Vas Népe, 1973. június (18. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-01 / 126. szám
KOMMENTÁR-----------------A csehszlovák-nyugatnémet megállapodás a függőben levő európai politikai problémák közül egy megint közel került a tartós megoldáshoz: eredményesen befejeződtek Csehszlovákia és a Német Szövetségi Köztársaság tárgyalásai a két ország viszonyának rendezéséről. Napjaink általános politikai fejlődésének irányzataiból arra következtethsétünk, hogy a tárgyalásokra kidolgozott szerződéstervezet parafálása, aláírása, majd életbe léptetése a tervezett ütemben végbemegy. A megállapodás tartalmát nem tették közzé, arra — a nemzetközi szokásoknak megfelelően — a parafáláskor kerül sor Az előzetes vitaanyagokból tárgyalási tematikából azonban tudni lehet, hogy a megállapodás célja: a müncheni egyezmény érvénytelenítése, a két ország általános kapcsolatainak rendezése azoknak az alapelveknek megfelelőért, arti melyek szerint a Német Szövetségi Köztársaság már korábban rendezte kapcsolatait a Szovjetunióval és Lengyelországgal. A mostani Megállapodás tehát nemcsak két különböző társadalmi rendszerű szomszédos ország viszonyában teremt új helyzetet, hanem hozzájárul a kelet és a nyugat közt 1970 óta tartó normalizálási folyamat kiszélesítéséhez. Ez a folyamat, a szovjet—nyugatnémet szerződés megkötésével kezdődött, a lengyel—nyugatnémet egyezménnyel, a négy hagyhatóig bírták Nyugat-Berlinről szóló megállapodásával folytatódott, majd az NDK és az NSZK alapszerződésének megkötésével érkezett el az egyik legfontosabb állomásához, valamennyi említett nemzetközi megállapodás közös voltáért, hogy a második világháború után kialakult helyzetet realitásként fogadja el, tiszteletben tartja a határozatokat, lemond az erőszak alkalmazásáról és a fenyegetőzésből, szorgalmazza az államok békés egymás mellett élését, a politikai, gazdasági, tudományba együttműködést. A csehszlovák—nyugatnémet tárgyalások eredményes befejezése azt jelenti, hogy ezek az elvek a közeljövőben újabb kétoldalú szerződés alapjaivá válnak. Európa békéje és biztonsága szempontjából nagy jelentőségű fejlemény ez. A Prága és Bonn között létrejött megállapodás speciális vonatkozása a müncheni egyezmény érvénytelenítése. Mint emlékezetes, 1938 őszén Hitler, Musáekchí, Chamberlain és Daladier az akkori csehszlovák állam vezetőinek mellőzésérel Münchenben megállapodást kötött, amely arra kény szentelte Csehszlovákiát, hogy az úgynevezett Szudéta-Vidéket engedje át a fasiszta Németországnak. Ezzel Csehszlovákiát nemcsak gazdaságilag egyik legértékesebb területétől, hanem katonai védelmi rendszerétől is megfosztották. Nem sokkal München után Hitler csapatai az egész cseh- és Morvaországot ir megszállták prefektúráikért Németországhoz csatolták, Szlovákia területén pedig fasiszta csatlósállam alakult. A nyugati polgári demokráciák közreműködésével létrejött müncheni egyezményt a SzovjetUNIO Soha nem ismerte el. A második világháború kifejezése óta — így a mostani tárgyalásaíkon is — a csehszlovák kormány azt az álláspontot képviselte, hogy a Prága és Bonn közti normalizálásra Csák müncheni diktátum érvénytelenítése után kerülhet sor. A csehszlovák—nyugatnémet megállapodást Európa minden békeszerető népe örömmel üdvözli és úgy értékeli, hogy újabb akadály hárult el kontinensünk biztonsági rendszerének megteremtése útjától. Csúcstalálkozó a múzeumban Dichard Nixon amerikai és Georges Pompidou francia elnök megkezdte alzálmát párbeszédét Izland fővárosában. Bár a magas tárgyaló felek a maximális diplomáciai udvariasság jegyében földrajzi értelemben „középen” találkoztak, nézeteikkel, álláspontjukkal aligha történik meg ugyanez. A két elnök dialógusára a reykjaviki Kjarval-múzeumban kerül sor: meglehetősen szokatlan színhely egy csúcstalálkozó számára. Ennek ellenére csaknem bizonyosra vehető, hogy Washington és Párizs immár hagyományos és közismert érdek- és véleményellentétei az izlandi tanácskozás után nem kerülnek „múzeumba”. Ezt az alapállást tulajdonképpen maguk a tárgyaló fejek is osztották. Mind Ronald Ziegler, a Fehér Ház hivatalos szóvivője, mind Pompidou munkatársi gárdája eleve úgy nyilatkozott, hogy Reykjavikban inkább az álláspontok tisztázása, mint a problémák gyors megoldása a cél. Mgyik ezek a problémák? De Gaulle tábornok országlása alatt alaposan megromlott a francia—amerikai viszony. A Pompidou-korszakban kétségtelenül csökkent a korábban néha már-már elviselhetetlen feszültség, de a két ország viszonya most sem nevezhető szívélyesnek. O Nixon szeretné legalább valamelyest megváltoztatni azt a hűvös magatartást, amelyet Párizs —■ Ugyancsak de Gaulle tábornok örökségeként — a NATO iránt tartósít. Ehhez igyekszik a befolyásolásra alkalmasnak tűnő eszközök széles fegyvertárát felvonultatni. A politikai kérdések ilyen értelemben is összefüggenek a reykjaviki megbeszélések egyik legfontosabb témájával, a gazdasági dilemmákkal. Ezért beszélnek a megfigyelők amerikai „csomagtervről”: Nikon Úgy akarja összekapcsolni a napirendi pontokat, hogy gazdasági ígéretekkel, illetve fenyegetésekkel érje el a francia politika módosulását Washington és nem Utolsósorban az atlanti blokk viszonylatában. Ilyen nézőpontból válik különösen érdekessé a nyugati valuta- és kereskedelmi reform ágas-bogas tematikája. A tanácskozásnak fenlös jelentőséget kölcsönöz az időpont: Nixon végtére is a Heath-szel és Braddttal folytatott tárgyalások után és a Leonyid Brezsnyevvel folytatandó párbeszéd előtt találkozik legnehezebb nyugati partnerével. (KS) O vas népe 12 c. t. b. Götz-nyilatkozat Chnoupek Bonnba, Brandt Prágába utazik Bochkor Jenő, az MTI tudósítója jelenti: Bohuslav Chnoupek külügyminiszter . Június 19-ére utazik tíbnhért a CSsehszlovák— nyugatnémet szerződés parafálására — jelentette be csütörtökön Jerí Götz csehszlovák külügyminiszter-helyettes. Az aláírás ősszel történik meg — folytatta — és ebből a célból valószínűleg Willy Brandt kancellár. Utazik Prágába. Jiri Götz böhm elutazása előtt csütörtökön reggel nyilatkozott a CTK hírügynökség és a Sludé Ptávd tudósítoittak. Hanggülyözte, hogy elégedett a Szedjáti lezárt hivatallos tárgyalások eredményeivel, amelyek mindkét fél számára kielégítőek. „Kulcskérdésnek tekintettük — Mondotta —, hogy a filshcrfehi egyezményt Semmisnek ismerjék el, és azt erkölcsileg és politikailag elítéljék. Ez megtörtént a szerződés előszavának harmadik mondatában és az I. cikkelyben. A küldöttségek ilizát a Szeződéstervezetet kormányuk elé terjesztik jóváhagyásra”. Götz megállapította, hogy a tárgyalások és az azokat megelőző puhatolózó megbeszélések igen intenzívek voltak, sokáig tartottak, hiszen nehéz kérdéseket kellett feölcsödésért elfogadható formában megoldani. A müncheni diktátum erkölcsi-politikai megbélyegzésére a nyugatnémet fél olyan megoldást részesített előnyben, amelyből nem tükröződött kellően az egyezmény vétkes jellege. Ezeket a nyitott kérdéseket azonban sikerült megfelelően rendezni és a megoldás a csehszlovák fél számára kielégítő — hangsúlyozta a külügyminiszter-helyettes. A csehszlovák-nyugatnémet kapcsolaton, normalizálásának távlatait Votz igen biztatónak ítélte meg. „A legtötztosabb — tűlönt fotta —, hogy a két kormány jóváhagyja a szerződéstervezetet. A szerződést június 19-én Bonnban vagy személyesen a két külügyminiszter parafálja, vagy a két küldöttség vezetője. A parafálásra Chnoupek csehszlovák külügyminiszter Bonnnba jön. Ezután történik, meg a szerződés aláírása és ratifikálása. Mint közölték velük, Willy Brandt szövetségi kancellár a hvási szühet után kész Bragába utazni, hogy aláírja a szerződést”. Götz hangot adott meggyőződésének, hogy a diplomáciai kapcsolatok felvétele sejt várat sokáig magára, szavai szerint az ígért hamar megtörténhet”. A szerződések életbelépésével elkezdődik a kapcsolatok normalizálódásának folyamata, összhangban az európai helyzet pozitív alakulásával, s ez további javulást hoz majd a légkörben. „Úgy vélem, hogy a távlatokat pozitívan ítélhetjük meg” — fejezte be nyilatkozatát a csehszlovák külügyminiszter-helyettes. Bonnban eredményesen befejeződtek Csehszlovákia és az NSZK kormányküldöttségeinek tárgyalásai. A közös közlemény nyilvánosságra hozatala után, Walter Scheel nyugatnémet tülügyminiSZter (jobbról) eszmecserét folytatótt Ilrí Colz külügymiiniszter-igelyettettel, a ■ csehszlovák delegáció vezetőjével. (tetefotó — AP — MTI — RS) Nixon—Pompidou eszmecsere Az amerikai—francia csúcstalálkozó első ülése a tervezett két óra helyett majdnem három óráh át tartot. Napirendjén a NATO-n belüli kapcsolatok kérdése szerepelt. Richard Nison amerika etnök és Gedg.ss Pompidou francia kiztá a áh elnök négy nzemközti es zmécsiek'ésőnt egy idig jeei volt Beny Kissinger, az anelkü e’tik német biztonsági főtanúra. Pompidou mellett csupán tolmácsa foglalt hébet. A két elnök gazdaági és pénzügyi tánácskozását csütörtök délelőtt Valera Giscard d, Estalg francia gazdaság- és pémz'ügyminiszterre George Shultz amerikai pénzügymimester késztette elő. A nyugati valutarendszer stabilitásának helyreállításával összefüggő kérdésekről tanácskoztak. A két külügyminiszter, William Abgera és Michel Robert pedig áttekintette a közel-keleti és az indokínai helyzetet. Francia körökben Úgy véli, hogy a két e nők d lelőtti eszmecertje tirató lé .körben zojott lé. Mígis szólt azonban, hogy a kényeg kérdések még nem terültek szóba és tie n Vb ödlff fel a NATO céjainak átétékel sível kádba latos probléma Sieth, a két gzőglvö, hónaid zöeker, a Beke- Ház sajtófőnöke és Hens Bauden, a hivatalos francia szóvivő „igen hasznosnak és* konstruktívnak” nevez. mklen és Pottipidou d*ielőHl eszmecseréjét feltíküldötték hogy a francia elnök „rendkívül fontosnak” tartja az amerikai csapatok nyugat-európai jelenlétét és figyelemeidit „az egyoldali csapatcsökkentés veszélyére”. Expressz————-——— -A A bécsi haderőcsökkentési konzultáció résztvevői — Informatív jellegű megbeszélések keretében — folytatják a napirend kidolgozását. A megbeszélések hasznosak, a légkör konstruktív —, állapították meg csütörtökön a konferenciához közelálló körökben. Az Ír Köztársaságban megtartott elnökválasztás győztese Erskine Hamilton Childers, a Elanna Fail elnevezésű párt jelöltje lett. Az angol származású, protestáns elnökjelölt 838102 szavazatot kapott. Ellenfelére, Tom O'Higginns-re, a kormánykoalíció jelöltjére 987 877-en szavaztak. Childers személyében első ízben lesz protestáns elnöke a túlnyomóan katolikus lakosságú Ír Köztársaságnak, de Izraelben tovább gyűrűznek a Kuvaitnak és Szaúd-Arábiának szánt amerikai fegyverszállítmányok okozta nyugtalanság hullámai. A külügyminisztérium Szóvivőjének szűkszavú nyilatkozata csupán annyit árul el, hogy ebben a kérdésben „puhatolódzó kapcsolatfelvétel történt Washington és Jeruzsálem között”. Kovács Mihályné 1925 - 1975 A Magyar Szocialista Munkáspárt Vas megyei Bizottságának Oktatási Igazgatósága mely fájdalommal tudatja, hogy Kovács Mihályné, született Szabó Mária, pártnyugdíjas, Vág megye felszabadulás eldtti munkásmozgalmának régi harcosa, az oktatása igazgatóság volt tanára életének 48. évében, hosszas betegség után elhunyt. Kovács Mihályté Nádasdról, szegényparaszti családiból származott. Bizttrd korában földmankóként dolgozott. Az ifjúsági mozgalomba közvetlenül a felszabadulás után bekapcsolódott, 1947 óta pedig párttagként, hosszú ideig pártmunkásként vette ki részét az Új társadalom építéséből. Politikai munkatársként dolgozott a körmendi, majd a szentgotthárdi járdai pártbizottságon, később a megyei pártbizottság apparátusában. 1956 után aktívan részt vett a hitet újjászervezésében. Elvégezte a tártffziskolát, s 1901-től 1989-ig a megyei parti síkok előadójaként, illetve vérfelős feként, majd az okítási igazgatóság tanárakét tanitottá nevelte a párt és tettség Szervezett tribrikásokat. isid óta — megromlott segészségi állapot- miatt — pártnyugdíjas volt. Érdemeiért a Miltika Érdemrend brótil-, majd ezüst fokozatával tüntették ki. Kovács Mihály élét az MSZMP Vas megyei Bizottságának Oktatási Igazgatósága saját halottjának tekinti. Temetése június 5-én, kedden délután negyed négy órái kezdettel lesz Szombathelyen, a Jikl úti temetőben. Tisztelői és harcostársai délután fél 3 órától róhatják le tiszteletüket ravatalánál. A Wehner—Honecker találkozó Erich Honecker, a Német Sziociaista Hegységpárt központi Bizottságának elnö titkára csütörtökön beszélgetésen fogadta Herbert Wehnert, az Eftt Bundestag-ben frakciójának elnökét. Wehner, a népi kamara elnökségének és az NSzEP-frakciójának meghívására látogatott el az NDK-ba. Jetich Honecker hangsúyozta azt a várakozását, hogy az alapzerződés a lehető feggyoraabban hatályba léphet. A szerződés pontos megtartása és teljes alkalmazása lehetségesé teszi, hogy kedvező feltételeket teremtsenek az NDK és az NSZK fegyüttműködéséhez, ami mind a két német államban az emberek jogát szolgálja. Az NDk és az NSZK kapcsolatai normalizálnsának folyamatában gyakorlati és emberiességi kérdések egyaránt megoldódnak, amint ezt az alapszerződésben is számításba vették. Különeges szerepet fognak játszani azok a megállapodásaik, amelyeket az alapszerződésnek megfelelően a gazdaság, a tudomány, a tecehnia, a közlekedés, a jogszolgáltatás, a posta- és a hírszolgálat, az egészségügy, a kultúra és a sport, a környezetvédelem kérdéseiről és más, mindkét felet érdeklő kérdésekről fognak majd megkötni. Erich Honecker, az NJSZEP első titkára csütörtökön délután, NDK-béli tartózkodásuk záróakkordjaképpen közös beszélgetésen fog-lta Herbert Wehnert, az SPD és Wolfgang Ml Schidcket, az Edo fiitttd°''*ig-beli frakciójának vezetőjét. Skylab — űrészaka Az amerikai űrhajósok nyugodtan töltötték a csütörtökre virradó „fűréjszakát” a Skylab delőhelysége uten felakasztott hálózátokban; a földön meglehetősen nehéz feladat függőleges helyzetben szundikálni, ez azonban a Súlytalanság állapotában semmiféle problémát nem okoz. Az energiahiány miatt a csütörtökre tervezett program egy részéről le kellett mondani. Helyette az űrhajósol orvosi kíséreteket végeznek és folytatják a Nap megfigyelését. Houstonban az Űrutazást irányító Neil Hutchinson úgy nyilatkozott, hogy a problémák ellenére elégedett a Skylab tevékenységével és bízik a vállalkozás sikerében. 1973. június 1. Péntek