Vas Népe, 1980. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-01 / 127. szám

Tanítók, nevelők Tanítóit, nevelőit kö­szönti ma társadalmunk apraja, nagyja, ország­szerte, és itt a mi megyénk tájékán is virágözön árad a katedrákra. Régi szokás­nak tesz eleget felnőtt és fiatal, de nem megszokás­ból, nagyon is magától jö­vő szeretettel és megbe­csüléssel. A pedagógusna­pi köszöntő, köszöntés ma és a­­mindenkori jelenben hangzik el, de tudjuk, hogy a jövőnek is szól. A jövőnek, amelyben a mai legifjabb nemzedékek lesznek majd a felnőttek. Alkalom ez a nap a számvetésre, de nemcsak egyetlen tanév eredmé­nyeinek, gondjainak szám­bavételére. Forr, pezseg, teljes átalakulását éli ma az oktatás, korszerűbben tanítjuk a matematikát, új tan­tervek, átgondolt nevelési elvek alapján formálódik az ifjú ember. Ezernél több új tankönyv, zsúfoltság, átdolgozott tantárgyak és újfajta taní­tási módszerek, pedagógiai kísérletek jellemzik ma az iskolát — tesó- és kö­zépfokon egyaránt. Az iskola egy nagy kí­sérlet. Állandó benne, amiért elsősorban becsül­jük az ott dolgozók mun­káját, hogy akármennyit változzék is, a fiatalok ne­velése, felkészítése az életre, ma éppolyan fon­tos és időszerű feladat, mint bármikor. S a peda­gógusok mozgósító, szer­vező, közvéleményt for­máló szerepe sem válto­zott meg. A földosztástól a tsz-szervezésen át a nap­jainkig tartó pártmunká­­si, vagy népfrontmozgllmi tevékenységig — falun és városon, n­yüzsgő, eleven forgatagban, vagy eldu­gott aprófalvakban, ma­jorokban is — megmaradt szépsége a pedagógus össz­munkának. A pedagógus, a hajdani „nemzet napszámosa” ma is magvető; Gárdonyi ta­láló hasonlatával „lám­pás”, Ady forradalmi hi­tével „szabadító magyar tanító” és Makarenko em­beri meggyőződésével az „új ember kovácsa” — elevenen ható erő, amely felgyorsult világunkban is segít, hogy megőrizzük a tudat és a lélek belső egyensúlyát. Nevelésünk központi alakja is a peda­gógus, akin alapvetően múlik a mindenkori új nemzedékek értelmének kibontakoztatása. Amennyire szép és fon­tos a pedagógus hivatása, annyira áldozatos is. Egész embert és életet kíván, sok lemondással, sok újra­éledéssel. S ha gyermeke­ink túlterhelését emleget­jük, gondoljunk néha a pedagógus túl­terhelés­ére is, s legal­ább ma, az ő ünnepnapjukon, adózzunk nekik elismeréssel, azz­l a főhajtással, amely a jó munkának, a sikeres tel­jesítménynek szól, s a kö­szönet hangja is benne cseng. (pósfai) XXV. ÉVFOLYAM 127. SZÁM ■ 1988. JÚNIUS 1. VASÁRNAP­I ÁRA 1,60 FORINT „Bioszféra, Kárpát, Metamorf...”________ A szokásosnál 50 perccel később volt ébresztő szom­baton a Szaljut-6 űrállomá­son dolgozó nemzetközi űr­expedíció részére, mert a kí­sérleti programban szereplő feladatok teljesítése miatt pénteken este valamivel ké­sőbb mentek aludni is. Míg az állandó személyzet tagjai, Leonyid Popov és Valerij Rjumin a szombati könnyített munkarendnek megfelelően viszonylag több szabad időt kapott — bár ter­mészetesen el kellett végez­niük a berendezések ellen­őrzését és a számukra igen fontos tornát, emellett né­hány kísérletet is —, a lá­togatókra sok munka várt: az űrállomáson töltött napok alatt nem sok idő jutott pihenésre. Negyedik közös munka­napját kezdte meg szomba­ton reggel a Szaljut—6 űr­komplexumon a Popov— Rjumin és a Kubászov—Far­kas űrpáros. A földi irányí­tási központban kapott tá­jékoztatás szerint az űrha­jósok egészségi állapota jó, hangulatuk, munkakedvük és munkabírásuk kitűnő. Anatolij Jegorov, a repü­lésvezető orvosbiológiai kér­désekkel foglalkozó helyet­tese, az orvostudományok doktora, aki szombaton reg­gel beszélgetett az űrhajó­sokkal, sajtótájékoztatóján elmondotta, hogy a két „vendég” könnyen alkalmaz­kodott a súlytalanság körül­ményeihez. A mindenre kíváncsi új­ságírók részletes tájékozta­tást kértek az űrkomplexum személyzetének táplálkozási szokásairól. Jegorov megem­lítette Farkas Bertalan egy tréfás megjegyzését: a ma­gyar űrhajós azt mondta, „fél, hogy elhízik”. Ilyen rö­vid űrutazás esetében ez az „aggodalom” túlzott — nyug­tatták meg a szakemberek Farkast, bár tény, hogy a több mint másfél hónapja űrkonyhán élő Popov és Rjumin 1—1,5 kilogrammot hizott. Ami az étrendet illeti, a nemzetközi űrpáros érkezése alaposan megszínesítette a menüt, kiegészítve azt a ha­gyományos magyar ételek­kel. A 70 fogásból álló ét­rendben, amely a legkénye­sebb gasztronómiai igénye­ket is kielégíti, egy-egy étel minden hetedik napon is­métlődik csak. Az űrhajósok naponta négyszer étkeznek, összesen 3100 kilokalóriát vesznek magukhoz. Az űrálomás min­den szállítója, legyen az progressz vagy ember vezet­te űrhajó, igyekszik további különlegességgel elősegíteni a menü változatosságát. Legutóbb Rjumin fokhagy­mát kért, és vittek fel almát és más friss gyümölcsöt is. A „magyar csomagból” a szovjet kollégáknak különö­sen a sertéspörkölt, az asz­­pikos marhanyelv és a liba­májpástétom ízlik. A szov­jet űrkonyha kínálatából Farkas legjobban az űr­pirí­­tóst, a sült sertéskarajt, a virslit és a csokoládét sze­reti. A szovjet—magyar űr­expedíció szombati program­jában szereplő „Bioszféra— M” program célja az érde­kesebb földfelszíni képződ­mények és a természeti je­lenségek tanulmányozása. E kísérletben az űrhajósok sze­mélyes döntésük, szabad szemmel végzett megfigyelé­seik alapján készítenek kézi kamerájukkal színes fény­­képfelvételeket. A „Bioszféra—M” program négy egységből áll. A „Kár­pát” kísérletben geomorfoló­giai célból fényképezik a földfelszín meghatározott te­rületeit — köztük a Kárpát­medencét; a „Metamorf” kí­sérletben a geológiai határ­vonalak és törésvonalak te­rületét, s az átalakulás sza­kaszában levő geológiai kép­ződményeket (vulkánokat, fiatal medencéket stb.) fény­képezik; az „Óceán” kísér­letben az óceánokról készíte­nek felvételeket, vizsgálják a partvonal alakulását, a nagy­kiterjedésű óceáni örvénye­ket, a víz mozgását, tisztasá­gát, a planktonfelhalmozó­dásokat; a „Ciklon” kísérlet célja pedig az űrkomplexum­ról megfigyelhető meteoroló­giai jelenségek (ciklonok, időjárási frontok) fényképe­zése. A „Bioszféra—M” program keretében vizsgálni kívánt területekről és jelenségekről az űrhajósok térképvázlato­kat és részletes leírást vittek magukkal, ezeken belül az­onban saját megfigyeléseik alapján szabadon választhat­ják ki a megfigyelési objek­tumokat. Farkas Bertalan és Valerij Kubászov a többi kí­sérletnél is nagyobb kedvvel hajtja végre ezt a progra­mot, hiszen — mint az ed­digi rádiókapcsolatok során kiderült — mindkettőjük kedvenc foglalatosságai kö­zé tartozik a földfelszín meg­figyelése és fényképezése. A Szojuz—36 űrhajósai szombaton is folytatják a légkör kutatását. E célt szol­gálja a „Polarizáció—1” és a „Polarizáció—2”­­kísérlet — m­id­kettő a navigációs fela­datok végrehajtásához kap­csolódik. A különböző navigációs feladatok végrehajtása során az űrhajósoknak követniük kell a „földi horizontot”. A Föld megvilágításának kü­lönböző körülményei között a „földi horizont” megfigye­lésének feltételei is változ­nak, s egyes esetekben a megfigyelés erősen megne­hezül. A „Polarizáció—2” kísérlet célja a „földi hori­zont” megfigyelési feltételei­nek javítása speciális fény­­szűrők segítségével. Lénye­ge a földfelszín kontrasztjá­nak növelése a terminátor (az úgynevezett árnyékha­tár) közelében, polarizációs fényszűrő alkalmazásával. A kísérlet során az űrhajósok az illuminátorokon át és a műszerek segítségével tanul­mányozzák a kontrasztot, s összehasonlítják a kapott adatokat. Bajkonur jubileuma Ünnepségeken emlékeznek meg a hét végén a világszer­te ismert szovjet űr­repülőtér és lakóvárosa fennállásának 25 éves jubileumáról. A ka­­zah sztyeppe mélyén negyed századdal ezelőtt készültek el az űrrepülőtér első létesít­ményei. Az úttörők nehéz körülmények között, hőség­ben, gyakran vízhiányban kezdték meg a munkát, a szélsőséges időjárás télre erős hideget hozott , de elvégez­ték feladatukat. Szinte az el­ső pillanattól velük volt a szovjet űrhajózás megterem­tője, Szergej Koroljov aka­démikus, akinek aprócska fa­háza ma az űrrepülőtér egyik legtiszteltebb emléke. Bajkonurból indult el az első szovjet mesterséges hold 1957 októberében — felbocsá­tási helyének közelében ma egyszerű, az űrrepülőtér dol­gozóinak saját munkájával létrehozott kis obeliszk em­lékeztet erre a tudománytör­téneti szempontból is világ­raszóló jelentőségű esemény­re. Innen indult útnak a vi­lág első űrhajósa, Jurij Ga­garin 1961 áprilisában. Azt a házat, ahol a rajt előtti éj­szakát töltötte, ugyancsak kedves és drága emlékként őrizték meg. E hét elején a bajkonuri űrrepülőtéren ma­gyar zászlót lengetett a szél: innen indult útjára a Szo­juz—36 űrhajó, a szovjet— magyar űrexpedíció: Vale­rij Kubászov és Farkas Ber­talan, ide várják őket vissza az űrrepülés programjának teljesítése után. Az űrrepülőtér és lakóváro­sa negyedszázados jubileu­mát méltó módon ünnepükt meg. A lakótelep középpont­jában érdekes új emlékmű­vet állítanak: a Szojuz típu­sú űrhajók hordozó rakétájá­nak makettjét, a rászerelt űrhajóval a szállító szerkeze­ten. Az ünnepségeket a vá­ros stadionjában rendezendő gyűlés tetőzi be — ezen részt vesz sok olyan űrhajós is, aki Bajkonurból­­indult el a koz­moszba. Műszakonként harminc tonna étolaj Végéhez közeledik a napra­forgó feldolgozási idény a Növényolajipari és Mosószer­­gyártó Vállalat győri gyárá­ban. Az idén csaknem nyolc­ezer vagon napraforgót szál­lítottak be a környező termő­­területekről. A napraforgó feldolgozása rövidesen be­fejeződik és megkezdődik az öthetes karbantartás. Ezután a repce feldolgozására kerül sor. A vállalat palackozó­­üzemében műszakonként har­minc tonna étolajat palac­koznak. Szovjet-svéd kapcsolatok Gromiko és Ullsten nyilatkozata A svéd—szovjet külügymi­niszteri tárgyalások után pénteken Andrej Gromiko szovjet, és Ola Ullsten svéd külügyminiszter nyilatko­zott a szovjet televíziónak. " A tárgyalások eredmé­nyeivel elégedettek vagyunk, eszmecseréink konstruktív légkörben zajlottak le — mondotta Gromiko. — Mind­két fél kifejezte azt a véle­ményét, hogy a két ország jó kacsolatai megfelelnek a köl­csönös érdekeknek. Azt nem mondhatjuk,­­hogy minden kérdésről teljesen azonos a véleményünk. A nemzetközi élet igen bonyolult, jelensé­geinek értékelésében termé­szetesen vannak bizonyos kü­lönbségek. Mégis azt szeret­ném hangsúlyozni, hogy Svédország és a Szovjetunió egyaránt a feszültség enyhí­tése mellett van, határozot­tan a béke mellett, a lesze­relés mellett, a fegyverkezési hajsza megfékezése mellett foglal állást. Ezek pedig óriási jelentőségű területek. Általában nem lehet elvá­lasztani a kétoldalú kapcso­latokat a nemzetközi állás­foglalásoktól — fűzte hozzá. — Moszkvai tárgyalásain­kat illetően mind a Koszigin miniszterelnökkel, mind a velem folytatott tárgyalá­sokkal kapcsolatban hang­súlyoznom kell, hogy a svéd külügyminiszter nemzetközi kérdésekben kifejtett állás­­foglalását kimondottan kon­struktívnak találtuk. E l nem IcttfteleseCtek Kubai javaslat Kuba, min­t az el nem kö­telezett mozgalomhoz tarto­zó országok elnöke, konzul­­tációsorozatot kezd, hogy ez év júliusára Havannába ösz­­szehívják a mozgalom rend­kívüli­­külügyminiszteri érte­kezletét. A kubai külügymi­nisztérium szóvivőjének pén­tek esti nyilatkozata szerint az értekezlet megvitahatná a nemzetközi helyzet, vala­mint a gazdasági élet külön­böző kérdéseit.­­ Az el nem kötelezettek tervezett miniszteri tanács­kozásának első rendű célja — jelentette ki a szóvivő —, hogy hozzájáruljon a béke és az enyhülés ügyéhez, amelyre az elmúlt időszak­ban különböző nemzetközi konfliktusok kedvezőtlen ha­tást gyakoroltak­. A megbe­szélések során ennek, vala­mint az új feszültséggócok keletkezésének fényében megvizsgálnák, milyen gya­korlatú lehetőségek kínálkoz­nak ezek: békés és tárgyalá­sos úton való megoldásaira. A miniszteri tanácskozás pontos dátumát az előzetes konzultációk során döntik majd el a tagországok képvi­selői. Rusbed részről a meg­beszélések színhelyéül Ha­vannát javasolták. Pártmunkás az NDK-ból A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására május 27— 31. között látogatást tett ha­zánkban a Német Szocialista Egységpárt pártmunkás kül­döttsége, dr. Heinz Besserrel, a KB mezőgazdasági osztálya helyettes vezetőjével az élén. A küldöttség a mező­­gazdaság fejlesztésének és a küldöttség tudományos,műszaki ered­mények hasznosításának ta­pasztalatait, valamint­­a me­zőgazdaság és a feldolgozó ipar együttműködését tanul­mányozta. A delegációt fo­­g­adta Kovács Antal, a Köz­ponti Bizottság tagja, a KB ipari mezőgazdasági és­­köz­lekedési osztályának vezető­je.

Next