Vas Népe, 1971. október (16. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-01 / 231. szám
AZ MSZMP VAS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A VAS MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. évfolyam, 231. szám. Ára 80 fillér 1971. október 1. Péntek Európa békéjéért! Megalakult az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottsága Csütörtökön a Parlament Vadásztermében tartották meg az Európai Biztonság és Együttműködés magyar nemzeti bizottságának alakuló ülését. Az ünnepélyes aktuson az elnökségben foglalt helyet dr. Bartha Tibor református püspök, az Elnöki Tanács tagja, a magyarországi egyházak ökonomikus tanácsának elnöke, a BVT elnökségének tagja, dr. Brezanóczy Pál egri érsek, a magyar katolikus püspöki kar titkára, Erdey-Grúz Tibor Kossuth-díjas akadémikus, az MTA elnöke, Garai Róbert, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács titkára, a BVT tagja, Varga Zsigmondné, a nyíregyházi Dózsa tsz növénytermesztője és Vas-Witteg Miklós, a SZOT alelnöke. Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke nyitotta meg az ülést és elmondta, hogy magyar közéleti személyiségek kezdeményezték a bizottság megalakulását, azzal a szándékkal és feladattal, hogy népünk akaratát kifejezve hatékony tevékenységet fejtsen ki a kontinensünk biztonságával és az európai népek együttműködésével kapcsolatos nemzeti és nemzetközi akciók előmozdítása érdekében. A bizottság tagjai társadalmunk valamenynyi rétegét képviselik, elnöke Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke. Kállai Gyula az ülésen beszédet mondott. sön kiemelte a magyar békemozgalom élenjáró szerepét. — Úgy gondoljuk — mondotta — hogy mindezeket figyelembevéve növekvő aktivitással és hatékonysággal kell kifejezésre juttatni egész társadalmunk közvetlen érdekeltségét az európai biztonság és együttműködés megszilárdításában. Ez a meggyőződés vezetett bennünket, amikor elhatároztuk, hogy létrehozzuk az egész népünk békeakaratát reprezentáló bizottságot; az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottságát. Bizottságunk alakuló ülésén vagyunk. A jelenlevők egész népünket képviselik. Biztosak vagyunk abban, hogy mostani akciónkkal ismételten hozzájárulunk nemes célunk megvalósításához. A továbbiakban a bizottság célkitűzéseiről szólva elmondotta, hogy támogatni kívánják pártunk és kormányunk külpolitikáját, ezen belül az európai biztonság megszilárdításáért és az államok közötti gyümölcsöző együttműködésért folytatott erőfeszítéseit. A bizottság elsőrendű feladata, hogy határainkon belül kezdeményezője legyen a békéhez, a biztonsághoz, a népek barátságához és együttműködéséhez kapcsolódó akcióknak. A bizottság támogatni és erősíteni akarja társadalmi szervezeteinket, hogy európai kapcsolatainkban kezdeményező módon legyenek készek megvitatni minden tervet, elgondolást és javaslatot, amely a nagy közös cél elérését segíti. A bizottság erős és gazdagodó kapcsolatokat óhajt teremteni a legkülönbözőbb (Folytatás a 3. oldalon) Kállai Gyula beszéde Bevezetőben rövid áttekintést adott a nemzetközi helyzet alakulásáról, az Európát sújtó háború pusztító következményeiről, a fegyverkezési verseny térzteiről és a még meglevő feszültség hatásáról. Elmondotta, hogy napjainkban 100 millió dolgos emberi kéz munkáját használják fel fegyverek létrehozására, s évente a világon 100 millió dollár értéket pazarolnak fegyverekre. Külön kitért az európai béke és biztonság fontosságára. — A 26 évi viszonylagos nyugalom ellenére — mondotta — ma sem szilárd Európában a béke és biztonság, s a legutóbbi negyedszázad alatt sem sikerült megoldani az európai helyzet olyan fontos problémáit, mint a német kérdés, a leszerelés és a kollektív biztonsági rendszer. A továbbiakban utalt arra, hogy a szocialista országok, Európa békeszerető népei sokat tettek azért, hogy megmentsék kontinensünket, s az egész világot egy újabb háborús katasztrófától. Európában született meg a béke világmozgalom, s azóta az általános európai helyzet jelentősen javult. Jól lemérhető ez azon is, ahogyan az európai szocialista országoknak a biztonsági értekezlet összehívására vonatkozó javaslatát fogadták. Hangsúlyozta, hogy az NSZK kormányzati köreiben a korábbi hidegháborús politika helyén ma egy reálisabb külpolitika kezd kialakulni. Utalt a szovjet-nyugatnémet, valamint a lengyel-nyugatnémet szerződés megkötésére, a nyugat-berlini egyezmény aláírására, majd így folytatta beszédét: — A világon végbemenő változásokat értékelve úgy látjuk, hogy a feltételek itt Európában érlelődtek meg most annyira, hogy a régen óhajtott biztonsági rendszert a népek segítségével megteremtsük. Nagy hozzájárulás lenne ez az egész világ békéjéhez. Figyelmeztető jelek mutatnak azonban arra, hogy a kérdések rendezésével szembenálló körök sem tétlenkednek. Mindent elkövetnek, hogy a tisztuló európai légkört megzavarják. Nagy munkát kell a béke, a szocializmus, a haladás erőinek kifejteni, hogy ezeket a csoportokat elszigeteljük, s a társadalmi és politikai erők még szélesebb körét vonhassuk be a biztonságról folyó össz-európai dialógusba. Foglalkozott Kállai Gyula a társadalmi- és tömegszervezetek munkájával, és kü- A szlovén pártküldöttség látogatása a megyei tanácson, üzemekben és kulturális intézményekben Miro Zupancsicsnak, az SZKSZ Mura vidéki területi titkárának vezetésével megyénkben tartózkodó szlovén pártküldöttséget tegnap fogadta dr. Gonda György, a megyei tanács elnöke és dr. Szabó István, a vb titkára. A küldöttség tagjai nagy érdeklődéssel hallgatták az új tanácstörvényről és a végrehajtás megyei tapasztalatairól szóló tájékoztatást. Szóba került Vas megye és a Mura vidék együttműködésének kimunkálása, idegenforgalmi, kulturális és sportkapcsolataik fejlesztése. Itt-tartózkodása során a küldöttség járt a Savaria Cipőgyárban, megtekintett néhány szalagot, örömmel hallottak a gyár jugoszláviai kooperációs kapcsolatairól. A szombathelyi városnézés során belátogattak a szlovén vendégek a Berzsenyi Dániel megyei könyvtárba és a Művelődési és Sportpalotába. Megtekintették a Szombathelyi Állami Tangazdaság Szentgotthárd környéki telepét is. A látogatás utolsó napján, ma délelőtt Sárvár szerepel a pártküldöttség programjában. A városi pártbizottság munkájával, tevékenységével ismerkednek a delegáció tagjai, majd megtekintik a vagongyári munkálatokat, a baromfifeldolgozót, a cukorgyárat, valamint a Nádasdy várat. Délután a szomszédos Győr-Sopron megye néhány nevezetessége kerül sorra, így a fertődi kastély, majd Sopronban a város, továbbá a szőlészeti és borászati kiállítás megtekintése. A magyar miniszterelnök távirata Csou En-lajhoz Bulgáriai útijegyzetek A szövetkezetek holnapja MEGÁLLAPODÁS A SZOT ÉS A MEGYEI TANÁCS KÖZÖTT: 300 személyes gyógyüdülő épül Bükön! Bük nemcsak a megyében, de szerte az országban, sőt némely külföldi országokban is ismert és kedvelt fürdőhellyé vált az elmúlt években. 1970-ben 150 ezren látogattak ide (a vendégek 10 százaléka volt külföldi), az idei szezon fürdővendégeinek száma október közepéig várhatóan már túlhalad a 250 ezren is! Az érdeklődés további fokozódása várható, amint elkészül — 1972. derekára — az 1100 személy befogadására képes fedett fürdő. A látogatási rekordok valószínű, nem lesznek hoszszú életűek. (Néhányat ezek közül: az idén július—augusztus hónapokban átlagban 2900-an fürödtek naponta. Az abszolút rekordot 1971. július 11-e, vasárnap tartja. Ekkor 12 ezer 649 fürdőző váltott jegyet.) Sokan „esküsznek” Bükre, s az ország legtávolabbi részeiből is rendszeresen viszszatérnek, akik megkedvelték. Bük szerelmesei számára újabb jó hírünk van: 300 személyes SZOT gyógyüdülő épül a fürdőtelepen. Az erről szóló megállapodást szerdán írta alá a megyei tanácson Gál László, a SZOT titkára, Dr. Gonda György, a megyei tanács elnöke és a VASÉP képviselője. Az ünnepélyes aktuson jelen volt Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács elnökhelyettese, Kovács Antal, a megyei pártbizottság első titkára, Magyar Gyula, az SZMT vezető titkára, Kelemen Ferenc, a megyei tanács elnökhelyettese és Fegyveres István, országgyűlési képviselő. A leendő büki SZOT üdülő terveit már készíti a LAKÓTERV. A kivitelező VASÉP vállalta, hogy 1972- ben megkezdik és 1974. május 31-ig befejezik az építést. s ____________________— |— Selyem konfekció üzem Szentgotthárdon Szentgotthárdon, a hazai selyemgyártás fellegvárában selyemkonfekció üzem kezdte meg működését. Nyakkendőket, esernyőket, női szatyrokat, s egyéb árut állítanak elő a helyi Selyemgyár és egyéb hazai selyemtermelő üzemek anyagából. Egy használaton kívüli középületet alakítottak át üzemi célokra. Az új üzemben néhány hónap múlva már 200-an dolgoznak, főleg asszonyok. Kádár János Szekszárdon Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára Tolna megyei látogatásának második napján, csütörtökön délelőtt a megyei és a városi vezetők társaságában ellátogatott a Mechanikai Mérőműszerek Gyárának szekszárdi gyáregységébe. Magyari László igazgató ismertette a vidéki ipartelepítés keretében létesült gyáregység munkáját, terveit. A többi között elmondotta, hogy anyavállalatuktól hat gyártmánycsalád előállítását vették át. A gyáregység résztvesz a Zsiguli program megvalósításában: ez évben 180 ezer, jövőre pedig 300 000 tömlőmanométert szállít a Szovjetunióba. A tájékoztató után, Kádár János megekintette a modern üzemet, majd ellátogatott a szekszárdi Állami Gazdaságba is. A látogatás befejezéseképpen az MSZMP Tolna megyei bizottsága, a megyei tanács, s a Hazafias Népfront megyei bizottsága Kádár János tiszteletére vacsorát adott a szekszárdi Gemenc szállóban. Ma nyílik a Smidt múzeum Az épület falán régóta olvasható már a felirat: Smidt Múzeum. Szombathelyen, a Hollán Ernő utca 2. számú házban befejeződtek az átalakítási és berendezési munkák; vitrinekbe, falakra kerültek az értékes tárgyak, festmények. Dr. Smidt Lajos országos hírű gyűjteményének nagyobb részéből a legértékesebb darabokból rendezték be a múzeumot, amelyet ma délután 5 órakor a megyei tanács elnöke nyit meg. A kínai forradalom évfordulóján — Négyszáz vagonnal több áru — Magyar fiatalok utaztak az NDK-ba szakmai gyakorlatra — Mától olcsóbb a harisnya — Ma lottósorsolás /