Vas Népe, 1977. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-01 / 1. szám

Magyar vezetők­­ üdvözlő távirata­i Kuba nemzeti ünnepe alkalmából DR. FIDEL CASTRO RUZ elvtársnak, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának, a Kubai Köztársaság Államtanácsa elnökének, Minisztertanácsa elnökének HAVANNA Kedves Fidel Castro elvtárs! A forradalom győzelmének 18. évfordulója, hazájuk nemzeti ünnepe, a felszabadulás napja alkalmából a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa, a ma­gyar nép és a magunk nevében forró elvtársi üdvözletün­ket küldjük önnek és az ön személyén keresztül a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának, a Kubai Köz­társaság Államtanácsának, Minisztertanácsának, és a hős kubai népnek. A kubai nép történelmi jelentőségű győzelme óta, a kommunista párt vezetésével kiemelkedő sikereket ért el a társadalom szocialista átalakításában, a népgazdaság és a kultúra fejlesztésében, az életszínvonal javításában, a szo­cialista államrendszer tökéletesítésében. A Kubai Köztársaság sikerei a szocialista építésben, és országuk következetes imperialistaellenes külpolitikája lel­kesítő példaként szolgál a nemzeti felszabadulásért és a tár­sadalmi haladásért küzdő népek, különösen Latin-Amerika népei számára, és méltán vívja ki a világ haladó erőinek elismerését és nagyrabecsülését. Pártjainknak és népeinknek a marxizmus-leninizmus és a proletár internacionalizmus elvein alapuló testvéri barát­sága és sokoldalú együttműködése örvendetesen fejlődik és mind gyümölcsözőbbé válik. Testvéri együttműködésünk hozzájárul a szocializmus építéséhez országainkban, a szo­cialista államok közösségének erősödéséhez, az imperializ­mus ellen, a békéért, a biztonságért és a társadalmi hala­dásért folytatott közös harcunkhoz. Forradalmuk 18. évfordulóján kívánjuk önnek és a Ku­bai Köztársaság testvéri népének, hogy érjenek el újabb sikereket pártjuk I. kongresszusán hozott határozatok vég­rehajtásában, a szocializmus építésében, hazájuk felvirá­goztatásában. Budapest, 1975. december 31. KADAR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkára LOSONCZI PÁL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke LÁZÁR GYÖRGY, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke K­ubában, ilyenkor köszönt be a száraz évszak, ami azt jelenti, hogy fél évig nem esik eső. Nemzeti ünnepükre készülve, már feldíszítet­ték a pálmaligeteket, tereket, utcákat, házakat. A szoká­sokhoz híven, a szigetország lakói, a kellemes 22—25 fo­kos melegben, az utcán köszöntik az új esztendőt, az új év első óráit, a győzelem napját. Azon az éjszakán — 1959-re virradóan — a havannai rádióállomások közölték: a véres zsarnok, Batista elme­nekült. Győzött a forradalom. Ez a győzelem éve — mondták a felkelő hadsereg katonái. Ez, és a többi, a gondok éve lesz — mondta Fidel Castro, aki a legendás Sierre Maestra hegységben fogadta az örömhírt. Majd néhány nap után — maga mögött a 27 hónapi véres küz­delemmel — győztes csapata élén, bevonult Havannába. Ezt követő években a gondokból kijutott bőven. Az amerikai totális blokád, provokációk, szabotázs akciók, a forradalom megfojtására irányuló megannyi kísérlet jel­lemezte a hatvanas éveket. A tévedések, az útkeresések és újrakezdések után a hetvenes évek elejére, a kubai nép megvívta hősi csatáját. Hatalmát megszilárdítva, az USA- tól 150 kilométerre, elsőként az amerikai kontinensen, egy új élet építéséhez kezdett. Kuba, a Szovjetunió, a szocia­lista közösség többi országának — köztük hazánknak — a testvéri támogatásával legyőzte a gazdasági nehézségeket, s ma új sikerek jegyében köszönti az 1977-es évet. A­ki ismeri a kubaiak lelkivilágát, azt a tulajdon­ságukat, hogy érzéseiket a külsőségekben is szeretik kifejezni, az nem lepődik meg azon, hogy ezekben a napokban transzparensek, jelmondatok, karikatúrák és hatalmas festmények, plakátok „tarkít­ják” a városokat, falvakat. Új dalok, új versek születtek — a győzelem napjának köszöntésére. A forradalom úgynevezett „intézményesítési folya­matában”, a most zárult évben, Kuba lakói februárban népszavazáson hagyták jóvá, a földrész első szocialista alkotmányát, amely kimondja: minden hatalom a dolgozó népé. A nyáron került sor, az ország — a mai élethez iga­zodó — új adminisztratív területi felosztására. Decem­ber elején pedig összeült, az első szocialista parlament. 1976-ban, a testvéri országokkal egyeztetett ötéves terv végrehajtásához kezdtek. Gazdasági építőmunkájukban hasznosítják azokat a lehetőségeket, amelyeket a KGST- tagság nyújt. Ami Latin-Amerika több mint 30 országában ma még álom, az Kubában már valóság. Ingyenes az orvosi ellá­tás, az oktatás. Nincs kéregető koldus, éhező szegény, öt év alatt kétszázezer család költözik új, állami lakásba. Új gyárakat, iskolákat, kórházakat építenek. E­zek számadatai ott olvashatók a havannai utcá­kon, a falvak terein. Az emelvényekről zene­karok szolgáltatják a szilveszteri talpalávalót. Mert hát az új év, a győzelem napjának köszöntése el sem képzelhető másként, mint hajnalig tartó rumbázással. Ilyen önfeledten, csak egy felszabadult nép tud vi­gadni, örülni. Király Ferenc 2 Izrael válasza Szadat javaslatára Izrael igen gyorsan még csütörtökön este válaszolt Szadat egyiptomi elnöknek arra a jelentős engedménye­ket tartalmazó javaslatáig, hogy a palesztin államot vagy Jordániával államszö­vetségben vagy más formá­ban, de Jordániával való szoros kötelékben hozzák létre, cserében pedig az iz­raeliek a lehető legrövidebb időn belül vonuljanak ki az összes megszállt arab terüle­tekről. Igái Allón izraeli külügy­miniszter a kompromisszu­mos javaslatnak csak azt a részét nevezte „elfogadhata­tónak” és „bíztatónak”, amely egy palesztin—jordá­­niai államszövetségre vo­natkozik. Ugyanakkor — hangoztatta Allón szó sem lehet arról, hogy Izrael visz­­szavonuljon az 1967-es há­borút megelőző határok mögé, mert „Izrael nem tud és nem is akarja feladni a védhető határokat”. Ugyan­így elutasítja azt a követe­lést is, hogy a PFSZ és Li­banon képviseltesse magát Genf­ben. ★ Ammanban érkezett hírek szerint az izraeli megszálló hatóságok újabb kitelepítési terveket készítettek. A helyi sajtó szerint több arab csa­ládot akarnak kitelepíteni Jeruzsálem óvárosából. A házaikat lebontják, s helyü­kön kizárólag izraeliek szá­mára­­ luxusnegyedeket építenek. ttot­ Afrikában. A fajüldöző hatóság-fok CW5*«lő'ré­sek››­ provokáltak Fokváros melletti N›A«­»a néger gettóban. Keltünk: a települést örző, haltat fel­­ű›«yvérzett feketékét ábrázolja. Agajev új életet kezd Medzsi Agajev, a Szovjetunió legidősebb polgára elha­tározta, hogy új életet kezd, és leszokik a dohányzásról. Agajev február 2-án tölti be 142-ik életévét, s a legutóbbi orvosi vizsgálat eredményei szerint korához képest jó egészségnek örvend. Miután három évvel ezelőtt abba­hagyta a birkapásztorkodást és nyugdíjba ment. Azer­bajdzsán nagy öregje mostanában már csak társadalmi munkát végez. Tavaly óta Tikjaband hegyi­ falu községi tanácsának tagja. December közepén Medzsi Agajev azzal a bejelentés­sel lepte meg népes családjának tagjait, hogy ISO év után leszokik a dohányzásról. A Magyar Szocialista Munkáspárt Vas megyei vég­rehajtó bizottsága táviratban köszöntötte a testvéri Mari Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság és a bulgáriai Razgrad megye pártbizottságát, kommunis­táit, a testvéri területek dolgozóit. A Vas megyei pártbizottság az alábbi üdvözleteket kapta az új év alkalmából: Magyar Szocialista Munkáspárt Vas megyei Végrehajtó Bizottságának Szombathely Kedves Elvtársak! Az új esztendő küszöbén a Bolgár Kommunista Párt Razgradi Területi Bizottsága nevében gratulálunk Önöknek azokhoz az eredményekhez, amelyekért egész évben fáradoztak és őszintén örülünk az elért sikerek­nek, amelyeket Önök közösen vívtak velünk a békéért, a szocializmus győzelméért. Az új évben kívánunk Vas megye dolgozóinak erőt, egészséget és újabb eredményeket szülőföldjük és az Önök szocialista országának építésében. Hristofor Ivanov, a Bolgár Kommunista Párt Razgradi Területi Bizottságának első titkára Magyar Szocialista Munkáspárt Vas megyei Végrehajtó Bizottságának Szombathely Kedves Elvtársak! Az új év alkalmából szívélyesen köszöntjük Vas megye kommunistáit és a megye minden dolgozóját. Legyen ez az új év is nagy közös ügyünk, testvéri ba­rátságunk és kapcsolataink további erősítésének, fej­lesztésének éve. Kívánunk Vas megye dolgozóinak na­gyon jó egészséget, új sikereket a szocializmus építésé­ben, az MSZMP XI. Kongresszusa határozatainak vég­rehajtásában. V. Nikonov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Mari ASZSZK Területi Bizottságának első titkára Módosítottak néhány valutarendelkezést A Pénzügyminiszérium és a Magyar Nemzeti Bank elnöke közös tájékoztatót adott ki arról, hogy 1977. január 1-től módosul néhány, a külföldi turista utazá­sokra és a devizaszámlákra vo­natkozó pénzügyi előírás. A tőkés országokba és Jugosz­láviába egyénileg utazó turisták a Magyar Nemzeti Bank előzetes valutakiutalási engedélye alapján 1976-ban személyenként 3600 fo­­rintért vásárolhattak valutát. Te­kintettel arra, hogy a turisák ál­tal igénybe vett szolgáltatások árai ezen országokban tovább emelkedtek, ezentúl a turisták négyezer forint erejéig vásárol­hatnak konvertibilis valutát. Ez a jelenleg érvényes nem kereske­delmi árfolyamon számítva pél­dául 193 USA dollár, vagy 3338 osztrák schilling, vagy 3448 jugo­szláv dinár vásárlására ad lehe­tőséget. A magyar utazási iro­dáknak a fenti országokba szer­vezett társasutazásain részvevők költőpénzként teljes ellátást nyújtó utaknál az eddigi napi 75 forint helyett 90 forintért, a csak félpanziós ellátást biztosító utak­nál napi 105 forint helyett 150 forintért vehetnek valutát. Ismeretes, hogy magánszemé­lyek azokat a külföldi fizetőesz­közöket, amelyeknek szabad fel­­használására jogosultak, az Or­szágos Takarékpénztárnál veze­tett devizaszámlájukra befizethe­tik. Eddig a devizaszámlán levő betétek forintban kamatoztak, és a számlavezetéssel kapcsolatos költségeket is forintban számí­totta fel az OTP. A jövőben mind a rubelelszámolású, mind a kon­vertibilis elszámolású devizabe­tétek kamatait és költségeit de­vizában számolják el. A kamat­lábra szóló devizabe­téteknél évi 2 százalék, az 1 évre tartósan lekötött devizabetétek­nél pedig évi 5 százalék. Eddig egyes szellemi, művészeti tevé­kenységekből származó konverti­bilis devizabetétekből évenként és jogcímenként legfeljebb ötezer forintnak megfelelő devizát ille­tőleg az ezt meghaladó devizabe­vétel 25 százalékát (könyv-, és zenemű exportnál 5 százalékát) lehetett devizaszámlán elhelyezni. A jövőben az 5 ezer forintos éves értékhatár 10 ezer forintra emel­kedik. A módosított rendelkezésekről a valutakiszolgáltat­ó helyek az utazási irodák, illetőleg a deviza­­számlákat vezető OTP­ fiókok adnak bővebb felvilágosítást. Szilveszter, meg az állatron­lő S­zilveszter-nap tájé­kán nem szoktak ná­lunk meghalni az emberek; azok is, akik szárazbeteg­ségben szenvedtek, meg a soros öregek is rendszerint akkor haltak meg, amikor a télvíz elfolyt a Rábába és a vadméhektől megbolydul­tak a nádereszek. Lehet, hogy Szilveszterkor leginkább ezért bátorkodott nálunk angyalról és­­ördög­ről beszélgetni, elmélkedni, sőt viccelődni is a család. Előzőleg a „két ünnep kö­zött” megöltük a disznót. Ekkorra az elesége jól elfo­gyott, s már nagyon „hús­éhes” volt a meglehetősen nagy család­­ölés után az asszonyok főztek egy nagy vasfazék toroskáposztát és azt ettük folyvást. Az „óévet” búcsúztató, „hála­adó”, „tedeumos” istentisz­telet este hétkor kezdődött. Nálunk előtte szeszes italt nem fogyaszthatott senki, de bizony, hogy sok helyen ittak. Az istentisztelet vé­gén a „Téged Isten dicsé­rünk" után a magyar him­nusz következett. Ott, ahol „Megbűnhődte már e nép” szinte repedezett a Tóköz (Csornán túl) legnagyobb templomának magas bolto­zata. Bizony, hogy voltak, akik előtte már ittak! Ma­gyar József, egy búbos-pi­ros képű, elég jómódú pa­raszt úgy énekelte a him­nuszt: „Hejde Megbünhődte már e nép a...” Az esperes sohasem szólt az ilyesmiért. Azt tartotta: még mindig jobb, mintha az istent, vagy őt káromolná. A­ztán megint toroská­­m...A poszta,most már bor is hozzá, megkezdődött az ólomöntés. Mindkét öreg­anyám ott volt, sőt egy har­madik öreganyám is. (Ne­kem nagyon sok volt, mert öreganyámnak számított odábbról minden nagybá­tyám, nagynéném feleségé­nek, férjének az anyja is.) Két „idős­ öreganyám” (a legközelebbi) volt nálunk az­­ ólomöntés tudora. Ők hittek benne. Voltaképpen nem tu­dom, hogyan és miben hit­tek. Nem történt más, mint­hogy a folyékonnyá „főzött” ólmot öntötték ide, öntötték oda, egy részét meg nem is öntötték, csak hagyták kite­rülni és megmerevedni. És az ólom­ alakzatokat nézeget­ték. Az egyikben ezt látták, a másikban azt: néha egy felhő is hasonlít valamire. (Egyébként a szombathelyi nyomda falán egész sor ólomfröccsenésből formáló­dott alakzat van. Az egyik tökéletesen hasonlít a csuká­hoz. A másik a békegalamb­hoz, ezt bevittem szerkesztő­ségünkbe. Lehet, hogy ez a természet önművészete?) Két öreganyám az egyik ólom-alakzaton az állatlan lovat vélte felfedezni. Olyan ló az, hogy nincsen neki álla, csak nagy, lobogó sörénye. És vágtat! Nagy hiedelem volt ez a táltos féle állat va­lamikor: a Vasi Szemle vala­melyik száma (1938-ban, vagy 39-ben) is ír róla, hogy Vasban is sokat rettegték ezt az állatot. Amerre ez elvág­tatott, ott mind elverte a bú­zát a jég. Ha valamelyik „rendes” lóval összepárzott, az megdöglött, az állattan ló pedig csak vágtatott, vág­tatott tovább. N­éztem, néztem kamasz szemeimmel, de ne­kem nem mondott semmit a forma. Apám nevetett: „Nincs is állattan ló!” Mind­két öreganyám replikázni kezdett, hogy bizony az van! „Ha nem volna, ki vit­te volna el apánkat?” Ezt anyai „idős­ öreganyám” kér­­­dezte. Ezek szerint az én dédöregapámat, akit Janko­­vics Mihálynak hívtak, az ál­lattan ló vitte el. Apám azt felelte: „A szent Mihály lo­va!” (A halottvivő, angyal­fejes saroglyát hívták így.) Azt hiszem, apám ráhibá­zott: annyi bizonyos, hogy abban a halál- és pokoltu­datos világban az állattan ló képzete a Szent Mihály lo­vának gondolati, megeleve­nített képmása, vagy ilyes­mi volt. Node hogyan is haladt a beszéd? Megtudtam, hogy déd­­öregapámnak mostoha any­ja volt. Az nem szerette Mi­hályt, hogy miért, miért se ...? Nem szerette. Az idő tájban a falu környékén mászkált valami elszabadult 1977. január 1. Szombat

Next