens nélkül ért véget Tüntetés Washingtonban A két hét óta tartó háborúellenes tüntetéssorozat újabb eseményeként pénteken mintegy 100 tüntető vonult fel Washingtonban az Igazságügyminisztérium és a Szövetségi Nyomozó Hivatal (FBI) épülete előtt. A tüntetés békésen indult, a felvonulók énekeltek, röplapokat osztogattak és ilyen jelszavakat kiáltoztak: „mindannyian a háború foglyai, hadifoglyok vagyunk”, „a bűnözőket állítsátok bíróság elé és ne a háború ellenzőit!” Később egy csoport ülősztrájkot kezdett az FBI bejárata előtt, és akkor avatkozott be a rendőrség. Az elmúlt két nap alatt több mint 200 háborúellenes tüntetőt vettek őrizetbe. Angela Davis, aki ellen koholt vádak alapján bűnvádi eljárást indítottak, kihallgatása előtt védőügyvédjével tart megbeszélést. (A Vas Népe képtávíróján érkezett) n V PPF PÁRIZS Mód Péter, hazánk párizsi nagykövete, pénteken este a magyar nagykövetségen fogadást adott Tímár Mátyásnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének és kíséretének tiszteletére. A fogadáson megjelent André Bettencourt tervezési és területfejlesztési miniszter, Philippe Malaud miniszterelnökségi államtitkár, René Monjoie, a tervhivatal elnöke, Henri Krasucki, a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja ,a CGT titkára, a francia külügyminisztérium, a gazdasági- és pénzügyminisztérium, valamint a francia gazdasági körök több vezető személyisége, s a párizsi diplomáciai testület számos tagja. BRIONI Pénteken, a késő esti órákban ért véget a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége elnökségének április 28-től 30-ig megtartott 17. ülése Az elnökség részletesen megvizsgálta és megvitatta Jugoszlávia jelenlegi politikai és gazdasági helyzetét, valamint a JKSZ helyzetét. Az ülésen Joszip Broz Tito, a JKSZ elnöke bevezető és záróbeszédet mondott. PHNOM PENH Link Matak kijelölt kambodzsai miniszterelnök közölte Cheng Heng államfővel, hogy nem fogadja el a kormányalakítási megbízatást — jelentette a kambodzsai rádió. Az államfő személyes tanácsadóját Choup Hellt bízta meg az új kormány megalakításával. COLOMBO A ceyloni kormánycsapok pénteken visszafoglalta az ultrabaloldali felkelők által három hétig megszállva tartott Deniyaya rádió és mást. Hivatalos adatok szerint a harcok során több felkelő meghalt Lapzártakor jelentik Tizenhét kérdés Nixon tv-sajtóértekezletén WASHINGTON Köves Tibor, az MTI tudósítója jelenti: Nixon elnök csütörtök esti sajtóértekezletén nyomatékosan hangsúlyozta, hogy változatlan eltökéltséggel folytatja eddig „helyesnek bizonyult” indokínai politikáját. Egyúttal azonban taktikai változást sejtető kétértelmű célzásokat is tett a VDK-ban levő amerikai hadifoglyokkal, illetve a Vietnamban levő amerikai csapatok kivonásának határidejével kapcsolatban. Nixon újra leszögezte, hogy nem hajlandó bejelenteni az amerikai csapatok teljes kivonásának végső határidejét: „az USA nem elégedhet meg azzal az észak-vietnami ígérettel — mondotta —, hogy ebben az esetben hajlandóak lennének tárgyalni az amerikai hadifoglyok szabadonbocsátásáról... Ennél lényegesen többre van szükség, cselekvést várunk tőlük és határozott kötelezettségvállalást a hadifoglyok szabadonbocsátására”. Ez tehát nem kategorikus visszautasítása annak, hogy az USA határidőt szabjon a végleges csapatkivonásra — hangzott a kapcsolódó kérdés, amelyre az elnök így válaszolt: „tavaly október 7-én és idén április 7-én átfogó javaslatokat terjesztettem elő megtárgyalásra. Most nem fogok egy sajtókonferencia keretében eltérni ezektől a javaslatoktól”. Nixon elnök nyomatékosan hangsúlyozta, hogy az USA elsőrendű fontosságot tulajdonít a hadifogoly-kérdésnek. Közölte: utasította Bruce nagykövetet, hogy Párizsban e kérdést, akár önállóan, akár más problémákkal öszszekapcsolva, vagy egy átfogó megállapodás keretében állítsa a középpontba. Hozzáfűzte: a csapatvisszavonási program semmilyen körülmények között sem fogja feladni a hadifoglyokat, mindaddig ottmaradunk, ameddig amerikai hadifoglyok lesznek Észak-Vietnamban. További kérdésekre válaszolva az elnök kijelentette, hogy az USA-nak nincs szándékában „koreai” típusú állandó rezidens haderőt tartani Dél-Vietnamban. Megismételte, hogy az amerikai csapatok teljes és végleges kivonásának két feltétele van: 1. az amerikai hadifoglyok szabadonbocsátása és 2. Dél- Vietnam „védelmi képességének olyan fokú megerősödése, hogy legalábbis jó esélye legyen a fennmaradásra”. A magyar idő szerint pénteken hajnalban a Fehér Házban lezajlott elnöki sajtóértekezleten, összesen tizenhét kérdés hangzott el. Felvetődött a háborúellenes tüntetések, a Calley-ügyben történt elnöki beavatkozás és — nagy hangsúllyal —, a kínai —amerikai kapcsolatok problémaköre. A veterán-megmozdulások, na reagálva Nixon elnök rendkívül magabiztosan beszélt arról, hogy „nem hagyja megfélemlíteni magát”. Hangoztatta azonban, hogy „odafigyel” ugyan a törvényeket tiszteletben tartó béketüntetőkre, de eddigi politikáján nem változtat. Az amerikai elnök kijelenti,tette, hogy nem tartja hasznosnak az utóbbi időben lábra kapott túlságosan sok spekulációt az USA „új Kínapolitikájáról”. Megállapította, hogy az USA két hosszútávú célját, a kapcsolatok normalizálását és Kína elszigeteltségének megszüntetését illetően az utóbbi időben haladás történt, elsősorban az utazási és kereskedelmi könyönyítések terén. „A diplomáciai elismerés és az ENSZ- tagság kérdését azonban még nem kívánom megvitatni — fűzte hozzá —mert korai lenne ezekről spekulációkba* bocsátkozni, megjegyezte: „Remélem, sőt számítok rá , hogy valamikor valamilyen minőségben ellátogatok a kontinentális Kínába, azt még nem tudom, hogy milyen minőségben”. Ehhez kapcsolódva később feltették a kérdést, meghívta-e Mao elnök Nixont kínai látogatásra. „Nem céloztam kifejezetten meghívásra, csupán reményemet és várakozásomat fejeztem ki egy ilyen látogatást illetően” — mondotta. A továbbiakban kifejtette, hogy „az USA Tajvan iránti szerződéses kötelezettségeit fenntartva, mértéktartó módon törekszik normálisabb viszony kialakítására a Kínai Népköztársasággal”. Nixon a témát lezárva hangsúlyozta, rendkívül fontosnak tartja, hogy kitérjen olyan spekulációkra, amelyek szerint a kontinentális Kínához való közeledésünk egyetlen célja a Szovjetunió ingerlése volna. Hangoztatta, hogy ez távol áll az igazságtól. „Jó kapcsolatokra tőnek,szünk a Szovjetunióval — folytatta — és nem tekintem bátortalanítónak a SALT- tárgyalások alakulását. Véleményem szerint mindkét ország érdekeit szolgálná, ha ezeken a tárgyalásokon megegyezés jönne létre. Jó kapcsolatokra törekszünk a Szovjetunióval, jó kapcsolatokra törekszünk a kommunista Kínával és a világbéke érdekei megkívánják, hogy jó kapcsolatok legyenek a Szovjetunió és a kommunista Kína között is. Sem az USA, sem a világbéke érdekei szempontjából nem lenne értelme megpróbálni e két országot egymás torkának ugrasztani, mert mi magunk is belekeverednénk az ebből származó viszályba” — hangoztatta az amerikai elnök. 1971. május 1. Szombat