Vas Népe, 1974. november (19. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-03 / 258. szám
Kinyi, könyvtár assei fia A Könyvtártudományi tanulmányokban, az Országos Könyvtárügyi és Dokumentációs Tanács kiadványának legfrissebb számában jelent meg dr .Kuntár Lajos: Könyv, könyvtár és a mai falu című tanulmánya. A tanulmány bevezetőben ismerteti az olvasási kultúra fejlődésének társadalmi öszszefüggéseit falun, bemutatva, hogy történelmi távlatban hogyan indult változásnak a parasztság anyagi és szellemi kultúrája. Számunkra különösen érdekes, hogy a tanulmány három Vasármegyei község, Nemescső, Bük és Nagyrákos életéből vett adatokkal alátámasztja a könyv és a könyvtár szerepét, jelentőségét a művelődés különböző formáinak együttjárását, kölcsönhatását. Nemescsónát olvashatunk a falu múltjáról és jelenéről, a művelődés intézményeiről — ezen belül a klubkönyvtár megalakulásáról, a könyvtár hatóköréről, az újságok és folyóiratok olvasásáról, az olvasás folyamatosságáról, az olvasási igény megnövekedéséről. Nemescsón a családok valamivel több mint egyharmadának van 10, vagy ennél több könyve, s adatokkal bizonyítja: az olvasás igazi bázisa még ma is a könyvtár. S akik olvasnak, azok a közművelődés más csatornáit is igénybe veszik. A következő fejezet Bük és Nagyrákos településeket mutatja be hangsúlyozva, miért van mindkét községben mély és erős gyökere a művelődési vágynak, elsősorban az olvasásnak, összehasonlítja Nemescsó és Nagyrákos kulturális helyzetét is megállapítja, hogy a paraszti életforma például Nagyrákoson még ma is erősen gátolja az embereket a művelődésben, szórakozásban. Végül életkor és foglalkozás szerint összehasonlítjaa három község könyvtári olvasóit, foglalkozik a televízió hatásával, s megállapítja: „Az a körülmény, hogy Nemescsón, különösen pedig Bükön sokasodik azoknak a száma, akik felismerik, hogy a könyv nélkül a részfeladatok sem végezhetőek el szakszerűen, közelebb hozzaazt a jövőt, amikor a könyv falun is munkaeszközzé válik. Ez pedig a művelődés, a szellemi felemelkedés egyik feltételét, a rendszeres olvasás szükségességét erősíti.”. — Igés Ha költő lennék, ugyanezt írnám ki el a Szokolay Sándor Kossut díjas zeneszerzővel — Századunk megújulást kereső zenei életében, milyen gondolatok kísérik alkotottján Szokolay Sándort? — Féltem a zenét. A dallamot, a ritmust. A művészet lendületét, melynek lassan helyére lép a töprengés, tépelődés... Az idő rostájából régen a kicsiny hullott ki: — ma, úgy tűnik mintha csak a mikroelemeket gyűjtenék s a nagyobb bazaltokat szemügyre se vennék... — Hogyan vélekedik korunk zenéjéről? — A modern zene nehéz, differenciált alkotóelemekből tevődik. Ez egyik védőpajzsa, kizárja ugyanis a dillettantizmus lehetőségét. A kísérletezés feltétlenül jogos,, de veszélyes is. A művészet nem laboratóriumi játék! Aki a korszerűséget csak az eszközök válogatásában véli megtalálni, könnyen építménynek látja az elemeiket, melyek pedig csak beépíthetők az alkotásba. Jorgos aggodatrnám: hová vezet az érzelmek sugárzását, lendületét nélkülöző, hideg fővel kiszámított zenei nyelvezet, amely elyre több modern zeneművet jellemez? — Csak a zeneszerzők lennének tehát felelősek a közönség közönyéért, mellyel az új zeneműveket fogadják? — Korántsem. Súlyos hiányosságai vanak e téren az oktatásnak, a sajtókritikának. Mindenekelőtt, az elmélyült kritikusi munkát hiányolom — Mi vonzotta Önt az opera műfajához? — A szöveg bűvöletébe estem. Kantátákat, oratóriumokat komponáltam, ezek csodálatosan szén szövései, a belőlük áradó gondolatok, valósággal sodortak a színpad felé. A színház számomra az élet egészének szintézisét jelenti Ahol helyet kapnak a valóság, a vágyak, az álmok, ahol nem idegen a pátosz, az elementarítás... Valójában nem a zene a fontos, hanem a mondanivaló. Ha költő lennék, ugyanezt írnám, ha festő lennék, ugyanezt festeném, mint amit ma a zenével próbálok kifejezni. — Mi az a legfontosabb mondanivaló? —■ Minden fontos, ami az emberről, az emberért szól. Operáimban, a Vérnász az érzelmek lázadását, a Hamlet az igazság, a Sámson az elhivatottság gondolatát buktatóit, szépségét példázza, minden kor emberére érvényes tanulságokkal. Egyik új művem Baranyi Ferenc költővel közösen készül, Mátyás bolondja címen, történelmi daljátékot írunk. A régi anekdoták ebben sem csak a" poros történelmet idézik, hanem a jelen kort is. Mert néha ma sem ártana, ha egy-egy álruhás igazságtevő leleplezné a hazugokat, csalókat, törtetőket. — Véleménye szerint, mit tehetnek a zeneszerzők azért, hogy megnövekedjen a kortárs zenét kedvelők tábora? — Legnagyobb baja a mostani új zenének, hogy nincs elég pedagógiai darabja így azok is idegenkedve hallgatják a modern műveket, akik tanultak zenét, igénylik is. A csak klasszikusokon nevelkedők nem értik a modern zene nyelvét, s innen ezért érdeke minden zeneszerzőnek, hogy gyermekdarabokat is írjon ha nem akar elszakadni a közösségtől Hisz a most felnövő nemzedék lesz a jövő hangversenylátogatója. Ahol az ő műveit is játszani fogják. — Hogyan képzeli el a zene jövőjét? — Nagy változások tanúja volt eddig is életem. A felszabadulás utáni lelkesedés a művészeteknek islendítőereje volt. Ma gyakori az érdektelenség. A művészet pedig mindent előír, csak a közönyt nem. Jó lenne megérni, hogy azok a kísérletek, melyek ma egyaránt toboroznak híveket és ellenzőket, idővel egyfajta rendbe tömörülnek. A szépnek jelentése igaz megváltozott, de azért a XX. században sem kötelező csúnya zenét írni A harmónia igénye örök az emberben — és ezt lesz hivatva szolgálni a jövő zenéje is. L. k. Pályázat izgitörténeti anyasok pilisére A Szakszervezetek Vas megyei Tanácsa Elnöksége és a szombathelyi Forradalmi Múzeum pályázatot hirdet a Vnegye üzemeinek szocialista brigádjai számára ÜZEMTÖRTÉNETIANYAGOK GYŰJTÉSÉRE ÉS KIÁLLÍTÁSOK MEGRENDEZÉSÉRE. A pályázaton részt vehetnek az üzemek kollektíván nevező szocialista brigádjai vállalva, hogy üzemük történeti tárgyait, termékeit, a munkahelyről szóló dokumentumokat párt- és tömegszervezeti emlékeket összegyűjtik és azokat az üzemben kiállításon bemutatják. A kiállítások elkészítési időpontja: 1975. május 1. A Forradalmi Múzeum által kijelölt bíráló bizottság a történeti hűség, a kiállítás formai gazdagsága és esztétikája alapján értékel. A kiállítás térbeli nagysága nem kötött. A legjobb üzemtörténeti kiállítást a Forradalmi Múzeum is bemutatja a Múzeumi Hónap keretében, 1975. októberében. A pályázatok díjai: üdülés, utazás, kirándulás, értékes könyvjutalmak, ingyenes színházbérletek stb. A kiállításon szereplő különlegesen értékes munkástörténeti, üzemtörténeti tárgyak dokumentumok feltáróit külön díjazásban részesítjük akkor is, ha kiállításnyi dokumentumot nem gyűjtöttek. A kiállítást a Forradalmi Múzeum gondozza, segíti, ezért a nevezési lapot a Forradalmi Múzeum címére (Szombathely, Alkotmány u. 2.) 1974. december 1-ig kérik beküldeni. 1914. nevembei 3» Vaaáwaa#f m GyfcStt egySsgécMfi én és b prim smeUm Difim I lir; iiüiisi szerelmei A budapesti Nemzeti Színház vendégjátéka Az új szombathelyi színházi idény meglepetése a budapesti Nemzeti Színház művészeinek négy vendégszereplése. Az első bemutatóra csütörtökön került sor a Művelődési és Sportházban. Délután a diákbérletesek, este, pótszékes ház előtt a Márkus Emília bérlet tulajdonosai láthatták Devecseri Gábor költői játékát az Odüsszeusz szerelmeit. Az Odüsszeia ihlette színpadi mű ősbemutatója 1961- ben volt. Akkor is, a későbbi felújítás során is a budapesti Egyetemi Színpad vitte a közönség elé Devecseri vallomását Odüsszeuszról és önmagáról, de nem színi játékként, hanem felolvasás formájában. 1973 augusztusában a Nemzeti Színház társulata a budai Várpalotában mutatta be, majd a Katona József Színházban tűzte rendszeresen műsorra a darabot. A Homérosz-eposz fordítását újra és újra tökéletesítve, évtizedes, mély barátság szövődött az eposzhős és magyar népszerűsítője között. Többetlátott, többet sejtett meg a trójai hős sorsában, kalandjaiban Devecseri, mint amennyit atörténet az olvasónak, elárul Azonos tulajdonságok, hasonlítható életmozzanatok erősítették ezt a rokonságot, egészen odáig, hogy a tanulság túlnőtt két élet véletlen egybeesésein és az Odüsszeusz-sors általános emberi, férfi-magatartások jelképévé nőtt. Mi a fontos a férfi életében — kutatja a szerelmek, veszélyek, küzdelmek sorozatában Devecseri. — A hűség — ad feleletet kétrészes játékában. A hűség a szülőföldhöz, a hűség a szerelemhez, a csábítások, a könynyebb boldogulási lehetőségek ellenére is. Ez az önvallomásszerűő értelmezés ad eredetiséget az Odüsszeia-parafrázisnak. De nem sikerült igazi drámát írnia Devecseri Gábornak. Következetes ragaszkodása az eposz cselekménysorához a színpadi játék rovására ment. Erősek maradtak a narratív elemek, sok a monológ, a magyarázat. Mondanivalója, költői szándéka csupán a záró jelenetekben, és a kitűnően megírt Athéné ■— Aphrodité vetélkedésekben átütő erejű. Az Odüszszeuszért az ész, illetve a szerelem fegyverével csatázó istennők éltetik, lendítik egyre magasabbra a darabot. Ők sugározzák Devecserinek a teljes élet élésébe vetett hitét, örömét. Az ész és a szív harmóniája a szép élet záloga. Nehezenöleli Odüszszeusz hét év múltán, a szerelem múltán Kalüpszót. Elege van egy év alatt Kirkéből. Nauszikaát a beteljesületlen szerelem, a szép álom emlékeként őrzi. De kínzó nyugtalanságát csak az otthon és Pénelopé szüntetheti meg. Haza kell érnie — és ebben segítik kemény próbákon át az ész és a szerelem istennői. Sikerrel birkózott meg Huszár Klára irányításával a Nemzeti Színház művészgárdája a nehezen játszható darabbal. Az egyszerű, kevés variációval helyszínváltozást jelző díszlet, Csányi Árpád ötlete és Schaffer Judit pompás jelmeze az előadás hangulatának, stílusának megtalálásában nagy szerepet kapott. Huszár Klára rendező, a feleség, akinek Devecseri Gábor ezt a művét ajánlotta, felszínre hozta a darabból mindazokat az értékeket, gondolati, érzelmi tartalmakat, amelyek olvasáskor rejtve maradhatnak. Ehhez ragyogó társakat talált a színészekben. Ragaszkodott a darab szinte minden sorához, írói útmutatójához. Ez a hűség azonban lassította az előadás ritmusát Drámai konfliktus nemigen bontakozik rá a cselekményből. A viaskodás Odüsszeusz hazavágyása és a szerelemmel, kényelemmel marasztaló nők között olyan belső gyötrelem, amelyre az idő múlása meghozta a megoldást. A bolyongást hosszúra nyújtó, haragvó istenekkel szemben pedig Odüsszeusz tehetetlen, csupán Athéné és Aphrodité segítségébenreménykedhet. Éppen ezért a színpadra állításnak, a színészi játéknak döntő szerepe van a sikerben vagy a kudarcban. Az előadás nagy élmény, nagy siker és ez a színművészek érdeme. A játék lelke az Athéné — Aphrodité istennő pár, Csemus Mariann és Zolnay Zsuzsa okos, érzelmes, jókedvű alakítása. Csemus Mariann csodálatosan mondja a nehéz, verses, időmértékes szöveget. A célra, Odüsszeusz hazajuttatására összpontosítva eljátssza a ravasz, szigorú, a harcias, a veszekedős, és főképp az előrelátó nőt. Temperamentummal, logika mögé rejtett érzelemmel, igazodik el a bonyodalmak között. Pillanatok alatt izzó légkört teremt maga körül a színpadon! Zolnay Zsuzsa a szerelem nevében csatázva lesz szellemes, kellemes, egyenrangú párja Athénének. Várad! Hédi három alakban, Kalüpszó, Kirké és Heléna jelmezeibe bújva kelti életre az érett szépasszonyt. A buja nőiességet képviselő, a minden férfin, minden szerelmen könnyen túllépő, szüntelenül újatkereső asszonyokat állította színpadra! Nauszikaá szerepében Farkas Zsuzsa szép volt, a szerep mást nem is igényelt tőle. Az asszonyok, a szerelmek sora a húsz évig hűségesen Váró Pénelopével teljes. Kohut Magda megjelenése, kifinomult színpadi mozgása, megértő asszonyisága a néhány perces szerepben is emlékezetes alakítás. Odüsszeuszként Sínkó László bűvölte el a közönséget. A darab humorának, oldottabb részeinek megtalálása volt alakításának erénye. A szövegmondással nehezebben birkózott meg. A kisebb szerepekben kitűnt RajzJános, Szersén Gyula, Ungvári László és Velencey István. Budai Rózsa IL". A Magyar Televízió befejezte Déry Tibor: „Felelet” c. regényéből készíiit TV-film forgatását, amelyet a jövő év elején nyolc folytatásban láthatnak a TV-nézők. A film rendezője Zsinze Éva, operatőr Lukács Lóránt. Képünkön: Az egyik utolsó forgatási napon az 1930-as tüntetésről készítettek filmrészletet. *MTI Fotó — Csikós Gábor felvétele — KSI Kitüntetett építő katonák Szombaton délelőtt a Kerepesi úti munkásszállóban, bensőséges ünnepség keretében kitüntették és megjutalmazták a magyar néphadseregnek a gazdasági építőmunkában részt vevő egyik alegységét és katonáit. Az ünnepeltek az év első kilenc hónapjában 45 millió forint termelési értékkel gyarapították a nemzeti vagyont, kiemelkedő eredményt értek el a katonai kiképzésben és az ifjúsági munkában. Az ünnepségen adták át a KISZ Központi Bizottságának a kiemelkedő teljesítményt nyújtó alakulatok számára alapított vándorzászlaját és a magyar néphadsereg kiváló százada kitüntető, címet, valamint a velejáró elismeréseket és jutalmakat. JVAS NÉPE