Vas Népe, 1979. december (24. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-01 / 281. szám

E­XPRESSZ + Pénteken hajnalban, 78 éves korában elhunyt Zeppo Marx, az utolsó Marx fivér. A XX. szá­zad első harmadában híressé vált Marx fivé­rek burleszk együttest al­kotva családi társulatuk­kal járták a vidéket. ★ A Francia Nemzet­­gyűlés pénteken hajnal­ban a baloldali ellenzék szavazataival végleges formájában elfogadta a művi terhességmegszakí­tásról szóló törvényt. ★ Több mint kétszáz­­millió gyermek dolgozik rabszolgamódra emberte­len életkörülmények kö­zött a világon. Thaiföl­­dön gyári munkára ad­ják el őket. Pakisztáni törvénymódossítás A pakisztáni újságokat tö­mörítő szervezet csütörtö­kön kérte Ziaul Hak állam­főt, hogy ne emelje törvény­erőre a büntető törvény­­könyvnek a sajtótevékenység­re vonatkozó módosítását. A pakisztáni kormány a hét elején fogadta el a szó­ban forgó módosítást, en­nek értelm­ében a hatóságok bármilyen újságcikket „gya­­lázkodónak” minősíthetnek, és bírósági végzés nélkül őrizetbe vehetik azt a fő­szerkesztőt, illetve kiadót, akinek lapjában a cikk meg­jelent. A lapszövetség fel­hívta a figyelmet arra, hogy amennyiben ez a módosítás életbe lép, gyakorlatilag le­hetetlenné válik az újságírói tevékenység Pakisztánban. Palesztin realitások Akár a világ lelki­ismeretének is nevezhetjük az ENSZ fórumát. Ritkán fordul elő, hogy a világ­­szervezetben fölborulnának az értékrendek és visszá­jára fordulna az igazság. Híven tükrözi a földkerekség jobbik felének, a haladó gondolkodású, felelős államoknak a törekvé­sét a csütörtök esti határozat, amelyet a palesztin­­ügyben hoztak. Nagy többséggel — 75 szavazattal, 33 ellenszavazat és 37 tartózkodás mellett — az ENSZ- közgyűlés kimondta: érvénytelen a Camp David-ben kötött különmegállapodás. Már létrejöttekor világos volt: a földönfutóvá tett, szülőföldjéről elűzött palesztin nép jövőjét, eli­degeníthetetlen jogait figyelmen kívül hagyta az egyiptomi—izraeli—amerikai egyezmény. Azóta bebizo­nyosodott, hogy az aggodalom nem volt fölösleges. A Közel-Keleten azóta sem csökkent a feszültség, s an­nak ellenére, hogy Izrael bizonyos területeket vissza­szolgáltatott Egyiptomnak — jogos tulajdonosának —, a kérdések kérdése máig is megoldatlan. Neve­zetesen : a Palesztinai arab nép államalapítási jogát változatlanul nem ismerték el, s az erre vonatkozó tárgyalások elől Izrael makacsul elzárkózik. A világszervezet felismerte ezt a tartha­tatlan állapotot. Hozzátartozik az igazsághoz: az ENSZ már korábban is nagy megértéssel közelített a kér­déshez. Ezt bizonyítja, hogy a palesztin nép egyetlen törvényes képviselője, a PFSZ számára megfigyelői státuszt engedélyezett, s lehetővé tette, hogy Jasszer Arafat a világszervezet fórumán kifejtse népének konstruktív javaslatait a válság megoldására. A mostani szavazás néhány tanulságát nem árt szem­ügyre venni. Azt például, hogy a többség által sarokba szorított Egyiptom és az Egyesült Államok kísérletet tett obstrukcióval megakadályozni a hatá­rozatok megszavazását. Az ügyrendi kifogások azon­ban hatástalanok maradtak. További figyelemre méltó fenség, hogy a kilencek korábbi egysége fölbom­lott. Az EGK nyolc tagjának elutasításával szemben Franciaország tartózkodó voksa került az urnába. Bi­zonyságául annak, hogy Párizs nemcsak szavakban próbál szövetségeseitől eltérő irányvonalat követni a Közel-Keleten. Végül azt sem szabad lebecsülni, hogy jogerős határozat született, miszerint a PFSZ egyenjogú fél­ként üljön tárgyalóasztalhoz, vegyen részt minden olyan tanácskozáson, erőfeszítésben vagy akcióban, amely az igazságos és tartós rendezés útját-módját keresi. Ezt az állásfoglalást 117 tagállam helyeselte, vagyis az előbbi határozatnál is nagyobb egyetértés övezte. Más szóval: a világ nagy többsége józan, reá­lis módon értékeli a közel-keleti helyzetet, s törek­vése egybeesik a palesztin nép céljaival. Sajnálatos, hogy a velük szembenálló kisebbség nem okult meg ebből. Az ilyesfajta makacsság pedig előbb-utóbb megbosszulja magát. Gyapay Dénes •.ylvXvAvX-XvXvXvXvXvX*:^ v.X-XXvX-XX-XvX-X-X-XvXXvXvX-Xv/X-X-XivXXvXXvivXviv O sztrök KP Franz Muhri sajtótájékoztatója Franz Muhri, az Osztrák Kommunista Párt elnöke pénteken sajtóértekezleten ismertette a csütörtök óta ülésező Központi Bizottság plénumának témaköreit és az egyes kérdésekben elfo­gadott határozatokat. A jövő évi költségvetésről szólva elmondotta, hogy a kommunista pártnak tovább­ra is az az álláspontja, hogy a kormánynak elsősorban az állami szektort kellene támogatnia a központi költ­ségvetésből, mivel csakis így tartható fenn a jelen­legi tejes foglalkoztatott­ság. A Központi Bizottság ismételten állást foglalt a jövedelmi adórendszer szo­ciális reformjának szüksé­gessége mellett. Külpolitikai kérdésekről szólva az osztrák EP elnö­ke elítélően szólt Hua Kuo-tieng kínai pártelnök nyugat­európai utazásáról, amely­nek — mint mondotta — nem az államközi kapcsola­tok bővítése volt a célja, ha­nem a Szovjetunió elleni uszítás, a szocialista orszá­gok ellen irányuló fegyver­kezési tervek támogatása. Az osztrák kommunisták ag­godalommal szemlélik a NATO azon szándékát, hogy fegyverzetének modernizá­lása ürügyén atomtöltetű ,­özéphatótá­volságú rakétá­kat telepít európai tagor­szágainak területére. Auszt­ria két NATO országgal is közvetlenül határos, és a ter­vezett lépés közvetlen ve­szélyt jelent számára. Egy nukleáris konfliktus ese­tén aligha nyújt védelmet a semlegességi státus — mon­dotta Franz Muhri. A párttörténet kiigazítása” ji­­itii ihii will»* jjiiiiquiJiiiwhi Kínában megkezdődött a KKP történetének „kiigazí­tása”, amely szervesen ösz­­szefügg a Mao Ce-Tung helyretevését célzó, megle­hetősen óvatos és messze nem következetes szándék­kal, erről közölt figyelemre méltó cikket a Zsenmin Zsi­­pao. A cikk egyebek között rámutat, hogy sok-sok éven át eltorzították a párttörté­netet, amely ezáltal elveszí­tette igazságos jellegét. A­ Zsenmin Zsipao cikke három pontban foglalja össze a párttörténet „kiigazításával” foglalkozók legfontosabb fel­adatait: 1. Véget kell vetni annak a gyakorlatnak, hogy a párt történetét egyetlen vezető személyes történetével he­lyettesítették. Mao Ce-tung­­nak, aki a kínai forradalom történetének több döntő pil­lanatában jelentős szerepet játszott, biztosítani kell ér­demei és eredményei alapján az őt megillető helyet a párt­történetben. Azt is látni kell azonban, hogy Mao Ce­­tung nem volt zseni, vagy isten, nem volt mindig iga­za, s nem személy szerint ő vitte győzelemre a forradal­mat. 2. A történelmi személyisé­geket nem szabad a törté­nelmi körülmények melőzé­­sével értékelni. Szigorúan ra­gaszkodni kell a történelmi tényekhez, s nem szabad azokat eltúlozni, lekicsinyel­ni, eltorzítani és meghami­sítani. 3. Nem igaz, hogy a kí­nai párt története egyenlő a vonalharcok történetével. Viccnek is rossz, hogy a Kí­nai Kommunista Párt törté­nete egyenlő volna a komr­munisták kommunisták el­len vívott permanens harcá­nak történetével, — mutat rá a Zsenmin Zsipao cikke. A Camp David-i szerződésről Az ENSZ-­közgyűlés péntek­re virradóra nagyjelentősé­­gű határozatot fogadott el, amelyben megbélyegzi az Egyiptom és Izrael által Palesztinai nép és más arab népek érdekeinek semmi­bevételével kötött Camp David-i különmegállapodást. A határozatban, amelyet 75 szavazattal, 33 ellensza­vazattal, 37 tartózkodás mel­lett fogadtak el, a közgyű­lés érvénytelennek nyilvá­nítja a szerződést a Palesz­tina­ nép jövőjének meg­­határozása szempontjából, s elutasítja azokat a tételeit, amelyek semmibe veszik, sértik vagy tagadják a Pa­lesztinai nép elidegeníthetet­len jogait. Egy másik jogerős hatá­rozatában a világszervezet felszólítja a Palesztinai Felszabadítási Szervezetet, hogy egyenjogú félként ve­gyen részt minden — a kö­zel-keleti rendezést célzó — akcióban, erőfeszítésben és értekezleten. Ezt a határo­zatot 117 ENSZ-tagállam tá­mogatta szavazatával Gimnazisták A gimnáziumi tanulmá­nyokat folytató fiatalok az érettségi után „második” pá­lyaválasztási döntésre kény­szerülnek. A lehetséges „út­elágazás” a következő: foly­tathatják tanulmányaikat felsőfokú oktatási intézmé­nyekben, szakmát tanulhat­nak, illetve képesítéshez nem kötött, pontosabban rö­­videbb-hosszabb tanfolyami képzés után különböző mun­kakörökben munkába állhat­nak. Hogyan alakult az 1979. júniusában érettségizett Vas megyei gimnazisták „pálya­kezdése”. Ezt a vizsgálatot a gimnáziumok közreműködé­sével a megyei pályaválasz­tási intézet végezte el. A vizsgálat főbb adatai tájé­koztatóul és tanulságul szol­gálhatnak a most pályavá­lasztási döntés előtt álló ál­talános iskolásoknak és szü­leiknek. AZ INDULÁSUK Az elmúlt tanévben 664 fiatal érettségizett megyéik gimnáziumaiban. Első lé­péseik az alábbiak szerint alakultak: A gimnáziumi képzés cél­ja — hangsúlyában ma is — elsősorban a főiskolákra, egyetemekre való előkészí­tés.­­A tanulók szándékai is erősen efelé hajlanak. A megvalósulás is ebbe az irányba mutat, persze kö­zel sem olyan arányban, ahogy a tanulók még érett­ségi előtt elképzelték. A felsőoktatási intézmé­nyek jellege szerint az idei tanévben is a felvételt nyert fiataloknak csaknem a fele (közel 48%) pedagógusképző intézményekben kezdte meg tanulmányait. A pedagógus­* A végzettek arányában Továbbtanul felsőfokú oktatási intézményekben 42,6% (276 fő) Szakmát tanul 6,7% ( 43 fő) Munkába állít 40,7% (262 fő) Értékelhetetlen 9,8% ( 63 fő) . :■ Iráni fejlemények „A Biztonsági Tanács nem illetékes" Irán külügyminisztere csü­törtök esti tv-nyilatkozatá­­ban a legélesebb hangon bí­rálta az amerikai kormányt és leszögezte: csak akkor en­gedik szabadon a túszokat, ha Washington kiadja a volt sahot. Sizadek Ghotbzadeh a köz­­művelődési tv-hálózat által közvetített nyilatkozatában azt mondotta,­­hogy Carter el­nök és kormánya valótlanul állítja be a helyzetet.­­ A sah 25 éven át amerikai se­gítséggel gyilkolt, fosztoga­tott országában, s ezért fe­lelősségre kell vonni. Washington azonban nem akarja, hogy saját felelőssé­ge lelepleződjék, ezért nem adja ki az egykori uralko­dót. — mondotta a külügy­miniszter. Ghatbzadeh véle­ménye szerint Irán nem bíz­hat sem az ENSZ, sem más nemzetközi szervezetek pár­tatlan ítéletében az ameri­kai befolyás miatt. Az újonnan kinevezett irá­ni külügyminiszter üdvözöl­te Carter elnök néhány leg­utóbbi kijelentését, amelye­ket úgy értelmezett, hogy az amerikai kormány kizárta a fegyveres beavatkozást. Bizo­nyos benne, hogy a problé­mát végülis meg lehet ol­dani, de Carter elnöknek be kell látnia, hogy nem eről­tetheti rá akaratát másik or­szágra — mondotta. Jorge Castaneda mexikói külügyminiszter pénteken­­hajnalban bejelentette, hogy nem engedik vissza az or­szágba a jelenleg New Yorkban tartózkodó Reza Pahlavit, a megbuktatott iráni sahot. Emlékezetes, hogy az ex-sah és családja korábban Mexikóváros mel­letti rezidenciáján tartózko­dott, s a volt uralkodó on­nan utazott gyógykezelésre New Yorkba. A mexikói nyilatkozat alig néhány órával azt követően hangzott el, hogy Pashlavi orvosai kijelentették: pá­ciensük kielégítő állapotban van, s hamarosan elhagyhat­ja az Egyesült Államokat. Castaneda újságírók előtt most leszögezte: a volt sah távozása óta „a helyzet alap­vetően megváltozott, s ilyen körülmények között Reza Pashlavi visszatérése nem szolgálja Mexikó nemzeti ér­dekeit”. Washingtonban az első je­lentések szerint meglepetés­sel fogadták ugyan, de nem kommentálták a mexikói döntést. Anvar Szadat egyiptomi elnök pénteken megerősítet­te, hogy országa „bármely pillanatban” kész befogad­ni a bukott iráni császárt. A hivatalos egyiptomi nyilat­kozat, amelyet a MENA kö­zel-keleti hírügynökség is­mertetett, azt követően hang­zott el, hogy Mexikó beje­lentette: nem hajlandó ismét vízumot adni a jelenleg New Yorkban gyógykezelés alatt álló ex-sahnak. A hír­­ügynökség beszámolt arról is, hogy Egyiptom washing­toni nagykövetét utasították: tájékoztassa az amerikai kormányt, valamint a volt iráni uralkodót Szadat dön­téséről. Az Egyesült Államok te­heráni nagykövetségét meg­szállva tartó „iszlám diákok” ugyanakkor nyilatkozatban fejtették ki: „nem szolgálná az Egyesült Államok érde­keit, ha a volt sah Egyip­tomba távozna”. Kijelentet­ték: ha Szadat befogadja Reza Pahlavit, ez a lépés „nyugtalanságot keltene az egész közel-keleti térségben”. Megerősítették, hogy ragasz­kodnak a volt császár Irán­nak történő kiadatásához. Irán nem küldi el képvi­selőjét a Biztonsági Tanács szombatra tervezett ülésére — jelentette be tegnapi saj­tóértekezletén Szadegh Ghatbzadeh iráni külügymi­niszter. Mint közölte, ez az Iszlám Forradalmi Tanács döntése. Megismételte, hogy a tes­tületet­ Irán nem tartja illeté­kesnek arra, hogy vitára tűz­ze az amerikai—iráni viszony kérdését. Leszögezte, hogy Irán a BT semmilyen határozatát sem tartja magára nézve kö­telezőnek. A hágai nemzetközi bí­róság pénteken közölte: de­cember 10-én szándékozik első tárgyalását megtartani az Egyesült Államok és Irán viszályának ügyében. Erről hivatalos értesítést küldött a két érdekelt államnak és felszólította őket, hogy ter­jesszék be hozzá az üggyel kapcsolatos álláspontjukat. A volt sah pénteken kö­zölte: továbbra is az a szán­déka, hogy „elhagyja az Egyesült Államokat”, annak ellenére, hogy Mexikó meg­tagadta tőle a beutazási en­gedélyt. Az Európai Gazdasági Kö­zösség dublini csúcsértekez­letén nem jött létre konkrét megegyezés annak a brit követelésnek a kérdésében, hogy egy millió font ster­linggel csökkentsék London hozzájárulását az 1980. évi közös piaci költségvetéshez. Pénteken az állam- és kor­mányfők az utolsó percig azon fáradoztak, hogy olyan megoldást találjanak, amely­­lyel elkerülhetik a „válság” szó kimondását a Közös Pi­acban. Az utolsó pillanatban végülis olyan megállapodás­ra jutottak, hogy a brit követelést újból megvizs­gálják és a jövő évi csúcs­­értekezleten tárgyalják, meg ismét. A most végetért csúcsér­tekezlet mindenesetre ki­mondta, hogy a brit köve­telést csak a közös piaci erőforrások keretében lehet megoldani, tehát a nyolc másik tagállam nem járult hozzá ahhoz, hogy az eddi­ginél többet fizessenek be az EGK pénztárába és ez­zel könnyítsenek Nagy-Bri­­tannia terhein. Ami a külpolitikai kér­déseket illeti a csúcsértekez­let két kérdéssel foglalko­zott: az iráni kérdésben nyilatkozatot tettek közzé. Ebben hangoztatják, hogy a diplomáciai missziókat min­den álla­mnak meg kell vé­denie, aki megsérti a diplo­máciai képviseletek jogállá­sát és túszokat szed azért, hogy más kormányokra nyo­mást gyakorolhasson, az helytelenül jár el, az ilyen eljárás elfogadhatatlan. A kambodzsai határozat a kilencek megszokott vona­lát követve felszólítja a vi­lágot, hogy segítsék „a kam­bodzsai menekülteket”. A |||||||h Hil­lliliftllll fctlPll­­VVlKllw MN­ UH HllvH Az írországi Dublinban csúcsértekezletet tartottak a közös­piaci országok. A képen a tanácskozás résztvevői. (Vas Népe telefotó) 1979. december 1. Szombat

Next