Vas Népe, 1972. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-01 / 206. szám
Szentgotthárdi távlatok Fővárosban élő ismerősömmel Szentgotthárdon jártunk a minap. Évek óta nem látta ezt a kis határ menti városkát (szándékosan nem írok községet!), így aztán teljesen érthető volt elámulása. Még a hajdani „bejáratot” sem találta meg, a helység főtere pedig valósággal rabul ejtette. Gondolom, mások is így vannak ezzel. Akik ritkán fordulnak meg Szentgotthárdban, azok ugyancsak csodálkozhatnak a gyors változások láttán, a születő kisváros látta. Mert, hogy város születik, teremtődik itt, az most már biztos. A csinos házak között, a városias utcákon, tereken mindenütt érződik ennek az akarásnak, törekvésnek a lüktetése. Az emberek is mások, kulturáltabbak, megcsapta őket az urbanizálódás fuvallata. A hagyományos ipari vállalatok mellett újabbak nőnek fel, a foglalkoztatottak száma évről évre emelkedik. Most már leírható ez a mondat: Szentgotthárd nem veszített azzal, hogy megszűnt járási székhely lenni Ellenkezőleg, nyert vele. Jelenleg is számtalan jelét látni ennek. A hagyományos kultúrparkban legszembetűnőbb a mozgás. Egy nagyszerűen elkészített terv alapján (a Kaszagyár 15 fős műszaki gárdája társadalmi munkában készítette), a KISZ védnöksége alatt teljesen átalakul a park. Jellegében is megváltozik. A szabadtéri színpad lelátóját elbontják, helyére — a nagyobb rendezvények alkalmával — az ugyancsak társadalmi munkában létesült 150 színes, hordozható padot rakják. Tavasszal felújítják a színpadot is. A park elején különféle játszótereket alakítanak ki: röplabda, tenisz, tollaslabda pálya, rulett, tivoli,, sakk, pingpongasztalok, zsinórteke áll majd a fiatalok rendelkezésére. Természetesen, gondolnak a gyerekekre és az idősebb nemzedékre is. Télen a játszótereket átalakítják jégpályává. A park északi részén állandóan láthatóvá teszik a nemrégen feltárt értékes leleteket. A régi templom romjai eredetiségükkel vonzzák majd a látogatókat. Az észak-keleti oldalt (Kossuth Lajos utca s egy új bekötő út) négy szintes lakóépületek zárják, összesen 300 lakást építenek ezen a helyen. Ez azonban távlati kép, csak az, ötödik 5 éves tervben valósul meg. Sokkal kézzel foghatóbb bizonyítéka a gyors átalakulásnak az, amit ma lát a szem. A most megvalósuló negyedik 5 éves terv tekintélyes összegű beruházással emeli Szentgotthárd ,rangját. Jelen pillanatban is közel 15 millió forint értékű beruházás van folyamatban különböző helyeken. Emellett az ipari üzemek fejlesztése is számottevő. Csak néhány példát említünk. A Kaszagyárban például már a múlt évben elkezdődött egy jelentősebb rekonstrukció. A nagy szerelőcsarnok pótmunkái ez évben fejeződtek be. Új beruházásként, mintegy 350 ezer forintos költséggel gázpalack-lefejtő és tároló épült. Már most előkészületben van a jövőre megépítendő szociális létesítmények terve, amelyekre több mint félmillió forintot fordítanak. A mezőgazdasági jellegű beruházások közül kiemelkedik a tangazdaság itteni üzeménél létesülő szarvasmarhatelep, amely 35 millió forint költséggel épül. A nagyközségi tanács fejlesztési terveiben mindenekelőtt a lakosság életkörülményeit, kulturális lehetőségeit segítő célkitűzések szerepelnek. Közel négymillió forintos költséggel nemrégen készült el a VOLÁN pályaudvar. Az Arany János utca közvilágítására 48 ezer forintot költenek. Több mint ötmillióval bővül a vízhálózat, amelyből részesül Rábatótfalu és Máriaújfalu társközség is. Egymillió 700 ezer forintot „áldoznak” egy gépkocsi szerviz létesítésére, s három és fél millió forinttal növelik a szennyvízcsatorna hosszát. Az idei évben esedékes beruházások időre történő befejezésének nincs akadálya. Kiragadott példák ezek a teljesség igénye nélkül. Kifejezetten annak illusztrálására, hogy érzékeltetni tudjuk azt az állandó jellegű mozgást, amely mostanában jelemző, a volt járási székhelyre. A nagyközség vezető szervei — mindenekelőtt a pártbizottság és a tanács — szinte mindent elkövetnek azért, hogy lakóhelyük az igényeknek s a lehetőségeknek megfelelően fejlődjék. Ezen megfontolásból sürgetik a téglagyári beruházást, s vetik fel a volt pártbizottsági épület, sorsának kérdését. A ház immáron három év óta üresen áll. A vendéglátó — tekintélyes megyei támogatással — azzal vásárolta meg, hogy szállodává alakíttatja át Az igények, az élet maga sürgeti ezt az intézményt. Éven át nagyon sokan keresnek szállást Szentgotthárdon, ám a fizetővendégszolgálat az igényeket nem tudja kielégíteni, hisz mindössze négy szobával rendelkezik. Kicsit elkanyarodtunk a témától. A lényeg valahol abban keresendő, amit az említett ismerősöm mondott sétánk befejezése után. Azt mondta, szívesen élne ebben a kis városkában. S ha egy lakóhely ilyen benyomást kelt, az idegenben, akkor a benne élők is bizonyára hasonlóan érzik ezt. És ez nagyon fontos. Az ember legyen igényes, de elégedett is a lakóhelyével, szűkebb pátriájával. Pósfai H. János ul ,,közérzet skálán**, jó k közepesen Mély víz, csak ászoknak! A mérnök — Hevér András — meglepően fiatal ember, mondanám, most érkezett az egyetem padjaiból, ha nem mondaná, hogy „már” 1967-ben végzett. Miskolcon automatizálást tanult. Itt, az Egyesült Gyógyszer és Tápszergyár körmendi — épülő — gyárában építész, gépész, ha kell, vegyész s szükség szerint más is: mindenes. Pestről érkezett, a gyógyszergyárból, 1970-ben. A gyár ösztöndíjával tanult. Amikor ide érkezett, három éves gyári múlt állt mögötte, nem sok. De aki próbált már hasonlót, az tudja, mennyit tanulhat ennyi idő alatt is egy ember. Hevér András a tanulás mellett tanított is. Egy középiskolában. Itt Körmenden erre most nincs ideje. — Nem ritka, hogy este kilenckor kerülök haza a gyárból — mondja — anynyi a munka. Ugyanis ő látja el itt a műszaki felügyeletet. Vitatkozik a tervezőkkel, „kooperál” az építőkkel, tanácsot ad és tanácsot kér. Ez itt a „mély víz!” Fiatal szakember nem kaphat szebb, felelősebb megbízatást, de nehezebbet is alig! — Szereti? — Szeretem. — Hogyan vállalta? — Kértek rá Pesten. Behívattak. Nem sokat töprengtem. Különösen a lakás... — A család? — Ők is itt vannak. Ide költöztünk. A feleségem vegyész. Most szülési szabadságon van. — Közérzete? Mondjuk egy képzeletbeli tízes osztású „közérzet skálán”... — Úgy az öt, hat körül. Tehát jó közepes. Ami a munka mennyiségéből következik. Abból, hogy gyakran ugye este nyolc-kilenc óráig... Itt Körmenden lesz majd egy nagy gyár, benne százezer csavar, millió méter kábel, sok ezer méter hegesztési varrat, csőkötések, kompenzátorok, kapcsolók, s rengeteg egyéb, összességében a mű apró részei. Majd a műt látjuk, a csempézett falakat, az „élő” technológiát, de a mérnöknek a részekre is figyelni kell. Tudni a föld alatt húzódó legvékonyabb kábel helyét, ha javítani kell. Ha kigyullad valahol egy kis piros jelzőlámpa. Tudni kell, melyik csavar ment fel nehezebben a szerelésnél, s miért. Melyik szivattyú „döcögött” már az elején, s miért — András, ez nagy iskola... — Hát... Mindenki tudja, hogy a „nagy iskolában” lehet a legtöbbet tanulni. Az itteni szigorú körülmények között. Ez többeknek nem sikerül. . — Itt marad? Állja? — Persze, hogy maradok! — Mennyit keres? — Háromezerháromszáz forint a fizetésem. — Kollégák? Barátok? — A munka igen sok volt egyetemi társammal is összeköt. Tervezőkkel — szidom is néha őket! „kooperátorokkal”, s másokkal. Egyegy itteni megoldandó probléma kapcsán gyakorta öszszetalálkozunk. Segítenek is. Körmenden jobbára a gyáriakat ismerem, akikkel itt nap mint nap együtt vagyunk. Az itteni főiskolán is nagyon kedves,rendes embereket ismertem meg. Csak tartana tovább a nap... — önképzés? Ennek lehetőségei? — Egy csomó folyóirat, amit küldenek a címemre. Külföldiek is. Főként gyártmányismertetők. — Beszél idegen nyelvet? — Igen, sokáig tanultam az angolt... Ám a műszaki nyelv annyira közös, a lényeget meg lehet érteni. Hevér András úgy engedték el Pestről, mint a gyár egyik legjobb ifjú mérnökét. Pályadíjnyertes mérnökét. Itteni — eddigi — munkájával naponta igazolja, hogy a bizalom nem volt alaptalan. Aki csinálta már, tudja, mit jelent az, ha valaki a mély vízben tanulja az úszást!... T. Z. 1972. szeptember 1. Péntek VAS NÉPE A „veszélyes“ hetek jönnek A megyei operatív bizottság legutóbbi ülésén a sok tennivaló számbavétele mellett a dolgozó emberekről való fokozott gondoskodás is kellő hangsúlyt kapott. Jó volt hallani, hogy például minden nagyobb baleset nélkül megúsztuk a nyarat, és sem a családfők — vagy tagok — keresetében, sem a munkaidőben nem volt különösebb veszteség. Ez részben azt mutatja, hogy a vezetőségek és munkavédelmi felelősök is mind jobban betartják a balesetvédelmi szabályokat, másrészt, hogy az emberek is nagyobb felelősséget éreznek önmaguk, családjuk és munkahelyük iránt. Aligha lehet nagyobb öröm, mint ezek nyugtázása. A sok éves tapasztalatokból ítélve azonban arról is szó volt, hogy most a nyárinál is veszélyesebb időszak következik. Az őszi hetekben, hónapokban a mezőgazdaságban több százezer tonnányi termést kell betakarítani, szállítani, nem is szólva az egyéb tennivalókról. S ez a temérdek munka jórészt a szőlőérés, a murci forrási illetve a pálinkafőzések időszakára esik. Nem ok nélkül említjük ezt, mert ugyancsak szomorú tapasztalatok szerint mindig a szőlőtermő vidékeken volt a legtöbb baleset borulás, járműről való leesés, csúszás, szabálytalan közlekedés miatt. Legtöbbször a fogatotok, rakodók, szállítók mindenáron való kínálása, itatása a „megharagszom, ha ezt még nem hajtod le”, kínos érvelése idézi elő a bajt A kínálók nem gondolnak arra, hogy unszolásuk milyen következményekkel járhat s baj esetén azt válaszolják: felnőtt ember, miért nem volt magához való esze? A nyarat szerencsésen megúsztuk. Jön a baleseti veszélyekkel telítettebb időszak. Jó lenne erről is kellemes számvetést készíteni Legyünk rajta, hogy így legyen. —U— JÁTÉKNAK JÓ! De csak valóban annak. Az ember fogja a két darab húszfülérest, ha egyáltalán akad a zsebében, bedobja a keskeny nyitáson, és vár. Táguló szemmel figyeli a mutató piros végét: vajon, elindul-e? Ha elindul, iszonyatos sebességgel vágtatni kezd a skála mezője fölött. A számok és a rubrikák, mint vonatablakból az oszlopok, gyorsan elszáguldanak a mutató mellett. Aztán megáll valahol s az ember gyönyörödik abban, amit mutat. Szombathelyen, a Stop kávézónál, az árkádok alatt például legalább tíz kilóval kevesebbet mutat a valóságosnál. Ezt az utcai mérleget azoknak ajánljuk elsősorban, akik tekintélyes súlyfelesleggel rendelkeznek. Garantáljuk, hogy a legszimpatikusabb műszerrel lesz dolguk. Az áruház előtt lévő alkalmatosság többet mér. Ezt elsősorban azoknak a szülőknek ajánljuk, akik gyermekeik etetése közben bukfencet hánynak, bűvészmutatványokat produkálnak, hogy a lurkó figyelmét eltereljék, a eüvöltse az ételt. Az ezen a mérlegen mért gyermekük súlyával bizonyára elégedettek lesznek. A többi mérleget most nem soroljuk fel Akad néhány olyan is, amely egyáltalán nem működik. Egyetlen ,piros" tulajdonságuk, hogy a húszfilléreseket elnyelik. (Naná, a pénznek nincs szaga!) Az utcai mérlegek nem játszanak döntő szerepet életünkben, de ha már vannak, néha elszámkoznak velük. Mert szó, ami szó, játéknak még jók ezek az alkalmatosságok, mérni a legtöbbön nem lehet. Szórakoztató iparunk gyöngyszemeiként hagyják meg őket mégis, hisz olcsó mulatság a mérészkedés. Avagy nem a szórakoztató ipar kezelésében állnak az utcai mérlegek? Bocsánat, ha tévedtünk volna... (mfai) Gyorsmérleg az idei nyárról (Folytatás az 1. oldalról) idő. Július 11 és 14 között rendkívül viharos, csapadékos volt az idő, főként a Dunántúlon, ahol előfordult, hogy egy nap alatt 100—120 milliméter csapadék esett. Felelőtlenség lenne akár jót vagy akár rosszat „jósolni” az idei őszről. Kisebb távlatra, a jövő hét keddjéig érvényes prognózis szerint a meteorológiai ősz első napjaiban az au- gusztus véginél kevesebb csapadékra kell számítani. A szelesebb idő jobban meg-, tisztítja az ország légterét a felhőktől, s így majd valamelyest emelkedik a hőmérséklet, elérheti a 19—25 fokot. 3 Védnökség a kollégiumi negyed és a tömegsporttelepek fölött A szombathelyi városi tanács és KISZ-bizottság egyezménye Az egyezmény megkötését, a kötelességvállalás írásos elismerését két évi közös munka előzte meg. A szombathelyi városi tanács és a KISZ városi bizottsága 1975- ig kidolgozott programja szerda óta Kiss Alajos tanácselnökhelyettes és Rácz Róbert KISZ-titkár aláírásával megerősítve folytatódhat. Védnökséget vállaltak a fiatalok a megyeszékhely lakosságának érdekét — az ifjabb nemzedékét különösen — jól szolgáló célok megvalósítására. Kész a terve az új tömegsport-telepnek, s amint a városi tanács jelzi az építkezés kezdetét, társadalmi munkaakciót szervez a KISZ- bizottság a pályák létrehozására. A zöldövezet bővítéséhez, a város virágosításához is csatlakozott az ifjúság. A védnökségvállalás legnagyobb, sok száz diák érdekét szolgáló területe az Ady térre tervezett kollégiumi negyedben vállalt munka. A szakmunkástanulók és középiskolások leendő otthonához mozgósítják majd a fiatalokat. A lakáselosztó bizottságban állandó ifjúsági képviseletet teremtve szélesebbre nyílt a lakáshoz jutás, a lakásépítés lehetősége. A tanács építette „albérlők háza” szobáit az ifjúsági szervezet javaslatait figyelembe véve osztják el. Az OTP-vel a jövőre épülő minigarzonokról tárgyalnak, az eredmény várhatóan kedvező lesz a lakásnélküli fiatalok számára. A társadalmi és a közélet számos területét átfogó együttműködési megállapodás az oktatásban a szakképzettség, az általános iskolai végzettség megszereztetését tűzték ki közös feladatként. Pontosan meghatározó ütemtervvel és felelőssel indult meg a peremkerületek klubkönyvtárát támogató mozgalom. A tanács anyagi segítségével a perinti, a herényi és az oládi klubkönyvtár rendbehozását, rendszeres működtetését vállalták a fiatalok. S most már nemcsak ötletként, de feladatként szerepel a Derkovit városrész klubjának és könyvtárának létrehozása. A jogokra és kötelességekre épülő, a város és az ifjúság érdekét szolgáló megállapodás értékét a megvalótsítás foka méri majd. (hír)