Vas Népe, 1972. március (17. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-01 / 51. szám

Szombathely Város Tanácsának ülése (Folytatás az 1. oldalról) felhasználását Elmondta, hogy a tanácsi , fejlesztési terv előirányzatának 79 szá­zalékát, 166 millió forintot lakásépítésre fordítanak. .Eb­ből 440 bér- és tanácsi ren­delkezésű lakás befejezését és 346 lakás építését kíván­ják biztosítani. A Derkovits városrésszel kapcsolatosan közölte, hogy a jobb ellátás érdekében két elárusító he­lyet létesítenek, amelyet az ÁFÉSZ és az Élelmiszer Ke­reskedelmi Vállalat üzemel­tet majd. • • A továbbiakban koordiná­ciós alapon 3 ezer 600 négy­zetméter ÁBC Áruház, lak­­berendezési áruház és a tsz­­ek mintaboltja készül. Az év során összességében­­ 1000 négyzetméter alap­­területű kereskedelmi el­adóteret adnak át. A Mártírok terén készül a 800 négyzetméter alapterüle­tű 1000 adagos­ önkiszolgáló étterem. Júniusban üzembe helyezik a 224 ágyas Claudi­us Szállót és éttermet A városi pártbizottság ál­tal, kezdeményezett vállalati és szövetkezeti koordináció­val negyedik ötéves terv 1000 óvodai férőhely kialakí­tásával számol. A program végrehajtása­­ eredményesen halad. Az év végéig 400 fé­rőhellyel növekszik az óvo­dai kapacitás. A közműhálózat 6,6 kilo­méterrel bővül. Ebből 5,1 kilométer víz,­­1,5 kilométer pedig csatornahálózat lesz. 1400 lakást kapcsolnak rá a víz és 1160-at a csatornaháló­zatra. A beruházások előké­szítése során 87 lakás szaná­lását tervezik, elsősorban a kavicsai területen, a kollégiu­mi városrész kialakításához Itt jövőre 250 férőhelyes kö­zépiskolai-­­ kollégiumot építenek. A Körmendi úti szanáláso­kat a Cipőgyár ez évben in­duló rekonstrukciója tette szükségessé. Az idei évi költségvetéssel kapcsolatosan a beszámoló ar­ról tájékoztatott,­­ hogy bevé­­­teli és kiadási előirányzata 107,7 millió forint, 10 száza­lékkal több mint­­egy évvel korábban. Gazdasági ágazat­ra­­ 24,4 millió forintot fordí­tanak ebből , 13 milliót utak, hidak fenntartására költenek. A szociális- és egészségügyi ágazat 13 millió forintos elő­irányzata többek közt a böl­csődék üzemelési költségeit, az általános és gyermek kör­zeti orvosi szolgálat, az üze­mi körzeti orvosi szolgálat, az iskolaegészségügy, szociá­lis gondozás stb. feladatok ellátását szolgálja. A kulturális ágazat 56,5 millió forintos volumené­ből az óvodai és általá­nos iskolai ellátásra több mint 33 millió forintot, a középiskolák működésére­­ 15,2 millió forintot, alsófokú zeneoktatásra 1,7 millió forintot fordítanak többek közt A beszámoló után a fel­szólalók általában jónak ítélték meg a fejlesztési és költségvetési tervet, össze­állítását gondos, alapos mun­kának tartották. Néhány mó­dosító javaslat is elhangzott a rendelkezésre álló keretek felhasználásával kapcsolat­ban. Ezt követően került sor a Kiváló Társadalmi Munká­ért jelvény ezüst- és bronz­fokozatának adományozásá­nak elfogadására, majd meg­vitatták a tanács rendelkezé­se alatt álló lakások elosztá­sáról és a lakásigénylések társadalmi elbírálásáról szó­ló 1/1971. (VI. 21.) számú ta­nácsrendelet módosítását melynek előadója dr Béres Antal, a végrehajtó bizottság titkára volt! -A napirend után interpel­lációkra került sor. U­tai Bejelentések, panaszok A társadalmi tulajdon védelmében — Bizalom a népi el­enőrzés iránt — Gyors ügyintézés Névtelen bejelentő közölte a népi ellenőrökkel, hogy a körmendi járás egyik terme­lőszövetkezetében baj van a bizonylati és pénzügyi fe­gyelemmel. Az elnök az IBUSZ társasutazásához jog­talan térítést vett igénybe. A tsz-ben a személygépkocsi üzemeltetését sem menetle­vél, sem más nyilvántartás vezetésével nem dokumen­tálják. Az egyik szombathe­lyi gyáregységből ugyancsak a személy- és tehergépkocsik üzemeltetésével kapcsolatos hiányosságokra hívták fel a figyelmet. „Vezető dolgozók engedély, illetve jogalap nél­kül kedvezményes szállítá­sokra vették igénybe a gép­járműveket, magáncélra rendszeresen használták a személygépkocsikat.” Szentgotthárdon szabályta­lanul, pontatlanul állapítot­ták meg két lakóépület fűté­si díját. Negyven család szá­mára indokolatlanul magas fizetési kötelezettséget rótt ki a tanács szakigazgatási szerve. A népi ellenőrzési vizsgálat kimutatta, hogy a fűtési díj végelszámolásánál, mintegy 80 ezer forintot jog­talanul hárítottak a bérlők­re. A felső-rábamenti­­ tsz­­vállalkozás felszámolta gép­javító, kárpitos és faipari részlegét. A vagyontárgyakat szakszerűtlenül, biztonságos­­őrzés nélkül tárolták. A gé­pi berendezések egy része megrongálódott, a leszerelhe­tő alkatrészek eltűntek, több felszerelési tárgyat — a rossz tárolás miatt! — csak hulladékként tudtak értéke­síteni. A közös vállalkozás vesztesége több mint félmil­lióba rúgott. A celldömölki járási NEB figyelmét arra hívták fel, hogy az ÁFÉSZ jánosházi húsboltjában a vásárolt áru­ért többet számolnak a tény­leges árnál. Kiderült, hogy a boltban teljes és csökkent értékű húsféleségeket egy­aránt értékesítenek, azon­ban az árak kifüggesztését mellőzik. A sárvári vjárás egyik tsz­ében az építő bri­­gád teljesítmény- és munka­bér-elszámolásába „csúszott” hiba. Az építőket emiatt sú­lyos anyagi kár érte. A népi ellenőrök közbelépéséve­­ a brigád tagjait kártalanítot­ták. ★ A példákat a szemléltetés okán ragadtuk ki. Ilyen és hasonló bejelentés tömegével érkezik a népi ellenőrzési bi­zottságokhoz. Azt jelenti ez, hogy az emberek bíznak a népi ellenőrök munkájában. A most elkészült statisztika adatai szerint a múlt évben a korábbihoz viszonyítva csökkent a bejelentések szá­ma. Ugyanakkor több az olyan közérdekű indítvány, amely a névtelenségbe bur­kolózik. önkéntelenül adódik a kérdés: vajon, mi lehet az oka? Elbizonytalanodtak, vagy netán félnek valami­től? Ha mélyebbre ás az em­ber, az is kiderül, hogy leg­inkább a kisebb települések lakói tartózkodnak kilétük felfedésétől. Ebből pedig egy­értelműen az következik, hogy csakugyan tartanak va­lakitől, vagy valamitől. Ugyanis a kis településeken név szerint ismerik egymást az emberek, s a „Ne szólj szám, nem fáj fejem” erő­sebben hat. A fenti „furcsaságon” túl a másik nagy tanulság: a bejelentések többsége „ül”!­­Vagyis — mint később kide­rül — olyan visszásságokra hívják fel a figyelmet, ami csakugyan orvoslásra szorul. Az­­úgynevezett „alaposnak minősülő” ügyek aránya ja­vult a múlt esztendőben. Mit bizonyít ez? Azt, hogy bizo­nyos szemléletváltozásnak le­hetünk tanúi, az emberek tárgyilagos ítélőképessége javult. A közérdekű bejelentések zöme ma is a társadalmi tu­lajdon védelmét célozza. Nagyságrendben ezt követi a lakosság érdekvédelme, majd a pénzügyi, bizonylati fegyelem­­ megsértői elleni fellépés, illetve a korrupciót leleplező magatartás. A be­jelentések tükrében a leg­több kifogás a mezőgazdasá­gi üzemekben és a kereske­delemben merül fel. Több bí­rálat éri a költségvetési szer­veket és a helyi ipart is. Az egészségügyi, szociális el­látásra nem érkezett panasz. A járási bizottságokhoz a múlt évben egyetlen magán­jellegű bejelentés sem érke­zett név nélkül. Ugyanakkor a megyéhez befutó magán­ügyek 46 százaléka névtelen. Ezek többsége, alaptalan, in­tézkedést nem igénylő. Mi­ből­ eredhet ez a felemásság? Nagy részük a tájékozatlan­ságból.. A panaszoló nincs egészen tisztában a saját dolgával. Nagyon sokszor előfordul, hogy X. Y. leírja baját-baját, orvoslást kér, néha még azt is odaírja, hogy szóban újabb részlete­ket mond el, ha majd felke­resik, csak éppen a nevét és a címét­­„felejti” el közölni. Aláírás és cím hiányában pedig lehetetlen „foglalkoz­ni” vele. Máskor a közhtiek­ből az derül ki, hogy az il­lető a valóságnak nem meg­felelően tájékoztat, tehát rá­galmaz. Ez esetben ezért burkolózik névtelenségbe. ★ Mi a sorsuk a bejelenté­seknek? A közérdekűek 75 százalékát a népi ellenőrzési bizottságok saját hatáskörük­ben intézték, 14 százalékát más szervhez tették át e cél­ból, 11 százalékát pedig „bo­rítékolták”, mert nem igé­nyelt intézkedést. A panasz­lók jó, ha tudják: ügyeiket általában 30 napon belül el­intézik. A hatvan napon tú­li ügyintézés a legritkább esetben fordul elő. Csak ak­kor, ha­­ a panasz természete megkívánja az újabb eljárá­sokat. Aránylag gyorsan in­téződnek a vizsgálatra más szervhez áttett panaszok is. Jellemzésül csak megemlít­jük: egy népi ellenőr 3,3 na­pot fordított panaszok ki­vizsgálására, ügyek intézésé­re a múlt évben. Átlagosan 6 vizsgálati nap jut egy be­jelentésre. A korábbi évek­hez viszonyítva ez jelentős javulást jelent. (1970-ben pél­dául 4,4 vizsgálati nap ju­tott!) A többi idő lehetőséget nyújt az igényesebb intézke­désre. Az év során a hép- ellen­őrök 9 esetben hívták fel a különböző szervek figyelmét a törvényesség helyreállítá­sára. Hat esetben fegyelmi, illetve kártérítési eljárást kezdeményeztek, s 31 ja­vaslatot tettek a különböző hiányosságok felszámolására. Felügyeleti szervekhez ugyancsak több esetben küld­­ték meg észrevételeiket egy­­egy vizsgálatról. Arról­­ is gondoskodtak, hogy utóvizs­gálatokkal, tájékozódással meggyőződjenek a felvetések realizálásáról Pósfai H. János 1972. március 1- Szerda Megkezdődött a szezon­­ a SZOT üdülőhajóin Kollét­iumi bérlet a nagy családok üdültetésére Kedden megkezdődött a szezon a SZOT üdülőhajóin. Először a Margit-sziget mel­lett horgonyzó „Visegrád” jól fűtött kabinjait foglalták el a beutaltak, szerdán pedig az Esztergomnál kikötött Deák Ferenc­­üdülőhajóra is megérkeznek az idei első vendégek. A két hajón de­cember közepéig csaknem 9 ezren pihenhetnek 7,7 na­pig.Idei első útjára március 13-án indul a Szocialista Forradalom nevű hajó, uta­sai hat napon át ismerked­hetnek Bécs nevezetességei­vel. A SZOT Felszabadulás nevű üdülőhajója március 27-én al-dunai úttal kezdi idei programját A SZOT Üdültetési Főigaz­­gatóságának tervei szerint idén 317 500-an pihenhetnek kedvezményesen, az üdülte­tési költségek 25—39 százalé­káért. A költségek fennma­radó 70—75 százalékát­­ — több mint 235 millió forin­tot — állami költségvetésből fedezi a szakszervezet. A beutaltak között a felnőttek és a gyermekek aránya ha­sonló a tavalyihoz, azaz 270 ezer dolgozót és 67 500 gyer­meket részesítenek kedvez-­ ményes üdültetésben. A gye­rekeknek csaknem egyhar­­mada a szüleivel együtt nya­ralhat. A SZOT-nak kevés olyan na­gyszobás üdülője van, ahol a többgyermekes családokat elhelyezhetnék. Ezért — mivel elsősorban őket akarja ■ támogatni — nyárra kollégiumokat bérel, amelyek egy-egy szobájában akár 3—4 gyermekes csalá­­­dok is kényelmesen elfér­nek. Ily módon 30 ezren üthetik családi körben a jól megérdemelt pihenést. A beutaltak nagy része, mintegy 40 százaléka ismét nyáron pihenhet, de érdekes programok várják azokat is, akik tavaszra és őszre szóló beutalót kapnak. A gyógy­üdülőkben idén 85 ezer be­teg dolgozó tölthet néhány hetet. Az üdültetési Főigazgató­ság a fiatalokra is gondolt. Kétezer ifjúmunkásr­ak­­ a­­nógrádverőcei Express ifjú­sági táborban biztosítanak helyet. A kimagaslóan jó munkát végző fiataloknak a vállalati szakszervezeti bi­zottságok is adnak beutalót. Közülük, s természetesen az idősebb dolgozók legjobbjai közül 15 ezren utazhatnak külföldre; kétezren csere-, 4 ezren pedig turistaüdültetés keretében juthatnak el Bul­gáriába, Csehszlovákiába, az NDK-ba, Lengyelországba, Romániában, a Szovjetunió­ba, Ausztriába vagy Olasz­országba. Az üdülők rekonstrukciójá­ra ez évben 74 millió forin­tot fordít a SZOT. Ebből az összegből folytatják a galya­­tetői, a lillafüredi, Balaton­­lellén a nemzetközi, Mátra­házán a vasutas és Hévízen a postás üdülő rekonstruk­cióját, több más helyen pe­dig „felfrissítik”, csinosítják az épületeket. VAS NÉPE Bűvös kör? A múlt év őszén, amikor lezajlottak a KISZ kongresz­­szust megelőző területi kül­döttértekezletek és, megvá­lasztották a szövetség me­gyei vezető testületeit, a Ma­gyar Ifjúság közölte az új megyei vezetők névsorát. Lelkiismeretesen végigolvas­tam, mert nem utolsó sorban az a női kíváncsiság vezetett: vajon akárcsak egy, egyetlen egy nő van-e a KISZ megyei első titkárok között. Nincs. Meg is állapítottam magam­ban: KISZ-vezetés nők nél­kül. Persze legalábbis a kö-­­zépvezetés. Nincs kimutatá­som arról, nem is szándéko­zom a manapság oly divatos kérdőív­rendszerrel megtuda­kolni, a KISZ-tagságnak hány százaléka nő. Feltételezem, hogy jócskán a fele, mint ahogy társadalmunk javaré­sze nő, s a KISZ korosztá­­lyúaknak is körülbelül a fe­lét a „gyengébb nem” teszi ki. Ezzel szemben lehet, hogy kimutatható: az alapszerve­zeti KISZ-titkárok között már sokkal több a leány és a fiatalasszony. Ha viszont így van, akkor hosszú évek óta sem tudott ifjúsági moz­galmunk középvezetőket ki­nevelni a fiatal nők köréből. Szóval nehezen­­ megyünk előre, legalábbis ami a „nők a vezetésben” kérdéskomp­lexumot illeti. De nem min­dig csak a vezetésben való részvétel aránya bírálható. Például az újonnan megvá­lasztott szombathelyi városi népfrontbizottság 71 tagja kö­zül is mindössze 15 a nő. És ez óriási­ előrelépés: 150 szá­zalékos árnövekedés, mert az előző, szintén 71 tagú bizott­ságnak mindössze 6 nőtagja volt! Statisztikailag tehát ko­moly törekvés mutatkozik, de lényegében még mindig erős a lemaradás,, pedig a népfront a legszélesebb tö­megmozgalmunk. Azt mondták, és ez való­ban így igaz, hogy a város­ban­­ széleskörű közvélemény­kutatást tartottak, még szo­cialista brigádokat is meg­kérdeztek. Úgy látszik, a megkérdezettek zöme is férfi volt, ezért az 56:15 arány. Vagyis, ha a nők nincsenek ott valahol az alsó vezetés­ben, akkor hogyan lennének már feljebb? Akkor kik le­gyenek azok, akik például a sok eleven aprómunkára, jó helyi politizálásra hivatott városi, községi népfrontbi­zottságokba is nagyobb szám­ban javasolják őket? Bűvös kör, amelyből nem lehet kilépni? Még távol vagyunk attól, hogy a nők munkájuk, ké­pességeik, számuk arányában, nemcsak a két említett terü­leten, másutt is kellően kép­viselve legyenek. Hogy ott, ahol a közösség dolgairól döntenek, többen hallathas­sák szavukat. Markovits Ilona Jobban gazdálkodjanak az idővel Egy tekintélyes szerv ren­dezésében délelőtt 10 órásra hirdettek meg értekezletet. Helybeli és vidéki meghívot­tak össze is jöttek a jelzett időben,­­s pár perces „ele­gáns” késéssel megérkeztek az előadók is. A hallgatóság fegyelmezet­ten várta, hogy az elnökség is elfoglalja helyét. Negyed tizenegykor még senki sem jött az előadóterembe. Kezd­hetnék már, hallottam innen is, onnan is, mert múlik az idő. Fél tizenegykor többen azt fontolgatták: elmenje­­nek-e, mivel hogy elég sietős a dolguk. Tíz óra negyvenötkor sem kezdődött meg az értekez­let, mert a budapesti „kikül­döttek” még mindig a kü­lönszobában szürcsölték a feketét és a más toroköblí­tőt. Tapasztalataimban nem­­ először fordult elő, hogy bizonyos, a magukat fontos­nak tartó személyek szeretik­­ megvárakoztatni az értekez­let résztvevőit. Ezt a hallga­tók, érdeklődők és a várost már megúnó, a székükről felkelő meghívottak is szóvá tették. Csak a megjelentek nyugalmán és figyelmességén múlott, hogy meg lehetett tartani az értekezletet. Azért hagytak a rendezők­nek is, az előadóknak is egy üzenetet: ne úgy gazdálkod­janak mások idejével, mint a sajátjukéval. Igazuk van. • —u— napirenden: a celsiusi otthonok hís­ves­tsi és társadalmi Szfk­fiai. A művelődési otthonok helyzetét és társadalmi sze­repét elemezte kedden Ortu­­tay Gyula elnökletével a Par­lamentben az országgyűlés kulturális bizottsága. Többek között megállapították: az intézmények­­ tevékenységét szorosabban kell kötni a munkahelyi közösségekhez. Ennek legcélszerűbb módja, ha a szocialista brigádmozga­lom kulturális és közösségi életének, világnézeti tovább­fejlesztésének bázisai lesz­nek. Az intézmények is se­gítsék, hogy növekedjék a munkahely, a termelőmunka szeretete, megbecsülése. Ki kell szélesíteni a szakszerve­­zeti művelődési otthonok ilyen irányú eredményes tö­rekvéseit. 3 Prograin­ozo­t cereszológia Elkészültek az­­első lyuk­szalagra a mágnesszalagra rögzített programok az Or­szágos Meteorológiai Szolgá­lat számítóközpontjában. Az elmúlt évben munkába állí­tott EMG—850 típusú magyar gyártmányú számítógép be­kapcsolása a meterológiába rendkívül nehéz feladat elé állította a szakembereket, az új géphez ugyanis nem kap­tak kész programokat A szá­mítóközpont munkatársainak kellett átteniük a gép nyel­vezetére azokat a bonyolult adatokat, mérési eredménye­ket és a prognosztikával kap­csolatos adathalmazokat, amelyeket a hazai meteoroló­gusok felhasználhatnak. Jelenleg 35 programjuk van készen, illetve készülőben, és már több programmal részt vesznek az Országos Mete­orológiai Intézet, a vidéki ál­lomások, sőt a külföldi társ­­intézmények munkájában is. Kész programjuk van többek között a napsugárzás, és a csapadék mérésére. A számí­tógép segítségével 20 évre , visszamenőleg 1950-től 1970- ig lyukszalagra rögzítették a napi csapadékmennyiségeket. A m­eteorológiai előrejel­zéshez szükséges milliónyi­­ adatot ezentúl a gép memó­riaegysége raktározza el. Au­tomatikusan végzi az adat­gyűjtést és azok összekapcso­lását.

Next