Vas Népe, 1976. július (21. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-01 / 154. szám

Az európai kommunista és munkáspártok konferenciájának dokumentuma hogy Európa a béke és hala­dás kontinensévé váljék. A konferencián résztvevő­­kommunista és munkáspár­tok a munkásokhoz és alkal­mazottakhoz, a parasztokhoz, a középrétegekhez, a tudomá­nyos-műszaki értelmiséghez, a kulturális személyiségek­hez, valamennyi politikai párthoz, tömegszervezethez és egyesüléshez, minden, a haladásban és Európa békés jövőjében érdekelt emberhez azzal a felhívással fordul­nak, hogy tevékenyen vegye­nek részt abban a küzdelem­ben, amely a következő cé­lokért folyik: A konferencia résztvevői felszólítanak azoknak az alapelveknek és megállapo­dásoknak pontos betartására és teljes megvalósítására, amelyeket az európai bizton­sági és együttműködési érte­kezlet záróokmánya tartal­maz, valamint minden olyan szerződés és megegyezés vég­rehajtására, amely ezeknek az alapelveknek megfelel, s a békét és a biztonságot szolgálja. A dokumentum kiemeli, hogy az enyhülés megszilár­dítása és elmélyítése érdeké­­ben Európa a katonai eny­hülésre irányuló intézkedé­sek gyakorlati megvalósítá­sának példáját mutathatja és kell mutatni­a. Az európai kommunista és munkáspártok nyomatékosan felszólítanak minden népet és kormányt arra, hogy energikusan szálljanak sík­ra. — Mindenfajta fegyverke­zési verseny, különösen a nukleáris fegyverekezés meg­szüntetéséért , a leszerelési kérdésekkel kapcsolatos tár­gyalások meggyorsításáért, a külföldi katonai támaszpon­tok megszüntetéséért és a külföldi csapatok, e fegyver­zetek idegen területekről való kivonásáért és a csa­patok feloszlatásáért; min­den állam katonai költségve­tésének rendszeres csökken­téséért. Haladéktalanul szük­séges, — hangsúlyozzák a konferencia résztvevői —, hogy kiküszöböljék az atom­háború veszélyét, amelynek kirobbantása az emberiség­gel szemben a legnagyobb bűntett lenne. Ezenkívül a dokumentum célul tűzi ki a baktérium­fegyverek, a vegyi fegyve­rek és más tömegpusztító eszközök betiltását és meg­semmisítését. Sürgeti a tör­megpusztító fegyverek új,­­típusainak, valamint az ilyen jellegű új fegyverrendszerek kifejlesztésének és előállítá­sának megtiltását. A konferencia résztvevői állást foglalnak amellett, ,hogy Európa és a világ kü­lönféle területeit a béke és fd.­z együttműködés övezeteivé el­akítsák át, amelyek men­­ete­ek külföldi hadiseregektől viló katonai támaszpontoktól. rz A konferencián résztvevő fel­ártok síkraszállnak azért, ho­­gy a Földközi-tenger a ke tengerévé váljék, tö­rtént, hogy csökkentsék a kedv­eres erőket és a fegy­­tényeszeket elsősorban azok­­nak a körzetekben, ahol a összes m­ai konfrontáció különö- és tetveszélyes. Madáv-'van a meggyőződésben — folytatja a dokumen­tum —, hogy Európa tömbökre való megosz­tottságának megszünteté­se jelentős mértékben hozzá­járul földrészünkön és az egész világon a tartós biz­tonság és a béke eléréséhez, a konferencia résztvevői sík­­raszállnak a NATO és a Varsói Szerződés egyidejű felszámolásáért és első lé­pésként azok katonai szer­vezeteinek megszüntetéséért. A konferencia résztvevői szükségesnek tartják az ag­­ressziós háborúk, az erőszak­kal való fenyegetés és a bár­milyen fajta erőszak-alkal­mazás propagálásának hala­déktalan megszüntetését és betiltását, továbbá minden nép széles körű és rendsze­res tájékoztatását a fegyver­kezési hajsza megszüntetése és a leszerelés érdekében folytatott tárgyalások ala­kulásáról és intézkedésekről. Spanyolországban új hely­zet alakult ki. Az erőteljes és egyesített harc, amelyet az országban most egyre nyilvánosabban vívnak, az Eu­rópában fennálló utolsó fasisz­ta rendszer közeli végét jelzi , állapítja meg a dokumen­tum, majd hangsúlyozza: a konferencia résztvevői szem­­beszállnak minden olyan kí­sérlettel, amely a francóizmus politikájának bármilyen for­mában való folytatására irá­nyul, és felszólítják Európa demokratikus és haladó erőit, hogy fokozzák tevékeny és konkrét szolidaritásukat Spa­nyolország minden antifa­siszta erejével a demokrá­ciáért és a szabadságért ví­vott harcukban. A konferencia résztvevői üdvözlik az 1974. április 26-én a fasizmus alól felsza­badított új Portugália hala­dó irányú fejlődését. Támo­gatnak minden arra irányu­ló lépést ,hogy akcióegységet hozzanak létre a kommunis­ták, a szocialisták, a fegy­veres erők mozgalma, az összes demokratikus erők között, amelyek azt a ma már az alkományban is dek­larált célt tűzték maguk elé, hogy felépítik a szocializ­musra orientálódó demokra­tikus és független Portugá­liát. A konferencia résztvevői kinyilvánítják Ciprus népé­vel való szolidaritásukat. Követelik, hogy haladéktala­nul hajtsák végre az ENSZ Ciprusról szóló határozatait, amelyek előírják az el nem kötelezett Ciprusi Köztársa­ság függetlenségének, szuve­renitásának és területi integ­ritásának tiszteletben tartá­sát, az összes külföldi csapa­tok Ciprusról történő azon­nali és feltétel nélküli ki­vonását. A konferencia résztvevői kifejezik szolidaritásukat Görögország kommunistái és összes demokratikus erői iránt, szolidaritást nyilvání­tanak Észak-Írország demok­ratikus erőivel és határozot­t­­an fellépnek a Török Kom­munista Párt legalizálásáért. A konferencia résztvevői fellépnek a kommunisták és más haladó erők mindenfaj­ta megkülönböztetésével és üldözésével szemben, vala­mint az NSZK-beli antide­mokratikus törvényhozás el­len. A demokrácia és a társadalmi haladás érdeké­ben a béke és a kölcsönös bizalmon alapuló nemzetközi kapcsolatok és a baráti együttműködés megőrzése érdekében ki kell irtani a fasizmust, meg kell akadá­lyozni a fasizmus akár nyílt, akár álcázott formában újra­éledését, harcolni kell a fasiszta és neofasiszta ter­rorista szervezetek és cso­portok létrejötte és tevé­kenysége ellen éppúgy, mint a fajüldöző propaganda és akciók ellen, amelyek a mun­kásosztály és más haladó erők megosztására irányul­nak — hangsúlyozza a doku­mentum. A konferencia résztvevői abból indulnak ki, hogy az együttműködésnek az emberi tevékenység legkülönbözőbb területein való fejlesztése elősegíti a béke megszilár­dítását és a népek bizton­ságát, a személyiség gazda­gítását a béke, a demokrácia és a humanizmus eszményei­nek szellemében. Ennek elő­feltétele és elengedhetetlen velejárója minden ország népe ama jogának tisztelet­ben tartása, hogy politikai, gazdasági, társadalmi és jogi, rendszerét külső beavatkozás nélkül, önállóan határozhas­sa meg és fejleszthesse, tör­ténelmi és kulturális értékeit megvédhesse és gyarapíthas­­sa. Ezért a konferencia részt­vevői felhívnak arra, hogy harcolni kell:­­ az államok közötti együttműködés fej­lesztéséért és kibővítéséért összhangban a helsinki érte­kezlet záróokmányában rög­zített elvekkel és megállapo­dásokkal. Síkra szállnak az­ért, hogy a tömegtájékozta­tási eszközök objektív infor­mációk alapján mindenütt a kölcsönös megismerést, a jobb megértést elősegítő esz­mék terjesztését, a népiek közötti bizalom és együttmű­ködés elmélyítését szolgál­ják; továbbá a kulturális ér­tékek és műkincsek cseréjé­nek fokozásáért, amely a népek közötti igazságosság, szabadság, testvériség és ba­rátság eszményeinek megva­lósítását szolgálja. A konferencián részt vevő kommunista és munkáspár­tok meg vannak róla győ­ződve: a béke, az együttmű­ködés és a társadalmi ha­ladás Európájáért vívott harc fontos hozzájárulás ah­hoz, hogy megoldják a poli­tikai, gazdasági és szociális­­problémákat az egész vilá­gon, s ez szükségessé teszi minden ország egyenjogú részvételét. A földrészünkön végbemenő pozitív változá­sok kedvező feltételeket te­remtenek a népek felszaba­dító harcához, a háború ve­szélye elleni küzdelemhez, a feszültség enyhüléséhez a világ más részein is, a né­peknek az újgyarmatosítás­sal és a nemzeti elnyomás minden formájával szemben folytatott harcához. Európa kommunista és munkáspárt­jai hangsúlyozzák az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vevő or­szágok által arra vonatko­zóan vállalt kötelezettségek nagy jelentőségét, hogy kap­csolataikat minden más or­szággal a Helsinkiben egyez­tetett elvek szellemében fej­lesztik. A konferencia résztvevői síkraszállnak a háborús tűzfészkeknek tárgyalások és az elért megegyezések szigo­rú betartása útján való meg­szüntetéséért, mindenekelőtt a közel-keleti konflikus át­fogó és igazságos rendezé­séért; — Vietnam, Laosz és Kambodzsa népének további támogatásáért; az Angolai Népi Köztársaság kormányá­nak és népének támogatá­sáért; a fasiszta junta bör­töneiben sínylődő összes chilei hazafiak és demokra­ták szabadonbocsátásáért; az Uruguayban, Paraguayban, Guatemalában és néhány más latin-amerikai ország­ban a kommunisták és más demokraták ellen folyó ter­ror és megtorlások haladékta­lan megszüntetéséért; a Ko­reai Népi Demokratikus Köztársaság lehető legna­gyobb támogatásáért abban a harcában, amelyet az or­szág békés, mindenfajta kül­ső beavatkozás nélkül törté­nő, demokratikus egyesíté­séért vív; az arab népek, Dél-Afrika népei, Namíbia és Zimbabwe népei, az ag­ressziók minden áldozata, a gyarmatosítás és a fajüldö­zés ellen harcolók antiimpe­­rialista küzdelmének támo­gatásáért. A nemzetközi kapcso­latok demokratizálása és a nemzetközi együttműködés­nek az egyenjogúság és a minden nép számára kölcsön­­ös előnyök alapján történő fejlesztése nagyjelentőségű cél az imperializmustól és a neokolonializmustól mentes olyan nemzetközi közösség kialakításáért vívott­­harc­ban, amelyben a fejlett és a fejlődő országok közötti mélyreható aránytalanságo­kat ki lehet küszöbölni, és amely minden egyes nemzet­­teljes függetlenségén és az emberiség problémáinak megoldásában való tevé­keny részvételén alapul. A szocialista országok, az el nem kötelezett országok mozgalma, a fejlődő orszá­gok forradalmi és haladó erői, valamint a munkás- és demokratikus mozgalmak harcolnak az új, az igazsá­gon és az egyenjogúságon alapuló nemzetközi politikai és gazdasági kapcsolatok ki­alakításáért. Az ilyen kap­csolatok a béke, a feszültség enyhítése és a társadalmi haladás érdekét szolgálják az egész világon, és teljes mértékben megfelelnek Eu­rópa munkásosztálya és nép­tömegei érdekeinek. A konferencián részt vevő kommunista és munkáspár­tok felszólítják Európa dol­gozóit és összes demokratikus és békeszerető erőit, hogy a világ minden szabadságát és függetlenségét védelmező né­pével való szolidaritás foko­zása érdekében tegyenek új erőfeszítéseket és szervezze­nek új akciókat. Ez a harc nemzeti és társadalmi egyen­jogúságuk legfontosabb té­nyezője és fontos hozzájáru­lás az egész világ békéjéhez, biztonságához és társadalmi haladásához. Befejezésül a doku­mentum ezeket mondja: A konferencia résztvevői­nek az a véleménye, hogy a célok megvalósítása, amelye­kért síkra szállnak, számot­tevő haladást jelentene Euró­pának a béke, a biztonság, az együttműködés és a tár­sadalmi haladás földrészévé való átalakítása útján. Hang­súlyozzák arra irányuló el­tökéltségüket, hogy a feszült­ség enyhülésével létrejött le­hetőségeket olyan kézzelfog­ható eredmények elérésére használják fel, amelyek meg­felelnek mind a dolgozók osztályérdekeinek, mind az összes nép nemzeti érdekei­nek és az egész emberiség haladása érdekeinek is. A konferencián képviselt kommunista és munkáspár­tok fellépnek az összes de­mokratikus erővel, azok sa­játosságának és önállóságá­nak teljes megőrzésével tör­ténő konstruktív párbeszé­dért, hogy a békéért, bizton­ságért és a társadalmi hala­dásért vívott harcban gyü­mölcsöző együttműködés ala­kuljon ki. Azzal a felhívás­sal fordulnak a munkásosz­tályhoz, a parasztsághoz, a középréteghez, a tudomány és kultúra képviselőihez, a nők­höz, a fiatalokhoz, minden haladó, demokratikus és bé­keszerető erőhöz és párthoz, a demokratikus tömegszerve­zetekhez, hogy sokszorozzák meg erőfeszítéseiket földré­szünk békés jövője és min­den nemzetének és népének felvirágzása érdekében. Több mint három évtized telt el a fasizmus felett ara­tott nagy győzelem óta. Euró­pának a tartós béke földré­szévé való átalakítása a leg­jobb megemlékezés lesz mindazokról, akik ezért Har­coltak és életüket adták. A berlini konferencián résztve­vő kommunista és munkás­pártok meg vannak győződve arról, hogy a találkozójukon kitűzött nagy célok megvaló­sítása megfelel minden nép érdekeinek és fontos hozzá­járulás lesz a békéhez, a nemzeti függetlenséghez, a demokráciához és a szocia­lizmushoz az egész földkerek­ségen. AZ ENYHÜLÉSI Fe­lyamat Elmélyí­téséért, A LESZERELÉS­RE ÉS AZ EURÓPAI BIZ­tonság növelésére irányuló hatékony intézkedések megva­lósításával A FASIZMUS KIIR­­O­­TÁSA, a DEMOKRÁ­CIA És A NEMZETI FÜG­GETLENSÉG MEGVÉDÉSE , A KÖLCSÖNÖSEN­­ ELŐNYÖS EGYÜTT­­MŰKÖDÉS KIALAKÍTÁ­SÁÉRT, A NÉPEK KÖZÖT­TI JOBB KÖLCSÖNÖS MEGÉRTÉSÉRT . A békéért, a biz­tonságért, az EGYÜTTMŰKÖDÉSÉRT, a NEMZETI FÜGGETLEN­SÉGÉRT ÉS A TÁRSADAL­MI haladásért az EGÉSZ VILÁGON. 1976. július 1. Csütörtök Hagyma B. Jenő rábapatyi lakos a sárvári ÁFÉSZ-szel zöld­hagyma termesztésére szer­ződött. Néhány nappal ezelőtt azonban panasszal fordult hozzánk. Előzőleg az ÁFÉSZ arról értesítette: ekkor és ekkor veszik át hagymája egy tételét, szed­je hát ki, készítse el átvé­telre. Mint régi termelő, ér­tette a tennivalóját, de egy dologról megfeledkezett. A szabvány minőségen jóval aluli hagymából is kötött 1050 csomót, aminek az át­vételét viszont megtagadta az ÁFÉSZ. Erre mérgese­dett fel a termelő, s pa­nasszal fordult hozzánk. Kérésünkre a MESZÖV egyik vezető munkatársa várakozás nélkül kivizsgál­ta az ügyet, amiben bizony — sajnálatosan — a terme­lőt kellett elmarasztalni. Mert a fogyasztói érdekvé­delemre is tekintettel olyan minőségű hagymát nem szabad az eladói pultra tenni — s vele a vevőt trak­­tálni —amilyenből 1050 cso­mót a termelő eladni eről­tetett, hivatkozva a köztük fennálló szerződéses vi­szonyra. Az ÁFÉSZ — a termelői kedvet tekintve — megal­kudott önmagával és a szabványon aluli hagymát is átvette, kifizette part­nerének. De bizonyára ta­nult is az esetből. Mert a szedés előtt megnézhette volna, mit kínál neki a ter­melő. S ha ezt teszi, vagy várat még a szállítással, esetleg a helyszínen meg­mondja: ez a minőség jö­het, ez nem, mert elmarad a követelményektől, vagy szintén jöhet, csak II. III. stb. osztályú árban... Mert a szerződésnek is két oldala van. U. Gy. A prószasütő tepsi és beruházásaink Nézem, ahogy az idős bácsi — betanított gépkeze­lő — a parkettán mossa le műszak végén a festékező gép hengereit. Minden műszak után lemosandó a hen­gerekről a festék, mert különben rászárad s aztán on­nét csak kínnal megy a dolog. S az öreg sem szereti a kínlódást. De — kérdezem szeretettel — miért a par­kettán mossa? Ennek története van. A festékező gép — csaknem kétszázezer forintot fizetett érte a vállalat — nemrég került a műhelybe. Szép kis masina, küllemre is csinos, jó is, hogy vigyáz rá a kezelő bácsi. Így illik is, így kell is. Mondom: nem volt éppen olcsó a gép. S ahova került — a te­rembe — ott a parkettázásért is jócskán fizettek. Kár tehát, hogy most a festéket petróleum oda ömlik a gép mellé, a parkettra. Azért ömlik oda, mert nincs hova ömöljön. A gép vásárlásánál „elfelejtették”, hogy egy tepsit vegyenek, amiben mosni lehet a hengereket. De hát ilyen tepsit nem árulnak a gépgyártók, általában nem árulnak. Az ilyen csekélységeket általában az üzem­­fenntartók ,téemkások készítik el. Ha kérik erre őket, idős munkásunk kérte őket. Pontosabban a téemkás csoportvezetőt kérte arra, készíttessen egyet, ne kelljen a padlón mosnia, ő tudomásul vette,­­ és nem készít­tette el. Aztán az anyagbeszerzőnek is szólt az öreg, kerítsen valahonnét egy ilyen tepsifélét. De „nehézsé­gek álltak a beszerzés útjában”. Később éppen arra járt az igazgató, neki is szólt óta öreg. Azt a választ kapta: azonnal intézkedik. De az igazgató másnap kül­földre utazott, és valahogy kiment a fejéből a dolog. A végső megoldást a takarító néni kínálta: neki is kö­­nyörgött a mi emberünk. A takarítónéni megígérte, hogy körülnéz, de csak nézett. Nem látott ide való al­kalmatosságot sehol. Most mit tegyen, hát mit tegyen — kérdi tőlem az öreg. Mondom, ha elhozná hazulról a prószasütő tep­sit. De azt meg az asszony nem adja, egyetlen jó pró­szasütő tepsije van, ebben nem ég oda a krumplipró­­sza, ebben jó ropogós lesz a széle. Nem — hallom — ezt a világért sem adná. Így aztán most nem vagyok benne egészen biztos, hogy nem ez a prószasütő tepsi­jét féltő asszony lesz-e a „bűnbak”, ha egy odadobott csikktől lángba borul a petróleummal bőséggel átita­tott padló. — tz —

Next