Vas Népe, 1972. december (17. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-01 / 283. szám

Helsinki tanácskozás Figyelemreméltó haladás mutatkozik az európai biz­tonsági és együttműködési kon­frencia előkészítésével foglalkozó nagy..övati ta­nácskozáson Helsinkiben. A csütörtöki általános vita azt mutatja, hogy a résztvevő­k számos kérdésben egyetér­tenek, s bár az értelmezés tekintetében még nyilvánva­lóan várható vita, már­ sor olyan közös téma merült fel, amelyet a konferencia napi­rendjére kívánnak tűzni. A csütörtöki ülésen ismét hat felszólalás hangzott el: Norvégia Belgium, Svéd­ország, Nagy-Britannia, Ju­goszlávia és Dánia nagykö­ve­te. Figyelmet keltett a csü­törtöki ülésen Tscheming dán nagykövet felszólalása, aki a NATO tagállamok közül elsőnek s eddig egye­dül javasolta: a biztonsági k­onferenciát júniusban ren­­ezzék meg Heink­ben. Míg például a dán nagy­követ már a közeljövőben lehetségesnek látta a biz­tonsági konferencia összehí­vását. Eggermont belga nagykövet azt hangoztatja, hogy előbb alapos előké­szítő munkát kell végezni a napirend meghatározá­sára, s csak azután lehet az idő­pont kijelölésével foglal­kozni. A napirendi kérdések kö­zé kívánják sorolni a NATO országok — ugyancsak több­­kevesebb árnyalati el­térés­sel — a katonai kérdések megvitatását is. hangsúlyoz­ták azonban, hogy a gya­korlati problémáiknak nem ezen a fórumon kell megvi­tatásra kerülniök itt akább a biztonsági kérdés katonai aspektusát kellene véle­ményük szerint érinteni. Az ügyrendi kérdésekről szólva Tscheming dia nagy­követ állást foglalt az úgy­nevezett három szakaszos megoldás mellett: először a külügyminisztereknek kell összeülniük, majd a munkát bizottságokban kell folytatni. A dán nagykövet szerint a harmadik szakasznak is mi­niszteri szi­nten kell majd végbemennie. Lefújták a vietnami csapatkivonást Nixon elnök lefújta az ere­detileg november 30-ra idő­zített bejelentését a Dél-Vi­­etnamban levő amerikai szá­razföldi erők létszámának további alakulására vonatkoz­óólag. Helyette az elnök saj­tótitkára Ronald Ziegler je­len­tette be, hogy az ez idő szerinti 27 000 fős létszámot a „jelenlegi szinten” tartják „függően a párizsi tárgyalá­sok kimenetelétől”. Az AP hírügynökség en­nek kapcsán megjegyzi, hogy a Dél-Vietnamnak nyújtott EXPRESSZ if Dr. Salvador Allende, Chile köztársasági elnöke csütörtökön délelőtt elutazott Santiagóitól, s ezzel meg­kezdte 14 napra tervezett külföldi körútját. Az elnököt elkísérte Clodomiro Almeyda külügyminiszter. is Willi Stoph, az­ NDK minisztertanácsának elnöke, Piotr Jaroszewicz lengyel miniszterelnök meghívására csütörtökön Poznanba érkezett. A látogatásra a két ál­lam vezetőinek rendszeres időszakonként megtartott ta­lálkozói keretében kerül sor. if A belfasti angol hatóságok csütörtökön nem erő­sítették, de nem is cáfolták meg azokat a híreket, ame­lyek szerint az IRA ideiglenes szárnya két héten belül háromszor is tűzszünetet ajánlott fel a brit kormánynak. is Nagyerejű robbanás következett be csütörtökön reggel egy tízemeletes római lakóházban. A robbanás következtében hét személy életét vesztette, a sebesültek számát pedig a legfrissebb jelentések 80-ra teszik. is Hoszni Mubarak, az egyiptomi légierő parancsno­ka, aki egy katonai küldöttség élén csaknem két hetet töltött a Szovjetunióban, szerdán részletes jelentést tett Szadat elnöknek a szovjet katonai vezetőkkel folytatott tárgyalásairól. ,35 népe Schmidt, Wehner, Brandt A nyugatnémet szociálde­mokraták (az SPD) vezérka­ra az új koalíciós kormány megalakításáról tanácskozik. Képünkön, balról jobbra: Helmut Schmidt gazdaság- és pénzügyminiszter, Her­bert Wehner, a párt parla­menti frakciójának vezetője és Walg Brandt kancellár. (Spiegel-fotó, Vas Népe — Verdai repró) Biztató kezdet Helsinkiben *££¥ NAP-------------------------------------------­ Az európai biztonsági konferenciát előkészítő hel­sinki tanácskozásán csütörtökön elhangzott felszólalá­sok azt jelzik, hogy a legfőbb kérdésekben egyetértés jöhet létre. Washingtoni tudósítás szerint a Fehér Ház a pári­zsi titkos tűzszüneti tárgyalások kimenetelétől teszi füg­gővé a további csapatkivonásokat Dél-Vietnamból. A most befagyasztott létszám 27 000 fő. A párizsi Vietnam-tárgyaláson csütörtökön sem tör­tént említésre méltó előrehaladás. Nixon fogadta Thieu saigoni elnök főmegbízottját, amerikai támogatás „orosz­lánrészét” a Guam szigetén és Thaiföldön lévő amerikai légitámaszpontokról és a vietnami felségvizeken cirkáá­ló amerikai 7. flotta hadiha­jóiról biztosítják. A gyakor­latban ez azt jelenti, hogy a Thieu-rezsimet — a déli or­szágrészben állomásozó 27 000 amerikai katonán kívül —, további mintegy 100 000 ame­rikai katona támogatja a Vietnamon kívüli bázisokról. A Párizsban Vietnamról fo­lyó konferencia csütörtöki 168. ülésén Porter amerikai delegátus azt hangoztatta, hogy a vietnami konfliktus „bonyolult problémákat” vet­ítel, s megoldásuk ,,gondos és alapos körültekintést” igé­nyel. A VDK küldöttségének He­lyettes vezetője kijelentette: határozottan vissza kell uta­sítani azokat az állításokat amelyek szerint ..Észak-Viet­­nam agressziót követ el Dél- Vietnam ellen” és vissza kell utasítani a kölönös vissza­vonás tézisét is” ~.. ,-ú. Daan-beszéd Izraelben abból az alka­lomból, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete éppen 25 évvel ezelőtt határozta el a Palesztinai brit mandátum­­terület kettéosztását egy zsi­dó és egy arab államra, Da­­jaa hadügyminiszter hivata­lának munkatársai előtt mondott beszédet. Azt állítot­ta, hogy fennáll a veszélye az ellenségeskedések kimú­lásának, minthogy „az arab országok felől puskaporszag érződik”. A tőle megszokott önbizalommal mindjárt hoz­zá is tette, hogy „a harc ki­menetelét illetően nincs ok félelemre”, csupán a béke esélyei omlanának össze tel­jesen. Thieu tanácskozik Thieu, a saigoni rendszer vezetője csütörtökön össze­hívta a nemzetbiztonsági ta­nácsot, hogy megvitassa Nixon elnök és Nguyen Phu Dac tárgyalásának eredmé­nyeit. A tanács ülése előtt alig egy órával Bunker amerikai nagykövet felkereste Tran Van Barn külügyminisztert Körülbelül a megbeszélés idején érkezett vissza a dé­l­­vietnami fővárosba Párizsból Hoang Duc Nha, a saigoni elnök magántitkára és szóvi­vője. Nixon elnök szerdán két és félórás megbeszélést foly­tatott Nguyen Phu Duc-kal, Thieu saigoni elnök szemé­lyes megbízottjával, Ronald Ziegler, a Fehér Ház sajtó­főnöke „rendkívül részletes és őszinte” eszmecserének minősítette a tárgyalásokat. Ugyanakkor kijelentette, pillanatnyilag nem tervezik Nixon és Thieu személyes találkozóját. Nixon Ziegler bejelentése szerint csütörtökön floridai házába tér vissza, ide követi őt Kissinger is, akit az el­nök még végső utasításokkal lát el a hétfőn újrakezdődő párizsi tárgyalások előtt Nagygyűlés Csepelen (Folytatás az 1. oldalról) bel- és külpolitikai Irányvo­nalunkat, gazdaságpolitikán­kat és ideológiai feladatain­kat, nagyobb fokú állami és állampolgári fegyelem meg­teremtésére van szükség, még nagyobb figyelmet kell fordí­tani a munkásosztály, a pa­rasztság, az értelmiség, álta­lában a dolgozó nép helyze­tének alakulására, s a párt­nak a tömegekre támaszkod­va, azokkal még jobban ösz­­szeforrva kell harcolnia szo­cialista céljainkért. Minden szükséges feltétel megvan ahhoz, hogy szoci­alista fejlődésünk vonala a jövőben is töretlenül felfelé ívelő legyen. Ezirányú mun­kánkban a kommunisták cse­lekvő közreműködésére, a vezetők fokozottabb felelős­ségvállalására és a mun­kás­­osztály, az egész dolgozó nép helytállására, a szocializmus iránti odaadására építünk. Biztosíthatjuk szovjet bará­tainkat, nemzetközi osztály­testvéreinket, a Magyar Népköztársaság minden ba­rátját, hogy a magyar nép öntudatosan és eredményesen dolgozik rendületlenül halad előre és megvalósítja célját, a szocialista társada­lom teljes felépítését. A szocializmust építő ma­gyar népnek a munkában, a harcban nagy erőt ad annak tudata, hogy hű barátként mindig és minden körülmé­nyek között vele van a nagy szovjet nép, a Szovjetunió. Népünk ismeri azt az áldo­zatkészséget, hősiességet, amellyel a Szovjetunió né­pei Lenin pártjának vezetésé­vel győzelemre vitték az em­beriség történetében új fe­jezetet nyitó Nagy Ok­tóberi Szocialista Forra­dalmat és megvédték an­nak minden vívmánya­it Ismerjük azt a példátlan odaadást és rendíthetetlensé­­get, amelyet a szovjet nép a világ első munkás-paraszt ál­lamának fennállása óta mun­kában és harcban, háború­­ban és békében, mindenkor tanúsított, és tanúsít ma is az emberiség nagy reménysé­ge, a szocializmus és a bé­ke védelmében. Tisztelt Nagygyűlés! Pártunk és kormányunk politikájának mindig sarkala­tos pontja volt és marad a Szovjetunió iránti elvi, in­ternacionalista viszony, a szo­lidaritás, a magyar—szovjet barátság. A magyar—szovjet barát­ság, a Szovjetunióval való együttműködés az elmúlt év­tizedekben a legfőbb segítő volt az egész magyar nép javát, közös érdekét szolgá­ló mindennapi munkában. A magyar—szovjet árucserefor­­galom az elmúlt ötéves terv­időszakban évi átlagban 9 százalékkal növekedett, a mostani ötéves terv alatt to­vábbi 60 százalékkal növek­szik, és az egész magyar kül­kereskedelmi forgalom 35 százalékát alkotja. Kulturá­lis kapcsolataink, a kulturá­lis csere csak az elmúlt öt­hat év alatt kétszeresére nö­vekedett. Nagy nyereség a szovjet tudomány és kultúra gazdag terméseinek folyama­tos megismerése, és sokat je­lent az is számunkra, hogy a tízmilliós magyar nép kul­turális eredményeit, kima­gasló alkotóit, művészi alko­tásait megismertethetjük a 248 milliós Szovjetunió köz­társaságaival, különböző né­peivel és nemzetiségeivel. Mindezekért a hazája, a szo­cializmus iránt felelősséget érző minden magyar, egész népünk meggyőződéssel vall­ja: kapcsolataink erősítése, szélesítése és fejlesztése a Szovjetunióval az élet min­den területén népünk élet­bevágó érdeke és jövőjének záloga. Az internacionalista ma­gyar—szovjet kapcsolatok több mint öt évtized viharos történelmi eseményei köze­pette fejlődtek és erősödtek. 1917. november 7-e óta új, világos politikai jelzőrend­szer működik az egész vilá­gon, s ez a Szovjetunióhoz való viszony. A Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom győzelme óta Magyarorszá­gon ugyanúgy, mint az egész világon, aki a kapitalista rendszer, az imperializmus híve, az a Szovjetunióval szemben áll, aki a munkás­­osztály felszabadításának, a szocializmusnak, a kommu­nizmusnak a népek szabad­ságának híve, az a Szov­jetunió mellett áll, azzal szimpatizá. A magyar munkásosztály, népünk a szocializmus esz­méjének meggyőződéses igaz híve. Ezért a tör­ténelmi és érzelmi okokon túl, elvi meggyőződésből hí­ve és építője a magyar— szovjet barátságnak. Az im­perialisták, a makacs reak­ciósok és szekértolóik vegyes csapata sokszor és sokat fog­lalkozik a Magyar Népköz­­társaság és a Szovjetunió vi­szonyával; barátságunk lát­hatóan nem tetszik nekik, mindenképpen szeretnék be­árnyékolni, s ha lehet, lazí­tani rajta. Ez, ha tudjuk, nem baj, s valahogy a harc ve­lejárója. A fontos az, hogy pártjaink, országaink, népe­ink viszonya, együttműködé­se jó, a szovjet—magyar ba­rátság szilárd, szocialista el­veink, érdekeink és céljaink, közösségén alapszik, meg-­ bonthatatlan, és a jövőben még erősebb lesz. A magyar—szovjet barát­sággal összhangban és attól el nem választhatóan fej­lesztjük és erősítjük barát­ságunkat és együttműködé­sünket a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsa tagországai­val és minden szocialista or­szággal. Nincs sem belső, sem külső erő, ármány vagy intrika, amely képes lenne pártunkat, országunkat, né­pünket erről az útról letérí­­teni Külpolitikánk alapvető tö­rekvése, hogy erőnkhöz, le­hetőségeinkhez mérten hoz­zájáruljunk a nemzetközi bé­ke, biztonság és együttmű­ködés megszilárdításához. A világpolitikai esemé­nyek azt bizonyítják, hogy az emberiséget érintő egyet­len jelentős kérdést sem le­het ma már megoldani a Szovjetunió, a szocialista or­szágok álláspontjának figye­lembe vétele nélkül. A nem­zetközi helyzetben a még meglevő, súlyos, és megol­dást váró kérdések ellenére az utóbbi időben a javulás bizonyos jelei mutatkoznak. Az imperializmus természe­te nem változik, a tőkés ha­talmi köröket azonban a szo­cializmus eszméjének tér­hódítása arra kényszeríti, hogy a korábbiaknál reáli­sabb külpolitikát valósítsa­nak meg és a tárgyalóasz­talhoz üljenek. Közös szocialista békeprog­­ramunk megvalósításáért együtt küzdünk, de a Szov­jetunió különösen nagy erő­feszítéseket tett és tesz ezért. A szovjet javaslatok, kezde­ményezések a fegyverkezési hajsza beszüntetésére, a tö­megpusztító fegyverek betil­tására, a leszerelési világkon­ferencia összehívására, az együttműködés szellemének erősítésére Európában és más földrészeken — az egész em­beriség közös érdekeit szol­gálják. Kedves Elvtársak! Megelégedéssel állapítjuk meg, hogy a nemzetközi élet­ben megerősödött egészséges folyamatok nyomán kedvező irányzatok törnek utat Eu­rópában. Az elmúlt két-há­rom évben létrejött nagyfon­tosságú megállapodásokat követően újabb jelentős ese­mények bizonyítják ezt Az európai béke és biztonság ki­látásai szempontjából is fon­tosnak tartjuk és üdvözöljük a két német állam kapcsola­tait szabályozó alapszerződés parafálását. Remélni szeret­nénk, hogy ezzel lezárul a Német Demokratikus Köz­társasággal szemben alkalma­zott imperialista diszkriminá­ciós politika szakasza és mindkét szuverén német ál­lamot rövidesen felveszik az Egyesült Nemzetek Szerveze­tébe. Értékeljük azt a tényt, hogy a november 19-i nyu-­­ gatnémet választások a reak­ciós, revansista erők vissza­szorítását és a realista kül­politikát képviselő Brandt& Scheel koalíció jelentős sike­rét eredményezték. Úgy vél­jük, hogy megjavultak és ér­lelődnek a feltételei a hazánk és a Német Szövetségi Köz­társaság közötti államközi kapcsolatok rendezésének, így a diplomáciai kapcsola­tok felvételének is. Fontos eseménynek tekint­jük, hogy november 22-én Helsinkiben elkezdődött az európai biztonsági és együtt­működési értekezletet előké­szítő sokoldalú tanácskozás. Hazánk kezdettől fogva részt vállalt abban a munkában, amelynek célja az európai béke és biztonság megszilár­dítása. Reméljük, hogy a hosszú évek óta tartó vietnami há­ború is a végéhez közeledik. Véget kell vetni a válsá­­­gos helyzetnek a Közel-Kele­ten is. Nem kétséges, hogy a haladó arab államoknak joguk van minden rendelke­zésükre álló eszközt igénybe venni nemzeti függetlenségük megvédése és az Izrael ál­tal elfoglalt területek felsza­badítása érdekében. De a ren­dezés legreálisabb és a bé­ke érdekében álló alapját az ENSZ Biztonsági Tanácsá­nak 1967. november 22-i ha­tározata képezi, amely elő­írja az izraeli csapatok kivo­nását a megszállt arab terü­letekről, ezért a Magyar Népköztársaság ennek a ha­tározatnak az érvényesítését követeli. Kedves Elv­társak! A Magyar Szocialista Mun­­káspárt aktív részese a kom­munista és munkásmozgalom eszmei, politikai és akicóegy­­ségének megszilárdítására és fokozására irányuló erőfeszí­téseknek. Pártunk szorosan együttműködik valamennyi marxista—leninista alapon álló testvérpárttal. Nemzetkö­zi tevékenységünkben a kom­­munista és munkáspártok 1939-es moszkvai tanácskozá­sának dokumentumaiban le­fektetett elvek vezérelnek bennünket.­­Pártunk következetes har­cot folytat a marxizmus—le­­ninizmus tisztaságáért, hatá­rozottan fellép a jobb- és a baloldali opportunista áram­­latokkal, a nacionalizmus je­­lenségeivel szemben a nem­­zetközi kommunista és mun­­kásmozgalomban, kezdettől­­ fogva és a leghatározottab­ban elítéljük a jelenlegi kí­nai vezetés nagyhatalmi so­viniszta, szovjetellenes szaka­­dár politikai megnyilvánulá­sait, amelyek felmérhetetlen kárt okoznak a szocializmus ügyének, a szocialista orszá­gok és az összes antiimperia­­lista erők egységének, és az imperialisták előnyére szolgálnak. Tisztelt Nagygyűlés! Kedves elvtársak, elvtárs­nők! A mostani szovjet—magyar baráti találkozóra olyan idő­­szakban került sor, amikor a szovjet nép nagy jubileu­mára, a Szovjetunió fennál­lásának 50. évfordulójára ké­szül. Erről az évfordulóról az országok, a népek egész sora, a világ minden haladó embere, a magyar nép is mél­tóan meg fog emlékezni. Sok sikert, minden jót kívánunk a dicső szovjet népnek, a Szovjetunió minden népének, nemzetiségének, államuk fennállásának 50. évforduló­jára. A magyar kommunisták, a magyar munkásosztály, a szo­cializmust építő magyar nép nevében biztosíthatjuk bará­tainkat: a Magyar Népköze­társaság a nemzetközi küz­dőtéren a jövőben is teljes egységben, vállvetve, együtt halad nagy barátunkkal és szövetségesünkkel a Szovjet­unióval. Együtthaladunk a Varsói Szerződés és a Köl­csönös Gazdasági Segítség Tanácsában tömörült szocia­lista országokkal, a hal­adás minden erejével, a szocializ­musért, a békéért, egy új, jobb világ megterem­téséért. Lelkes, nagy taps köszöntöt­te a nagygyűlés következő szónokát, Leonyid B­ezsnye­­vet, a Szovjetunió Kommu­nista Párt­ a T­éz ponti Bizott­ságának főtitkárát. (Folytatás a 3. oldalon) 1972. december – Péntek

Next