Vas Népe, 1980. március (25. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-01 / 51. szám

Közlemény az MSZMP KB ülésről (Folytatás az 1. oldalról) A világfejlődés fő irányát meghatározó erőviszonyok a reakciós körök minden pró­bálkozása ellenére sem vál­toztak meg. A békét, az em­beriség jövőjét fenyegető ve­szélyek elhárításához azon­ban szükség van minden, a nemzetközi helyzet élezését ellenző, békeszerető erő ak­tív fellépésére. A Központi Bizottság meg van győződve arról, hogy va­lamennyi ország, minden nép érdekének az felel meg, ha a kormányok felelősen fog­lalnak állást és hozzájárul­nak a feszültség csökkenté­séhez, a különböző társadal­mi rendszerű országok bé­kés egymás mellett éléséhez, a biztonság megszilárdításá­hoz, a tőke megőrzéséhez.­­ A Szovjetunió, a szo­cialista közösség or­szágai folytatják erőfeszíté­seiket a világ békéjét fenye­gető veszélyek elhárításáért, a nemzetközi enyhülés terén elért eredmények megőrzésé­ért és megszilárdításáért. Ez világosan kifejezésre jutott L. I. Brezsnyev elvtársnak, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnöksége elnökének választói előtt tartott beszé­dében és ,más szocialista or­szágok — köztük hazánk — vezető testületjeinek, felelős képviselőinek megnyilatko­zásaiban. A nemzetközi helyzet kedvezőtlen irányza­tainak felerősödése különö­sen időszerűvé teszi a Szov­jetuniónak, a Varsói Szerző­dés szervezetének ismert ja­vaslatait, amelyek a katonai feszültség csökkentését, a különböző társadalmi rend­szerű országok kölcsönös biztonságának erősítését, a bizalom növelését szolgálják.­­ A Magyar Népköztár­saság szövetségeseivel együtt folytatja sokoldalú erőfeszítéseit a fegyverkezé­si verseny megfékezése, a békés egymás mellett élés útjában álló akadályok elhá­rítása érdekében. Változatla­nul fontosnak tartja, hogy mielőbb életbe lépjen a SALT I II.­­ megállapodás, megkezdődjenek a tárgyalá­sok a fegyverzet további kor­látozásáról, és ne kerüljön sor az újabb középhatósuga­rú rakéták nyugat-európai elhelyezésére. A Varsói Szerződés or­szágai — köztük hazánk — konkrét javaslatukkal már kifejezték a készségüket egy olyan európai értekezlet megtartására, amelynek fel­adata a katonai enyhülés elősegítése és a bizalomerő­sítő intézkedések megtár­gyalása lenne. Ilyen érte­kezlet mielőbbi létrejöttét a helyzet sürgeti. Továbbra is előmozdítjuk a helsinki zá­róokmány ajánlásainak­­ a megvalósítását, a madridi tanácskozás előkészítését. A Magyar Népköztársaság to­vábbra is arra törekszik, hogy a belügyekbe való be nem avatkozás és a kölcsö­nös előnyök alapján fejlőd­­­jenek két­oldalú kapcsola­tai a tőkés országokkal. Azért tevékenykedik, hogy a politi­kai, a gazdasági, a tudomá­nyos-műszaki és a kulturá­lis kapcsolatokban elért eredmények megőrzésével és fejlesztésével is hozzájá­ruljon a népek közötti biza­lom és megértés erősítésé­hez. Hazánk­, a Magyar Nép­­köztársaság a jövőben, is megtesz mindent, ami tőle telik azért, hogy Európa, a világ népei ,tovább haladhas­sanak előre az enyhülés, a béke, a felemelkedés útján. A Központi Bizottsá­g át­tekintette a párt XII. kong­resszusának előkészítését és megállapította, hogy az a szervezeti szabályzatinak megfelelően, rendiben halad. A párt 24 ezer alapszerve­zetében megtartották a be­számoló és a vezetőségvá­­l­asztó taggyűléseket. Ered­ményesen zajlottak le az üzemi, az intézményi, a köz­ségi, a városi, a budapesti­­kerületi, a járási, és járási jogú, valamint a városi-já­rási pártértekezletek. A párt szervezetei felelősségtelje­sen adtak számot az ötéves munkáról, s tárgyalták meg a kongresszusi irányelveket. A társadalmi és töm­e­gszer­vezetek veze­tő testületei is széles körűen megvitatták a Központi Bizottság irányel­veit. Mind a pártban, mind a társadalmi és tömegszerve­zetekben aktív és érdemi vita folyt; az eredmények számbavétele mellett nyíltan szóltak a hibákról, a társa­dalmunkat foglalkoztató gondokról, problémákról is. Sok hasznos észrevétel és ki­egészítő javaslat érkezett a Központi Bizottsághoz. Az irányelvekről folytatott vi­táiban is megnyilvánult pár­tunk eszmei, politikai egy­ségei. A megnyilatkozások­­ban kifejezésre jutott né­pünk alapvető egyetértése a szocialista célokban és tett­­rekészsége a feladatok meg­oldásában. Ez jól tükröződik a XII. kongresszusnak és hazánk felszabadulása 35. évfordulójának tiszteletére indított országos munkaver­seny-mozgalomban is, amely új lendületet kapott a Vörös­­Csillag Gépgyár Sziklai Sán­dor szocialista brigádjának kongresszusi műszakok szer­vezésére tett kezdeményezé­sével. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta a XII. kongresszus elé terjesz­tendő beszámolójának és határozati javaslatának a tervezetét. A Központi­ Bizottság megtárgyalta a kongresszu­si felkészülés további tenni­valóit. Az alábbiak szerint véglegesítette az 1980. már­cius 21-én összeülő kong­resszus napirendijére vonat­kozó javaslatát: 1. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága beszámolója a XI. kongresszus határozatai­nak végrehajtásáról, a párt feladatairól. Előadó: Kádár János elv­társ. 2. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi El­lenőrző Bizottságának be­számolója. Előadó: Brutyó János elv­társ. 3. A fellebbviteli bizottság je­lentése. Előadó: a fellebviteli bi­zottság elnöke. 4. A Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bi­zottság tagjainak megvá­lasztása. III. A Központi Bizottság meghallgatta és tudomásul vette a tájékoztatást a VI. Ötéves népgazdasági terv előkészítési munkálatairól. II. KISZ-akció­­ tiszta, kulturált környezetünkért A KISZ a „tiszta, kultu­rált környezetünkért” akció­val vesz részt a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és az Országos Környezet­és Természetvédelmi Hivatal által tavaly szeptemberben meghirdetett országos kör­nyezetvédelmi akciósorozat­ban. Amint Juhász András, az ifjúsági szövetség Köz­ponti Bizottságának titkára pénteken a KISZ KB szék­házában tartott sajtótájékoz­tatón elmondotta: az ifjúság számára szóló „testre sza­bott” feladatok részeként március 1. és 16. között or­szágos kampánymunkát szerveznek pártunk XII. kongresszusa és hazánk fel­­szabadulásának 35. évfordu­lója tiszteletére. Az akció­val, s ennek részeként a márciusi kampánymunkával környezeti kultúránk fej­lesztéséhez kíván hozzájárul­ni az ifjúsági szövetség ta­nuló és dolgozó tagsága. Az ifjúsági szövetség arra ■hívja fel a KISZ-szervezete­­ket, a fiatalokat, hogy a la­kóhelyeken, közterületeken, a munkahelyeken és tanin­tézetekben az állami és tár­sadalmi szervekkel együtt­működve hozzák rendbe a ■hulladékos, elhanyagolt terü­leteket, teremtsék meg a tisztaság megőrzésének alap­vető feltételeit. Nemcsak a több százezer ifjúkommunis­­tára számítanak: a munkába bevonják a KISZ-en kívüli fiatalokat, sőt a munkahe­lyek felnőtt dolgozóit, s a lakosságot is. Az úttörőkkel kialakított testvérkapcsola­tokra támaszkodva mozgó­sítják a piros- és kéknyak­­kendősöket. Több KISZ-szervezet je­lezte már, hogy a munkát folytatják március 22-én is, csatlakozva a Sziklai Sándor brigád felhívásához. A KISZ KB titkára ered­ményesnek minősítette a kö­zelgő kampány eddigi előké­születeit. A KISZ megyei bi­zottságai már elkészítették a társszervekkel együttmű­ködve feladatterveiket. Ezek jónéhány követésre méltó kezdeményezést tartalmaz­nak. A KISZ Nógrád megyei Bizottsága például arra ösz­tönzi a helyi KISZ-szerveze­­teket: az általuk patronált úttörőcsapatokkal közösen rendezzék a városok, falvak iskoláinak környékét. A So­mogy megyeiek ezúttal már többéves hagyományt eleve­nítenek fel, mint például a „tiszta, virágos Balatonért” mozgalmat. A KISZ Fejér megyei Bizottsága felkérte az általános és középiskolás diákokat: ne feledkezzenek meg az idős emberek háza tájának rendezéséről sem. A Szabolcs megyei KISZ- bizottság azt szorgal­mazza, hogy a KISZ-­bizottságok vállal­jan­ak védnökséget a megye 12 országos jelentősé­gű természetvédelmi területe fölött. a patronmérőig olyan intézményeket, ahol a műszaki tervezést társadalmi munkában segíthetjük. A Já­rási Népi Ellenőrzési Bizott­ság közvetítésével elsőként tavaly májusban a sajtoská­­li szociális otthon központi fűtését terveztük meg. A kö­zel 200 ezer forintot érő raj­zokat a gépészmérnökökkel, technikusokkal és rajzolók­kal együtt szabad időnkben készítettük el. Azóta befejez­tük a répcelaki és a simasá­gi óvoda épületgépészeti ter­veit is. Hasonló terveket ké­szítettünk a csehsmindiszenti tanácsnak, ötben egy — több mint száz éves — épü­letet alakítanak át napközi otthonná, szintén a brigád tervei alapján. Tavaly kong­resszusi felajánlásként vál­laltuk más, hasonló tervek elkészítését is. Szívesen se­gítünk, örülnénk, ha minél több megrendelést kapnánk. A hasznos kezdeményezés elsősorban a csoportvezető érdeme, aki húsz éve dol­gozik a műszaki fejlesztés­ben. Korábbi terveit már alkalmazzák a munkahelyén, a gyárban. Az ő elgondolá­sai alapján gépesítették a patrontöltést, terveivel az üzemi berendezések automa­tizálását segíti. Sokat dolgo­zik a munkaidőn túl is a rajzasztalnál. Munkáit, újí­tásait ezüst és arany foko­zattal jutalmazták. — Az újítómozgalmat ta­lán a tervezőik segíthetik leg­jobban. Naponta találkozunk azokkal a nehézségekkel, amiket a műszaki fejlesztés­sel megoldhatunk. Főleg a gépek és a berendezések tö­kéletesítésén dolgozunk. A kézi munkát sok helyen már a gépek segítik, de van még tennivaló... Népi ellenőrként kritikus szemmel figyeli a nagyköz­ség életét. — Rendszeresen meghív­nak a tanácsülésekre, ahol mindig elmondhatom a vé­leményemet, és számítanak is a tapasztalataimra. A né­pi ellenőrt tisztelik az embe­rek, de nem szabad, hogy visszaéljünk a megbecsülés­sel. Megfontolt és körülte­kintő véleményt várnak tő­lünk,­­ nem lehetünk felü­letesek. A panaszokat és az észrevételeket megvizsgáljuk, akár a patrontöltésről, akár a bolti kiszolgálásról van szó. Nemrég többen szóvá tet­ték, hogy sok patron üres. Megfigyeltük a folyamatot a gyártástól a fogyasztásig. Ki­derült, hogy a boltok meleg helyiségekben tárolják a pat­ront. A melegen, a nyomás hatására eltávozik a szén­dioxid,­­ a vásárlók észre­vétele helyénvaló. Ezután ké­szült el egy egyedi mérleg, amivel még a vásárlás előtt ellenőrizhetik a patron sú­lyát. Remélem, hogy a pat­ronmérőt hamarosan hasz­nálják a kereskedelemben, hiszen a fogyasztóiknak akar­tunk segíteni. Burkon­Fotó: Czika Mátis Sándor a rajzasztalnál. 1980. március 1. Szombat Tegyük a kezünket szívünkre! Községi­­ alapszervezeti taggyűlés tárgyalta a la­kóhely közművelődési helyzetét. A tény önma­gában is örvendetes, hogy mai — jogosan — gazda­ságközpontú világunkban jut idő és energia szelle­mi gyarapodásunk kérdé­seire is. Mégsem szüksé­ges megnevezni az illető községet, hisz ha végig­gondoljuk a dolgokat, re­mélhetően úgy ítéljük meg, hogy valamennyiünk számára szolgál az eset tanulsággal. Az említett tanácskozá­son eléggé szenvedélyes hangon bírálták a lakos­ságot, amiért elhanyagol­ja a kínálkozó művelődé­si alkalmakat, nem veszi igénybe a művelődési ház szolgáltatásait, S nagyon kevesen járnak könyv­tárba. Egyetértettek ab­ban, hogy a művelődés­nek és az önképzésnek ma már hozzá kell tar­toznia minden ember éle­téhez. A párttitkár csak hallgatta a hozzászóláso­kat, majd amikor már kellően felhevültek az emberek, csendesen meg­szólalt: — elvtársak, tegye föl a kezét, aki tagja a községi könyvtárnak. A beálló néma csönd­ben mindenkinek módjá­ban volt összevetni előbbi véleményét saját maga­tartásával. Úgy érzem, alapvető jelenségre világít rá az eset. Arra a bennünk lé­vő kettős tudatra, mely sajnos, még sok területen megvan bennünk. Megta­nuljuk az éppen divatos irányvonalakat, magunké­vá téve őszinte meggyő­ződéssel és szenvedélye­sen hangot is adunk véle­ményünknek, ám élni és cselekedni még nem min­den esetben sikerül úgy, ahogyan azt hangoztat­juk. Dolgozzunk jobban, hatékonyabban, küzdjünk a lazaságok ellen, ne tűr­jük el az erkölcstelensé­get, folyamatos önképzés­sel fejlesszük magunkat, járjunk színházba, olvas­sunk könyveket — ezek­kel így általában ma már mindenki egyetért. De tegyük a kezünket a szívünkre; vajon, felte­­hetnénk a kezünket ak­kor is,­­ amikor nemcsak elveinkre, hanem tette­inkre kérdeznek rá? (dusza) Öröm , bosszúság.. . A legszebb ajándék ma is egy-egy szál virág, amit névnap, születésnap, vagy egyéb alkalmakkor adunk-kapunk. Szemet, szívet gyönyörködtetnek a virágüzletek kirakatai­ban látható színes orchi­deák, szegfűk és a ta­vaszt ígérő tulipánok. Vásárlási kedvünk azon­ban nagyon gyakran lelo­had, amikor a boltokban azt a választ kapjuk: csak díszítés, azaz zöld nélkül tudnak virágot adni, mert vágott, díszítésre való zöldjük nincs. Sajnos elég régóta halljuk a választ szégyenkező mosoly kísé­retében az eladóktól (pe­dig nem ők tehetnek ró­la) a szombathelyi virág­üzletekben — kivéve a Kertész Tsz boltjait. Szin­te érthetetlen, hogy virág van, válogathat belőle az ember, de díszíteni nem tudnak. S ami még ért­hetetlenebb, ha van dí­szítéshez például aszpará­gusz, az már sárga, hul­­lik a tűje. Nemegyszer az ajándékozó nem győz el­nézést kérni az ünnepelt­­től a virág kicsomagolá­sa közbeni szemetelésért, mert csokrával nemcsak örömöt, de bosszúságot is okozott. Nagyon sokan viszont nem is vásárolnak díszí­tés nélkül virágot, s mire a zöld megérkezik, az üzletekben a vágott virá­gok hervadnak el. A szombathelyi Kerté­szeti és Parképítő Válla­lat — az üzletek üzemel­tetői — illetékeseinek jobban kellene megszer­­vezni a virágok és a kí­sérő zöldek szállítását, mert nekik ez nagyobb hasznot, a virágvásár­lóknak és az ajándéko­zottaknak nagyobb örö­met okozna... — móricz — Ü­gyfélszolgálat — Tessék nyugodtan falra mászni! (Lakatos Ferenc karikatúrája)

Next