Vas Népe, 1978. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-01 / 206. szám
Géprablókat ítéltek el A Szlovák Szocialista Köztársaság Legfelsőbb Bírósága szerdán jóváhagyta a pozsonyi területi bíróság három géprabló ellen hozott ítéletét. A tettesek áprilisban kísérletet tettek a Pozsony— Prága között közlekedő belföldi repülőgép eltérítésére és a pilótát arra próbálták kényszeríteni, hogy Majna- Frankfurtba irányítsa a gépet. A Legfelsőbb Bíróság tettüket emberrablási kísérletnek is minősítette. Az ítélet jogerőre emelkedett: a géprablókra 6-tól 9 és fél évig terjedő börtönbüntetést szabtak ki. Vietnam cáfolja a kínai híreszteléseket Az Új Kína hírügynökség augusztus 26-án és 27-én pekingi keltezéssel jelentést tett közzé arról, hogy a vietnami fél „elfoglalta” a Kínához tartozó Bo Nien magaslatot és a fent említett kínai területen a térséget szögesdrótokkal vette körül. A VNA hírügynökséget felhatalmazták annak közlésére, hogy a szóban forgó kínai hírek puszta koholmányok. A rágalmazással a kínai fél takarni próbálja augusztus 25-i durva provokációját és más Vietnam-ellenes tevékenységét. — A fenti hírekkel ellentétben a valóság az — mutat rá a vietnami hírügynökség nyilatkozata — hogy amióta a kínai fél közzétette az ún. „határellenőrzésimegállapodást” s megtiltotta a hon lakosság Kínába való befogadását, Peking gyakorta küldött polgári ruhába öltözött katonákat és rendőröket a vietnami határtérségbe. Ezeket a személyeket azzal a feladattal bízták meg, hogy lépjék át a határt, vegyüljenek el a vietnami határállomáson várakozó hoák között, s arra biztassák őket, szánjanak szembe a vietnami biztonsági szervekkel, így augusztus 25-én, a kínai fél által előidézett Cao Lang-i véres incidens után, fegyveres vietnami biztonsági szerveknek kellett helyreállítaniuk és biztosítaniuk a rendet Vietnam határtérségében — hangsúlyozza végül a hanoi nyilatkozat. 2 Mongol nyilatkozat a japán— kínai szerződésről A Moncame mongol hírügynökség jelentése szerint, Sz. Dambadarzsa külügyminiszter-helyettes magához kérette Akijama Terudzsit, Japán mongóliai nagykövetét és nyilatkozatot tett előtte, a nemrég megkötött japán—kínai „béke- és barátsági szerződéssel” kapcsolatban. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy az államoknak szuverén joga nemzetközi szerződéseket kötni, az egyes országok azonban más államok különböző akcióit annak alapján ítélik meg, hogy azok mennyiben érintik nemzeti érdekeiket és hogyan befolyásolják a nemzetközi helyzetet. A japán—kínai szerződés értékelésénél mindenek előtt azt a cáfolhatatlan tényt kell figyelembe venni, hogy a kínai vezetők mind aktívabban, nagyhatalmi, egyeduralomra törő politikát folytatnak, terjeszkedésre irányuló akciókkal kísérleteznek. Az, hogy Japán megkötötte a „béke- és barátsági szerződést” amelynek hegemóniaellenes tételét kínai részről nyíltan a szerződés lényegének mondják és fennen hirdetik e tétel szovjetellenes célzatosságát, a Mongol Népköztársaság véleménye szerint azt mutatja, hogy Japán gyakorlatilag szemet huny a kínai vezetőknek Mongóliával és más békeszerető országokkal szembeni nagyhatalmi soviniszta cselekményei felett. A mongol nyilatkozat emlékeztet arra, hogy mindazok az országok, amelyekben kínai bevándorlók élnek, saját maguk számára is valós veszélyt látnak a kínai vezetőknek a Vetnami Szocialista Köztársaság szuverenitását és függetlenségét fenyegető cselekményeiben. A japán—kínai szerződés második cikkelyével Peking leplezni igyekszik azt a stratégiai célját, hogy az egész világon vezető szerepre törekszik. — Japán ezeknek a törekvéseknek enged, amikor tudatosan szemet huny a kínai politika agresszív jellege felett. Az, hogy Japán a kínai nagyhatalmi törekvések részesévé vált, olyan légkört hozott létre, amely kedvez a japán militarizmus erőinek. Tevékenységük megélénküléséről nap mint nap új híreket közölnek japán és külföldi források. Nem lehetünk biztosak abban — mutat rá a nyilatkozat —, hogy miután Japán most engedményt tett Kínának, belső és külső nyomásra nem tesz-e többet is. Mindebből az következik, hogy a japán—kínai „béke- és barátsági szerződés, megkötése olyan következményeket vonhat maga után, amelyek kedvezőtlenül befolyásolhatják a nemzetközi helyzetet és súlyos károkat okozhatnak a béke ügyének, Ázsia és az egész világ népei biztonságának és nemzeti függetlenségének, valamint a japán nép érdekeinek is — hangoztatja végezetül a mongol nyilatkozat. Miközben a nyugati sajtó különös figyelemmel latolgatja a Washington égisze alatt egy hét múlva Camp Davidben sorra kerülő amerikai—izraeli— egyiptomi csúcstalálkozó esélyeit, a Kairó különutas politikáját elutasító erők sem tétlenkednek. Ebből a szempontból nagy fontossággal bír az egyik arab frontország, Szíria külügyminiszterének, Abdul Halim Khaddamnak Moszkvában tett látogatása és szovjet kollégájával, Andrej Gromikóval folytatott megbeszélése. „Szilárd meggyőződésünk, hogy az egyiptomi— izraeli különutas tárgyalások nem hozzák meg a Közel-Kelet békéjét” — hangsúlyozta Gromiko azon az ebéden, amelyet szíriai vendége tiszteletére adott. Külön súlyt ad ennek a közös állásfoglalásnak, hogy akkor hangzott el, amikor kétségbeesett kísérlet történik a Szadat egyiptomi elnök által kezdeményezett és békemissziónak reklámozott, de valójában arabellenes, kapituláns politika megmentésére. A szovjet és a szíriai fél egyetértett abban, hogy az izraeli—egyiptomi különalkut szorgalmazó törekvések csak az agreszszornak és imperialista támogatóinak kedveznek, mert egyre távolabbra sodorják a közel-keleti válság átfogó rendezésének alehetőségét. A moszkvai tárgyalóparnerek felhívták a figyelmet arra is, hogy a különutas tárgyalásokat patronáló állam, vagyis az Egyesült Államok, egészen más cél érdekében fáradozik az ügyben. Nevezetesen azért, mert így akarja kiszélesíteni pozícióit a Közel-Keleten, beleértve katonaiakat is. Ez utóbbit támasztja alá a Washington Post című lap friss értesülése, miszerint Carter elnök fontolgatja, ne ajánlja-e fel amerikai légitámaszpont létesítését a Sinai-félszigeten, valamint amerikai csapatok állomásoztatását a Jordán folyó nyugati partján. Mindezt állítólag azért, hogy az USA katonai jelenlétével a „leendő békeszerződést szavatolja”. Veszélyekkel terhesnek ígérkezik azonban ez a pax americana jellegű béke, mert a Szovjetunió határai közelében az amerikai katonai jelenlét kiterjesztése automatikusan növelné a konfrontáció esélyeit. Épp ezért a Szovjetunió és Szíria — következetességéről tanúságot téve — ismét leszögezte a válság átfogó rendezésére vonatkozó álláspontját, amely szerint a megoldás alapja az izraeli csapatok kivonása a megszállt arab területekről, a Palesztinai arab nép törvényes jogai elismerése, valamint a térség valamennyi állama számára a béke és biztonság szavatolása. Az út ehhez pedig a genfi békekonferencián át vezet — üzentek Moszkvából az arab világnak, de nem utolsó sorban a Camp David ben sorra kerülő hármas csúcstalálkozó részvevőinek. Pálfi Viktor Koszigin—Khaddam találkozó A szovjet—Szíriai kapcsolatokról és a kölcsönös érdeklődésre számot tartó időszerű nemzetközi kérdésekről, köztük a közel-keleti rendezésről volt szó Alekszej Koszigin és Abdel Halim Khaddam csütörtöki moszkvai megbeszélésén. A tárgyszerű, baráti légkörű találkozón mindkét fél megelégedését fejezte ki a Szovjetunió és Szíria közötti kapcsolatokat illetően. Rámutattak, hogy a szüntelenül fejlődő szovjet—szíriai baráti együttműködés megfelel mindkét ország népes érdekeinek, és az igazságos és tartós közel-keleti béke megteremtését szolgálja. A Szovjetunió és Szíria, elvetve a részleges különmegállapodások útját, a jövőben is következetesen az izraeli agresszió következményeinek felszámolására, a közel-keleti probléma olyan alapvető, átfogó rendezésére törekszik, amely megfelel a térség minden népe törvényes érdekeinek. Portugália • Bírálják az új kormányt A portugál volt kormányzó pártok — a Szocialista Párt és a Demokratikus Centrumpárt (CDS) — egyre keményebben bírálják Alfredo Nobre da Costa pártonkívüli szakértőkből álló kormányát, amelyet e héten iktattak be hivatalába. A konzervatív CDS egy közleményben azzal vádolta meg Nobre da Costát, hogy „korlátlan és ellenőrizetlen hatalomra” tör. A szocialista párt szóvivője azt hangoztatta a nemzetgyűlésben, hogy „nem tűrhető el a pártok félreállítása és a demokratikusan választott törvényhozó testület mellőzése”. A két volt kormánypárt azért keményítette meg magatartását Nobre da Costa független szakértői kabinetjével szemben, mert az új kormányfő beiktatásakor mondott beszédében kifejezésre juttatta: kormányát egyáltalán nem átmenetinek szánja, s a pártok koalíciós megegyezése hiányában akár 1980-ig a törvényhozási időszak lejártáig is hivatalban kíván maradni. A kommunista párt és a szociáldemokrata párt egyelőre nem nyilatkozik Nobre da Costa kormányával kapcsolatban, hanem megvárja annak részletes programját, hogy állást foglaljon. Jeruzsálem: bomba robbant Szerdán bomba robbant az izraeli vízművek jeruzsálemi székházának bejáratánál — jelentette az izraeli rádió. Egy alkalmazott megsérült. Kedd este az izraeli oktatási minisztériumnak a Jordán folyó nyugati partján fekvő Jeninben levő irodája mellett robbant fel egy pokolgép. Itt az éjjeliőr sérült meg. Az elmúlt tíz napban 23 robbantási kísérlet történt Izraelben és az általa megszállt arab területeken. A pokolgépek többségét idejében hatástalanították. Argentína fővárosában ülésezik az ENSZ konferenciája, amelynek résztvevői a fejlődő országoknak nyújtandó műszaki segítség módozatairól tanácskozik. Utolsó útjára kísérik Jomo Kenyattát. Kenyatta temetése Csütörtökön eltemették Jomo Kenyattát, a Kenyai Köztársaság első és az ország függetlenségének 1963-ban történt elnyerése óta egyetlen elnökét. Kenyatta a múlt hét keddjén halt meg életének 87. évében. A köztársasági elnök holttestét a Nairobi parlament épületében felállított üvegfalú mauzóleumban helyezték örök nyugalomra. A gyászszertartáson 82 ország képviselői vettek részt, közöttük nyolc állam- és kormányfő. Nairobiba érkezett Idi Amin ugandai, Kenneth Kaunda zambiai, Julius Nyerere tanzániai elnök, Morardzsi Deszai indiai miniszterelnök, Károly herceg brit trónörökös és Dawid Owen brit külügyi és nemzetközösségi miniszter, valamint Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet szövetségi alkancellár és külügyminiszter. A kenyai alkotmány alapján az elhunyt köztársasági elnök helyébe ideiglenesen, kilencven napos időtartamra Dániel Ariap Moi elnökhelyettes lépett, a 171 tagú egykamarás nemzetgyűlésnek ez időszak alatt kell megválasztania az új államfőt. ntven egészségügyi dolgozót köszöntött dr. Bognár Géza a Szombathelyi Járási Hivatal és az Orvosegészségügyi Dolgozók Szakszervezete szombathelyi járási bizottsága nevében azon az ünnepségen, amelyet az SZMT kultúrtermében rendeztek. Valamennyien egészségünk felett őrködnek öt, tíz, tizenöt, húsz, huszonöt vagy éppen ötven éve, s nem egy közülük végig egyetlen munkahelyen. A szombathelyi járás egészségügyi törzsgárdájának doyenje dr. Horváth Tibor, aki 1923-ban kapott diplomát, s aki 1924-től Bükön teljesít szolgálatot. Diplomája 55, ő maga 82 éves, s 1971-ben nyugdíjba ment,de nem nyugalomba. Ma is naponta bejár a fürdőbe segíteni, s ha szükséges, a falu betegei sem hiába kopogtatnak nála. Frissen, fiatalosan érkezett az ünnepségre utódja, a már szintén törzsgárdatag (tíz éve Bük orvosa) dr. Szabó István társaságában. Teklits István, a büki községi tanács elnöke nem kis büszkeséggel mondta: Évtizedek. — Egyszerre két törzsgárdatagot köszönhetek itt, köztük Tibor bácsit, aki községünk első és eddig egyetlen díszpolgára .. . Dr. Horváth Tibor tekintete szemüvege mögül huncutul, humorral telve csillog: — Régen azt mondták, hogy az orvos néha gyógyít, néha enyhít, de mindig csak vigasztal. Hol van már ez kérem! Az orvosmanapság elsősorban gyógyít. De nemcsak az orvostudomány nőtt hatalmasat, hanem nálunk odahaza a fürdő is. Meg a község. Annak idején egyedül voltam körorvos, körzeti orvos, fürdőorvos, most már négyen vagyunk! Az ünnepségen szerénységét, emberségét, mindenkor a beteg mellé állását említették, s azt, hogy ma is, még nyolcvankét évesen is szolgálja az egészségügyet. 1968-ban Érdemes orvos lett, szakmájában aranydiplomás, s 55 évi szolgálat után másodszor kapta meg a törzsgárdatagoknak kijáró aranykoszorús jelvényt. Családja- 1978. szeptember 1. Péntek