Vas Népe, 1982. július (27. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-06 / 156. szám

100 éves a Csepregi Önkéntes Tűzoltó Egyesület Régmúlt Csepreget a századok fo­lyamán a „vörös kakas” számtalanszor változtatta üszkös romhalmazzá.­ Egyik legemlékezetesebb tűz 1776- b­an pusztított, amikor az egész község leégett, többen megégtek. E gyászos nap emlékére a mai na­pig min­den délután 4 órakor ha­rangszó kondul a templom­toronyban. Az emberek a gyakori tüzek ellen szerve­zetlenül, tapasztalatlanul védekeztek. Oltóanyag és eszközök hiányában a ke­letkező tűz szabadon pusz­tított. Hazánkban a tűzvédelem önálló, egyesületi formája az 1867-es kiegyezés után alakult ki. Először a váro­sokban, majd a nagyobb községekben indult meg a szervezés. Csepregen a tűz­oltóság kialakulása éppúgy történt mint bárhol az or­szágban. A község tehető­sebbjei agitáltak, gyűjtöt­ték az alapító, működő és pártoló tagokat, akiknek el­ső ténykedésük volt, hogy tetszés szerinti pénzösszeg felajánlásával kinyilvánítot­ták a tűzoltóság megalaku­lását. Az 1882. január 6-án tartott alakuló ülésről készí­tett jegyzőkönyv — ma is megvan, az utódok legféltet­tebb kincse — szerint 32 alapító tag, 572 forintot ajánlott fel, 149-en pártoló tagként évi 325 forint kifi­zetését vállalták. A tűz ol­tására 113-an vállalkoztak. Megkezdődött a rendszeres, nagy fizikai erőnlétet kívá­nó kiképzések sorozata, a technikai felszerelések be­szerzése, valamint 1884-ben egy tűzoltószertár felépíté­se. Az épület egyébként 91 éven át, 1975-ig szolgálta az egyesületet, és a község tűz­védelmét. Az önkéntes tűz­oltómunka lényege akkor: gyakorlatok, tűzoltás (évi 10—15) egy téli és egy nyá­ri bál. Fontos esemény volt a 25 éves jubileumi ünnep­ség, amikor az elődök bro­kátselyem zászlót avattak, mely szintén megtalálható a­­nagy becsben őrzött erek­lyék között. Közelmúlt A második világháború kitöréséig zavartalan, de változatos volt az egyesü­leti élet, mely 1946-ban a felszabadulás második évé­ben indult meg ismét. A po­litikai, társadalmi változá­sok során a testület ütőké­pessége soha nem szenve­dett csorbát. Ünnepi kivonu­lások váltakoztak nehéz fi­gyelő és mentőszolgálattal. A helytállásban soha nem volt hiány. Különösen ne­héz volt az 1965-ös eszten­dő, amikor a Répce mind­két ága kilépett a medré­ből. A csapat tagjai napo­kon át mentették az embe­reket, szivattyúzták a pin­céket, kutakat. A sorozatos árvízveszély miatt árvízvé­delmi csónakot is kaptak. A 100 éves jegyzőkönyv, az alapítás eredeti okmánya a mindenkori tűzoltópa­rancsnokok féltő gondozása miatt maradt fenn. Jelenleg is jó kezekben van, Németh Imre őrzi a máig is folyama­tosan vezetett egységköny­vekkel együtt. A következő évek már nyugodtabban teltek, rend­szeressé váltak a különbö­ző tűzoltóversenyek, melye­ken mind a mai napig igen, szép eredményeket érnek el a csepregiek. A még szoro­sabb bajtársi szellem ápo­lására felújították a tűzoltó­bálokat, melyek bevételéből, a versenydíjak mellett a ki­sebb kiadásokat fedezik. 1960-tól fokozták a terü­letfelelősi munkát, mely­nek lényege, hogy az őszi fűtésidény beállta előtt a tűzoltópárok végigjárják a községben a padlásokat, a tüzelő- és üzemanyag tároló helyeket, ellenőrizendő a tűzvédelmi szabályok betar­tását. A jó szó, a szakszerű eligazítás nagy segítség olyankor a házaknál. 1964- ben úttörő tűzoltóraj alakult a csepregi általános iskolá­ban. Ettől kezdve az egye­sület folyamatosan fiatalo­dik. Az iskola elvégzése után a fiúk ifi tűzoltórajba lép­nek, s onnan kikerülve szí­vesen állnak az egyesület soraiba. Jelen A több mint félszáz aktív tag mellett veteránok, s le­endő tűzoltók (ifik és út­törők) voltak jelen a Csep­regi önkéntes Tűzoltó Egye­sület centenáriumi ünnepsé­gén. A kétnapos esemény­­sorozatra, mely szinte ün­nepnek számított, az orszá­gos,­­S megyei, járási, váro­si tűzoltóparancsnokságok vezetői, képviselői, mellett eljöttek a környező és tá­volabbi községek tűzoltó­egyesületeinek küldöttei, versenyrajok, s Ausztriából az unterwaldi (alsóörsi) tűz­oltók, akik már több éves kapcsolatot ápolnak a csep­­regiekkel. Az események sorába tar­tozott a tűzoltókiállítás meg­nyitása, ahol számtalan ér­dekes és ritka tűzoltóerek­lye (sisakok, fecskendők, eszközök) jegyzőkönyvek egységkönyvek emlékeztet­nek a múltra, régi idők technikai színvonalára, ne­vezetesebb tűzesetekre. Az ünnepségen Németh Imre méltatta (ő maga is 26 éve önkéntes tűzoltó, s ku­tatója az egyesület történe­tének) a 100 éves évfordulót, megemlékezett régi alapí­tókról, parancsnokokról, mai veteránok önfeláldozó munkájáról. A jelenről szól­va hangsúlyozta, hogy a tűzoltók korszerű körülmé­nyek között, jó felszerelt­séggel (modern tűzoltószer­tár, ZUK gépjárműfecsken­dő) végzik gyorsaságot, s roppant fegyelmet követelő, önkéntes munkájukat. Az oltás mellett (mely szeren­csére ma egyre ritkább) a megelőzés, a tűzrendészeti szabályok betartatása, a kü­lönböző intézmények tűzvé­delmének ügyeleti ellátása, a rendszeres továbbképzé­sek, a versenyzés jelentik az évközi feladatokat. Az egység összmunkájá­nak értékelése után a részt­vevők kitüntetéseket, érme­ket kaptak. Közülük kiemel­kedő a belügyminiszteri tűz­biztonsági érem kitüntetés, melynek arany fokozatát Kóbor Ferenc, ezüst fokoza­tát Lágler József és Németh Imre, bronz fokozatát Pájer Lajos érdemelte ki. A 30 éves szolgálati kitüntetést négy tűzoltó: Kóbor Ferenc, Edócs József, Szalai László és Márczi József kapta. A kétnapos rendezvény a hagyományos tűzoltóbállal zárult. P. Skoda Irén fotó: Horváth Pál Rádió KOSSUTH RADIO 8.25 Hagyomány és modernség a mai Indiában. 3. rész. — 8.55 Magyar szerzője műveiből. — 9.44 Népi muzsika. — 10.05 Isko­lák — őrsök — barátok. — 10.35 Radnai György énekel. — 11.00 Csárdáscsokor. — 11.42 Édes Anna. 2. rész. — 12.45 Törvény­­könyv. — 13.00 Aloys és Alfons Kontrsky kétzongorás hangverse­nye. — 14.15 Fúvósmuzsika. — 14.40 Arcképek a Szovjetunió né­peinek irodalmából. — 15.05 Da­loló, muzsikáló tájak. — 15.28 Sztárok anekdoták nélkül. — 16.00 Munkásdalok. — 16.12 Ke­zek. Dokumentumműsor. — 17.05 Olvasó a labirintusban. 4. rész. — 17.30 Filmdalok. — 17.45 A Szabó család. — 19.15 Népzene­kedvelőknek. — 19.45 A King’s Singers együttes énekel. — 19.56 Riport-összeállítás Losonczi Pál­nak, az Elnöki Tanács elnökének burmai és Fülöp-szigeteki útjáról. — 20.26 Saint-Sains Sámson és Delila. Háromfelvonásos opera. — 23.08 Mendelssohn műveiből. PETŐFI RADIO 8.05 Nóták. — 8.35 Társalgó. — 10.20 Zenedélelőtt. — 12.35 Me­lódiakoktél. — 13.29 Éneklő If­júság. — Kettőtől hatig ... Ze­nés délután. — 14.00 Operaslá­gerek. — 14.35 Tánczenei koktél. — 15.30 Örökzöld dallamok. — 16.35 Csúcsforgalom. — 18.00 Dis­puta — a nyárról. — 18.35 Köny­­nyűzenei újdonságok. — 18.55 Moszkvából érkezett. Zenés ösz­­szeállítás. — 19.35 Csak fiatalok­nak! — 10.40 Magyar anekdota­­kincs. — 21.10 Popzene. — 22.00 Karinthy Színpad. — 22.40 San­zonfelvételeinkből. — 23.20 Por­ter zenés játékaiból. 3. MŰSOR 9.00 Új dzsesszfelvételeinkből. Szt. — 9.45 Operaáriák. Szt. — 10.14 Franck: Az elátkozott va­dász. Szimfonikus költemény. Szt. — 10.30 A X. debreceni Bartók Béla Nemzetközi Kórus­­versenyről jelentjük. Szt. — 11.05 Vivaldi: 12 hegedűverseny. — 13.07­­Operarészletek. Szt. — 14.00 Tömöri Péter versei. — 14.25 Clara Haskil zongorázik. Szt. — 15.55 Régi magyar muzsi­ka. Szt. — 16.22 Római regék. — 16.45 Zenei rejtvények fiata­loknak. — 17.00 Operettdalok. Szt. — 17.30 Külpolitikai arckép­­csarnok. — 18.00 Operarészletek. Szt. — 19.05 Kamaramuzsika. Szt. — 20.18 Bizalom. Riportmű­­sor. — 20.38 Szimfonikus zene. Szt. — 22.00 Népzene sztereóban. — 22.45 A Third World együttes játszik. Szt. GYŐRI RADIO 17.00 Hírek. Útikalauz. — 17.15 Zenei antikvárium. — 17.30—17.33 A nap híre és kommentárja. — 17.33 Zenés Sportturmix. — 18.00 —18.30 Nyugat-dunántúli króni­ka. Esti muzsika. Időjárásjelen­tés. — 17.40 Miértek és hogyanok ... — 18.05 Domahidy László énekel. — 18.30 Dél-alföldi krónika. — 19.10 Tévétorna. — 19.15 Esti me­se. — 19.30 Tv-hiradó. — 20.00 Férfiszépség. Szovjet tévéfilm 1. rész. — 21.10 Élő népdal. — 21.15 Mielőtt elmegyek. — 21.40 Felkí­nálom — népgazdasági hasznosí­tásra. — 22.20 Tv-híradó. 2. MŰSOR 20.00 Kedvünkre. — 20.30 Tosz­­kána — a vörös tartomány. Do­kumentumfilm. — 21.00 Tv-hír­­adó. — 21.25 Telesport. Labda­rúgó világbajnokság, összefogla­ló. POZSONYI MŰSOR 16.00 Viharlovag. 2. rész. — 16.30 Tudomány és technika. — 17.30 Nyugat-szlovákiai magazin. — 18.00 Sportrevü. — 18.30 Gaz­daságpolitikai magazin. — 19.30 Híradó. — 20.00 A hasonmás. Bolgár film. — 21.55 A XXIII. nemzetközi filmfesztivál króni­kája. — 22.20 Zenei magazin. JUGOSZLÁV MŰSOR 17.40 Magyar nyelvű Tv-napló. — 17.50 Videooldalak. — 18.00 Hírek. — 18.05 Tv-naptár. — 18.15 A törpéknek fogalmuk sincs. Tv-sorozat gyermekeknek. — 18.45 Rajzfilm. — 18.51 Rek­lám. — 18.57 Ma este. — 19.00 Tv-napló. — 19.25 Reklám. — 19.30 Műkedvelő stúdió. — 20.00 Témák és dilemmák. Belpoliti­kai adás. — 20.45 Reklám. — 20.50 Csavargók. Amerikai já­tékfilm. — 22.30 Tv-napló. 2. MŰSOR 18.57 Ma este. — 18.00 Tv­napló. — 19.25 Reklám. — 19.30 A könyv ideje. — 20.00 Népi muzsika. — 20.45 Dokumentum­adás. — 21.30 Reklám. — 21.35 Hírek. — 21.40 A hangverseny­­termekből. OSZTRÁK MŰSOR 9.30 Olasz nyelvlecke. — 10.00 Iskolatelevízió. — 10.30 A party. Estély habfürdővel. Amerikai film. — 12.10 Idősek klubja. — 15.00 Redwing kincse. — 16.25 VB. Stúdió. — 17.25 Kicsinyek műsora. — 17.55 Jó éjszakát gye­rekek. — 18.00 Az amerikai uno­­kaöccs. Filmsorozat (4.). — 18.30 Mi — családi műsor. — 19.00 Osztrák képek. — 19.30 Tv-hír­adó. — 20.15 Sporthírek. — 20.35 Riportműsor. — 21.35 Az igaz­ság. Tévéjáték. — 23.20 Hírek. 2. MOSOK 18.30 Riportműsor. — 19.00 Fré­di és Béni, a két kőkorszaki szaki. — 19.30 Tv-híradó. — 20.15 Alfréd utazásai. Filmsorozat. 4. — 21.03 Dallas. Filmsorozat 2. — 22.20 Hírek. 1982. július 6. Kedd Mai műsor Televízió BUDAPEST 16.45 Hírek. — 16.50 Kertünk — udvarunk. — 17.10 Sakk-matt. Könyvek — ünnep után A legédesebb elbeszélő Mikszáth Kálmán egész életében szabadulni akart Jókai hatásától és egész éle­tében hódolt neki. Úgy is, hogy három évvel a nagy mesemondó halála után, 1907-ben megírta Jókai élet- és jellemrajzát. Ismerték egymást szemé­lyesen. Irodalmi társaságok­ban, a Parlament folyosóin, szerkesztőségekben talál­koztak. Mint az 1848 után felnőtt nemzedékek, Mik­száth Kálmán is a Jókai-re­­gények eszméin, érzelmein nevelkedett. Éppen betűértő (hét—nyolc éves kisgyerek) volt Mikszáth, amikor az Egy magyar nábob és a Kár­­páthy Zoltán 1854—55-ben meghódította Jókai Mór szá­mára a szíveket. Mikszáthot azonban nem­csak Jókai érdekelte: „A szabadságharc előtti két év­tizedben támadták az óriá­sok. A gondviselés tudta, hogy melyik országba te­gye őket, hol lesz rájuk a legnagyobb szükség. Ekkor támadt gróf Széchenyi Ist­ván, a legnagyobb magyar, Deák Ferenc, a legbölcsebb magyar, Kossuth Lajos, a világ legnagyobb szónoka, Arany János, a legnagyobb epikus költő, Petőfi Sándor, a legnagyobb lírikus költő és Jókai Mór, a legédesebb el­beszélő. Ezek az emberek egyszerre éltek s találkoz­tak, beszéltek egymással. És velök egyszerre élt és írt Vörösmarty Mihály.” A legtovább, külső, belső harmóniában és sikerben Jókai élt. Köréje gyűjthe­tők a kiegyezés és a század­­forduló — ha nem is óriás, de — jellegzetes alakjai. Az író, újságíró Mikszáth össze is fogta őket. A lélekrajz, Jókai belső világának, egyéniségének felépítése tökéletes írói munka, Mikszáth tehetségé­nek tükre. A Jókai-regény azonban nem teljes. Ami­lyen gazdag, árnyalt, meg­rendítő az első néhány év­tized rajza, olyan elnagyolt, összecsapott a befejezés. A kortársi mivolt nemcsak se­gítette, gátolta is Mikszá­thot. A könyv derekán sza­porodnak az anekdoták, fogynak a bíráló, értékelő megjegyzések. Nem csoda. Ugyan Jókai már nem sér­tődhetett meg, de éltek a történelmi tarokkparti tanúi, éltek és érzékenyen figyel­tek a családtagok. A kor­társak várták a magánélet intimitásait. Mikszáth nem akart megfelelni ennek a várakozásnak. Jókai máso­dik házasságáról, Nagy Bel­láról nincs mondanivalója. Jókairól, az emberről sok volt. A gyámoltalan, beteges' fiatalemberről’, a botcsinál­ta politikusról, a szenvedé­lyes lapalapítóról, a hatásos szónokról, Erzsébet királynő és Rudolf trónörökös rajon­gó hívéről, a történetekből kifogyhatatlan íróról. „Jókainak mindent meg­adott a természet, ami egy világraszóló nagy íróhoz kell, csak a boldogtalansá­got nem. Hallott az embe­rek gonoszságairól, az árvák nyomorgásáról, éhezők szen­vedéséről, megalázottak lelki háborgásáról, le tudta írni nagy bravúrral, elbűvölő módon ki tudta tölteni nagy fantáziájával, de bele nem adhatta a saját szívét. Nem voltak gyermekei, nem volt soha kis koporsó a házában” — véli Mikszáth és ebben a summázatban benne van az ő élete keserve is. Nem­csak a kis koporsók miatt, amelyeket ő jól ismert. Az írói sors miatt is. Mikszáth meg akart szabadulni a ro­mantikától. Talán, ha nem Jókait és Dickenst olvas elő­ször, hanem Dosztojev­szkijt ... meditált ezen ő eleget. Budai Rózsa Mozi Savaria: Hárman a slamaszti­­kában 10, 6, 8. Csárdáskirály­nő 4. Kertmozi: Languszta reggelire. Este 9. Üdülők a családoknak Belorussziában, a Nyeman folyó partján levő „Magas Part” szanatóriumot nem­csak kitűnő pihenési lehető­ségei miatt kedvelik a beu­taltak, de a gyógyulásra vá­róknak is ideális hely. A korszerűen felszerelt szana­tóriumban orvosi rendelők, uszodák, gyógyiszap-fürdők, gyógytornatermek stb. áll­nak az üdülők rendelkezé­sére. Népszerűségét mégis elsősorban azzal vívta ki, hogy itt egész családok pi­henhetnek. Ez az üdülési for­ma az utóbbi években egy­re népszerűbb a Szovjetuni­óban. Tavaly nyáron a „Mar­­gas Part” szanatóriumba több mint 8 ezer család ka­pott 24 napra szóló beuta­lót. Belorussziában évről év­re gyors ütemben fejlesztik az üdülőhálózatot. Különö­sen népszerűek a folyó- és tóparti üdülők, a hegyek közt pedig egyre több turis­taházat, kempinget létesíte­nek. APN­KS Festői környezetben, a volt cári palotában rendezték be az egyik legnépszerűbb szanatóriumot.

Next