Vas Népe, 1981. december (26. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-01 / 281. szám

A mari pártdelegáció látogatásai (Folytatás az 1. oldalról) Az igen élénk és hasznos eszmecsere után a küldött­ség — a megyei és a sárvári járási párt, tanácsi szervek képviseletének kíséretében — megtekintett néhány üze­met. Elsőnek a simasági tsz-szel közös sertéstelepre indultak. Útjukban Mester­házán megálltak és látoga­tást tettek Németh Lajos tsz-tagnál. A vendégek el­sősorban a háztáji gazda­ságra voltak kiváncsiak. El­ismeréssel nyilatkoztak a háromgyermekes tsz-család szorgalmáról, s látogatóba hívták a családfőt a Mari Autonóm Szovjet Szocialis­ta Köztársaságba. A sertéstelepet Szele Zsig­­mondné telepvezető mutatta be a küldöttségnek. A dele­gációhoz itt csatlakozott Horváth Miklós, a megyei pártbizottság első titkára, aki ettől kezdve az egész napot velük töltötte. Megte­kintettek Bőben egy vegyes használatú szarvasmarha is­tállót, amelynek padlásán csirkét hizlalnak. Ebéd után Velemben foly­tatódott a program. A dele­gáció tagjai itt találkoztak a megyei pártbizottság veze­tőivel. Horváth Miklós első titkár tájékoztatót tartott a megye gazdasági, társadal­mi és kulturális életéről, majd késő esti órákig tartó eszmecsere alakult ki a ven­­déklátók és a vendégek kö­zött. A móri delegáció tegnap délelőtt Takács Lászlónak, a megyei pártbizottság tit­kárának és Kovács Lajos­nak, a szombathelyi városi pártbizottság titkárának kí­séretében a Nyugat-magyar­országi Fagazdasági Kombi­nát központjába látogatott. Dr. Schmind Ernő vezér­­igazgató és Dezső Vilmos, a pártbizottság titkára fogad­ta a vendégeket és adott tá­jékoztatót a kombinát mun­kájáról, a pártszervezetek tevékenységéről. A vezérigazgató a többi között elmondotta, hogy a vállalat gazdasági munkájá­ra a széles körű vertikali­tás jellemző, a facsemeteül­tetéstől a bútorgyártásig, a fa­­feldolgozás, hasznosítás több formájával foglalkozik. A 4100 dolgozót foglalkoztató vállalat Vas megyében 52 ezer hektár erdőterületen gazdálkodik. A kombinát fűrészüzemei évente majd­nem 90 ezer köbméter hen­geres fából készítenek fű­részárut, talpfát, bútorlécet, parketta-frízt, forgácslap­gyáraiban készül a bútor­­gyártás fontos alapanyaga, a forgácslap. A vállalatnál gyártott cementkötésű for­gácslap hazánkban és Euró­pában is új termék, kiváló tulajdonságokkal rendelkező építőlemez. Ebből a termék­ből szovjet exportra évente 2 ezer köbméter készül. A mari delegáció megte­kintette az I. sz. forgácslap­és a cementkötésű forgács­lapgyárat és a felületkezelő üzemet. A Nyugat-magyar­országi Fagazdasági Kombi­nát vezetői tapasztalatcsere látogatásra hívták meg a Mari ASZSZK fagazdasági kombinátjának küldöttségét. A mari pártküldöttség út­ja ezután az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat húsüzemé­be vezetett, ahol Bejczy Im­re igazgató, Oláh Pál párt­vezetőségi titkár és Varga Árpád főmérnök mutatta be az üzemet és tájékoztatta a vendégeket a vállalat mű­ködéséről. A húsüzemben évente le­vágott 100—120 ezer sertést, 35—37 ezer manhát és 6—7 ezer juhot teljes egészében szerződéses rendszerben vá­sárolja fel a vállalat. A ma­gas higiéniai követelmények­kel, korszerű felszerelések­kel dolgozó üzemben évente 6 ezer tonna, több mint 50 féle húskészítményt gyárta­nak. Az árbevétel 30 száza­lékát az export adja, jelen­tős mennyiséget szállítanak tőkés országokba és a Szov­jetunióba is. A mari vendégek tegnap a délutáni órákban Molnár Istvánnak­, a­ megyei, pártbi­zottság titkárának és Hor­váth Lajosnak, a szombat­­helyi városi pártbizottság el­ső titkárának kíséretében a REMIX Rádiótechnikai Vál­lalat szombathelyi gyárát tekintették meg, ahol Kéri L­ászlóné igazgató mutatta be az üzemet. Tájékoztató a Fagazdasági Kombinátban. A móri delegáció a szombathelyi húsüzemben. Fotó: Horváth Pál (Farkas M.—Pósfai) parlament a megyei tanácson munkásképzés például nagy mértékben segítette, hogy tavaly minden igényt kor­szerűen kielégítő központi tanműhelyeket vehettek bir­tokba. Szombathelyen építő­ipari szakközépiskolai osz­tályt szerveztek, amely meg­könnyíti a fiatalok tovább­tanulását. Az ÉVM kezde­ményezésére intenzív főis­kolai előkészítőn vehetnek részt az ez iránt érdeklődök. A­­lakásnyerés az építőipa­ri fiataloknak is az egyik legnagyobb gondja. Vállala­tuk az elmúlt négy évben munkás lakás-akció kereté­ben több miint 4 milliót for­dított ilyen célra. A támo­gatott dolgozók 73 százaléka 35 éven aluli. Kilenc fiatal házaspár a fiatal házasok otthonában kapott helyet, többen vállalati kölcsönben és természetbeni juttatásban részesül­tek. Az igazgatói­ beszámolót az írásban előre kiküldött anyag tette teljessé. A par­lamentben széles körű vita bontakozott ki. Ebben han­got kapott a többi közt az­­is, hogy a fiatalok egy része korántsem teljesíti azokat a feladatokat, amelyeket joggal elvárnának tőle. Né­melyek a jogok hangoztatá­sa közepette megfeledkez­nek a kötelezettségekről. A parlamenten részletes intéz­kedési tervet fogadtak el. A megyei tanács ifjúsági parlamentjén az Illetékhiva­talban és az Elszámoló Hi­vatalban dolgozó fiatalok is részt vettek. A tanácskozá­son megjelentek az említett hivatalok vezetői, a tanács osztályvezetői, a tanácsi pártbizottság és a szakszer­vezeti bizottság képviselői. Az itt dolgozó fiatalok te­vékenysége — intézkedéseik, másodfokon hozott határo­zataik­ következtében — nemcsak közvetlenül saját munkahelyükön fontos, ha­nem kisugárzik az egész megyére. Ezért érdemes odafigyelni munkájukra, gondjaikra, javaslataikra, feladataikra. Ezek szellemében, tartotta meg beszámolóját — a hi­­vatalvezetés nevében — Csonka György, a megyei tanács általános elnökhe­lyettese. Bevezetőben el­mondta, hogy jelenleg a megyei tanács apparátusá­ban 71, az említett két hiva­talban 30 harminc éven aluli fiatal dolgozik. Jelen­tős részük felsőfokú végzett­séggel rendelkezik. Közülük kettő csoportvezetői beosz­tásban dolgozik. Közérdek is, hogy a pá­lyakezdők megtalálják szá­mításukat, megfelelően beil­leszkedhessenek környeze­tükbe, megismerjék felada­tukat, szocialista közalkal­mazotthoz méltó módon dol­gozzanak és éljenek. Ehhez a megyei tanács vezetői minden segítséget megad­nak, így például tíz fiatal 370 ezer forint támogatást kapott lakásépítésre, illetve vásárlásra. Elősegítik, hogy a Stromfeld Aurél lakóte­lepén további tanácsi fiata­lok kapjanak lakást. A feladatokról­ is szólt a beszámoló. Fő feladat, hogy a lakosságot pontosan tájé­koztassák, ügyeit legjobb tudásuk szerint intézzék. Tovább kell gyorsítani az ügyintézést, egyszerűsíteni az adminisztrációt. A taná­cson dolgozó nők a politi­kai végzettséget tekintve el­maradnak a férfiaktól. Ezen a helyzeten is jó lenne ja­vítani. A hozzászólóik nagy fele­lősségtudatról tettek tanú­­bizonyságot, beszéltek a kötelességekről és jogokról, a politikai és szakmai kép­zésről, a bérezésről, a klub­életről, a hivatalvezetők és a KISZ-szervezetek kapcso­latáról. Több javaslat hangzott el a klubélet fellendítésére, a politikai és szakmai iktatás időpontjának ésszerűbb meg­választására, az alkotó ifjú­ság pályázaton való aktí­vabb részvételre. A válaszadások után a­­következő három évre szóló intézkedési tervet fogadtak el. Két fejezetben, 14 pont­ban foglalták össze a veze­tők és fiatalok kötelességeit és jogait az ifjúsági törvény megvalósításával kapcsolat­ban. Végül tíz küldöttet vá­lasztottak a fiatal tanácsi dolgozók jövő év elején megtartandó megyei parla­mentjére. F. L. — P. J. Az építőipari fiatalok parlamentjén. 1981. december 1. Kedd Még egyszer az ablaküvegezésről Az érdekeltek mostanában sokat bosszankodnak, a szombathelyi lakásüvegezések hosszú határideje mi­atti. Mi is megírtuk már, hogy a szövetkezetek tizen­két napos határidőibe vállalják a lakások ablakainak üvegezését a megyeszékhelyen. A szövetkezet illetékese ennek okáról azt mond­ta: igen nagy a megrendelések száma. Előfordul, hogy egy-egy lakásra most november végén tucatnyi ab­laküvegezést jelentenek be. A lakosság ennek ellenére sokallja a kéthetes vállalási határidőt és a szeles, hideg napokon tehe­tetlenül szemléli a hiányzó ablakok helyét lakásár­ban. Ám a szö­vetkezeti elvnek is jogos észrevételük, hogy sok lakó maga is elősegítette mindezt, mivel a nyáron elfelejtette pótoltatni a kitörött ablakszem­e­­ket. Az érdekelteknek a jövőben tényleg jobban kel­lene törekedniük arra, hogy időben gondoskodjanak­ a törött ablakok üvegeztetéséről. Jelenleg azonban mégis a szolgáltatóknak, így a szövetkezetieknek volna kötelességük, hogy nagyobb erőbedobással végezzék el az ablaküvegezéseket, s ezáltal lecsökkentsék a vállalási határidőt. Az időhiány mérsékelhető. Úgy például, ahogy ezt a szombathelyi Kossuth Lajos utcai kisiparos teszi, aznapra vagy másnapra elvégzi az oda bevitt abla­kok üvegezését. Igaz, ő most nem nyolcórázik, így már a kétezredik rendelését is teljesítette az idén. Következésképpen: hathatós intézkedésekkel, nyújtott műszakkal — esetleg nyugdíjasok beállítá­sával — a szövetkezetiek is lényegesen lerövidíthet­nék az ablaküvegezések vállalási idejét. (Kék) Sötét Elszomorító állapotokat tapasztaltak az ÉDÁSZ szombathelyi üzemigazgatóságának szakemberei, mi­kor a napokban esti körutat tettek a megyeszékhe­lyen. Milyen állapotban vannak, égnek-e a közvilá­gítási lámpák? Ez érdekelte őket. Sok helyen nem ég­tek­­a kandeláberek izzói. Üzemzavar nem volt, egé­szen más okozta a sötétséget. A rongálok, akik lanka­datlan kitartással pusztítják már évek óta a város közvilágítási lámpáit. Hol a legszembetűnőbbek a vandálok nyomai?. A’ Rózsa 'Ferenc körúton egészen újak a lámpák, de máris hiányosan éghetnek csak. A Tófürdő környé­kén alig akad ép lámpa. (Elhagyott környék, talán ezért bátorodnak neki errefele a magukkal mit kezde­ni nem tudó csatangolok.) A Savaria úti park lám­páit i­s gyakran célba veszik a hajigálók, csak tavaly háromszor kellett kicserélni itt a lámpákat. Igen, a vandál módon megrongált lámpákat hely­re kell állítani, s ez az áramszolgáltató vállalat fel­adata. Dolgukat nehezíti, hogy egy éve használhatat­­lan kosaras javítókocsijuk alkatrészhiány miatt. Ezért csak tizenöt naponként kerülhet sor a használhatat­lan lámpák karbantartására. Korábban sűrűbben ja­víthattak. Ezért újabban több a panasz, hogy sok a rossz lámpa. Mennyi pénzt kell a rongálások miatt elvonni más, fontosabb javítanivalóktól? Sokat. Különösen azért fájó ez a kiadás, mert a megyeszékhely közvi­lágítása amúgy is régi már, negyed százados. Sok el­öregedett vezeték, kábel felújítására lenne szükség. Dehát azok még bírják talán egy darabig, az utcákat azonban minden nap világítani kell. Mi a rogálás? A vandálnak egyfajta „öröm”, so­kaknak több hetes, több napos bosszúság. Sötétben könnyebben elesnek az idős emberek, a sötét utca közbiztonsági szempontból sem a legelőnyösebb. A rongások kiléte általában titokban marad. Nem tudjuk azt sem, hányan látták, hallották az utcán egy-egy lámpa csörrenését, kialvását. A tettes előál­lítása, felelősségre vonása nem a szemtanú feladata. De aki látta, ne legyen rest, emelje fel a telefont, vagy siessen a legközelebbi utcai segélykérő telefon­hoz. A rongások megbüntetéséről mi is szívesen be­számolnánk ... — kosa VASNEPE — Levethetek már valamit? (Lakatos Ferenc karikatúrája) 3

Next