Vas Népe, 1975. április (20. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-02 / 77. szám

Változatlan célok , magasabb követelmények A XI. kongresszus megkü­lönböztetett ügyeimet fordí­tott a párt belső életének, munkastílusának és módsze­reinek további fejlesztésére. S ez nemcsak a párt tagjai­nak figyelmére érdemes. A párt vezető szerepének to­vábbi erősítése, határozattai­­nak következetes me­gvaló­­sítása ugyanis az tár­sadalomnak, az­­egész nép­nek alapvető érdeke. A ve­zető szerep gyakorlati érvé­nyesülése pedig annak függ­vénye, hoggy mennyire egysé­ges, felkészült és fegyelme­zett a párttagság, hogyan munkálkodnak a párt tag­jai a határozatok valóra vál­tásán, milyen a pártszerve­zetek­­irányító, ellenőrző, ne­velő tevékenységének szín­vonala. Az MSZMP az utóbbi években nagy gondot fordí­tott a pártdemokrácia és a centralizmus maradéktalan érvényesítésére. Fokozódott a párttagok részvétele a döntések meghozatalában. A pártszervezetekben a hatá­rozatok szabad és alkotó szellemű vitákban formálód­tak, s a többség elgondolá­sait tükrözték. Erősödött a határozatok megvalósulásá­ért­ érzett személyes felelős­ség, a végrehajtásban való cselekvő és fegyelmezett részvétel. Mindennek döntő szerepe volt abban, hogy a Központi Bizottság a X. k­ongresszus határozatainak megvalósulásáról adhatott számot a XI. kongresszus küldötteinek. A jövőben is ezen a be­vált úton kívánunk járni. A XI. kongresszus ezért fog­lalt állást úgy, hogy a jövő­­ben még inkább biztosítani kell a párt életében a leni­ni normák, a kollektív ve­zetés érvényesülését. Na­gyon fontos, hogy a párttag­ságot továbbra is széles kör­ben bevonják a határozatok előkészítésébe, a döntésekbe. A KB beszámolója bírálta azokat a pártszervezeteket, amelyekben nem tartják tiszteletben a párttagok jo­gait, nem igénylik, vagy fi­gyelmen kívül hagyják vé­leményüket De az is tény, hogy egyes párttagok maguk sem élnek eléggé jogaikkal, nem kívánnak kellőképpen a politika alakításának ré­szeseivé válni. Márpedig nem elég a jogok érvénye­sülésének feltételeit kialakí­tani — élni is kell ezekkel a lehetőségekkel! A jog és a­özelesség a lenini típusú pártok életé­ben mindig szerves egységet alkotott, így van ez a Ma­gyar Szocialista Munkás­pártban is. A XI. kongres­­­szus ezzel kapcsolatban fel­hívta a figyelmet arra, mennyire fontos a párthatá­rozatok egységes értelmezé­se és következetes képvise­lete. „A demokratikus vitát követő döntés után, a hatá­rozatok egységes értelmezé­se alapján,­­a párt minden tagjára és funkcionáriusára kötelező a határozatok mel­letti elvszerű, érvelő kiállás és az egységes cselekvés. Az ettől eltérő magatartás min­den esetben vonjon maga után kommunista bírálatot, számonkérést, felelősségre vonást” — mondja ki a kongresszus határozata. S bár a megemelt követel­ményszint a párttagok mind­egyikére vonatkozik, de még inkább elvárható a vezetőik felelőssége. Tőlük fokozot­tabban megköveteli a párt a példamutatást — a politi­kai, a szakmai munkában, a magánéletben egyaránt. E lenini elv nyomatékos kiemelése, hangsúlyozása azért is szükséges, mert a szocialista építés jelenlegi feladatai nagyobb követel­ményeket támasztanak a párt tagjaival és szerveze­teivel szemben. Talán még nem volt olyan kongresszus a párt történetében, amelyen annyi szó esett volna a kom­munisták kötelezettségeiről, a párttagokkal szemben tá­masztott követelményekről, mint a legutóbbin. Nem ta­gadható, hogy ebben a vo­natkozásban vannak problé­máink. Azonban a tények összegezése alapján a Köz­ponti Ellenőrző Bizottság arról adhatott számot a kongresszusnak, hogy a párt­fegyelem tovább szilárdult, tudatosabbá vált a párt nor­máinak megtartása és vál­lalása, a tagok nagy több­sége a párt normái szerint él és dolgozik. A jövő azon­ban még többet igényel, s ezért kiván a párt is többet mind jelenlegi tagjaitól, mind pedig a jövőben fel­vételre kerülőktől. Ennek megítélésében minden bi­zonnyal nagy szerepet ját­szanak majd a tagkönyvcse­­rét kísérő beszélgetések, mint ahogy e célt szolgálják a szervezeti szabályzatban bekövetkezett módosítások is Sok szó esett a XI. kong­­resszuson a párt irányító tevékenységének, e munka módszereinek és stílusának fejlesztéséről A kongresz­­szust megelőző — az egész párttagságot átfogó­­ vita tanulságait hasznosítva a KB beszámolója különösen felhívta a figyelmet a párt­­ellenőrzés fontosságára. A határozatok megvalósu­látá­sában helyenként tapasztalt zökkenők is arra intenek, hogy a pártellenőrzésnek ki k­ell terjednie a társadalmi élet valamennyi területére. Ez nem valamiféle bizal­matlanság, s nem egyetlen, vagy legfőbb célja, hogy fel­fedje a hibákat és megbün­tesse az ezekért felelősöket. „A pártellenőrzés lényege a határozatok végrehajtásának segítése, az adott terület helyzetének hiteles felméré­se, megfelelő javaslatok ki­dolgozása a végrehajtás megjavítására, a jó tapasz­talatok általánosítása” — mondotta a kongresszuson Kádár János. Az a pártszervezet dolgo­zik tehát jól - s ilyen irány­ban tartotta szükségesnek a kongresszus a munkastílus fejlesztését —, amely az esz­mei-politikai nevelő tevé­kenységet össze tudja kap­csolni a határozatok végre­hajtásának folyamatos szer­vezésével és ellenőrzésével. Ehhez viszont arra van szükség, hogy tovább erősít­sük a stártmunka mozgalmi jellegét, s vessünk véget a helyenként jelentkező hiva­talnoki stílusnak. A kong­resszus hadat üzent a feles­leges ülésezéseknek, az in­dokolatlanul sok papírmun­kának, a pártszervezetek erejét gyengítő túlzott szer­vezeti szétaprózottságnak. A következő évek egyik fontos feladata lesz, hogy ennek következetesen érvényt sze­rezzenek a pártszervezetek és az irányító testületek mindennapi munkájában. A XI. kongresszus tehát a párt belső életében is ki­jelölte a további fejlődés út­ját. Az elhatározások valóra váltásával tovább erősödik majd a párt harcképessége­­ az egész nép, mindany­­nyiunk javára. Dalra­ köszöntötték a szabadság lángját a szombathelyi pajtások Szombathely felszabadulá­sának 30. évfordulója tiszte­letére, ezúttal 11. alkalommal rendezte meg a daloló ifjúság napját a Magyar Úttörők Szövetsége városi elnöksége és a szombathelyi városi ta­nács művelődésügyi osztá­lya szombaton délután a Mű­velődési és Sportházban. Ezer pajtás, 15 nagykórus vett részt az ünnepi hangverse­nyen, amely minden évben számukra minősítő verseny is. A harsonák után Németh István karnagy vezényleté­vel ezer torokból harsant fel Bárdos Lajos: Napfényes uta­kon című műve, majd itt fo­gadták a szombathelyi paj­tások a szabadság lángját, amely Battonyáról indult, s végiglobogott az országon. — Ez a láng, amely most ér ide, a megújulás jelképe. Harminc éve szabadult fel hazánk, s harminc éve, már­cius 29-én szabadult fel szü­lővárosunk. Járja át szívete­ket a láng melege, lobogjatok vele együtt ti is! Táplálja bennetek hevét a hála és az öröm, mert a béke és a sza­badság zálogát jelenti. Ti ma­gatok is legyetek fáklyák! így válik a jelkép eleven tűz­zé, így marad meg olthatat­­lan szívetekben! — mondta köszöntőjében Csorba Kata­lin, a Magyar László Úttörő­­ház vezetője, majd Kiss Ala­jos, a városi tanács elnökhe­lyettese üdvözölte a hangver­seny valamennyi vendégét és résztvevőjét. Ezután a szom­bathelyi fúvószenekar játé­kára forgószínpadszerűen váltották egymást a kórusok, s mutatták be szép produk­cióikat, azt, hogy mennyit fejlődtek egy év alatt. A zsű­ri Karai József elnökletével bírálta el a produkciókat, majd a hangverseny végén kihirdették az eredményt, át­adták a díjakat. Részvételi oklevelet kapott a Gyakorló Általános Iskola kisdobos kórusa (vezényelt: Kelemen Tiborné). Bronz fo­kozatot kapott a következő három kórus: Anteil János utcai Általános Iskola (vezé­nyelt Godáné, Kovács Mária, zongorán kísért Tóth Korné­lia, a Népfront utcai Általá­nos Iskola (vezényelt dr. Sza­­lay Zoltánná, zongorán kí­sért Pál Éva) és a szentkirá­lyi Általános Iskola (vezé­nyelt Kovács Gyuláné). Ezüst fokozatot a következő isko­lák kórusai kaptak: Derko­­vits Gyula Általános Iskola (vezényelt Godán Éva), Dó­zsa György utcai Általános Iskola (vezényelt Kocsis Györgyi, zongorán kísért Pál Éva), a Hámán Kató utcai Általános Iskola (vezényelt Horváth Krisztina, zongorán kísért Körmendi István), a Kámoni Általános Iskola (ve­zényelt Feiner Ágota), az Oladi Általános Iskola (vezé­nyelt Endrődy Éva, zongorán kísért Sabáli László) és az Úttörő utcai Általános Isko­la (vezényelt Sisak Éva és Kondákor Anna, zongorán Körmendi István kísért.) Arany fokozatot a következő iskolai kórusok kaptak: Pe­tőfi Sándor Általános Iskola (vezényelt dr. Fodor Henrik­né, zongorán kísért Hajas Anikó), a Zrínyi Ilona utcai Általános Iskola (vezényelt Simon Gyula), a Tolbuhin utcai Általános Iskola (vezé­nyelt Kárpáti Jolán), a Gya­korló Általános Iskola (vezé­nyelt Németh Endréné) és a Fürst Sándor utcai Általános Iskola (vezényelt Antal Ist­ván). A népdalfeldolgozások elő­adásáért a Tolbuhin utcai kó­rusnak Szanati Anna, a váro­si pártbizottság titkára, az út­­törődalok szép megszólalta­tásáért a Gyakorló Általános Iskola úttörőkórusának Csor­ba Katalin, az összteljesítmé­nyért , a Fürst Sándor utcai Általános Iskola kórusának Bandics Árpádné tanulmány­­felügyelő nyújtott át serle­get. Az ünnepi hangversenyt Karai: Dal a hazáról című műve zárta, amelyet egyesí­tett kórus szólaltatott meg a szerző vezényletével. (szakály) 1975. április 2. Szerda Lakcímváltozások bejelentéséről Belügyminiszteri utasítás jelent meg a magyar állam­polgárok lakcímének bejelen­téséről és nyilvántartásáról szóló rendelkezések végre­hajtásához kapcsolódva. Min­denkit érintő alapvető tudni­való, hogy a M­agyar Népköz­­társaság területén állandó jelleggel tartózkodó minden magyar állampolgár köteles az állandó vagy az ideiglen, lakóhelyre történő beköltö­zéskor, illetve kiköltözéskor lakcímét Vagy annak meg­változását nyilvántartás cél­jából bejelenteni a lakóhely szerint illetékes városi, fővá­rosi kerületi tanács végre­hajtó bizottságának igazgatá­si feladatokat ellátó szak­­igazgatási szervénél, megyei, városi, kerületi hivatalnál, illetőleg a községi tanács vb szakigazgatási szervénél. Fontos rendelkezés a mos­tani utasításban, hogy a lak­címnek és megváltoztatásá­nak bejelentése a lakás hasz­nálatához fűződő jogot nem érinti. A lakásbejelentési kö­telezettség abban az esetben is fennáll, ha­­a lakáshaszná­lat jogszerűsége tekintetében bírói vagy államigazgatási eljárás van folyamatban. A vitás lakcímbejelentési ügyek eldöntésénél figyelembe kell venni, hogy a bejelentés nem teremt jogalapot a beköltö­zésre, hanem a beköltözés ténye kötelezi az állampol­gárt az új lakcím bejelen­tésére. A lakcímet és megválto­zását — a korábbi rendelet értelmében — személyesen kell bejelenteni, kivéve, ha a bejelentésre kötelezettet tes­ti fogyatékossága vagy beteg­sége a megjelenésben akadá­lyozza. A mostani utasítás rendelkezik arról is, hogy a külföldről hazatelepülő ál­lampolgár első lakcímbeje­lentését az első személyi iga­zolvány kiadása alkalmával köteles teljesíteni az állandó lakóhelye szerint illetékes rendőrkapitányság. Az állan­dó lakosok elhalálozását az ezt bejegyző anyakönyveze­­tő jelenti be a lakóhely sze­rinti igazgatási osztálynak. A lakcímének és megválto­zásának bejelentésekor be kell nyújtani: a bejelentőla­pot és a személyi igazol­ványt, 14 éven aluli gyermek, valamint a cselekvőképessé­get kizáró gondnokság alá helyezett esetén a személyi lapot. A lakcímváltozás be­jelentésekor — a mostani utasítás értelmében — a sze­mélyi igazolvány „különle­ges bejegyzések” részénél el­lenőrizni kell, hogy a beje­lentésre kötelezett nincs-e rendőrhatósági felügyelet vagy kitiltás, illetve feltéte­les szabadságra bocsátás ha­tálya alatt. (MTI Minden dolgozó véleményét ismerve dönthettek az idén a szombat­­helyi Pamutipari Vállalatnál a nyereség felosztása, úgy­szintén a jóléti keretek el­osztása ügyében is. Hogy miként vált ez lehe­tővé? Egyszerű és másutt is, más esetekben is alkalmazha­tó módja volt ennek: a szó szoros értelmében a vállalat minden dolgozója számára lehetővé tették, hogy megis­merkedjék az ezzel kapcsola­tos előzetes elképzelésekkel, javaslatokkal. A dolgozók előzetes tájé­koztatását a vállalat szak­­szervezeti bizottsága vállalta magára. S nem csupán vál­lalta, de teljesítette is: a nye­reség felosztására vonatko­zó javaslatot is, a jóléti ke­retek elosztásának javaslat­­tervét is kivétel nélkül a vál­lalat minden dolgozójához írásban eljuttatta. A munkások ily módon itt az idén valóban érezhették: nem csupán véleményt nyil­váníthatnak, de ezúttal már ténylegesen is beleszólhatnak a nyereség és a jóléti keretek elosztásába. A vállalati kollektívák képviselői ennél a vállalatnál már valóban felkészülten, azaz a dolgozók véleményé­nek ismeretében és azt kép­viselve vehettek részt azon a szakszervezeti tanácsülésen, amelyen a végleges állás­pontot kialakították. Bár a döntésnél minden ja­vaslatot és véleményt termé­szetesen ezúttal sem tudtak figyelembe venni, hiszen a sok jó észrevétel közt akadt azért irreális, nem megvaló­sítható javaslat is — az is tény viszont, hogy azok, akiknek dönteniök kellett az ügyben, kivétel nélkül minden véleményt és javas­latot ismertek. S ez — aligha kell bizony­gatni — mindenképpen jó dolog. E módszert — nem csupán a Pamutipari Vállalatnál és nem csupán elosztási ügyek­ben — kívánatos és célszerű volna a valamennyi dolgozót érintő kérdésekben az eddi­ginél gyakrabban alkalmazni. (L) Káros „utánpótlás” Többéves tapasztalat, hogy a nagyüzemek míg kellő szorgalommal és hozzáértés­sel irtják a gyomot növényi kultúrájukból, gyakran meg­feledkeznek a gyomosodás fertőzési forrásairól. Utak, árkok mentén, a majorok közvetlen közelében, töltés­oldalakon az úgynevezett ru­­derális helyeken zavartala­nul nő, fejlődik, szaporodik a nem kívánatos ,,duliva”, ami évről évre bőségesen új­ratermeli önmagát, biztos forrást teremtve az újabb elburjánzáshoz. Már az általános iskolában tudják a gyermekek, hogy a gyomok egy hányadának évente több nemzedéke is magot érlel, s hullatja, szél viszi, madár hordja a ter­mést arra a területre is, ahonnan nem kis költséggel egyszer már irtani igyekez­tek. Utak, árkok mentén, töl­tések, vízfolyások mellett ál­talában nem lehet könnyen gépekkel közlekedni, s rend­szerint ez az oka annak, hogy a mezőn sétáló, vagy az utazó sok helyen látja az 1—2 méter magas virító vagy már száraz gyomcsíko­kat. Ezekben olyan „gaz” is burjánzik, aminek irtását kötelező jelleggel szabály, rendelet írja elő, s a terület gazdáját, művelőjét büntetés terhe mellett kötelezi a vé­dekezésre. Tanácsi szervek eddig ke­vés büntetést szabtak le ilyen vétség miatt, holott él­­: HeDíSzek*ra'föjgukkal. De ne l­s a bírságot nézzék az ér­dekeltek, hanem azt, hogy hiába irtják a gyomot a táb­lákról, ha nem számolják fel — ugyancsak vegyszeres védekezéssel — a további gyomosodás forrását. Végső esetben háti permetezéssel is érdemes lenne „lefúvatni'' ezeket a területeket, de en­nél korszerűbb eszközök is rendelkezésre állnak. Megindult a vegetáció, s minden más növénynél erő­teljesebben nő a dudva. A melegebb idő beálltával meg­kezdődik — vagy folytató­dik — a vegyszeres védeke­zés. Ne maradjanak ki ebből az „utánpótlási” helyek se...­­ U. Gy. Nemzetközi előfizetői távhívás A hazai automata távhívó hálózatba bekapcsolt 124 hely­séget 6 országból közvetlen tárcsázással maguk az előfi­zetők, további 14 országból a kezelők hívhatják telefonon. A posta szolgáltatásainak bő­vítése érdekében fokozatosan bevezetik a „vissza irányú”, a Budapestről külföldre me­nő nemzetközi előfizetői táv­hívást. Április 2-tól, egyelőre Budapestről a Krisztina, a Lágymányos, a József, az Erzsébet és a Teréz telefon­­központhoz tartozó előfizetők közvetlenül hívhatják fel ké­szülékükről a Szovjetunió (Moszkva) továbbá Len­g­yel­­ország, az NDK és Jugoszlá­via telefonelőfizetőit. A nemzetközi hívás a 00 szám tárcsázásával kezdődik ezután az érintett ország hí­vószámát, majd a keresett város, község körzetszámát, utána pedig­­a hívott állomás telefonszámát — összesen te­hát 10—12 számot — kell tárcsázni. A nemzetközi távhívás módjáról, előnyeiről, végre­hajtásáról, díjazásáról, az ez­zel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról az érintett 5 fővárosi telefonközpont elő­fizetői a márciusi számlához csatolt tájékoztatást kaptak, s további felvilágosítást kér­hetnek a 186-977-es telefon­­számon. A budapesti nemzetközi „premier” után május 8-tól további lehetőségét teremtik meg a telefonelőfizetők köz­vetlen összeköttetésének; et­től az ida-wittei Ausztria Svájc és Lichtenstein, vala­mint S vadország telefon elő­­fizetőit tárcsázhatják közvet­lenül a főváros említett öt telefonközpontjának területé­ről. -3 mim

Next