Vas Népe, 1974. november (19. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-01 / 256. szám
Megszépült a Vörös tér Megfiatalítva, szépségének teljében várja a Vörös tér a november 7-i ünnepségeket. Néhány nappal ezelőtt a külföldi turistáikat ismét bebocsátoták a Kreml előtti történelmi nevezetességű térre, mely május óta a rekonstrukciós munkálatok miatt le volt zárva a nagyközönség elöl. A Kreml falainak restaurációja és a katonai díszszemlék okozta megpróbáltatásoknak kitett macska- 1 éves felvonulási tér kijavításán kívül befejezték a mauzóleum két oldalán álló dísztribünök építését. Restaurálták a Vörös térre néző Szpasszkij-tornyot, s benne a híres toronyórát. Felfrissítették magának a Lenin-mauzóleumnak a kőburkolatát is, s a túlságosan magasra nőtt fenyők helyett kisebbeket ültettek a mauzóleum elé. A Kreml parancsnoksága éppen csütörtmintim közölte a reggeli moszkvai lapokban, hogy november 2-án a Lenii mauzóleumot ismét megnyitják a nagyközönség számára. Haderőcsökkentés Új szovjet javaslat A közép-európai haderőcsökkentési tárgyalások részvevői csütörtökön az osztrák fővárosban megtartották soron következő plenáris ülésüket. Az ülésen felszólalt O. Hrasztov, a szovjet delegáció vezetője aki a tárgyalásokon a jelen pillanatig kialakult helyzetet elemezte. A szovjet delegáció vezetője előterjesztette a szocialista országok néhány javaslatát azzal a meggondolással, hogy e javaslatok elfogadásával sikerül előbbre vinni a tárgyalások menetét. A javaslatok kezdeti konkrét lépéseket tartalmaznak a középeurópai haderőcsökkentéssel kapcsolatban , számításba veszik a nyugati fél álláspontjának több mozzanatát. A javasolt lépéseket könynyen végre lehet hajtani és ezek a lépések lehetővé teszik a tárgyalások előbbrevitelét, valamint azt, hogy már a következő esztendőben elérjék az első gyakorlati eredményeket. ENSZ-vétó A nyugati hatalmak szerdán megakadályozták, hogy a Biztonsági Tanács határozatra emelje az ENSZ közgyűlésnek azt a javaslatát, hogy a Dél-afrikai Köztársaságot a világszervezet alapokmányának és az emberi jogok általános deklarációjának sorozatos megsértése miatt zárják ki a szervezetből. Az Egyesült Államok, Nagy- Britannia és Franciaország vétóhoz folyamodott, amikor világossá vált, hogy a határozat a Biztonsági Tanács tagállamai döntő többségének támogatását élvezi. A javaslat mellett szavazott a testület tíz tagállama, két ország — Ausztria és Costa Rica — tartózkodott a szavazástól. A Dél-afrikai Köztársaság ENSZ-tagságának megvitatását a világszervezet közgyűlése utalta a Biztonsági Tanács elé, miután elutasította a dél-afrikai küldöttség mandátumának elfogadását azzal érvelve, hogy a delegáció nem képviseli az afrikai ország népét. Az afrikai országok és a Dél-afrikai Nemzeti Felszabadítási Mozgalom képviselői keményen elítélték a fajgyűlölő hatóságokat, az afrikai hazafiak üldözéséért, Namíbia törvénytelen megszállásáért. XAS KÉPEI Kádár János, az MSZMP KB első titkára október 31-én hivatalában fogadta a Német Kommunista Párt küldöttségét, amelyet Herbert Mies, a párt elnöke vezet. A megbeszélésen jelen volt Pullai Árpád, az MSZMP KB titkára. A küldöttség látogatásáról csütörtökön közös közleményt adtak ki. Képünk a tárgyalásról készült. (MTI fotó—Telefotó—KB—Vas Népe képtávíró) Szovjet—nyugatnémet megállapodás A Szovjetunió kormánya és a Német Szövetségi Köztársaság kormánya között létrejött megállapodás, amelyet szerdán írt alá Moszkvában egyrészről Leonyid Brezsnyev az SZKP Központi Bizottságának főtitkára és Andrej Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere, másrészről Helmut Schmidt nyugatnémet szövetségi kancellár és Hans-Dietrich Genscher alkancellár, külügyminiszter kimondja: a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság a jövőben is fejleszti és tovább szélesíti az együttműködést gazdasági, ipari és műszaki területeken. A megállapodás előirányozza az ipari kooperáció fejlesztését és az együttműködés kiszélesítését a nyersanyag és az energiatermelés területén. A két ország szervezeteinek ebben az együttműködésben való részvétele egyebek között szabadalmak, licencek átadását, gép és gépi berendezések szállítását jelentheti A két állam képviselői évente legkevesebb egy ízben hol Bonnban, hol Moszkvában találkoznak a megállapodás teljesítésének ellenőrzése céljából. Az 1971. szeptember 3-án megkötött négyoldalú megállapodásnak megfelelően ez a megállapodás megszabott előírásoknak megfelelően Nyugat-Berlinre is vonatkozik. A megállapodás, amely aláírásának napján lépett hatályba, nem érinti a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság régebben megkötött kétoldalú és sokoldalú szerződéseit és egyezményeit. ★ Helmut Schmidt, az NSZK kancellárja csütörtökön befejezte szovjetunióbeli látogatását. A nap folyamán a kancellár, Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter és a kíséret tagjai Kijevből repülőgépen hazautaztak. ............................................. A Közel-Kelet Szadat nyilatkozata a rabati döntésről Bócz Sándor, az MTI tudósítója jelenti: Szadat egyiptomi elnök rabati sajtóértekezletén, amelyről röviden beszámoltunk, megerősíette: nem lehet SZÓ arról, hogy csupán, az egyiptomi fronton valósítsák meg az újabb izraeli csapatkivonást. Valamennyi fronton régibe kell mennie a kivonulásnak-Szádat kijelentése összhangban van az arab csúcsértékeidet döntésével. Az egyértelmű állásfoglalás jelentőségét növeli az a tény, hogy Kissinger amerikai külügyminiszter rövidesen visszatér a Közel-Keletre a korábban megkezdett közvetítői tárgyalások folytatása végett. Mint ismeretes, Kissinger a genf békeértekezleten kívül, újabb kétoldalú csapatszétválasztási megállapodások formájában szorgalmazza a rendezési kísérletek folytatását. Az amerikai külügyminiszter a rabatt csúcsnak a Palesztinai kérdéssel kapcsolatos határozata ellenére kitart amellett, hogy a Palesztinái problémát és a megszállt Ciszjordánia jövőjét Izrael és Jordánia tárgyalásain, tehát a palesztinai nép egyedüli képviselőjeként elismert felszabadítási szervezet mellőzésével kell megvitatni. A kairói Al Akhbar r. mindazonáltal úgy vélekedik, hogy a rabati csúcs eredményeként rövidebbé és világosabbá vált a Génfbe vezető út. Az Al Gürali írja azt hangsúlyozza, hogy a Szovjetunió éberen követi az eseményeket és nem tűr semmiféle mellébeszélést, időhúzó manőverezést a közel-keleti rendezés kérdésében. „Ezt Kissingennek is tudomásul kellett vennie, amikor legutóbb Moszkvában járt” — állapítja meg a kommentár. And a szovjet—egyiptomi kapcsolatokat illeti, Szadat elnök rabatt sajtóértekezletén kijelentette: „Egyiptomnak jó kapcsolatai vannak a Szovjetunióval- Reméljük, hogy mindez még érzékelhetőbbé válik Leonyid Brezsnyev kairói látogatása idején." Jean Sauvognargues francia külügyminiszter csütörtökön délelőtt Jeruzsálemben egyórás megbeszélést folytatott Jichak Rabin izraeli miniszterelnökkel és Jigal Allón külügyminiszterrel. A találkozóról részleteket nem hoztak nyilvánosságra, francia források szerint azonban elsősorban „egy újabb háború elkerülését szolgáló lépésekről” volt szó. Nyugati hírügynökségek megjegyzik, hogy a francia külügyminisztert az izraeli vezetők továbbra is közvé de hűvös fogadtatásban részesítik, nyilvánvalóan azért, mert Franciaország a közelmúltban több alkalommal is tanújelét adta: támogatja az arabok Palesztinával kapcsolatos politikáját. A hivatalos megbeszéléseket követően Sauvagnarigues udvariassági látogatást tett Biiraim Kadr ál- Jwrítfőnél. ’ Hamburg: Schulz lemondott Csütörtökre virradó éjszaka váratlanul lemondott Peter Schulz, Hamburg polgármestere, a hamburgi tartományi kormány elnöke — közölte a hamburgi szenátus szóvivője. Peter Schulz lemondását azzal indokolta, hogy közte és az SPD városi szervezete között nincs meg a Hamburg előtt álló súlyos problémák megoldásához elengedhetetlenül szükséges egyetértés. ■ ________ A hamburgi polgármester lemondása benni politikai körökben nagy meglepetést keltett A Kijevben tartózkodó Helmut Schmidt szövetségi kancellárt az éjszaka folyamán tájékoztatták az eseményekről. Úgy tudják, hogy a kancellár szovjetunió-beli látogatásának végeztével Kijevből egyenesen Hamburgba repül. PRAVDA-kOMMErMAB a szovjet—jugoszláv viszonyról A Pravda csütörtöki száma erélyesen elutasítja a nyugati reakciós sajtóorgánumok kísérleteit a szovjet—jugoszláv viszony befeketítésére. Különösen három bécsi lap — a Kronen Zeitung, a Die Presse és a Kurier — magatartása váltott ki rosszallást a szovjet fővárosban. Ezek a lapok a közelmúltban olyan jelentéseket közöltek, amelyek szerint „a szovjet csapatok előrenyomulnak” a jugoszláv határ felé. A Kurier a napokban továbblépett e rágalomhadjáratban, azzal a légből kapott állítással, hogy „szovjet ejtőernyősök már régóta hadgyakorlatokat folytatnak Belgrád közelében.. A Pravda emlékeztet a jugoszláv Vjesnik „A Kurier ejtőernyős kacsája” című kommentárjára, amely a bécsi jobboldali lap koholmányára válaszol, s nemcsak méltóan visszavág a rágalmazóknak, hanem a rosszindulatú sajtókampány hátterét is megvilágítja. Ez az akció a jugoszláv lap szerint egy régóta, jóllehet sikertelenül folyó Jugoszlávia-ellenes kampány része, mely a hazugság, koholmány, rágalom eszközével él, de ennél messzebbre is elmegy, mert fizetett terroristák befogadását és Jugoszláviába küldését is magában foglalja. A jugoszláv vélemény szerint ez a „specifikus és speciális háború” nemcsak Jugoszlávia ellen, hanem az országok közötti kapcsolatok rendezése ellen is irányul, melyben Jugoszlávia fontos hozzájárulással működik közre. Az SZKP Központi Bizottságának lapja felhívja a figyelmet arra a körülményre is, hogy jóllehet a Jugoszlávia és Jugoszláviának a szocialista országokhoz fűződő viszonya ellen indított kampányt maga a jugoszláv sajtó leleplezte, a kampányhoz haladéktalanul csatlakozott a pekingi propagandagépezet is. A Zsenmin Zsipao terjedelmes cikkének alapját az imperialista propagandából vett koholmányok alkotják. Ezzel a Zsenmin Zsipao ismét lemezteleníti a pekingi külpolitika valóságos céljait, a viszálykeltésre, az enyhülés akadályozására, a szocialista országok érdekeinek megkárosítására, együttműködésük és összefolyásuk megakadályozására irányuló törekvéseket Scheieningeni börtöndráma Kiszabadultak a túszok 104 órás feszült várakozás után csütörtökön hajnalban véget ért a Hága melletti Scheveningen börtönében a túszok drámája. Hajnali négy óra 15 perckor egy húsz válogatott tengerészgyalogosból álló egység behatott a börtön kápolnájába, ahol négy fellázadt rab szombat este óta tartotta fogva túszait Bár a rabok a tárgyalások során néhány túszt — gyermekeket és idősebb embereket — elengedtek még mindig 15 személy köztük két nő volt a kezükben. Az akció egyetlen puskalövés nélkül ment végbe: a meglepett lázadók letették a fegyvert és a túszoknak sem esett bántódásuk. A négylázadót már vissza is vitték cellájukba, a túszok pedig a rendőrautón elhagyták a börtönt. A lázadást egy palesztin géprabló, Ahmed Nuri vezetésével két holland köztörvényes bűnöző és egy algériai születésű, francia állampolgárságú rab hajtotta végre. A lázadók a többi között azt követelték, hogy a génrabló egy társa aki a lámadás kirobbanásakor a börtön kórházában volt, csatlakozhassék hozzájuk, a palesztin rab azonban megtagadta ezt Azt is követelték, hogy repülőgépen elhagyhassák az országot, de a hatóságof szerint egyetlen ország sem volt hajlandó befogadni az egész csoportot. A túszoknak a csaknem öt napos rabság során ném esett bántódásuk. Valamenynyien egészségesek, de a fogság rendkívül megviselte őket. Expressz ír Ismeretlen fegyvere*** elraboltak és a Buenos Aires környéki erdőkben kivégeztek egy argentin baloldali poliiikust. — közölte csütörtökön az argentin rendőrség- A peronista ifjúsági mozgalom egyik vezetőjét ismeretlen tettesek munkahelyén gyilkolták meg. Az újabb terrorcselekmények következtében 168-ra emelkedett az idén Argentinában elkövetett politikai gyilkosságok áldozatainak száma. Gyorsuló erjedés Hispániában A Centropress csütörtök esti kommentárja: A Franco-rendszer egyedüli alapját alkotó falangista mozgalom megalakításának 41. évfordulója alkalmából rendezett ünnepség ezúttal több volt hagyományos demonstrációnál. Franco államfő és rájelölt utódja, Juan Carlos herceg jelenlétében megtartott gyűlés szónokai szélsőséges kirohanásokkal illették a liberalizálás híveit, követelték a diktatórikus rendszer változatlanságának fenntartását. A falangista akció rácáfolt azokra a feltételezésekre, amelyek szerint Franco államfő a rendszer mélyülő válságából a folyamatosság céljából az óvatos nyitás, a fokozatos liberalizálás útját választaná. A portugál és a görög belpolitikai változás felbolygatta a spanyol állóvizet is. Madridban az utóbbi hónapokban egyre több szó esett (még kormányszinten is!) a liberalizálás szükségességéről. Arias Navarro kormányfő legutóbb három hete tett ígéretet a nyitás megkedésére, amelyet maga is „elkerülhetetlennek” nevezett. Kedd óta azonban nyilvánvalónak látszik, hogy a három és fél évtizedes francoizmus merevsége kizárja mindenféle demokratizálás eshetőségét. Madridban ezek után már nem okozott meglepetést, hogy az év elején alakult, s a megfigyelők szerint „mérsékeltnek” minősített Navarro-kormányban is válságra került sor. Menesztették Pio Cabanillas tájékoztatásügyi minisztert, akit a kabinet „liberális” beállítottságú tagjának tartottak. Kétségtelenül szerepe volt abban, hogy a spanyol sajtó a hagyományosnál nagyobb lehetőséget kapott a politikai fejlemények kommentálására. Pio Cabanillas leváltása után néhány órával tiltakozásként benyújtotta lemondását Cabello de Alba pénzügyminiszter is. Általános az a vélemény, hogy a kormányválság a közeli napokban tovább mélyül. A kereszténydemokrata Ya napilap neves hírmagyarázója, Tacito az új fejlemények alapján nem ok nélkül állapíthatta meg, hogy Madridban még a megvalósulás előtt „lezárult egy politikai vonal”, s nem fér kétség ahhoz, hogy a liberalizálás reményeit siratta el a lap. A fejlemények pontosan egybevágnak a spanyol haladó erők jóslatával, amelyek kétségbe vonták a Franco-rendszer őszinteségét a demokratizálás iránt Dolores Ibárruzi csütörtöki moszkvai sajtóértekezletén joggal hangsúlyozhatta, hogy a válságba jutott francóizmus végső megoldásként ismét az erőszak fokozásához nyúlt. A belpolitikai erjedést azonban már nem lehet megállítani. Spanyolországban a változást követő erők, amelyek a kommunistáktól kezdve a demokratikus centrumon át még a felvilágosult monarchista köröket is magukban foglalják, két hónapja megalakították a demokratikus juntát, a későbbi ideiglenes kormány csíráját (KS) 1974. november 1. Péntek