Vas Népe, 1980. február (25. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-01 / 26. szám

Haderőcsökkentési tárgyalások bonyolult nemzetközi helyzetből NATO-döntések hátráltatják a tárgyalások menetét Csütörtökön a bécsi Burg Redo­uten termében dr. Jan Chandoga csehszlovák kül­­döttségvezető-­helyettes al­­elnökletével megnyílt a kö­zép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csök­kentéséről folyó tárgyalásso­rozat 20. ülésszaka. A sor­rendben 214. plenáris ülésen előbb dr. Edouard Molitor nagykövet, a luxemburgi, majd pedig­ Tadeusz Strulak nagykövet, a lengyel kül­döttség vezetője mondott be­szédet. A nyitó ülés után — a hagyományoknak megfele­lően — sajtóértekezletet tar­tott mindkét fél képviselője. Strulak nagykövet az új­ságírók előtt felolvasott nyi­latkozatában emlékeztetett arra, hogy éppen hét évvel ezelőtt kezdődtek meg az osztrák fővárosban a haderő­­csökkentési tárgyalásokat elő­készítő konzultációk. Az év­forduló megünneplésére ke­vés okunk van — mondotta —, mivel az eltel időszak alatt — sok erőfeszítés elle­nére — nem sikerült elérni konkrét megállapodást a ki­tűzött témakörben. Megálla­pította azt is, hogy a 20. ülésszak különösen bonyo­lult nemzetközi helyzetben veszi kezdetét, s ez a körül­mény a szocialista országok törekvései és szándékai elle­nére alakult így. A december közepén meg­szakadt tárgyalási folyamat­ra visszatérve a lengyel diplomata bonckés alá vette a NATO-országok múlt év végén — egyébként a NATO „euro-rakéták” gyártására és nyugat-európai telepítésére vonatkozó döntésével együtt — elfogadott és beterjesztett javaslatát. Kijelentete, hogy az említett NATO-j­avaslat nem jelent közeledést a szo­cialista országok álláspont­jához, ellenkezőleg sok vo­natkozásban tovább bonyo­lítja a bécsi tárgyalások me­netét. A NATO-országok tovább­ra sem hagytak fel a Varsói Szerződés kö­zép-európai had­erői létszámára vonatkozó szélsőségesen túlzó értékelé­seikkel, és a létszámadatok tisztázását a jövőben is a csökkentés első szakaszára vonatkozó megállapodás elő­feltételeként kezelik. Ilyen körülmények között érthető — mondotta nyilat­kozata befejező részében a lengyel küldöttség vezetője —, hogy a szocialista orszá­gok aligha reménykedhetnek a tárgyalások gyors ered­ményességében. Ennek elle­nére a szocialista országok mindent megtesznek az elő­rehaladás érdekében. A haderőcsökkentési tár­gyalások következő plenáris ülését a jövő héten, csütörtö­kön tartják Bécsben. P­rimflm tolmwttoH­­árnyalt VlUllltVtW ilWll­i||||||ilWSI tut Hl Ilit Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügy­minisztere, csütörtökön rö­vid látogatásra Bukarestbe utazott. Gromiko a Román Szocialista Köztársaság ve­zetése meghívásának tesz eleget. Tegnap Bukarestben meg­beszélést tartott Andrej Gro­miko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szov­jetunió külügyminisztere és Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köz­társaság elnöke. A találkozóin véleményt cseréltek számos időszerű nemzetközi problémáról, kö­zöttük az európai biztonság­gal, a közel- és a közép-ke­leti helyzettel, a délkelet­ázsiai és távol-keleti hely­zettel összefüggő kérdések­ről. Andrej Gromiko ezen­kívül értékelést adott a szovjet—amerikai kapcsola­tok jelenlegi állásáról. Az NSZK célja az enyhülési politika folytatása A jelenlegi nemzetközi helyzetben józan, higgadt és állhatatos politikára van szükség, a világpolitikai szín­teret nem szabad érzelmek­nek uralniuk — jelentette ki a Die Zeit című folyóiratnak adott interjújában Hans- Dietrioh Genscher nyugatné­met külügyminiszter. Genscher leszögezte: a bonni kormány elsődleges célja változatlanul az enyhü­lési politika eddigi eredmé­nyeinek biztosítása és — a lehetőségekhez képest — a folyamat folytatása. Ennek érdekében nyugatnémet rész­ről ki akarnak használni minden tárgyalási lehetősé­get kelet és nyugat között, beleértve a madridi európa­­értekezletet és a két német állam vezetőinek csúcstalál­kozóját is. A külügyminiszter az Irán és Afganisztán kapcsán ki­alakult feszültségre utalva burkolt formában bírálta és figyelmeztette az Egyesült Államokat is: a nyugat ener­giaforrásainak védelmében meghirdetett katonapoliti­ka — Genscher szavai sze­rint a „kelet—nyugati ellen­tétek kiterjesztése az észak— dél viszonyra, a fejlett ipari államok és a fejlődő világ kapcsoltaira —, veszélyes, a nyugat érdekeire nézve ká­ros következményekkel jár­hat. Ismételten elutasította azokat a követeléseket, hogy a nyugatnémet hadsereg köz­vetlenül vegyen részt egy NATO-intervenciós egység­ben. Genscher szerint azon­ban szükség van az atlanti tömb belső munkamegosztá­sának átrendezésére, hogy „minden tagország a legmeg­felelőbb feladatot kapja”. A Szövetségi Köztársaság célja, hogy Közép-Európában kato­nailag, a NATO déli szár­nyán, valamint a harmadik világiban gazdasági és kato­nai segélyek formájában fo­kozza tevékenységét és a „közvetlen beavatkozás” le­hetőségét átengedje azoknak a nyugati államoknak, ame­lyek „hagyományaikból” tör­ténelmükből és elkötelezett­ségükből fakadóan jobban alkalmasak a NATO külső keretfeltételeinek biztosítá­sára”. A megszűnt szombathe­lyi Asztalosipari Szövet­kezet 54 dolgozóját az ÉPSZÖV vette át, telep­hellyel együtt. Mi történt esztendő múltán, milyen gondokkal küzdenek, mi­lyen sikereket­­ értek el az „újoncok”? — erről szól cikkünk a 4. oldalon. (Fotó: H. P.) Esztendő múltán XXV. ÉVFOLYAM 26. SZÁM ■ 1980. FEBRUÁR 1. PÉNTEK ■ ÁRA 1,20 FORINT Tnhh C7pn kplpnrintih npnpk IIIIlii IIC11?IIIIII8III jpp|!wmf, jobb minőségű vegyiáru Már az esztendő első hó­napjában figyelemre méltó sikereket értek el azok a vál­lalatok, ahol kellőképpen felkészültek a szigorúbb kö­vetelmények teljesítésére. A Mátraaljai Szénbányák Thorez Bányaüzemében ki­magasló rekorderedménnyel zárták az év első hónapját: januárban kereken 700 ezer tonna szenet hoztak felszín­re, 60 ezer tonnával többet az előírt programnál, s így kielégíthették a Gagarin Hő­erőmű megnövekedett igé­nyét. Az erőműnek különösen a januári csúcsidőszakban volt nagy szüksége több szénre, s mivel ezt megkap­ta, minden korábbi havi tel­jesítményét túlszárnyalva 408 millió­­kilowattóra villa­mos energiát szolgáltatott az országos hálózatnak. Megnövekedett kapacitás­sal kezdte az új évet hazánk legnagyobb timföldgyára Aj­kán , az üzembővítés újabb szakaszával készültek el, amelynek segítségével az idén 16 ezer tonnával növel­hetik a termelést. A szabad telepítésű gyárban a rendkí­vül hideg idő ellenére janu­árban a tervezettnél 7 szá­zalékkal több timföldet állí­tottak elő. A növekvő terme­léssel párhuzamosan nagy­szabású üzemi kísérleteket kezdtek­ a költségek csökken­tését szolgáló új módszerek alkalmazására. Egyebek kö­zött eljárást dolgoztak ki­ a marónátronlúg felhasználá­sának csökkentésére, mert ennek az anyagnak világpia­ci ára rövid idő alatt csak­nem megkétszereződött. Az Egyesült Izzó pécsi Sopiana gépgyárában azt tartják a legfontosabb ered­ménynek, hogy januárban az éves feladatok időarányos részét teljesítették, vagyis hosszú idő óta először az év egyenletes munkával indult. Ez elsősorban úgy volt lehet­séges, hogy az egész évre tervezett 300 millió forint ér­tékű vákuum-technikai be­rendezéseiket, festékcsomago­ló gépeiket, tubusgyártó­­gép­soraikat már teljes egészé­ben lekötötték a hazai és külföldi vevők, így a mun­kát szinte idiális körülmények között szervezhették meg. A munkaerő átcsoportosításával körülbelül félszáz ember ke­rült most közvetlenül a ter­melőhelyekre. Januárban összesen 25 millió forint ér­tékű készárut bocsátott ki az üzem, ötször annyit, mint tavaly ilyenkor. A Tiszai Vegyikombinát csökkenő létszámmal teljesí­tette januári feladatait, bele­értve kooperációs kötelezett­ségeit is, amelyek alapján jelentős mennyiségű etilént szállítottak a Borsodi Vegyi Kombinátba és a Szovjet­­unióbeli Kalusba. Bevált az új öntözési rend­szer. A minőségi és mennyi­ségi teljesítmények alapján ugyanis a prémiumok elérhe­tik a fizetés 30 százalékát, a M­űan­yaggépgyárban pedig, ahol az egyéni teljesítmé­nyeknek különösen nagy a jelentősége, a fizetés 60 szá­zalékát. A győri Közúti Építő Vál­lalat csütörtöki munnkásgyű­­lésén arról tájékoztatták a dolgozókat a vállalat vezetői, hogy 100 millió forint érté­kű gépparkjukat sikeresen felkészítették a kora tavasz­­szal kezdődő útépítési mun­kákra. Vállalkozásaik közé tartozik az M—1-es út Mo­sonmagyaróvár és az ország­határ közötti szakasz bur­kolatának megerősítése, a Galbcsikovo—Nagymaros-i vízlépcsőrendszer felvonulási útjainak megépítése, Tatabá­nya térségében az M—1-es autópálya alatti aluljáró, a Pápa—Sárvár útvonalon pe­dig a Marcal folyón átvezető híd építése. Téli gépjavítás­ — egy szövetkezeti gépműhelyben. II határmenti áruforgalomról Az újvidéki­­ Magyar Szó tegnapi száma jelentette: „Jugoszláviában a napok­ban egymás után három ta­nácskozás zajlott le a ju­goszláv—magyar­­ határmenti áruforgalomról. Különösen jelentős, hogy Belgrádban találkoztak a határmenti árucsere fejlesztésében érde­kelt vajdasági, horvátorszá­gi és szlovéniai kereskedel­mi vállalatok képviselői. A megbeszélésen részt vett az illetékes köztársasági egyez­tető bizottság küldöttsége is. A Vajdaság és­ Magyaror­szág ilyen jellegű tavalyi árucseréje 9,5 millió dinár értékű volt, ami a két ország közötti teljes kishatárszéli forgalom 38 százaléka. Az idei törekvés az, hogy a Vajdaság részesedése e szál­lításokban elérje az 50 szá­zalékot. A tanácskozáson megálla­podtak abban, hogy fejlesz­teni kell a testvérvárosok, Szabadka és Szeged, Zombor és Baja, továbbá Muraszom­bat és Szombathely áruhá­zainak a két ország termé­keinek kölcsönös eladásából eredő fogalmát”. Egyházi vezetők tanácskozása a békéért Budapesten csütörtökön befejeződött az Egyházak Világtanácsa vezetőinek és a kelet-európai szocialista országokban élő egyházak képviselőinek tanácskozása. A résztvevők egyhangúlag megállapították, hogy a vi­lágpolitikai helyzetben a kö­zelmúltban megnőtt feszült­ség ellenére komoly remény van arra, hogy pozitívan to­vább fejlődjenek az Egyhá­zak Világtanácsának — a szocialista országokban és a világ más részeiben élő — tagegyházai között kialakult kapcsolatok. Kifejezték a világbékéért érzett felelősségüket és ag­godalmukat az európai fegy­verkezési verseny gyorsulá­sa, a SALT—II. ratifikálásá­nak elhalasztása és a kelet-nyugati kapcsolatok rosszab­bodása miatt. Egyetértettek abban, hogy az egyházaknak — különösen a jelenlegi kö­rülmények között — nem szabad belenyugodniuk a politikai kapcsolatokban mu­tatkozó elhidegülésbe. Erő­teljesen hangsúlyozták az Egyházak Világtanácsának szerepét az enyhülés előmoz­dításában. Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hi­vatal elnöke találkozott dr. Edward Scott kanadai ang­likán érsekkel, az Egyházak Világtanácsa Központi Bi­zottságának elnökével, dr. Philip Potterrel, az Egyhá­zak Világtanácsának főtit­kárával, valamint a szocia­lista országokból érkezett több egyházi vezetővel.

Next