Vas Népe, 1973. november (18. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-01 / 256. szám

­­os seve . Befejeződött a béke-világkongresszus (Folytatás az 1. oldalról) A záróülés először a kong­resszusnak a világ népeihez intézett felhívását hagyta jó­vá, majd a Biztonsági Ta­nács közel-keleti határoza­tainak támogatására szólítot­ta fel a világ közvéleményét egy külön erre a célra meg­fogalmazott rövid nyilatko­zatban. Ezt követően Mihail Zimjanyin, az összekötő bi­zottság szovjet alelnöke fel­olvasta a kongresszus nyilat­kozatát, amely a bizottsá­gokban végzett munka ered­ményeit összegezi A békeszerető erők világ­­kongresszusa felhívta a vi­lág népeit, hogy az igazságos és tartós béke szavatolása érdekében egyesítsék erőfe­szítéseiket. A szerdán elfogadott fel­hívás leszögezi, hogy a béke­­szerető erők sikerei követ­keztében az utóbbi időben javulni kezdett a nemzetkö­zi politikai légkör. Realitás­sá vált az a remény, hogy a mai és a jövőbeni nemze­dékek megmenekülhetnek a nukleáris katasztrófa rémé­től. Az ellenségeskedés és a szembenállás a nemzet­közi kapcsolatokban fo­kozatosan átengedi he­lyét a békés és kölcsö­nösen előnyös együttmű­ködésnek, valamint az államok közötti fokozot­tabb bizalomnak. Ugyanakkor — hangzik a felhívás — maradtak még olyan térségek ahol a fe­szültség ugyanolyan nagy, mint korábban volt, ahol még mindig nem sikerült felszámolni az egész emberi­séget veszélyeztető agresszió tűzfészkeit. A kongresszus felhívta a méneket: követeljék a nem­zetközi biztonságon és a köl­csönösen előnyös együttmű­ködésen alapuló békés együttélés érvényesülését, szorgalmazzák a fajüldözők, a gyarmatosítás és a neoko­­lonializmus felszámolását. Követeljék az általános és teljes leszerelést, a katonai támaszpontok és szövetségek felszámolását, a nukleáris fegyverek alkalmazását, gyártását, kipróbálását és felhalmozását eltiltó nemzet­közi konvenció elfogadását, valamint az agresszió összes formáinak beszüntetését. Követeljék, hogy a hábo­rús célokra előirányzott öez­­etegeket fordítsák a nyomor megszüntetésére, az írástu­datlanság felszámolására, az oktatás, az egészségügy fej­lesztésére, követeljék az igazságtalanság kiküszöbölé­sét, valamint azt, hogy min­den nép saját belátása sze­rint használja fel nemzeti erőforrásait. A felhívás kimondja, hogy a béke, a biztonság és az igazságosság szavatolásá­nak elengedő "tétlen fel­­♦é*«*jeként végre kell hajtani a* ENSZ-határo­­zatokat. Ezek a követelmények — hangoztatja a felhívás — jpa ®'o,élnek az EN­SZ-alap­­okmány, a bandungi konfe­rencia, az el nem kötelezett országok konferenciája el­veinek, valamint azoknak az elveknek, amelyeket nemrég hirdettek meg a különböző társadalmi rendszerű álla­mok vezetői által aláírt bé­kedeklarációkban és okmá­nyokban. A Közel-Kelettel kapcsola­tos kongresszusi okmány ki­mondja: „a pillanatnyi hely­zet gyors és hatékony intéz­kedéseket követel. A béke­szerető erők nemzeti és nem­zetközi kötelessége, hogy ak­tívan részt vegyenek abban a tevékenységben, amely annyira szükséges mind a közel-keleti népek, mind pe­dig az egész világ népei szempontjából”. A békeerők moszkvai vi­lágkongresszusán elfogadott zárónyilatkozat hangoztatja, hogy a kongresszus csupán a kezdetet jelenti az embe­rek közötti kölcsönös megér­tés és együttműködés meg­szilárdítása érdekében, a bé­ke, a nemzeti függetlenség, a nemzetközi biztonság, az emberi jogok és a társadal­mi haladás javára történő együttes nemzeti és nemzet­közi erőfeszítésekben. A nyilatkozatban a kong­resszus azzal a felhívással fordult az összes résztvevő nemzeti és nemzetközi szer­vezetekhez, hogy hagyják jóvá az állandó bizottságai által elfogadott beszámoló­kat és javaslatokat, s hajt­sák végre azokat. Felszólítja továbbá az összes érdekelt szervezeteket, pártokat és mozgalmakat, hogy folytassák tevékenységü­ket az együttműködés, a párbeszéd és az egységes cselekvés szellemében, vagyis abban a szellem­ben, amely a moszkvai béketanácskozást jelle­mezte. A kongresszus megbízta a nemzetközi előkészítő bizott­ságot, küldjön delegációkat az ENSZ-be, az Afrikai Egy­ségszervezethez és más kor­mányközi szervezetekhez, amelyek informálják e szer­vezeteket a kongresszus ha­tározatairól és javaslatairól. Ugyancsak az előkészítő bi­zottság feladatává teszi a zá­rónyilatkozat annak elősegí­tését, hogy a moszkvai kong­resszus által kezdeményezett módon további eszmecserék bontakozzanak ki a kong­resszuson résztvett szerveze­tek között újabb kontaktu­sokról és együttműködési le­hetőségekről A békekongresszus Romesh Chandra záróbeszédével ért véget. Chandra hangsúlyozta, hogy a békeerők moszkvai világkongresszusa minőségi­leg új szakaszt, mérföldkö­vet jelentett a békemozga­lom történetében. Méltatta a világ népeinek, a világ ha­ladó közvéleményének nagy szerepét az emberiség továb­bi sorsának alakításában. Végül szovjet pionírok egy csoportja vörös szegfűzso­­korral köszöntötte a záró­ülés elnökségének tagjait, majd a béke világkongresz­­szus Beethoven TX szimfó­niáid­öröttviásénak hangjai­val befejeződött. Szerda délután végetért Moszkvában a békeerők világ­­kongresszusa. Képünkön: a magyar küldöttség a záró­­ü­lésen. » 2 mm Megélénkült a közel-keleti diplomácia Szadiiz sajtóértekezlete A közel-keleti válság tar­tós rendezése érdekében pél­dátlan méretű diplomáciai aktivitás bontakozott ki. Egymást érik a tárgyalások és szinte futószalagon érkez­nek a hírek előkészületben lévő találkozókról. Kissinger amerikai kül­ügyminiszter kedden négy órát át tárgyalt Iszmail Fah­­mival, az egyiptomi elnök különmegbízottjával, majd a megbeszélés végeztével Nixon Camp David-i nyaralójába sietett, hogy bekapcsolódjék elnöke és Dobrinyin wa­shingtoni szovjet nagykövet eszmecseréjébe. A megtépá­zott tekintélyű Nixon egyéb­ként láthatóan arra törek­szik, hogy belpolitikai fias­kóit „személyes diplomáciá­val” ellensúlyozza: szerdán fogadja Fahmit, majd csütörtökön a „munkalá­togatásra” érkező Goldi Meir izraeli miniszterel­nökkel találkozik. Kedden éjjel egyébként ki­tudódott, hogy Kissinger — úton Kína felé — Kairóba látogat, sőt esetleg Tel Aviv­­ban is megál. Előbb azon­ban ő is a tárgyalóasztalhoz ül Golda Meirrel, akit — az izraeli rádió szerint — Aha­ron Jariv tábornok, a hír­szerzés volt vezetője is elkí­sér az Egyesült Államokba. Kissinger a tervek szerint a hét végén indul el Washing­tonból Kairóban, mint már jelen­tettük, Szadat elnök Vaszili Kuznyecovot, a szovjet külügyminiszter első he­lyettesét fogadta nemzet­biztonsági tanácsadója Hafez Iszmail és Vinog­radov kairói szovjet nagykövet jelenlétében. A Mena közlése szerint a megbeszélésen a Biztonsági Tanács tűzszüneti határoza­tainak végrehajtásával össze­függő kérdések kerültek szó­ba. A szerdai Al Ahram ar­ról is tudni vél, hogy Kuz­­nyecov ismertette vendéglá­tójával a szovjet vezetőknek a jelenlegi helyzettel kap­csolatos álláspontját. Magasrangú egyiptomi és izraeli tisztek kedden harmadévben találkoztak esze sátorban, a Szueztől Kairóba vezető út men­tén. Izraeli hivatalos közlés sze­rint négy pontban született megállapodás:­­ Egyiptom vállalja, hogy három napon belül eljuttat­ja a Nemzetközi Vöröske­resztnek az általa fogva tar­tott izraeliek névsorát; — Az első, hatvan nevet tartalmazó névjegyzék át­adási időpontja: kedd; — a vöröskereszt képvise­lői felkereshetik az Egyip­tomban fogva tartott izra­elieket; — Lebonyolítják a sebe­sült hadifoglyok cseréjét, mi­helyt ez lehetségessé válik. Rami ezredes, izraeli ka­tonai szóvivő másfelől beje­lentette, hogy Izrael az egyiptomi 3. hadseregnek ellátmányt szállító ENSZ-tehergép­kocsik közül 125-nek az átengedéséhez járult hozzá. Ami a hadifogoly-kérdést illeti, Egyiptom kedden ér­tésre adta, hogy a fogoly­listák átadása folyamatban van, de „a hadifoglyok és sebesültek cseréje csak ak­kor történhet meg, ha Izrael — amint azt a Biztonsági Tanács október 22-i és 23-i határozata előírja — vissza­vonul az október 22-én este érvényes tűzszüneti vonalak­ra”. Kairóban a bel- és külföl­di sajtó 350 képviselője előtt megtartott sajtóértekezletén szerdán Anvar Szadat egyip­tomi elnök hangsúlyozta, hogy országa kész együttmű­ködni az ENSZ-szel a Biz­tonsági Tanács határozatai­nak haladéktalan megvalósí­tása érdekében. Bejelentette, hogy Zajjat külügyminiszter elnöki ta­nácsadóvá nevezte ki és rö­videsen Franciaországba kül­di, hogy Pompidou elnökkel tárgyaljon. Kissinger amerikai kül­ügyminiszter — jelentet­te be az egyiptomi el­nök — november 6-án és 7-én látogat el Kairó­ba. Hozzáfűzte, hogy ez idő sze­rint a közel-keleti válság­ban az Egyesült Államok konstruktív magatartást ta­núsít. Emlékeztetett arra, hogy Kuznyecov szovjet kül­ügyminiszter-helyettes Kai­róban tartózkodik, s hogy Ko­szigin szovjet miniszterelnök is járt az egyiptomi főváros­ban. A vele folytatott tár­gyalásokon — közölte Sza­dat — a tűzszünetről és a Biztonsági Tanács 242. szá­mú (1967. novemberében el­fogadott) határozatának tel­jesítéséről VOlt s7Ó. A közel-keleti helyzet tár­gyalásos rendezéséről szólva az egyiptomi elnök hangsú­lyozta, hogy Egyiptom nem hajlandó közvetlen megbeszélése­ken tárgyalni Izraellel. Egyiptom olyan békét akar, ami nem részmegoldáson alapul, hanem vonatkozik Szíriára és a palesztinokra is. Az igazságos és tartós béke megteremtése felé vezető úton az első lépést azzal kell megtenni hogy Izrael visszavonja csapatait az ok­­tóber 22-i állásokba —­ hangsúlyozta az elnök. A Szovjetunió és az Egye­sült Államok által felajánlott tűzszünetet két okból fogad­tam el­­, jelentette ki Sza­dat elnök: az egyik az volt, hogy a nagyhatalmak sza­vatolták, a hadviselő felek október 22-i állásaikban szüntetik be a tüzelést; a másik ok az volt, hogy ígé­retet tettek a Biztonsági Ta­nács 1967. november 22-i ha­tározatának megvalósítására, amely az izraeli csapatok ki­vonását írja elő az 1967-es agresszió során elfoglalt te­rületekről. Ezen kívül — tet­te hozzá Szadat — nem ké­szültem fel arra, hogy az Egyesült Államok ellen har­coljak. Golda Meir izraeli minisz­terelnök szerdán Tel Aviv­­ból elutazott az Egyesült Ál­lamokba, hogy Nixon elnök­kel megvitassa a közel-keleti helyzettel kapcsolatos kérdé­seket. Repülőtéri sajtónyilat­­­koza­tá­ban közölte, hogy első­rendű fontosságot tulajdonít a tárgyalásokon a fogoly kér­désnek. Útj­ára elkísérte Aharon Ja­riv tábornok, a hírszerzés volt főnöke. Mord­ehal Gazit kabinetfőnök és Loir tábor­nok, katonai tanácsadó. El­utazása előtt Golda Merta Bá­ján hadügyminiszterrel, Etan h­rdszerminiszterrel és Ken­neth Keat­ing amerikai nagy­követtel tárgyalt. Szov­jet és amerikai felszólalás a bécsi konferencián follytati­s az­­ oldalról­ Oleg Hlesztov professzor, a Szovjetunió képviselője be- Veztében üdvözölte a tárgya­lások résztvevőit és köszö­netet mondott az osztrák kormánynak mind a vendég­szeretetért, mind azért, hogy kedvezőbb feltételeket te­remtett a tárgyalásokhoz. Hlesztov emlékeztetett a nukleáris háború megakadá­lyozásáról és a hadászati fegyverrendszerek korláto­zásáról kötött szovjet—ame­rikai megállapodásokra, va­lamint a többi olyan nemzet­közi szerződésre, amely hoz­zájárult ehhez a pozitív fo­lyamathoz. Hangsúlyozta, hogy az európai politikai enyhülést ki kell egészíteni a katonai enyhülést célzó intézkedésekkel. „Az európai — és nemcsak az európai — kontinens tör­ténetében — folytatta — elő­ször került gyakorlati síkra a fegyveres erők és a fegy­verzet csökkentésének fel­adata, a leszerelés feladata. Az országok nagy csoport­jának képviselői első ízben ülnek tárgyalóasztalhoz, hogy együtt konstruktív in­tézkedéseket dolgozzanak ki a közép-európai fegyveres erők és f­eyverzet kölcsönös csökkentésére." Oleg Hlesztov utalt a bé­csi előkészítő konzultációk­ra, és a konzultációkon a megbeszélések tárgyáról, a résztvevők köréről, a kidol­gozandó egyezmények föld­rajzi kiterjedéséről, létre­jött haderőcsökkentési intéz­kedések egyik fél biztonsá­gát sem károsíthatják meg. A szovjet delegáció veze­tője végezetül hangsúlyozta, hogy a realizmus és az együttműködési készség gyü­mölcsöző eredményeket hoz­hat a most megindult tár­gyalásokon. A szovjet kül­döttség konkrét megoldások kidolgozására törekszik, és kész szoros kontaktusban dolgozni a többi résztvevő­vel ”, mondotta. Stanley R. Resor nagykö­vet, az amerikai delegáció vezetője „a nemzetközi dip­lomáciában radikális új in­dulásnak” nevezte a had­erőcsökkentési tárgyaláso­kat, és kormánya gyakorla­tiasságáról biztosította a részvevőket. A közép-európai konfrontációt sajátos logiká­val „a történelem terméké­nek” nevezte, majd hangsú­lyozta, hogy a múltra a fe­ledés fátylát kell borítani... összefoglalta a tárgyalási elvek amerikai értelmezését, majd — a többi NATO-de­­legátushoz hasonlóan — ő is rátért a közép-európai „aránytalanságok” taglalá­sára. Arról beszélt, hogy a Varsói Szerződés tagállamai­nak nagyobb szárazföldi erői vannak a közép-európai térségben, mint a NATO-nak. Hosszasan időzött a „föld­rajzi egyenlőtlenségeknél” mélységesen hallgatva az Európát körülvevő amerikai támaszpontokról, a 6. flottá­ról. Kifejtette azt a véle­ményét, hogy a haderőcsök­kentés elsősorban a szovjet és az amerikai haderőket fogja érinteni, majd kitért néhány „egyéb intézkedésre" amelyek a hadseregek tevé­kenységét érintenék, függet­lenül a létszámcsökkentéstől. Az amerikai nagykövet vé­gül bizonyos fenntartásokat emlegetett a haderőcsökken­tési tárgyalások résztvevői­nek körét illetően és Van Afford holland küldött ez év május 14-i nyilatkozatá­ra Utalva jelezte, hogy az Egyesült Államoknak „szán­dékai” vannak ebben a vo­natkozásban. Az angol delegátus ugyan­csak elmondta aggodalmait a Varsói Szerződd katonai erejével kapcsolatban. A török küldöttség veze­tője rövid nyilatkozatában a biztonság oszthatatlanságá­ról szólva óvott attól, hogy a közép-európai haderőcsök­kentés következtében esetleg csökkenjen más országok biztonsága, megrázkódtatás érje az amúgy is „törékeny stabilitást” az úgynevezett „szárnyakon”. Szerdán délben Quarles Van Astord holland nagykö­vet, aki a NATO-országok álláspontja összehangolásá­nak feladatét látja el a kö­zép-európai haderőcsökken­tés témakörében, sajtóérte­kezletet tartott. Közölte, hogy a bécsi had­erőcsökkentési tárgyalások kezdeti szakaszában heti két ülést tartanak, mégpedig a keddi és csütörtöki napokon. Hozzátette, hogy hosszú, bo­nyolult tárgyalásokra számí­tanak, de a végső megálla­podást illetően a NATO bi­zakodó. Scheel Moszkvában Walter Scheel nyugatnémet külügyminiszter szerdán dél­után repülőgépen négynapos hivatalos látogatásra a Szov­jetunióba utazott. Útjára el­kísérte a nyugatnémet kül­ügyminisztérium számos ve­zető beosztottja. Scheel várhatóan csütörtök­­ön és pénteken folytat majd beható véleménycserét szov­jet vendéglátóival, a szomba­ti napot pedig Moszkvában városnézésnek szenteli. Haza­­térése vasárnapra várható. Walter Scheel szerdán meg­érkezett a szovjet fővárosba. Az Izvesztyija, amelynek szerda délutáni száma a nyu­gatnémet politikus fotójával és rövid életrajzával jelent meg, a következőket írja: A Szovjetunióban üdvözlik a nyugatnémet külügyminisz­ter megérkezését és remélik, hogy látogatása előmozdítja a két ország közötti kölcsö­nösen előnyös kapcsolatok további bővülését a moszk­vai szerződés és azoknak a megállapodásoknak az alap­ján, amelyeket Leonyid Brezsnnyev 1973. májusi nyu­­gat-németországi látogatása során sikerült elérni. Chile „Ezentúl tilos Chilében a „munkás” szó használata — közölte Pinochet tábornok, a chilei katonai junta vezető­je a minap közvetített tele­vízió-beszédében. A „mun­kás” szó használata betiltha­tó ugyan, a munkásosztály létét és az osztály­ harcot azon­ban nem lehet letagadni — idézi a TASZSZ az újkeletű tilalommal kapcsolatban po­litikai megfigyelők vélemé­nyét. „ A chilei fővárosban meg­szigorították a járőr­tevé­kenységet — tűnik ki santi­agói lap­jelentésekből. Az utóbbi napokban ,a kijárási tilalom megsértése” miatt több mu­­t száz embert tar­tóztattak le. A Prensa című lap közlése szerint a junta emberei Nuble és Madeco tartományokban tömeges le­tartóztatásokat hajtottak vég­­re, egyetlen éjszaka folyamán 124 embert vettek őrizetbe. Hétfőn újabb áremeléseket jelentettek be Chilében, így például 500 százalékkal emel­ték az elektromos díjszabást. Egyidejűleg bevezették a ke­nyén a cukor és a fűtőolaj adagolását, valamint az áramszolgáltatás korlátozás­sát Berlini per A Berlinben folyó ember­csempész-per második nap­­­ján, szerdán megkezdődött Karl-Heinz Hetzschold, 30 éves másodrendű vádlott ki-­ hallgatása. Hetzschold részle­teket mondott el arról, hogy a tranzitforgalmi egyezmény­nyel s az NDK és az NSZK alapszerződésével visszaélve bizonyos NSZK-beli és nyu­gat-berlini hivatalos szervek segítségével milyen különfé­le raffinált módszerekkel csempészett át embereket az NDK-ból. A tanúkihallgatások mege­rőltették a vádlott vallomá­sát. ­NITO Brüsszelben hivatalosan be­­jelentették, hogy a NATO úgynevezett nukleáris terve­ző csoportja, amelyben az Egyesült Államok és hét má­sik NATO ország képviselői vesznek részt, november 6- án és 7-én Hágában tartja szokásos félévi miniszteri ta­nácskozását. Az ülésen Luns főtitkár elnököl majd. A ta­nácsülésen a NATO nukleáris fegyerkezési terveinek ala­kulását tárgyalják meg s amerikai részről tájékoztaást adnak a nukleáris fegy­erke­­zés helyzetéről. A legutóbb tavasszal Törökor­­szá­n Wyritt A NATO­­­A’'bor'TAn dán hélelőtt szokott heti tár­gyalásukra ültek össze az ál­landó képviselők. 1073. november L Csütörtök

Next