Vas Népe, 1971. május (16. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-01 / 102. szám

Megnyílt a CENTO tanácsülése Pénteken délelőtt Ankará­ban megnyílt a CENTO mi­niszteri tanácsülése. A megnyitó ülésen­ Rogers amerikai külügyminiszter hangoztatta, a Szuezi-csator­­na megnyitása az általános rendezésnek adhat ösztönzést. Az Egyesült Államok kész lépéseket tenni a víziút meg­nyitásával kapcsolatos rész­­egyezmény előmozdítására, „ha Egyiptom és Izrael igényli ezt a segítséget.” Saját maga közel-keleti körútjáról szólva Rogers ki­jelentette: nem vár frontát­törést a látogatástól Reméli azonban, mondotta, hogy az út „konstruktívan járulhat hozzá azoknak a tapogatózó elképzeléseknek a kimunká­lásához, amelyek erről a (t. i. a csatorna megnyitásáról) már kifejtettek”. Rogers vé­gül is nem mondott többet ál­talánosságoknál; nem részle­tezte, miként és milyen esz­­közökkel óhajt segíteni Ame­rika a kiújuló háború kocká­zatának csökkentésében. Más kérdésekről szólva Ro­gers pártfogóan szólt Irán és a Perzsa-öböl arab országai­nak együttműködéséről, és — a Nixon- doktrína szelle­mében — azt fejtegette, hogy a fokozatos brit csapatkivonás befejeztével a térség orszá­gainak, maguknak kell gon­doskodniuk biztonságukról”. Douglas­ Home brit külügy­miniszter — akárcsak a SEATO londoni tanácsülé­sén — ezúttal is a Szovjet­uniót vette célba. Kijelentet­te,­ hogy „a szocialista hata­lom és befolyás fokozatos ki­terjedése déli irányban” alapvetően megváltoztatja a térség stratégiai arculatát. A brit külügyminiszter a tér­ségre leselkedő veszélyek kö­zött a „kommunista szubver­­ziót” emlegette és kijelentet­te, hogy „a szabadság védel­mének bonyolult feladatát évről évre nehezebb ellátni.” Rogers külügyminiszter Ankarában. ­ Svéd jegyzék Mint a Svéd Távirati Iro­da jelenti, Svédország pénte­­ken szóbeli jegyzéket intézett az Egyesült Államokhoz az­zal kapcsolatban, hogy 1968 decemberében megnövekedett radioaktivitást észleltek Svéd­ország felett. Svédország vé­­leménye szerint ezt az 1968. december 8-án Nevadában végrehajtott amerikai atom­robbantás okozta — mutat rá a jelentés. Az Egyesült Államok stock­holmi nagykövetségének át­adott dokumentumban a svéd kormány bírálja a moszkvai atomcsend-szerződés megsér­tését, amit az Egyesült Álla­mok feltehetőleg elkövetett, mivel Svédország felett ra­dioaktivitást regisztráltak. Az USA a Szovjetunióval és Kínával egyaránt jó kapcsolatokra törekszik Csou En-laj fogadta dr. Birdl Józsefet Egy nap a külpolitikában A magyar idő szerint pénteken hajnalban a Fehér Házban lezajlott amerikai elnöki sajtóértekezleten össze­sen 17 kérdés hangzott el. Csou En-laj, a kínai államtanács elnöke Pekingben fo­gadta dr. Bíró József külkereskedelmi miniszterünket és megbeszélést folytatott vele. Pénteken délelőtt Ankarában megnyílt a CENTO mi­­ai Baiwi tanácsülése. A tizenegyedik Kohl-Bahr-találkozó pénteken Bonn­ban négy és fél óráig tartott. A kiadott közlemény szerint a következő találkozóra május 21-én kerül sor Berlinben. König bíboros, bécsi érsek, aki a Vatikán megbízott­jaként tartózkodik lengyelországi látogatáson, folytatja körutazását az ország visszacsatolt nyugati és északi terü­letein. Külkereskedelmi miniszterünk látogatása Pekingben Csou En-laj, a kínai állam­tanács elnöke csütörtökön es­te fogadta Bíró József külke­reskedelmi minisztert és meg­beszélést folytatott vele. A megbeszélésen, amely baráti hangulatú volt, jelen volt Gódor Ferenc, a Magyar Nép­­köztársaság pekingi nagykö­vete, Paj Hsziang kuo külke­reskedelmi miniszter és az illetékes kínai hivatalok ve­zető munkatársai. Biró József magyar külke­reskedelmi miniszter kínai látogatásának befejeztével kí­séretével együtt pénteken to­vább utazott Koreába. Eluta­zásakor a repülőtéren meg­jelent Paj Hszieng-kuo, a Kí­­nai Népköztársaság külkeres­kedelmi minisztere és a mi­nisztérium vezető tisztviselői. A búcsúztatáson jelen volt Gódor Ferenc, Magyarország és Hjun Jun Keuk, a Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ság pekingi nagykövete is. König bíboros körúton König bíboros, bécsi érsek, aki a Vatikán megbízottja­ként tartózkodik lengyelor­szági látogatáson, folytatja körutazását az ország visz­­szacsatolt nyugati és északi területein. Wroclaw után Gorzowot, majd Szczecint, Koszai­­nt, Slupskot és Gdans­kot kereste fel. Gorzowban Pluta püspök a következő szavakkal kö­szöntötte a bécsi érseket: „megelégedéssel vesszük, hogy megérted, milyen nagy jelentőségű, életbevágó prob­léma számunkra visszacsatolt földjeink egyházmegyei ká­­nonjogi helyzetének a Vati­kán részéről történő végleges rendezése”. A varsói Slowo Powszechne című lap ki­emeli, hogy a szczecini szent­misén König Isten áldását kérte a visszacsatolt lengyel földek fejlődésére. Kohl—Bahr találkozó „A mai beszélgetés nagyon nehéz volt” — mondotta Egon Bahr bonni államtitkár Kohl NDK államtitkárral folytatott eszmecseréjének befejezése után a várakozó tudósítóknak. Bahr elmon­dotta, hogy szóba hozta az NDK és az NSZK határán legutóbb történt incidenseket s mindkét fél előadta ezzel kapcsolatban álláspontját Ez nem ment végbe „minden keménység nélkül” — fűzte hozzá. A két „nagyon külön­böző” álláspontban nem tör­tént közeledés — mondotta Bahr. Később azonban, ami­kor ismét a közlekedési kér­dések kerültek napirendre, a légkör ismét tárgyilagossá vált — hangoztatta. A tizenegyedik Kohl—Bahr­­találkozó pénteken Bonn­ban négy és fél óráig tartott. Először a két államtitkár egyórás négyszemközti be­szélgetést folytatott, majd összeült a két delegáció. A kiadott kommüniké sze­rint a következő találkozás­ra május 21-én kerül sor Berlinben. A közlemény han­goztatja, hogy a következő eszmecserén folytatják a köz­­lekedési problémákról meg­kezdett „nagyon intenzív” esz­mecserét SALT-forduló A bécsi szovjert nagykövet­ség épületében pénteken megtartották a SALT-tárgya­­lások jelenlegi fordulójának 11. (a tárgyalások történeté­nek 66.) találkozóját. Jólértesült körök szerint a szovjet és az amerikai kül­döttség álláspontja továbbra is változatlan — cáfolták ugyanakkor azokat a Wa­rfiingtonból származó sajtó­­jelentéseket, amelyek szerint a tárgyalások megfeneklőben vannak. Fenti források sze­rint „mindkét delegáció na­gyon komolyan törekszik egy nukleáris fegyverkorlátozási egyezmény megkötésére”. A következő találkozóra jövő szerdáin kerül sor. Határozott a jezu­zsálemi tanács A jeruzsálemi városi ta­nács pénteken határozatot hozott, amely szerint: „a vá­ros újraegyesítése befejezett tény, ami azt jelzi, hogy Je­ruzsálem egyszer és min­denkorra Izrael fővárosa lett". A városi tanács határo­zatát 12 szavazattal kettő ellenében fogadták el A palesztínai felszabadítá­­si szervezet pénteken Da­­m­aszkuszban közleményt adott ki a gerillák legutób­bi akcióiról A közlemény szerint az arab ellenállók április 23-án felrobbantottak egy vasút­vonalat a gázai övezetben, április 25-én pedig egy üzemanyagtöltő állomást semmisítettek meg azon az úton, amelyen izraeli ka­tonai járművek közlekednek a Sinai-félsziget irányába. Múlt szombaton az arab partizánok a Gázát Jaffá­­val összekötő úton felrob­bantottak egy izraeli kato­nákkal zsúfolt gépkocsit. Ugyanezen a napon egy par­tizán gránátot dobott egy izraeli járőrre. A robbanás következtében 12 izraeli ka­tona harcképtelenné vált Pénteken délután balolda­li fiatalok nagyszabású tün­tetést rendeztek Bejrútban, az amerikai egyetem köze­lében, hogy kifejezésre jut­tassák tiltakozásukat Rogers amerikai külügyminiszter tervezett közel-keleti látoga­tása ellen. A tüntetés incidens nélkül ért véget Tü­ntetés Washingtonban A két hét óta tartó hábo­rúellenes tüntetéssorozat újabb eseményeként pénte­ken mintegy 100 tüntető vo­nult fel Washingtonban az Igazságügyminisztérium és a Szövetségi Nyomozó Hiva­tal (FBI) épülete előtt. A tüntetés békésen indult, a felvonulók énekeltek, röp­lapokat osztogattak és ilyen jelszavakat kiáltoztak: „mindannyian a háború fog­lyai, hadifoglyok vagyunk”, „a bűnözőket állítsátok bíróság elé és ne a háború ellenzőit!” Később egy csoport ülő­sztrájkot kezdett az FBI be­járata előtt, és akkor avat­kozott be a rendőrség. Az elmúlt két nap alatt több mint 200 háborúellenes tüntetőt vettek őrizetbe. Angela Davis, aki ellen koholt vádak alapján bűnvádi eljá­rást indítottak, kihallgatása előtt védőügyvédjével tart meg­beszélést. (A Vas Népe képtávíróján érkezett) ­n V­ PPF PÁRIZS Mód Péter, hazánk pári­zsi nagykövete, pénteken es­te a magyar nagykövetségen fogadást adott Tímár­­ Má­tyásnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének és kísé­retének tiszteletére. A fogadáson megjelent André Bettencourt tervezé­si és területfejlesztési mi­niszter, Philippe Malaud mi­niszterelnökségi államtitkár, René Monjoie, a tervhivatal elnöke, Henri Krasucki, a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának tag­ja ,a CGT titkára, a fran­cia külügyminisztérium, a gazdasági- és pénzügymi­nisztérium, valamint a francia gazdasági körök több vezető személyisége, s a párizsi diplomáciai testü­let számos tagja. BRIONI Pénteken, a késő esti órákban ért véget a Jugosz­láv Kommunisták Szövet­sége elnökségének április 28-től 30-ig megtartott 17. ülése Az elnökség részle­tesen megvizsgálta és meg­vitatta Jugoszlávia jelen­legi politikai és gazdasági helyzetét, valamint a JKSZ helyzetét. Az ülésen Joszip Broz Tito, a JKSZ elnöke beveze­tő és záróbeszédet mon­dott. PHNOM PENH Link Matak kijelölt kam­bodzsai miniszterelnök kö­zölte Cheng Heng államfővel, hogy nem fogadja el a kor­mányalakítási megbízatást — jelentette a kambodzsai rá­dió.­­ Az államfő szemé­lyes tanácsadóját Choup Hellt bízta meg az új kor­mány megalakításával. COLOMBO A ceyloni kormánycsap­­ok pénteken visszafoglalta­ az ultrabaloldali felkelők ál­tal három hétig megszállva tartott Deniyaya rádió és­ mást. Hivatalos adatok sze­rint a harcok során több fel­kelő meghalt Lapzártakor jelentik Tizenhét kérdés Nixon tv-sajtóértekezletén WASHINGTON Köves Tibor, az MTI tudó­­sítója jelenti: Nixon elnök csütörtök esti sajtóértekezletén nyomatéko­san hangsúlyozta, hogy válto­zatlan eltökéltséggel folytat­­ja eddig „helyesnek bizo­nyult” indokínai politikáját. Egyúttal azonban taktikai változást sejtető kétértelmű célzásokat is tett a VDK-ban levő amerikai hadifoglyok­kal, illetve a Vietnamban le­vő amerikai csapatok kivo­násának határidejével kap­csolatban. Nixon újra leszögezte, hogy nem hajlandó bejelenteni az amerikai csapatok teljes ki­vonásának végső határidejét: „az USA nem elégedhet meg azzal az észak-vietnami ígé­rettel — mondotta —, hogy ebben az esetben hajlandóak lennének tárgyalni az ameri­kai hadifoglyok szabadonbo­­csá­tásáról... Ennél lényege­sen többre van szükség, cse­lekvést várunk tőlük és hatá­rozott kötelezettségvállalást a hadifoglyok szabadonbocsátá­­­sára”. Ez tehát nem kategorikus visszautasítása annak, hogy az USA határidőt szabjon a végleges csapatkivonásra — hangzott a kapcsolódó kér­dés, amelyre az elnök így vá­laszolt: „tavaly október 7-én és idén április 7-én átfogó javaslatokat terjesztettem elő megtárgyalásra. Most nem fogok egy sajtókonferencia keretében eltérni ezektől a javaslatoktól”. Nixon elnök nyomatékosan hangsúlyozta, hogy az USA elsőrendű fontosságot tulaj­donít a hadifogoly-kérdésnek. Közölte: utasította Bruce nagykövetet, hogy Párizsban e kérdést, akár önállóan, akár más problémákkal ösz­­szekapcsolva, vagy egy átfo­gó megállapodás keretében állítsa a középpontba. Hoz­záfűzte: a csapatvisszavonási program semmilyen körülmé­nyek között sem fogja feladni a hadifoglyokat, mindaddig ottmaradunk, ameddig ame­­rikai hadifoglyok lesznek Észak-Vietnamban. További kérdésekre vála­szolva az elnök kijelentette, hogy az USA-nak nincs szán­dékában „koreai” típusú ál­landó rezidens haderőt tar­tani Dél-Vietnamban. Megis­­mételte, hogy az amerikai csapatok teljes és végleges kivonásának két feltétele van: 1. az amerikai hadifoglyok szabadonbocsátása és 2. Dél- Vietnam „védelmi képessé­gének olyan fokú megerősödé­se, hogy legalábbis jó esélye legyen a fennmaradásra”. A magyar idő szerint pén­teken hajnalban a Fehér Ház­­ban lezajlott elnöki sajtóér­tekezleten, összesen tizenhét kérdés hangzott el. Felvető­dött a háborúellenes tünte­tések, a Calley-ügyben tör­tént elnöki beavatkozás és — nagy hangsúllyal —, a kínai —amerikai kapcsolatok prob­lémaköre. A veterán-megmozdulások, na reagálva Nixon elnök rendkívül magabiztosan be­szélt arról, hogy „nem hagy­ja megfélemlíteni magát”. Hangoztatta azonban, hogy „odafigyel” ugyan a törvé­nyeket tiszteletben tartó bé­ketüntetőkre, de eddigi po­litikáján nem változtat. Az amerikai elnök kijelenti,­tette, hogy nem tartja hasz­nosnak az utóbbi időben láb­ra k­apott túlságosan sok spe­­kulációt az USA „új Kína­­politikájáról”. Megállapítot­ta, hogy az USA két hosszú­­távú célját, a kapcsolatok normalizálását és Kína el­szigeteltségének megszünteté­­sét illetően az utóbbi időben haladás történt, elsősorban az utazási és kereskedelmi könyö­nyítések terén. „A diplomá­ciai elismerés és az ENSZ- tagság kérdését azonban még nem kívánom megvitatni — fűzte hozzá —mert korai lenne ezekről spekulációkba* bocsátkozni, megjegyezte: „Remélem, sőt számítok rá , hogy valamikor valami­lyen minőségben ellátogatok a kontinentális Kínába, azt még nem tudom, hogy mi­lyen minőségben”. Ehhez kapcsolódva később feltették a kérdést, meghív­ta-e Mao elnök Nixon­t kínai látogatásra. „Nem céloztam kifejezetten meghívásra, csu­pán reményemet és várako­zásomat fejeztem ki egy ilyen látogatást illetően” — mon­dotta. A továbbiakban ki­fejtette, hogy „az USA Taj­van iránti szerződéses köte­lezettségeit fenntartva, mér­téktartó módon törekszik nor­málisabb viszony kialakításá­ra a Kínai Népköztársaság­gal”. Nixon a témát lezárva hangsúlyozta, rendkívül fon­tosnak tartja, hogy kitérjen olyan spekulációkra, amelyek szerint a kontinentális Kíná­hoz való közeledésünk egyet­len célja a Szovjetunió inger­lése volna. Hangoztatta, hogy ez távol áll az igazságtól. „Jó kapcsolatokra tőnek­,­szünk a Szovjetunióval —­ folytatta — és nem tekintem bátortalanítónak a SALT- tárgyalások alakulását. Véle­­ményem szerint mindkét or­szág érdekeit szolgálná, ha ezeken a tárgyalásokon meg­egyezés jönne létre. Jó kap­csolatokra törekszünk a Szov­jetunióval, jó kapcsolatokra törekszünk a kommunista Kí­nával és a világbéke érdekei megkívánják, hogy jó kapcso­­latok legyenek a Szovjetunió és a kommunista Kína között is. Sem az USA, sem a vi­lágbéke érdekei szempontjá­ból nem lenne értelme meg­próbálni e két országot egy­más torkának ugrasztani, mert mi magunk is beleke­verednénk az ebből származó viszályba” — hangoztatta az amerikai elnök. 1971. május 1. Szombat

Next