Vas Népe, 1981. december (26. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-01 / 281. szám
A mari pártdelegáció látogatásai (Folytatás az 1. oldalról) Az igen élénk és hasznos eszmecsere után a küldöttség — a megyei és a sárvári járási párt, tanácsi szervek képviseletének kíséretében — megtekintett néhány üzemet. Elsőnek a simasági tsz-szel közös sertéstelepre indultak. Útjukban Mesterházán megálltak és látogatást tettek Németh Lajos tsz-tagnál. A vendégek elsősorban a háztáji gazdaságra voltak kiváncsiak. Elismeréssel nyilatkoztak a háromgyermekes tsz-család szorgalmáról, s látogatóba hívták a családfőt a Mari Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaságba. A sertéstelepet Szele Zsigmondné telepvezető mutatta be a küldöttségnek. A delegációhoz itt csatlakozott Horváth Miklós, a megyei pártbizottság első titkára, aki ettől kezdve az egész napot velük töltötte. Megtekintettek Bőben egy vegyes használatú szarvasmarha istállót, amelynek padlásán csirkét hizlalnak. Ebéd után Velemben folytatódott a program. A delegáció tagjai itt találkoztak a megyei pártbizottság vezetőivel. Horváth Miklós első titkár tájékoztatót tartott a megye gazdasági, társadalmi és kulturális életéről, majd késő esti órákig tartó eszmecsere alakult ki a vendéklátók és a vendégek között. A móri delegáció tegnap délelőtt Takács Lászlónak, a megyei pártbizottság titkárának és Kovács Lajosnak, a szombathelyi városi pártbizottság titkárának kíséretében a Nyugat-magyarországi Fagazdasági Kombinát központjába látogatott. Dr. Schmind Ernő vezérigazgató és Dezső Vilmos, a pártbizottság titkára fogadta a vendégeket és adott tájékoztatót a kombinát munkájáról, a pártszervezetek tevékenységéről. A vezérigazgató a többi között elmondotta, hogy a vállalat gazdasági munkájára a széles körű vertikalitás jellemző, a facsemeteültetéstől a bútorgyártásig, a fafeldolgozás, hasznosítás több formájával foglalkozik. A 4100 dolgozót foglalkoztató vállalat Vas megyében 52 ezer hektár erdőterületen gazdálkodik. A kombinát fűrészüzemei évente majdnem 90 ezer köbméter hengeres fából készítenek fűrészárut, talpfát, bútorlécet, parketta-frízt, forgácslapgyáraiban készül a bútorgyártás fontos alapanyaga, a forgácslap. A vállalatnál gyártott cementkötésű forgácslap hazánkban és Európában is új termék, kiváló tulajdonságokkal rendelkező építőlemez. Ebből a termékből szovjet exportra évente 2 ezer köbméter készül. A mari delegáció megtekintette az I. sz. forgácslapés a cementkötésű forgácslapgyárat és a felületkezelő üzemet. A Nyugat-magyarországi Fagazdasági Kombinát vezetői tapasztalatcsere látogatásra hívták meg a Mari ASZSZK fagazdasági kombinátjának küldöttségét. A mari pártküldöttség útja ezután az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat húsüzemébe vezetett, ahol Bejczy Imre igazgató, Oláh Pál pártvezetőségi titkár és Varga Árpád főmérnök mutatta be az üzemet és tájékoztatta a vendégeket a vállalat működéséről. A húsüzemben évente levágott 100—120 ezer sertést, 35—37 ezer manhát és 6—7 ezer juhot teljes egészében szerződéses rendszerben vásárolja fel a vállalat. A magas higiéniai követelményekkel, korszerű felszerelésekkel dolgozó üzemben évente 6 ezer tonna, több mint 50 féle húskészítményt gyártanak. Az árbevétel 30 százalékát az export adja, jelentős mennyiséget szállítanak tőkés országokba és a Szovjetunióba is. A mari vendégek tegnap a délutáni órákban Molnár Istvánnak, a megyei, pártbizottság titkárának és Horváth Lajosnak, a szombathelyi városi pártbizottság első titkárának kíséretében a REMIX Rádiótechnikai Vállalat szombathelyi gyárát tekintették meg, ahol Kéri Lászlóné igazgató mutatta be az üzemet. Tájékoztató a Fagazdasági Kombinátban. A móri delegáció a szombathelyi húsüzemben. Fotó: Horváth Pál (Farkas M.—Pósfai) parlament a megyei tanácson munkásképzés például nagy mértékben segítette, hogy tavaly minden igényt korszerűen kielégítő központi tanműhelyeket vehettek birtokba. Szombathelyen építőipari szakközépiskolai osztályt szerveztek, amely megkönnyíti a fiatalok továbbtanulását. Az ÉVM kezdeményezésére intenzív főiskolai előkészítőn vehetnek részt az ez iránt érdeklődök. Alakásnyerés az építőipari fiataloknak is az egyik legnagyobb gondja. Vállalatuk az elmúlt négy évben munkás lakás-akció keretében több miint 4 milliót fordított ilyen célra. A támogatott dolgozók 73 százaléka 35 éven aluli. Kilenc fiatal házaspár a fiatal házasok otthonában kapott helyet, többen vállalati kölcsönben és természetbeni juttatásban részesültek. Az igazgatói beszámolót az írásban előre kiküldött anyag tette teljessé. A parlamentben széles körű vita bontakozott ki. Ebben hangot kapott a többi közt azis, hogy a fiatalok egy része korántsem teljesíti azokat a feladatokat, amelyeket joggal elvárnának tőle. Némelyek a jogok hangoztatása közepette megfeledkeznek a kötelezettségekről. A parlamenten részletes intézkedési tervet fogadtak el. A megyei tanács ifjúsági parlamentjén az Illetékhivatalban és az Elszámoló Hivatalban dolgozó fiatalok is részt vettek. A tanácskozáson megjelentek az említett hivatalok vezetői, a tanács osztályvezetői, a tanácsi pártbizottság és a szakszervezeti bizottság képviselői. Az itt dolgozó fiatalok tevékenysége — intézkedéseik, másodfokon hozott határozataik következtében — nemcsak közvetlenül saját munkahelyükön fontos, hanem kisugárzik az egész megyére. Ezért érdemes odafigyelni munkájukra, gondjaikra, javaslataikra, feladataikra. Ezek szellemében, tartotta meg beszámolóját — a hivatalvezetés nevében — Csonka György, a megyei tanács általános elnökhelyettese. Bevezetőben elmondta, hogy jelenleg a megyei tanács apparátusában 71, az említett két hivatalban 30 harminc éven aluli fiatal dolgozik. Jelentős részük felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Közülük kettő csoportvezetői beosztásban dolgozik. Közérdek is, hogy a pályakezdők megtalálják számításukat, megfelelően beilleszkedhessenek környezetükbe, megismerjék feladatukat, szocialista közalkalmazotthoz méltó módon dolgozzanak és éljenek. Ehhez a megyei tanács vezetői minden segítséget megadnak, így például tíz fiatal 370 ezer forint támogatást kapott lakásépítésre, illetve vásárlásra. Elősegítik, hogy a Stromfeld Aurél lakótelepén további tanácsi fiatalok kapjanak lakást. A feladatokról is szólt a beszámoló. Fő feladat, hogy a lakosságot pontosan tájékoztassák, ügyeit legjobb tudásuk szerint intézzék. Tovább kell gyorsítani az ügyintézést, egyszerűsíteni az adminisztrációt. A tanácson dolgozó nők a politikai végzettséget tekintve elmaradnak a férfiaktól. Ezen a helyzeten is jó lenne javítani. A hozzászólóik nagy felelősségtudatról tettek tanúbizonyságot, beszéltek a kötelességekről és jogokról, a politikai és szakmai képzésről, a bérezésről, a klubéletről, a hivatalvezetők és a KISZ-szervezetek kapcsolatáról. Több javaslat hangzott el a klubélet fellendítésére, a politikai és szakmai iktatás időpontjának ésszerűbb megválasztására, az alkotó ifjúság pályázaton való aktívabb részvételre. A válaszadások után akövetkező három évre szóló intézkedési tervet fogadtak el. Két fejezetben, 14 pontban foglalták össze a vezetők és fiatalok kötelességeit és jogait az ifjúsági törvény megvalósításával kapcsolatban. Végül tíz küldöttet választottak a fiatal tanácsi dolgozók jövő év elején megtartandó megyei parlamentjére. F. L. — P. J. Az építőipari fiatalok parlamentjén. 1981. december 1. Kedd Még egyszer az ablaküvegezésről Az érdekeltek mostanában sokat bosszankodnak, a szombathelyi lakásüvegezések hosszú határideje miatti. Mi is megírtuk már, hogy a szövetkezetek tizenkét napos határidőibe vállalják a lakások ablakainak üvegezését a megyeszékhelyen. A szövetkezet illetékese ennek okáról azt mondta: igen nagy a megrendelések száma. Előfordul, hogy egy-egy lakásra most november végén tucatnyi ablaküvegezést jelentenek be. A lakosság ennek ellenére sokallja a kéthetes vállalási határidőt és a szeles, hideg napokon tehetetlenül szemléli a hiányzó ablakok helyét lakásárban. Ám a szövetkezeti elvnek is jogos észrevételük, hogy sok lakó maga is elősegítette mindezt, mivel a nyáron elfelejtette pótoltatni a kitörött ablakszemeket. Az érdekelteknek a jövőben tényleg jobban kellene törekedniük arra, hogy időben gondoskodjanak a törött ablakok üvegeztetéséről. Jelenleg azonban mégis a szolgáltatóknak, így a szövetkezetieknek volna kötelességük, hogy nagyobb erőbedobással végezzék el az ablaküvegezéseket, s ezáltal lecsökkentsék a vállalási határidőt. Az időhiány mérsékelhető. Úgy például, ahogy ezt a szombathelyi Kossuth Lajos utcai kisiparos teszi, aznapra vagy másnapra elvégzi az oda bevitt ablakok üvegezését. Igaz, ő most nem nyolcórázik, így már a kétezredik rendelését is teljesítette az idén. Következésképpen: hathatós intézkedésekkel, nyújtott műszakkal — esetleg nyugdíjasok beállításával — a szövetkezetiek is lényegesen lerövidíthetnék az ablaküvegezések vállalási idejét. (Kék) Sötét Elszomorító állapotokat tapasztaltak az ÉDÁSZ szombathelyi üzemigazgatóságának szakemberei, mikor a napokban esti körutat tettek a megyeszékhelyen. Milyen állapotban vannak, égnek-e a közvilágítási lámpák? Ez érdekelte őket. Sok helyen nem égteka kandeláberek izzói. Üzemzavar nem volt, egészen más okozta a sötétséget. A rongálok, akik lankadatlan kitartással pusztítják már évek óta a város közvilágítási lámpáit. Hol a legszembetűnőbbek a vandálok nyomai?. A’ Rózsa 'Ferenc körúton egészen újak a lámpák, de máris hiányosan éghetnek csak. A Tófürdő környékén alig akad ép lámpa. (Elhagyott környék, talán ezért bátorodnak neki errefele a magukkal mit kezdeni nem tudó csatangolok.) A Savaria úti park lámpáit is gyakran célba veszik a hajigálók, csak tavaly háromszor kellett kicserélni itt a lámpákat. Igen, a vandál módon megrongált lámpákat helyre kell állítani, s ez az áramszolgáltató vállalat feladata. Dolgukat nehezíti, hogy egy éve használhatatlan kosaras javítókocsijuk alkatrészhiány miatt. Ezért csak tizenöt naponként kerülhet sor a használhatatlan lámpák karbantartására. Korábban sűrűbben javíthattak. Ezért újabban több a panasz, hogy sok a rossz lámpa. Mennyi pénzt kell a rongálások miatt elvonni más, fontosabb javítanivalóktól? Sokat. Különösen azért fájó ez a kiadás, mert a megyeszékhely közvilágítása amúgy is régi már, negyed százados. Sok elöregedett vezeték, kábel felújítására lenne szükség. Dehát azok még bírják talán egy darabig, az utcákat azonban minden nap világítani kell. Mi a rogálás? A vandálnak egyfajta „öröm”, sokaknak több hetes, több napos bosszúság. Sötétben könnyebben elesnek az idős emberek, a sötét utca közbiztonsági szempontból sem a legelőnyösebb. A rongások kiléte általában titokban marad. Nem tudjuk azt sem, hányan látták, hallották az utcán egy-egy lámpa csörrenését, kialvását. A tettes előállítása, felelősségre vonása nem a szemtanú feladata. De aki látta, ne legyen rest, emelje fel a telefont, vagy siessen a legközelebbi utcai segélykérő telefonhoz. A rongások megbüntetéséről mi is szívesen beszámolnánk ... — kosa VASNEPE — Levethetek már valamit? (Lakatos Ferenc karikatúrája) 3