Vas Népe, 1973. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-01 / 126. szám

KOMMENTÁR-----------------­A csehszlovák-­nyugatnémet megállapodás a függőben levő európai politikai problémák közül egy megint közel került a tartós megoldáshoz: eredményesen befejeződtek Csehszlovákia és a Német Szövetségi Köztársaság tárgyalásai a két ország viszo­nyának rendezéséről. Napjaink általános politikai fejlődé­sének irányzataiból arra következt­ethsétünk, hogy a tár­gyalásokra kidolgozott szerződéstervezet parafálása, alá­írása, majd életbe léptetése a tervezett ütemben végbe­megy. A megállapodás tartalmát nem tették közzé, arra — a nemzetközi szokásoknak megfelelően — a parafálás­­kor kerül sor Az előzetes vitaanyagokból tárgyalási te­matikából azonban tudni lehet, hogy a megállapodás célja: a müncheni egyezmény érvénytelenítése, a két or­szág általános kapcsolatainak rendezése azoknak az alap­elveknek megfelelőért, arti melyek szerint a Német Szövet­ségi Köztársaság már korábban rendezte kapcsolatait a Szovjetunióval és Lengyelországgal. A mostani Megállapodás tehát nem­csak két külön­­böző társadalmi ren­dszerű szomszédos ország vi­szonyában teremt új helyzetet, hanem hozzájárul a kelet és a nyugat közt 1970 óta tartó normalizálási folyamat kiszélesítéséhez. Ez a folyamat, a sz­ovjet—n­yugatnémet szerződés megkötésével kezdődött, a len­gyel—nyugatné­met egyezménnyel, a négy hagyhatóig b­írták Nyugat-Ber­­linről szóló m­­egállapodásával folytatódott, majd az NDK és az NSZK alapszerződésének megkötésével érkezett el az egyik legfontosabb állomásához, valamennyi említett n­emzetközi megállapodás közös­ voltáért, hogy a m­ásodik világháború után kialakult helyzetet realitásként fogad­ja el, tiszteletben tartja a határozatokat, lemond az erő­szak alkalmazásáról és a fenyegetőzésből, szorgalmazza az államok békés egymás mellett élését, a politikai, gaz­dasági, tudományba együttműködést. A csehszlovák—nyugatnémet tárgyalások eredményes befejezése azt jelenti, hogy ezek az elvek a közeljövő­ben újabb kétoldalú szerződés alapjaivá válnak. Európa békéje és biztonsága szempontjából nagy jelentőségű fej­lemény ez. A Prága és Bonn között létrejött megállapodás spe­ciális vonatkozása a müncheni egyezmény érvényteleníté­se. Mint emlékezetes, 1938 őszén Hitler, Musáekchí, Cham­berlain és Daladier az akkori csehszlovák állam vezetői­nek mellőzésérel Münchenben m­egállapodást kötött, amely arra kény szentelte Csehszlovákiát, hogy az úgyne­vezett Szudéta-Vidéket engedje át a fasiszta Németország­nak. Ezzel Csehszlovákiát nemcsak gazdaságilag egyik legértékesebb területétől, hanem katonai védelmi rend­szerétől is megfosztották. Nem sokkal München u­tán Hitler csapatai az egész cseh- és Morvaországot ir meg­­szállták prefektúráikér­t Németországhoz csatolták, Szlo­vákia területén pedig fasiszta csatlósállam alakult. A nyugati polgári demokráciák közreműködésével létrejött müncheni egyezményt a SzovjetUNIO Soha nem ismerte el. A második világháború kifejezése óta — így a mos­tani tárgyalásaíkon is — a csehszlovák kormány azt az álláspontot képviselte, hogy a Prága és Bonn közti nor­malizálásra Csák müncheni diktátum érvénytelenítése után kerülhet sor. A csehszlovák—nyugatnémet megállapodást Európa minden békeszerető népe örömmel üdvözli és úgy értékeli, hogy újabb akadály hárult el kontinensünk biz­tonsági rendszerének megteremtése útját­ól. Csúcstalálkozó a múzeumban Dichard Nixon ameri­kai és Georges Pompidou francia elnök megkezdte alzálmát párbe­szédét Izland fővárosában. Bár a magas tárgyaló fe­lek a maxim­ális diplomá­ciai udvariasság jegyében földrajzi értelemben „közé­pen” találkoztak, nézeteik­kel, álláspontjukkal aligha történik meg ugyanez. A két elnök dialógusára a reykjaviki Kjarval-múze­­umban kerül sor: meglehe­tősen szokatlan színhely egy csúcstalálkozó számá­ra. Ennek ellenére csaknem bizonyosra vehető, hogy Washington és Párizs im­már hagyományos és közis­mert érdek- és vélemény­ellentétei az izlandi tanács­kozás után nem kerülnek „múzeumba”. Ezt az alapállást tulaj­donképpen maguk a tárgya­ló fejek is osztották. Mind Ronald Ziegler, a Fehér­ Ház hivatalos szóvivője, mind Pompidou munkatár­si gárdája eleve úgy nyilat­kozott, hogy Reykjavikban inkább az álláspontok tisz­tázása, mint a problémák gyors megoldása a cél. Mgyik ezek a problémák? De Gaulle tábornok országlása alatt ala­posan megromlott a fran­cia—amerikai viszony. A Pompidou-korszakban két­ségtelenül csökkent a ko­rábban néha már-már el­viselhetetlen feszültség, de a két ország viszonya most sem nevezhető szívélyes­nek. O Nixon szeretné leg­alább valamelyest megváltoztatni azt a hűvös magatartást, amelyet Párizs —■ Ugyancsak de Gaulle tá­bornok örökségeként — a NATO iránt tartósít. Ehhez igyekszik a befolyásolásra alkalmas­nak­ tűnő eszközök széles fegyvertárát felvo­nultatni.­­ A politikai kérdések ilyen értelemben is összefüggenek a reykjaviki megbeszélések egyik leg­fontosabb témájával, a gaz­­dasági dilemmákkal. Ezért beszélnek a megfigyelők amerikai „csomagtervről”: Nikon Úgy akarja összekap­csolni a napirendi ponto­kat, hogy gazdasági ígé­retekkel, illetve fenyege­­tésekkel érje el a francia politika módosulását Wa­shington és nem Utolsósor­ban az atlanti blokk vi­szonylatában. Ilyen néző­pontból válik különösen ér­dekessé a nyugati valuta- és kereskedelmi reform ágas-bogas tematikája. A tanácskozásnak fen­­lös jelentőséget köl­csönöz az időpont: Nixon végtére is a Heath-szel és Braddttal folytatott tárgya­lások u­tán és a Leonyid Brezsnyevvel folytatandó párbeszéd előtt találkozik legnehezebb nyugati part­nerével. (KS) O vas népe 12 c. t. b. Götz-nyilatkozat Chnoupek Bonnba, Brandt Prágába utazik Bochkor Jenő, az MTI tu­dósítója jelenti: Bohuslav Chnoupek külügy­miniszter . Június 19-ére uta­zik tíbnhért a CSsehszlovák— nyugatnémet szerződés para­­fálására — jelentette be csü­törtökön Jerí Götz csehszlo­vák külügyminiszter-helyet­tes. Az aláírás ősszel törté­nik meg — folytatta — és ebből a célból valószínűleg Willy Brandt kancellár. Uta­zik Prágába. Jiri Götz böhm­ elutazása előtt csütörtökön reggel nyi­latkozott a CTK hírügynök­­ség és a Sludé Ptávd tudósí­­toittak. Hanggülyözte, hogy elégedett a Szed­játi lezárt hivatallos tárgyalások ered­ményeivel, amelyek mindkét fél számára kielégítőek. „Kulcskérdésnek tekintettük — Mondotta —, hogy a filshcrfehi egyezm­ényt Sem­misnek ismerjék el, és azt erkölcsileg és politikailag el­ítéljék. Ez megtörtént a szer­ződés előszavának harmadik mondatában és az I. cikkely­­ben. A küldöttségek ilizát a Szeződéstervezetet kormá­nyuk elé terjesztik jóváha­gyásra”. Götz megállapította, hogy a tárgyalások és az azokat megelőző puhatolózó megbe­szélések igen intenzívek vol­tak, sokáig tartottak, hiszen nehéz kérdéseket kellett feöl­­csödésért elfogadható formá­ban megoldani. A müncheni diktátum erkölcsi-politikai megbélyegzésére a nyugatné­met fél olyan megoldást ré­szesített előnyben, amelyből nem tükröződött kellően az egyezmény vétkes jellege. Ezeket a nyitott kérdéseket azonban sikerült megfelelő­en rendezni és a megoldás a csehszlovák fél számára kie­légítő — hangsúlyozta a kül­ügyminiszter-helyettes. A csehszlovák-nyugatn­é­­met kapcsolaton, normalizá­lásának távlatait Votz igen biztatónak ítélte meg. „A legtötztosabb — tűlönt­ fotta —, hogy a két kormány jóvá­hagyja a szerződéstervezetet. A szerződést június 19-én Bonnban vagy személyesen a két külügyminiszter para­­fálja, vagy a két küldöttség vezetője. A parafálásra Chnoupek csehszlovák kül­­ügym­iniszter Bonnnba jön. Ezután történik, meg a szer­ződés aláírása és ratifikálá­sa. Mint közölték velü­­k, Willy Brandt szövetségi kan­cellár a hvási szü­het után kész Bragába utazni, hogy aláírja a szerződést”. Götz hangot adott meggyő­ződésének, hogy a diplomá­ciai kapcsolatok felvétele sejt várat sokáig magára, szavai szerint az ígért ha­mar megtörténhet”. A szer­ződések életbelépésével el­kezdődik a kapcsolatok nor­malizálódásának folyamata, összhangban az európai hely­zet pozitív alakulásával, s ez további javulást hoz majd a légkörben. „Úgy vélem, hogy a távlatokat pozitívan ítél­hetjük meg” — fejezte be nyilatkozatát a csehszlovák külügyminiszter-helyettes. Bonnban eredményesen befejeződtek Csehszlovákia és az NSZK kormányküldött­ségeinek tárgyalásai. A közös közlemény nyilvánosságra hozatala után, Walter Scheel nyugatnémet t­ülü­gyminiSZter (jobbról) eszmecserét folytatótt Ilrí Colz külü­gymiiniszter-igelyettettel, a ■ csehszlovák delegáció vezetőjével. (tet­efotó — AP — MTI — RS) Nixon—Pompidou eszmecsere Az amerikai—francia csúcs­­találkozó első ülése a terve­zett két óra helyett majdnem három ór­áh át tar­to­t. Napi­rendjén a NATO-n belüli kap­csolatok kérdése szerepelt. Richard Nison amer­ika et­­nök és Ged­g.ss Pompidou francia ki­ztá a áh eln­ök négy n­zemközti es­ zmécsiek'ésőnt egy id­ig jeei volt Ben­y Kissinger, az anelkü e’ti­k ném­­et biztonsági főtanú­­ra. Pom­pidou mellett csupán tolmácsa foglalt hébet. A két elnök gazdaági és pénzügyi tánácskozását csü­törtök délelőtt Valera Gis­­card d, Estal­g francia gazda­ság- és pémz'ügym­inis­zter­re George Shultz amerikai pénzü­gymimester késztette elő. A nyugati valutarend­szer stabilitásának helyreállí­tásával összefüggő kérdések­ről tanácskoztak. A két kül­ügyminiszter, William Ab­gera és Michel Robert pedig áttekintette a közel-keleti és az indokínai helyzetet. Francia körökben Úgy vé­­li, hogy a két e nők d lelőtti eszmec­ertje ti­r­ató lé .kör­ben zojott lé. Mígis szólt azonban, hogy a kényeg kér­­dések még nem terültek szó­ba és tie n Vb ödlff fel a NATO céjainak áté­tékel sí­vel kádba latos probléma Sieth, a két gzőglvö, hónaid zöek­er, a Beke- Ház sajtó­főnöke és Hens Baude­­n, a hivatalos francia szóvivő „igen hasznosnak és* konstruk­tívnak” nevez. mklen és Pottipidou d*ielőHl eszme­cseréjét feltík­ü­l­dötték hogy a francia elnök „rendkívül fon­tosnak” tartja az amerikai csapatok nyugat-európai je­lenlétét és figyelem­eidit „az egyoldali­ csapatcsökken­­tés veszélyére”. Expressz————-——— -A A bécsi haderőcsökkentési konzultáció résztvevői — Informatív jellegű megbeszélések keretében — foly­tatják a napirend kidolgozását. A megbeszélések haszno­sak, a légkör konstruktív —, állapították meg csütör­tökön a konferenciához közelálló körökben. Az Ír Köztársaságban­ megtartott elnökválasztás győz­tese Erskine Hamilton Childers, a Elanna Fail elneve­zésű párt jelöltje lett. Az angol származású, protestáns elnökjelölt 838102 szavazatot kapott. Ellenfelére, Tom O'Higginns-re, a kormánykoalíció jelöltjére 987 877-en szavaztak. Childers személyében első ízben lesz protes­táns elnöke a túlnyomóan katolikus lakosságú Ír Köz­társaságnak, de Izraelben tovább gyűrűznek a Kuvaitnak és Sza­­úd-Arábiának szánt amerikai fegyverszállítmányok okoz­ta nyugtalanság hullámai. A külügyminisztérium Szóvi­vőjének szűkszavú nyilatkozata csupán annyit árul el, hogy ebben a kérdésben „puhatolódzó kapcsolatfelvétel történt Washington és Jeruzsálem között”. Kovács Mihályn­é 1925 - 1975 A Magyar Szocialista Mun­káspárt Vas megyei Bizottsá­gának Oktatási Igazgatósága mely fájdalommal tudatja, hogy Kovács Mihályné, szüle­­tett Szabó Mária, pártnyug­díjas, Vág megye felszabadu­lás eldtti­­ munkásmozgalmá­nak régi harcosa, az oktatása igazgatóság volt tanára életé­nek 48. évében, hosszas be­tegség után elhunyt. Kovács Mihály­té Nádasdról, szegén­ypar­aszti családiból szár­mazott. Bizttrd­ korában föld­mankó­ként dolgozott. Az ifjúsági mozgalomba közvetle­nül a felszabadulás után be­kapcsolódott, 1947 óta pedig párttagként, hosszú ideig pártmunkásként vette ki ré­szét az Új társadalom épí­téséből. Politikai munkatárs­ként dolgozott a körmendi, majd a szentgotthárdi járdai pártbizottságon, később a me­gyei pártbizottság apparátusá­ban. 1956 u­tán aktívan részt vett a hitet újjászervezésében. Elvégezte a t­ártffziskolát, s 1901-t­ől 1989-ig a megyei parti síkok előadójaként, illet­ve vérfelős fekén­t, majd az okítási iga­zgatóság tanára­két­ tanitottá­ nevelte a párt és tettség Szervezett trib­rikáso­­kat. isi­d óta — megromlott segészs­égi állapot-­ miatt — pártn­yu­gdíjas volt. Érdemeiért a Miltika Érdem­rend brótil-, majd ezüst fo­kozatával tüntették ki. Kovács Mihály élét az MSZMP Vas megyei Bizott­ságának Oktatási Igazgatósága saját halottjának tekinti. Te­metése június 5-én, kedden délu­tán negyed négy órái kezdettel lesz Szombathelyen, a Jikl úti temetőben. Tisz­telői és harcostársai délután fél 3 órától róhatják le tisz­teletüket ravatalánál. A Wehner—Honecker találkozó E­rich Honecker, a Német Sziocia­ista Hegységpárt köz­ponti Bizottságának elnö tit­kára csütörtökön beszélgeté­sen fogadta Herbert Wehnert, az Eftt Bundestag-ben­ frak­ciójának elnökét. Wehner, a népi kamara elnökségének és az NSzEP-frakciójának meg­hívására látogatott el az NDK-ba. Jetich Honecker hangsúyoz­­ta azt a várakozását, hogy az alapzerződés a lehető feg­gyor­aabban hatályba léphet. A szerződés pontos megtartá­sa és teljes alkalmazása le­­hetségesé teszi, hogy ked­vező feltételeket teremtsenek az NDK és az NSZK fegyütt­­működéséhez, ami min­d a két német államban az em­berek jogát szolgálja. Az NDk és az NSZK kapcsola­tai normalizálnsának folyama­­tában gyakorlati és emberies­ségi kérdések egyaránt meg­oldódnak, amint ezt az alap­szerződésben is számításba vették. Külön­eges szerepet fognak játszani azok a meg­­állapodásaik, amelyeket az alapszerződésnek megfelelően a gazdaság, a tudomány, a tecehn­ia, a közlekedés, a jogszolgáltatás, a posta- és a hírszolgálat, az egészségügy, a kultúra és­ a sport, a kör­nyezetvédelem kérdéseiről és más, mindkét felet érdeklő kérdésekről fognak majd meg­kötni. Erich Honecker, az NJSZEP első titkára csütörtökön dél­után, NDK-béli tartózkodá­suk záróakkordjaképpen kö­zös beszélgetésen fog­-lta Herbert Wehnert, az SPD és Wolfgang Ml Schidcket, az Edo fiitttd°''*ig-beli frakció­­jának vezetőjét. Skylab — űrészaka Az amerikai űrhajósok nyugodtan töltötték a csütör­tökre virradó „fűréjszakát” a Skylab delőhelysége uten fel­akasztott hálóz­átokban; a földön meglehetősen nehéz feladat függőleges helyzetben szundikálni, ez azonban a Súlytalanság állapotában sem­miféle problémát nem okoz. Az energiahiány miatt a csütörtökre tervezett program egy részéről le kellett mon­­dani. Helyette az űrhajósol­ orvosi kísé­reteket végeznek és folytatják a Nap megfi­gyelését. Houstonban az Űrutazást irányító Neil Hutchinson úgy nyilatkozott, hogy a problé­mák ellenére elégedett a Skylab tevékenységével és bízik a vállalkozás sikeré­ben. 1973. június 1. Péntek

Next