Vas Népe, 1973. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-01 / 178. szám
A döntés és feltételei A vezető testületek és a vezetők tevékenységének egyik leglényegesebb része a döntések meghozatala. A pártalapszervezetekben is, amelyek döntései határozatokban, állásfoglalásokban, irányelvekben, javaslatokban, intézkedési tervekben öltenek testet. Persze a feltételek és a lehetőségek nem teljesen egyformák. Más a döntési lehetősége — és a vele szemben támasztott igény is — egy gyáregységi alapszervezetnek, amely zárt nagyüzemben működik, más a vállalati központtól távol eső telephelyi alapszervezetnek, és megint más az olyan önálló alapszervezetnek, amely egy alacsony létszámú kisüzemben működik. Bizonyos alapelvek azonban egyaránt érvényesek mindegyikükre. Néhány fogyatékosság A pártalapszervezetek egyre inkább arra törekednek, hogy döntéseikben a szakmai szempontok mellett a politikai elemek domináljanak. A munkahelyeken amúgy is igen szűk az a terület, ahol csak szakmai vagy csak politikai megfontolások alapján lehet dönteni. Akadnak azonban olyan hibák is, amelyek kiküszöbölésére célszerű és érdemes az eddiginél nagyobb figyelmet fordítani. Sok esetben nem elég tudatosan, inkább ötletszerűen hoznak határozatokat vagy tesznek javaslatokat. Gyakori a határozatok túl általános megfogalmazása, a teendők és feladatok elvont megjelölése. Néhány alapszervezet egyszerűen lemásolja a felsőbb pártszervek határozatait. Másutt a vezetőség a határozatok előkészítésébe a tagságot nem, vagy nem megfelelően vonja be. Hibás gyakorlat az is, hogy a döntésre váró javaslatokat csak a taggyűlésen, egyszeri felolvasás alapján ismertetik meg az alapszervezet kollektívájával. Ezekben az esetekben az alapszervezet tagjai inkább szemlélői, mintsem tevékeny résztveői a döntésnek és a végrehajtásnak. Még nem általánosankövetett az a módszer, hogy a munka konkrét tapasztalatai alapján szükségessé váló módosításokat újból a taggyűlés elé terjeszti a vezetőség. Nem mindenütt térnek vissza határozataik végrehajtásának elenőrzésére, illetve a végrehajtás minősítésére, pedig ezek elmaradása kérdésessé teheti a további döntések erdeményességét is. A hozzáértők bevonása Alapvető követelmény, hogy a pártalapszervezet vezetősége következetesen törekedjen a különböző határozatok, állásfoglalások jó előkészítésére és végrehajtásának megszervezésére. Itt nemcsak a veztőségre hárulhat szerep a döntések előkészítésében. Igénybe vehetnek olyan szakértőket, akik az egyes témakörökben elméleti és gyakorlati jártassággal rendelkeznek. Fontos szerepet lehet szánni a pártcsoportoknak. A döntések előkészítésébe történő bevonásuk nagymértékben növeli a pártvezetőség tájékozottságát, az előkészítés demokratikus formáit és módszereit. Fokozza az egységes gondolkodás és cselekvés lehetőségét. Létrehozhatnak az előkészítés segítségére brigádokat, kollektívákat is. Jelentős segítséget adhatnak ehhez a munkához a vállalat gazdasági vezetői, szükség esetén a felsőbb szakmai szervek is. Igényelhetik az irányító pártszerv, hozzáértő, a témában jártas munkatársának segítségét is. Célszerű felhasználni a különböző társadalmi szervek tapasztalatait, javaslatait, véleményét is. A döntések eredményességét segíti elő, ha pontosan feltárják a jelentkező problémák okait, és nem állnak meg a felszínen, hanem igyekeznek tisztázni, hogy eseti tünettel vagy mélyebb okokra visszavezethető jelenséggel állnake szemben. A pártszervezetek által készített elemzések egyre alaposabbak. Gyakran sokoldalú vizsgálatokat folytatnak, amelyekhez esetenként a szociológia módszereit is igénybe veszik és nagy figyelmet fordítanak az információk megszerzésére. Konkréten és következetesen A konkrétság és következetesség ezen a területen is döntő fontosságú. Egy fontos feladatot ellátó üzemben például a gépek korszerűtlensége, elavultsága miatt ugrásszerűen növekedett a balesetek száma és csökkent a termelés, ami a dolgozók között rossz hangulatot szült. Az üzem vezetői a szűkös anyagi lehetőségekre hivatkoztak, türelmi időt kértek. A pártalapszervezet vezetőségét nem nyugtatta meg ez az érvelés. Összehívták a taggyűlést, javaslatokat kértek a tagságtól olyan megoldásra, amivel e tarthatatlan helyzeten változtatni lehet. Jónéhány javaslat született, amelyeket a tagság meghúzásából a pártvezetőség eljuttatott a szakmai veztéshez, s határidőt szabott a rossz körülmények megszüntetésére. A feladat nem teljesítése esetén — szólt a pártszervezet állásfoglalása — felsőbb párt- és állami irányító szervükhöz fordulnak segítségért. Az eredmény: a gazdasági vezetés határidőre megoldotta a feladatot. A fenti példa is jelzi, hogy a pártalapszervezetek döntései jelentősen befolyásolják a dolgozók és vezetők gondolkodását, magatartását, szemléletét és hangulatát. Az alapszervezetek szerepe ezért igen jelentős a gazdasági vezetők által hozott döntések előkészítésében, megalapozásában. Gyarapodik a pártszervezetek és az irányító pártszervek ezirányú tapasztalata is. Fennáll tehát annak a lehetősége, hogy az eddiginél gyorsabb ütemben tökéletesedjék az alapszervezetek döntést előkészítő, döntést hozó tevékenysége. Koszorús Ferenc, az MSZMP KB munkatársa A társközségekkel együtt szépül, gyarapszik Jánosháza Jánosházán jártunk... Kiss Istvánnal, a nagyközségi közös tanács elnökével szemléltük meg a szépen gyarapodó lakhely születő újdonságait. Ekből mutatunk be olvasóinknak egy csokorra valót. Körzeti rendelő épül ! Az egészségügyi ellátással eddig sem volt különösebb baj, bár az ötezernél több lélekszámhoz viszonyítva kevés két orvos. Egyikük fél évszázada gyógyítja Jánosháza és környéke betegeit, s mindkettőjük jóval többet dolgozik a „kötelező” óraszámnál. A község vezetői előrelátóan vetik meg a kulturáltabb, igényesebb betegellátás alapjait. A nagyközség és a környező falvak egészségügye, a betegellátás legalább három orvost igényel. Ilyen megfontolással fogtak hozzá egy korszerű egészségház építéséhez a tanácsház szomszédságában. A mintegy három és félmillió forintos beruházással készülő létesímény 3 teljesen felszerelt rendelőt, három összkomfortos lakást foglal magába, s helyet ádáz anya- és csecsemővédelemnek is — külön rendelőben. Az építkezés még tavaly ősszel elkezdődött, s jelenleg is jó ütemben zajlik. Jelentős társadalmi segítséget is kapnak: a tsz-től homokot, fuvart, az erdészettől az összes faanyagot, parkettát — önköltségi áron. A Ceteváll kivitelezésében épülő egészségház egyszeriben megszünteti a szűk, korszerűtlen orvosi rendelőkben ma még fennálló gondokat, s egy korszerű körzeti szakrendelő alapjait veti meg. Ősztől szaktanterni oktatás az általános iskolában A jánosházi gimnázium rövid története jövőre a végéhez ér. ősztől az érettségi rajthoz áll az utolsó negyedik osztály, 26 diákkal. Az iskola életében azonban sokkal lényegesebb és fontosabb esemény, hogy szeptembertől bevezetik a szaktantermi oktatást. A gimnáziumi osztályok a tíz év alatt az általános iskolainál „erősebb” oktató gárdát igényeltek. Ez meg is teremtődött. A középiskolai oktatás megszüntetésével a tanári kar nem számolódott fel. Egy kivételével valamennyien ott vannak, a jövőben az általános iskolában fognak tanítani — remélhetőleg magas színvonalon. Nos, ehhez a kitűnő tanerőhöz alakítják át az iskolát szaktantermű oktatásra. A községi tanács 30, a Művelődésügyi Minisztérium ugyancsak 30 ezer forint támogatást nyújt a felszereléshez. Az iskola — ragyogó ötlet! — szerződést kötött a község és a környék legjelentősebb helyi üzemével, az Iskolabútorgyárral, miszerint a tanulók társadalmi munkában segítenek az üzem udvarának rendezésében. A gyár ennek fejében felszerelési tárgyakat juttat az iskolának. Gimnáziumnak nem volt elég erős a jánosházi iskola, ám úgy tűnik, a járás egyik legszínvonalasabb általános iskoláját itt alakítják ki. Helyet a gépkocsiknak! Úgy bizony, helyet. A tanács elnökével gyors számvetést készítettünk, s kiderült, hogy a községben több mint száz személygépkocsi van magántulajdonban, s a környező falukból is sokan jönnek járművel a központba ügyes-bajos dolgaik intézése végett. Szükségszerűvé vált tehát a község szívében egy autóparkoló kiépítése. A tanács a Közúti Igazgatóságot hívta segítségül. A parkoló helyét már kijelölték. Aszfaltozott, minden igényt kielégítő lesz, s rövidesen megkezdik a kialakítás munkálatait. Mozgolódás a társközségekben Nemcsak a nagyközség, hanem a hozzátartozó falvak is élvezik a „jó gazda”, a közös tanács gondviselését. Nemeskeresztúron például a napokban fejeződött be a közvilágítás korszerűsítése. A régi vezeték annyira gyenge volt, hogy még a háztartási gépek üzemeltetését is megtiltották a faluban. Most nagyobb keresztmetszetű vezetéket építettek ki, kicserélték az oszlopokat, s új lámpatesteket helyeztek el az utcákon. Ezzel majdnem egyidőben rendezték a falu patakját. A mocsaras, évente többször belvízzel fenyegető patak medrét mélyítették. A több mint egymillió forint értékű munkával a nemeskeresztúri portákat örökre megszabadították az ugyancsak sok kárt okozó, egészségtelen belvíztől. A szép, virágos Pálfán (Kemenespálfa) most az árkok, átereszek kicserélése, felújítása adja a legtöbb tennivalót. A falut átszelő közutat korszerűsítik, szélesítik. Az út és a virágágyások között elhanyagolt az árokrendszer, besüppedt hidak, tönkrement átereszek csúfítják a falut. A tanács egyöntetű összefogásra hívta fel a lakosságot, s intézkedésére valóságos mozgalom tört ki. Aki néhány hét múlva keresztülmegy a falun, láthatja majd a pálfai összefogás eredményét. Ugyancsak itt a népművelés helyzetén kíván változtatni a közös tanács. A falu szélére szorult, eléggé elhanyagolt, s főleg elhagyatott kultúrházból szeretnék „bevinni” a kultúrát a faluba. A felszabadult tanácsház nagy lehetőségeket tartogat. Klubot és könyvtárat alakítanak ki benne, amely nemcsak az ifjúságnak, hanem a felnőtt lakosságnak is a javát szolgálja. Pósfai H. János 1973. augusztus – Szerda . . 1 Tanácsi irányítás a szakközépiskoákban Korábban kormányhatározat született a szakközépiskolák és a szakközépiskolai kollégiumok közvetlen irányításának és fenntartásának egyes minisztériumoktól és országos hatáskörű szervektől a megyei (fővárosi) tanácsok hatáskörébe történő átadásáról. A művelődésügyi miniszter legújabb utasítása értelmében — egyetértésben az érdekelt főhatóságokkal — az intézmények átadását hamarosan megkezdik. Az átadás—átvétel két szakaszban történik: az intézmények egy részét ez év augusztus 31-ig, másik részét 1974. augusztus 31-ig adják át a különböző szaktárcák, főhatóságok az érdekelt tanácsoknak. A közös igazgatású vagy közös épületben működő szakközépiskolások és szakmunkásképző intézmények átadását együtt, a szakközépiskolák átadásakor kell végrehajtani. Celldömölki „ügyek“ Törvényeink tiszteletben tartása minden állampolgár számára kötelező. Következésképpen eljárnak azokkal szemben, akik a törvény ellen vétenek, szándékosan, vagy gondatlanságból kárt okoznak. A felelősségrevonás akkor sem marad el, ha az illető társadalmi funkciót tölt be, avagy korábban elismerésre méltó érdemeket szerzett munkájával. Magától értetődő dolgok ezek, s hogy most leírjuk, annak oka van. Celldömölkön jártunk, ahol többen is nekünk szögezték a kérdést: miért hallgat a megyei lap, miért nem írjuk meg, hogy a nagyközségben egymás után buknak le felelős beosztású személyek? Netán elhallgatják cselekményeiket „érdemeikre való tekintettel?” Nos, nem erről van szó. Celldömölkön az illetékes hatósági szervek valóban vizsgálnak néhány ügyet, lehetséges, hogy büntető eljárást kezdeményeznek néhány személy ellen. A gimnázium igazgatója, a járási művelődési osztály vezetője, a községi tanács költségvetési üzemének vezetői, s az ügy kapcsán még néhányan csakugyan követtek el olyan cselekményeket, amelyekért felelősséggel tartoznak. Egyelőre azonban még tart a vizsgálat, illetve az egymástól független cselekmények teljes felgöngyölítése. Lapunknak mindezekről tudomása van. Arról is, hogy például a gimnázium igazgatójával kapcsolatban már el is készült a vádirat. Ám, amíg a vizsgálat, illetve a büntető eljárás végéhez nem ér, nem tartjuk célszerűnek a publikálást. Az eseményeknek nem akarunk elébe vágni, de ígérjük: nem is maradunk le azok tárgyilagos ismertetéséről. Alkalmas időben tehát tájékoztatjuk olvasóinkat — rangra, beosztásra való tekintet nélkül, de a valóságnak megfelelően — a történetekről. Addig azonban bízzuk az egészet a legilletékesebbekre, végezzék nyugodtan munkájukat! (pósfai) A szépítő egyesület figyelmébe Nápoly — ha meghallom a szép fekvésű olasz kikötőváros nevét a Vezúv, Pompeji és Herculaneum romjai, Sorrento, templomok, fényűző tengerparti villák jutnak eszembe, de erős kontraszként ott sötétlenek a hírhedt nyomornegyed sikátorai: újságpapírral bevont ablakok, kötélen száradó tarka rongyok. Szombathelyen a Pável Ágoston sétány gúnyneve „kisnápoly”. Találó, mert a Múzeum-park romantikus, szomorúfüzes Gyöngyöspartja, a Savaria út frissen tatarozott szép házai valóban kellemes látvány. De az összképből nem hiányzik a viskók sora sem. A tákolt léc- és gyékény falak, a rozsdás vaslemeztetők, „papírüveges” ablakok. Honnan is tudhatnák a városunkba érkező idegenek, hogy ezek garázsok, itt a város szívében. Jó ha csak szerszámos bot dénak nézik, no de akkor is mit keresnek az illúzióromboló „fészerek” a kies sétány mentén? Belátom, hogy a garázs nagy gondot jelent az autótulajdonosoknak, sokba is kerül, helyet is nehéz találni. Viszont akinek olyan igényei vannak, hogy csak a „Cityben” a folyóvíz mentén, zöldövezetben akar „horgonyozni, hát áldozzon is érte, s a környezethez méltó külsővel építse fel garázsát. De egyáltalán: mit keresnek az autók egy sétányon, hát még a garázsok?! Retúrjegy Egy hetet szándékozott maradni, mégis már érkezése napján csomagolt. Tudta, hogy hálátlan lesz vendéglátójával szemben. Azt is tudta, hogy mindez az óvónőképzőben egy év alatt kialakult barátság végét jelenti, de ez sem tartotta viszsza. Becsapottnak érezte magát, s nemcsak magát, évfolyamtársait is. Még jól él emlékezetében, mikor a képzőben kihirdették, hogy be lehet adni szociális segélyre az igényt. Barátnője — mostani vendéglátója — elsők közt jelentkezett. Szülei a vendéglátóiparban dolgoznak, s kereste elő a papírokat, melyek az alacsony fizetésüket bizonyították. A következő hónapban már meg is kapta a szociális segélyt. Emlékszik még arra is, hogy néhány többgyerekes családból származó évfolyamtársnője tett is megjegyzést. Azért is volt most nagy a meglepetése, mikor reggel Zsigulival várták, hogy barátnője villához inkább hasonlító lakására vigyék. Nem ismert rá évfolyamtársára. Mindketten óvónők lesznek. Mindketten pedagógusnak készülnek. És mégis milyen nagy köztük a különbség! Tévedés ne essék, nem irigyelte barátnőjét! Nem! Sajnálta! Gombás Imre 3 ros népe