Vas Népe, 1982. július (27. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-06 / 156. szám
100 éves a Csepregi Önkéntes Tűzoltó Egyesület Régmúlt Csepreget a századok folyamán a „vörös kakas” számtalanszor változtatta üszkös romhalmazzá. Egyik legemlékezetesebb tűz 1776- ban pusztított, amikor az egész község leégett, többen megégtek. E gyászos nap emlékére a mai napig minden délután 4 órakor harangszó kondul a templomtoronyban. Az emberek a gyakori tüzek ellen szervezetlenül, tapasztalatlanul védekeztek. Oltóanyag és eszközök hiányában a keletkező tűz szabadon pusztított. Hazánkban a tűzvédelem önálló, egyesületi formája az 1867-es kiegyezés után alakult ki. Először a városokban, majd a nagyobb községekben indult meg a szervezés. Csepregen a tűzoltóság kialakulása éppúgy történt mint bárhol az országban. A község tehetősebbjei agitáltak, gyűjtötték az alapító, működő és pártoló tagokat, akiknek első ténykedésük volt, hogy tetszés szerinti pénzösszeg felajánlásával kinyilvánították a tűzoltóság megalakulását. Az 1882. január 6-án tartott alakuló ülésről készített jegyzőkönyv — ma is megvan, az utódok legféltettebb kincse — szerint 32 alapító tag, 572 forintot ajánlott fel, 149-en pártoló tagként évi 325 forint kifizetését vállalták. A tűz oltására 113-an vállalkoztak. Megkezdődött a rendszeres, nagy fizikai erőnlétet kívánó kiképzések sorozata, a technikai felszerelések beszerzése, valamint 1884-ben egy tűzoltószertár felépítése. Az épület egyébként 91 éven át, 1975-ig szolgálta az egyesületet, és a község tűzvédelmét. Az önkéntes tűzoltómunka lényege akkor: gyakorlatok, tűzoltás (évi 10—15) egy téli és egy nyári bál. Fontos esemény volt a 25 éves jubileumi ünnepség, amikor az elődök brokátselyem zászlót avattak, mely szintén megtalálható anagy becsben őrzött ereklyék között. Közelmúlt A második világháború kitöréséig zavartalan, de változatos volt az egyesületi élet, mely 1946-ban a felszabadulás második évében indult meg ismét. A politikai, társadalmi változások során a testület ütőképessége soha nem szenvedett csorbát. Ünnepi kivonulások váltakoztak nehéz figyelő és mentőszolgálattal. A helytállásban soha nem volt hiány. Különösen nehéz volt az 1965-ös esztendő, amikor a Répce mindkét ága kilépett a medréből. A csapat tagjai napokon át mentették az embereket, szivattyúzták a pincéket, kutakat. A sorozatos árvízveszély miatt árvízvédelmi csónakot is kaptak. A 100 éves jegyzőkönyv, az alapítás eredeti okmánya a mindenkori tűzoltóparancsnokok féltő gondozása miatt maradt fenn. Jelenleg is jó kezekben van, Németh Imre őrzi a máig is folyamatosan vezetett egységkönyvekkel együtt. A következő évek már nyugodtabban teltek, rendszeressé váltak a különböző tűzoltóversenyek, melyeken mind a mai napig igen, szép eredményeket érnek el a csepregiek. A még szorosabb bajtársi szellem ápolására felújították a tűzoltóbálokat, melyek bevételéből, a versenydíjak mellett a kisebb kiadásokat fedezik. 1960-tól fokozták a területfelelősi munkát, melynek lényege, hogy az őszi fűtésidény beállta előtt a tűzoltópárok végigjárják a községben a padlásokat, a tüzelő- és üzemanyag tároló helyeket, ellenőrizendő a tűzvédelmi szabályok betartását. A jó szó, a szakszerű eligazítás nagy segítség olyankor a házaknál. 1964- ben úttörő tűzoltóraj alakult a csepregi általános iskolában. Ettől kezdve az egyesület folyamatosan fiatalodik. Az iskola elvégzése után a fiúk ifi tűzoltórajba lépnek, s onnan kikerülve szívesen állnak az egyesület soraiba. Jelen A több mint félszáz aktív tag mellett veteránok, s leendő tűzoltók (ifik és úttörők) voltak jelen a Csepregi önkéntes Tűzoltó Egyesület centenáriumi ünnepségén. A kétnapos eseménysorozatra, mely szinte ünnepnek számított, az országos,S megyei, járási, városi tűzoltóparancsnokságok vezetői, képviselői, mellett eljöttek a környező és távolabbi községek tűzoltóegyesületeinek küldöttei, versenyrajok, s Ausztriából az unterwaldi (alsóörsi) tűzoltók, akik már több éves kapcsolatot ápolnak a csepregiekkel. Az események sorába tartozott a tűzoltókiállítás megnyitása, ahol számtalan érdekes és ritka tűzoltóereklye (sisakok, fecskendők, eszközök) jegyzőkönyvek egységkönyvek emlékeztetnek a múltra, régi idők technikai színvonalára, nevezetesebb tűzesetekre. Az ünnepségen Németh Imre méltatta (ő maga is 26 éve önkéntes tűzoltó, s kutatója az egyesület történetének) a 100 éves évfordulót, megemlékezett régi alapítókról, parancsnokokról, mai veteránok önfeláldozó munkájáról. A jelenről szólva hangsúlyozta, hogy a tűzoltók korszerű körülmények között, jó felszereltséggel (modern tűzoltószertár, ZUK gépjárműfecskendő) végzik gyorsaságot, s roppant fegyelmet követelő, önkéntes munkájukat. Az oltás mellett (mely szerencsére ma egyre ritkább) a megelőzés, a tűzrendészeti szabályok betartatása, a különböző intézmények tűzvédelmének ügyeleti ellátása, a rendszeres továbbképzések, a versenyzés jelentik az évközi feladatokat. Az egység összmunkájának értékelése után a résztvevők kitüntetéseket, érmeket kaptak. Közülük kiemelkedő a belügyminiszteri tűzbiztonsági érem kitüntetés, melynek arany fokozatát Kóbor Ferenc, ezüst fokozatát Lágler József és Németh Imre, bronz fokozatát Pájer Lajos érdemelte ki. A 30 éves szolgálati kitüntetést négy tűzoltó: Kóbor Ferenc, Edócs József, Szalai László és Márczi József kapta. A kétnapos rendezvény a hagyományos tűzoltóbállal zárult. P. Skoda Irén fotó: Horváth Pál Rádió KOSSUTH RADIO 8.25 Hagyomány és modernség a mai Indiában. 3. rész. — 8.55 Magyar szerzője műveiből. — 9.44 Népi muzsika. — 10.05 Iskolák — őrsök — barátok. — 10.35 Radnai György énekel. — 11.00 Csárdáscsokor. — 11.42 Édes Anna. 2. rész. — 12.45 Törvénykönyv. — 13.00 Aloys és Alfons Kontrsky kétzongorás hangversenye. — 14.15 Fúvósmuzsika. — 14.40 Arcképek a Szovjetunió népeinek irodalmából. — 15.05 Daloló, muzsikáló tájak. — 15.28 Sztárok anekdoták nélkül. — 16.00 Munkásdalok. — 16.12 Kezek. Dokumentumműsor. — 17.05 Olvasó a labirintusban. 4. rész. — 17.30 Filmdalok. — 17.45 A Szabó család. — 19.15 Népzenekedvelőknek. — 19.45 A King’s Singers együttes énekel. — 19.56 Riport-összeállítás Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének burmai és Fülöp-szigeteki útjáról. — 20.26 Saint-Sains Sámson és Delila. Háromfelvonásos opera. — 23.08 Mendelssohn műveiből. PETŐFI RADIO 8.05 Nóták. — 8.35 Társalgó. — 10.20 Zenedélelőtt. — 12.35 Melódiakoktél. — 13.29 Éneklő Ifjúság. — Kettőtől hatig ... Zenés délután. — 14.00 Operaslágerek. — 14.35 Tánczenei koktél. — 15.30 Örökzöld dallamok. — 16.35 Csúcsforgalom. — 18.00 Disputa — a nyárról. — 18.35 Könynyűzenei újdonságok. — 18.55 Moszkvából érkezett. Zenés öszszeállítás. — 19.35 Csak fiataloknak! — 10.40 Magyar anekdotakincs. — 21.10 Popzene. — 22.00 Karinthy Színpad. — 22.40 Sanzonfelvételeinkből. — 23.20 Porter zenés játékaiból. 3. MŰSOR 9.00 Új dzsesszfelvételeinkből. Szt. — 9.45 Operaáriák. Szt. — 10.14 Franck: Az elátkozott vadász. Szimfonikus költemény. Szt. — 10.30 A X. debreceni Bartók Béla Nemzetközi Kórusversenyről jelentjük. Szt. — 11.05 Vivaldi: 12 hegedűverseny. — 13.07Operarészletek. Szt. — 14.00 Tömöri Péter versei. — 14.25 Clara Haskil zongorázik. Szt. — 15.55 Régi magyar muzsika. Szt. — 16.22 Római regék. — 16.45 Zenei rejtvények fiataloknak. — 17.00 Operettdalok. Szt. — 17.30 Külpolitikai arcképcsarnok. — 18.00 Operarészletek. Szt. — 19.05 Kamaramuzsika. Szt. — 20.18 Bizalom. Riportműsor. — 20.38 Szimfonikus zene. Szt. — 22.00 Népzene sztereóban. — 22.45 A Third World együttes játszik. Szt. GYŐRI RADIO 17.00 Hírek. Útikalauz. — 17.15 Zenei antikvárium. — 17.30—17.33 A nap híre és kommentárja. — 17.33 Zenés Sportturmix. — 18.00 —18.30 Nyugat-dunántúli krónika. Esti muzsika. Időjárásjelentés. — 17.40 Miértek és hogyanok ... — 18.05 Domahidy László énekel. — 18.30 Dél-alföldi krónika. — 19.10 Tévétorna. — 19.15 Esti mese. — 19.30 Tv-hiradó. — 20.00 Férfiszépség. Szovjet tévéfilm 1. rész. — 21.10 Élő népdal. — 21.15 Mielőtt elmegyek. — 21.40 Felkínálom — népgazdasági hasznosításra. — 22.20 Tv-híradó. 2. MŰSOR 20.00 Kedvünkre. — 20.30 Toszkána — a vörös tartomány. Dokumentumfilm. — 21.00 Tv-híradó. — 21.25 Telesport. Labdarúgó világbajnokság, összefoglaló. POZSONYI MŰSOR 16.00 Viharlovag. 2. rész. — 16.30 Tudomány és technika. — 17.30 Nyugat-szlovákiai magazin. — 18.00 Sportrevü. — 18.30 Gazdaságpolitikai magazin. — 19.30 Híradó. — 20.00 A hasonmás. Bolgár film. — 21.55 A XXIII. nemzetközi filmfesztivál krónikája. — 22.20 Zenei magazin. JUGOSZLÁV MŰSOR 17.40 Magyar nyelvű Tv-napló. — 17.50 Videooldalak. — 18.00 Hírek. — 18.05 Tv-naptár. — 18.15 A törpéknek fogalmuk sincs. Tv-sorozat gyermekeknek. — 18.45 Rajzfilm. — 18.51 Reklám. — 18.57 Ma este. — 19.00 Tv-napló. — 19.25 Reklám. — 19.30 Műkedvelő stúdió. — 20.00 Témák és dilemmák. Belpolitikai adás. — 20.45 Reklám. — 20.50 Csavargók. Amerikai játékfilm. — 22.30 Tv-napló. 2. MŰSOR 18.57 Ma este. — 18.00 Tvnapló. — 19.25 Reklám. — 19.30 A könyv ideje. — 20.00 Népi muzsika. — 20.45 Dokumentumadás. — 21.30 Reklám. — 21.35 Hírek. — 21.40 A hangversenytermekből. OSZTRÁK MŰSOR 9.30 Olasz nyelvlecke. — 10.00 Iskolatelevízió. — 10.30 A party. Estély habfürdővel. Amerikai film. — 12.10 Idősek klubja. — 15.00 Redwing kincse. — 16.25 VB. Stúdió. — 17.25 Kicsinyek műsora. — 17.55 Jó éjszakát gyerekek. — 18.00 Az amerikai unokaöccs. Filmsorozat (4.). — 18.30 Mi — családi műsor. — 19.00 Osztrák képek. — 19.30 Tv-híradó. — 20.15 Sporthírek. — 20.35 Riportműsor. — 21.35 Az igazság. Tévéjáték. — 23.20 Hírek. 2. MOSOK 18.30 Riportműsor. — 19.00 Frédi és Béni, a két kőkorszaki szaki. — 19.30 Tv-híradó. — 20.15 Alfréd utazásai. Filmsorozat. 4. — 21.03 Dallas. Filmsorozat 2. — 22.20 Hírek. 1982. július 6. Kedd Mai műsor Televízió BUDAPEST 16.45 Hírek. — 16.50 Kertünk — udvarunk. — 17.10 Sakk-matt. Könyvek — ünnep után A legédesebb elbeszélő Mikszáth Kálmán egész életében szabadulni akart Jókai hatásától és egész életében hódolt neki. Úgy is, hogy három évvel a nagy mesemondó halála után, 1907-ben megírta Jókai élet- és jellemrajzát. Ismerték egymást személyesen. Irodalmi társaságokban, a Parlament folyosóin, szerkesztőségekben találkoztak. Mint az 1848 után felnőtt nemzedékek, Mikszáth Kálmán is a Jókai-regények eszméin, érzelmein nevelkedett. Éppen betűértő (hét—nyolc éves kisgyerek) volt Mikszáth, amikor az Egy magyar nábob és a Kárpáthy Zoltán 1854—55-ben meghódította Jókai Mór számára a szíveket. Mikszáthot azonban nemcsak Jókai érdekelte: „A szabadságharc előtti két évtizedben támadták az óriások. A gondviselés tudta, hogy melyik országba tegye őket, hol lesz rájuk a legnagyobb szükség. Ekkor támadt gróf Széchenyi István, a legnagyobb magyar, Deák Ferenc, a legbölcsebb magyar, Kossuth Lajos, a világ legnagyobb szónoka, Arany János, a legnagyobb epikus költő, Petőfi Sándor, a legnagyobb lírikus költő és Jókai Mór, a legédesebb elbeszélő. Ezek az emberek egyszerre éltek s találkoztak, beszéltek egymással. És velök egyszerre élt és írt Vörösmarty Mihály.” A legtovább, külső, belső harmóniában és sikerben Jókai élt. Köréje gyűjthetők a kiegyezés és a századforduló — ha nem is óriás, de — jellegzetes alakjai. Az író, újságíró Mikszáth össze is fogta őket. A lélekrajz, Jókai belső világának, egyéniségének felépítése tökéletes írói munka, Mikszáth tehetségének tükre. A Jókai-regény azonban nem teljes. Amilyen gazdag, árnyalt, megrendítő az első néhány évtized rajza, olyan elnagyolt, összecsapott a befejezés. A kortársi mivolt nemcsak segítette, gátolta is Mikszáthot. A könyv derekán szaporodnak az anekdoták, fogynak a bíráló, értékelő megjegyzések. Nem csoda. Ugyan Jókai már nem sértődhetett meg, de éltek a történelmi tarokkparti tanúi, éltek és érzékenyen figyeltek a családtagok. A kortársak várták a magánélet intimitásait. Mikszáth nem akart megfelelni ennek a várakozásnak. Jókai második házasságáról, Nagy Belláról nincs mondanivalója. Jókairól, az emberről sok volt. A gyámoltalan, beteges' fiatalemberről’, a botcsinálta politikusról, a szenvedélyes lapalapítóról, a hatásos szónokról, Erzsébet királynő és Rudolf trónörökös rajongó hívéről, a történetekből kifogyhatatlan íróról. „Jókainak mindent megadott a természet, ami egy világraszóló nagy íróhoz kell, csak a boldogtalanságot nem. Hallott az emberek gonoszságairól, az árvák nyomorgásáról, éhezők szenvedéséről, megalázottak lelki háborgásáról, le tudta írni nagy bravúrral, elbűvölő módon ki tudta tölteni nagy fantáziájával, de bele nem adhatta a saját szívét. Nem voltak gyermekei, nem volt soha kis koporsó a házában” — véli Mikszáth és ebben a summázatban benne van az ő élete keserve is. Nemcsak a kis koporsók miatt, amelyeket ő jól ismert. Az írói sors miatt is. Mikszáth meg akart szabadulni a romantikától. Talán, ha nem Jókait és Dickenst olvas először, hanem Dosztojevszkijt ... meditált ezen ő eleget. Budai Rózsa Mozi Savaria: Hárman a slamasztikában 10, 6, 8. Csárdáskirálynő 4. Kertmozi: Languszta reggelire. Este 9. Üdülők a családoknak Belorussziában, a Nyeman folyó partján levő „Magas Part” szanatóriumot nemcsak kitűnő pihenési lehetőségei miatt kedvelik a beutaltak, de a gyógyulásra váróknak is ideális hely. A korszerűen felszerelt szanatóriumban orvosi rendelők, uszodák, gyógyiszap-fürdők, gyógytornatermek stb. állnak az üdülők rendelkezésére. Népszerűségét mégis elsősorban azzal vívta ki, hogy itt egész családok pihenhetnek. Ez az üdülési forma az utóbbi években egyre népszerűbb a Szovjetunióban. Tavaly nyáron a „Margas Part” szanatóriumba több mint 8 ezer család kapott 24 napra szóló beutalót. Belorussziában évről évre gyors ütemben fejlesztik az üdülőhálózatot. Különösen népszerűek a folyó- és tóparti üdülők, a hegyek közt pedig egyre több turistaházat, kempinget létesítenek. APNKS Festői környezetben, a volt cári palotában rendezték be az egyik legnépszerűbb szanatóriumot.