Vas Népe, 1982. november (27. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-02 / 257. szám

Negyedszázados a népi Az első évek Sárváron „Annak érdekében, hogy az állam­rend vé­delme, a nép vagyoná­nak pazarlása elleni harc, a fövényeik és rendeletek beigasítása és végrehajtása széles tár­sadalmi támogatással, kellő hatékonysággal, megfelelő szervezeti ké­rdek között folyjék, je­len törvény létrehozza a népi ellenőrzést. (Részvéit az 1957. évi VII. törvényből.) Sárváron ibeszélgetteümlk Kiss Sándornál], alkii húsz éviig vol­t a járási népi el­­­­enőrzésű­ bizottság elnöke, s i Kt­ricsd Llászllóva­l, akii 1964 végjétől töltá bte ez­t a tisztsé­get Sárvárt». Az ezenforrladlaik­om­ultánd IkVan s­'/x­ 1 iixiáci­ó a min élőik majdlnem teliének asaik hal­vány emlék, vtaigy még any­­nyk­ sem. Milyenek voltak a viszonyok az ötivenes-hátíza­­mlas éveik fora­óján Sárvá­ron és a járásiban? — Éndélkes villág volt — mo­ndljla Kirfald Lászlló. — Atz e­llenfonrtidn:­­m iltit is gyorsam vdsszlaszioruillt, die müvei hiatárlközelit község voltunk, ilttt vonultaik á­t a dlissziidlenseik. Mindenki vá­rakozással tekintett az új felé. A közvélemény azt val­­iiailita: a rég­i nem mlanadlhjalt, stennd kfi’­ll vlsilamiilt. Problé­mák volu­ta­k példá­ul az áru­­elátás ablaira, azit a keveset,, ami vollt, az­t kellett jó­l el­­oszltsani. Egyebeik között nehéz volt akkoriban gáz­palackhoz jiulnni, k­ivételtezlé­­sek ford­ultak elő ezzel kap­csolatosam . Sok­ban alak­ult­aik az új szövetkezetek, ezek törvé­nyességét, az el­lenő­rző bi­­­zott­tságtokiat v­izsgálta gyak­­ran a népi elenőrzés­b entlákjelzi'lk Kliss Sándor. — Attilkétokont adtunk és ka­p­­t­uin­k hasznos k­iaplas­ztalato- Ikart, pél­dáu­l a házk­érti gaz­dálkodással kapcsolatosan. Sajnos, akkorilban a jobb munka gátja volt­­az üze­me­kben a sztakmiai hiányos­ság, a hozzá nem értés, s ennek hátterébe is több volt a viisszaértés. Ma­i szemmell igen iz­galmas olvasmány az a jegyzőkönyv, amelyet a sárvári járás egyik — ma már máshova beol­vadt — féméiben vet­ték fel 1962 decemberé­ben, egy bejelentés nyo­mán. A népi ellenőrök a helyszínen vizsgálták ki azt a bejelentést, am­elyet a gazdaság ve­zetői — elsősorban az elnök — ellen tette­k. Gondatlan a gazdálko­dás, az elnök, a köny­velő és a pénztáros ro­­konaik, az elnök anyjá­val kivételeztek a ház­táji kiadásánál... Tu­catnyi vádat tisztáztak, s megállapították, hogy a bejelentést jórészt a tudatlanság és a rossz­indulat motiválta. Ez az eset is bizo­nyítja, hogy két évtize­de az osztal­yharcham, a téesz-szervezésben mi­lyen szerep jutott a né­pi ellenőrzésnek. Hagytam szerveződött meg a népi ellenőrzés az 1957-es törvény nyomán? — Apámnak hintt gyereke vollt. Sok mii­n­denk­ nem tu­dot­t ellinitézni­ a hivviatalok­­bam, sdidlta Ottaet — em­lékie­­zn­ik Kiss Sándor. — Tlaltám inneni Vol­t bennem a ro- ikonsze­nv az új szervezet ik­lánit. A gépélomáson vol­tam raktáros, szerelő, meg sok m­indien.. Hívtak vezető­itfiszk­ségiekbe, ha nem men­tem. EHemlbeni a népi elllen­­őrz­és tetszett nekiem. Tet­­sszeitit, hogy nendei cslina- Jiumik, szenetittem az egyszerű em­lbereket, segíteni akartam a gondokon. Tetszett, hogy az emlblerek gondjaital fog- Iia-Xwzlhiattom. Bevallom­, kez­detiben ,a népi elil­e­nőrzés lé­­n­yieigiét nietm LSimortülk. A visszaéléseik elileinii közvetiile­­ne­bib hiatricira szjámintotitunik: először. Később, a vizsgá­latok során tudatosodott ibemnümik, hogy fontos fel­adatunk a vezetés javítása is. A nép t­el b­en önöket me­net köziben, sezteovezitüik. Az üi Zeme­kiből a Vizsigyir latokra skét-hérom fő, megbízható isiziafcemibiart­­kértünk fel. Jó fél év elat­t összejött egy 240—250 személyes népi el­ilemok­i gjárdra. A szervezés iniem vollt nehéz. A­z emibe­­reik tölbibsége szívesein jiöltit segi­ten­i, edilenekrjiszink­. — A frissem alaikiu­lt. té­­e Li Zie­tyen a bizonyiati fe­­gyelem igen laza vollt — emlékezik Klinicsi Lászl­ló. — A klilket megválasztottak, szinte semmit sem értette­k ehhez. Elkikor voltak az első leltározások. Megtörtént, bár m­a már hihetetlennek: Iitűnik: a celfli járasbain, vala­melyik téeszb­öl takarmány­­miérltegett kérji a hanik. Az elnölk a tíz­edesm­érleget h­alklatitta feli egy szie kérne. . .­­A­z em­be­rek bizia­lomimial fordjuil­ tiak hiozzlárk, éven­te negyvemn -öt­ven b­eje­len­tést ka­p­ttun­k. Kevés volt az át­fogó Vizsgálat. Vollt, amiikor azt viizsg­ált­uk, ig­az-e, hogy a méhész egyesület á­llomá­­ny­ában sántáik a méhanyáik. Máskor miérg az­t néztük meg, jó-e a vetés sortávol­sága. •. — Egy bejelentés érkezett egyszer — toldja meg Kis­s Sáridon, — hogy saa­kszerűt­­lenül telepítették az állami gazdaság allmáséit. Mi meg­nézettük, s az idő is igazol­ta: a kiejtelenítő tévedett. „Vizsgálandó a gépál­lomásaik terülatén meg­történt és tervezett be­ruházások célszerűsé­ge.” Vizsgálandó: a ktez-dik elősegítik-e a helyi lakosság szükség­­leiének kielégítését?” Poros a szén, rend­szertele­n a szállítás, a szénit telapekről üresen térnek vissza a szekerek. Legalább két évtize­deseik e vizsgálati prog­ramok a sárvári járás­ban. Vajon nem idősze­rű-e egyik-másik mos­­tanában is? — Én is az ell­­enönzés di­­reikltebb formájára gon­dol­tem a népi ellenőrzésben — folyt­at­ja Karicsó L­ászlló egy korábban elíevezdetit gondolta­ Itoit. — A munka során tu­­djatosuik­, hogy a­z elllenőrzés tölbib ennél. Segíti a politzt­­ikjait, a g­azd­aságit, a társa­dali­­mli életeit, nevel. S ezzel együtt,­ formálódik a népi el- 3,ein,ők­ miagja is. _ Sorbra vesszüik, ko hogyan álllta meg a helyét a sárvár­­i járás első népű ellenőr- Zési bizotitságaiban. Molnár István ma hanikfock vezető, Hopad­seik Piál nyu­gdíjas i­glazigiaitó, népfitonít- és pánt­­i tisz­tségm­­ise­lő. Kiss Liajos Iké.rütet.viezleit­ő a­z állami g­az­­d­aság­ban. OisVald Imre a járási hlivállial. tisztségviselő­je. Jalklics Dezső közgazdász, dir­. Hulberkt Sái­tdior ny­ ugtdií­­j­as. És s­orolha­tnámk mé­g. — A bizottsági tiaigo­k jól kiieigiészí­tetté­k egy imiásit — lállh­atja­­Koln­assi László. — Voltak mérsékel­ telelkék, for­rófej­ű llelkeik, és akik a ket­tő közpicit volta­­. Egymást nevették, viil­atkoz­tak, kriti­z­áltttá­k­ egymást, de soha mem ros­san­ tudju ilajt nöni. Me­i nem ál­lát,an­i, hogy ailíkotó viciták volt'iaik, n­ejm jogtudo­rok viitiajtikoszl­jaik, d­e a­z i­ga­z­­ság mindig felszínre juttott.­­Mositanáiban, a jogi esetek adásaiban tapaszt­alhatunk ilyesfajta ösztönös igaz­­ság­érze­telt. Ez­ért mondom ma is az­t a fizikai dolgozók­­bevonásánál a népi ellen­­őrzés­be: lehet, hogy az itte­­ltő nem szakem­ber, de a vé­leményére érdemes hallgat­ni. Munkatársamtna­k is el­mondja, mi történik nálunk, jobban mer sziálni, bátrabb lesz a közjólétiben. Nem egy népi ellenőr lelik­ később ta­nácstagi, párttag, népfront­­aktu­mviisítja. Kiss Sándor, aki népi el­lenőr vollt, ma már tizen­hét­ed­ik éve tanácselnök. — Nekem is sokat adott a népi ellenőrzés — csintta- Iktoziu­k. — Meg kellett ta­nulnunk elemezni, összefüg­géseket látni. H­a a helyze­tet nem fejlődéseivtel­ és hi­báival e­gyü­tt, láttuk, véle­ményünket megtámadták. visszaverték. H­a segíteni akart­unk, a bejelentésit igen jól körrül kellett járnunk, sokoldalúan megvizsgálni. S a hibák kijavítására oly­an — nem üres — ánntézlkedése­­­ket kellett j­av­asolni, am­i eredményit hozhatott. Az­tán ultró vizsgálaton el­lenőriz­tük, megvétltozot­t-e, amit kifo­gásoltunk. „1957—58-ban a peda­gógusok könyörögtek a szülőknek, engedjék a gyermekeket tanulószo­bába, illetve napközibe. Ma már az igényeiket nem tudják kielégíteni, ez a szülők között tor­zsalkodásokat szül.” (1961.) A sárvári népi ellenőrök a hatvanas éveik ele­jén vetették fel azt is, elégséges-ez, ha lovaskocsival megy az orvos másik faluban la­kó betegéhez? S ma már hihetetlen: a lovaskocsi használatért akkoriban az orvos 2 forint 40 fillér kilométerpénzt kapott... ■— Ma is járatom a Népi Ellenőrzés című folyásiratot — mondja Kliss Sándor. — Megkeressük a népi ellen­őröket, ha Va­llam Sveik­ nehe­­ziebbien blicikiázsutnak meg a tiainácson. A víszísgrádiait ok: ere­dimlé­n yieiine ia itlainá­cs dig­én,ytt itart. Egyszeri j­ötitt a b­e jelentés: a He­gyközségben viacBikl­ állami földe­kiet ad el jogtalanul. Nem láttunk tisztán, a népi ellenőrök­­tisztázták a dolgot, felderí­tették a szia há­­ y.t.a'1 ankodiólt. — A tanácsról ma­ is sok. mépli elle­nőrjt ikérün­k és 'ka­puink — mondata Kiviacsi László. — A bizottsági tag­jaink például nem első szá­mú vezetők sehol sem, de kisebb területen Vallameny­­nny­ien, intéz­ked­nek. Sokszor az á­tfogló útiszl­­gálati ok­ait sa­ját mu­­­k­ahelyülk­ön is elvé­­g­eztett­k. Kósa Tamás M­­ai műsor gyűjtemény. — 21.46 Az elmúlt hetek legsikeresebb műsoraiból. — 22.46 Hernádi Judit énekel. — 23.20 Népi muzsika. Rádió KOSSUTH RADIO 8.27 A lőporsziget lakói. 7. rész. — 8.57 Örökzöld dallamok. — 9.44 Találkozás a Hang-villá­ban. — 10.05 Iskolák, — őrsök — barátok. — 10.30 Goethe és a muzsika. 5. rész. — 11.15 Ci­gánydalok. — 11.42 Ragtime. 14. rész. — 12.45 Törvénykönyv. — 13.00 Zenés krónika. — 14.48 Fauré-prelűdök. — 15.05 Élő vi­­lágirodalom. — 15.25 Kisiskolá­sok műsora. — 16.00 Nóták. — 16.30 Zengjen a muzsika. — 17.05 Színházi esték Kolozsvárott. — 17.45 A Szabó család. — 19.15 „Száz évig élj, akár a sólyom!” A 80 éves Illyés Gyula köszön­tése. — 19.55 Puccini, Gianni ,Schiechi. Egyfelvonásos vígopera. — 20.51 József, a kenyéradó. Thomas Mann regényének rádió­­változata. — 21.35 Népdalok. — 22.47 Beszélgetés önmagunkról. — 22.57 Nagy mesterek — világhír­­ű előadóművészek. PETŐFI RADIO 8.05 Nóták. — 8.35 Társalgó. — 10.00 Zenedélelőtt. — 12.35 Me­lódiakoktél. — 13.35 Haydn-mu­­zsika gyermekeimen. — 14.00 Operaslágerek. — 8.35 Táncze­nei koktél. — 15.30 Találkozás a stúdióban. — 16.35 Csúcsforga­lom. — 18.00 Tini-tonik. — 18.47 Népzene. — 18.55 Gramofonal­bum. — 19.35 Csak fiataloknak! — 20.35 Utazás a Balaton kö­rül. 12. rész. — 20.53 Magán- 3. MOSOK 9.00 Iskolarádió. — 9.30 Opera­­áriák Szt. — 9.58 A Moszkva Virtuózai kamarazenekar hang­versenye Szt. — 11.05 Fekete- Afrika zenéjéből. — 11.19 Ka­maramuzsika Szt. — 12.22 Mon­­teverdi-művek Szt. — 13.53 Köl­tészet és valóság. — 14.23 Nép­dalkórusok. Szt. — 15.00 Szereted az operát? — 15.30 Rockzene. Szt. — 16.17 Barokk zene Szt. — 17.32 A századforduló operáiból. — 18.20 Kamarazene Szt. — 19.05 Mindenki iskolája. — 19.35 A Liszt Ferenc Kamarazenekar Mozart-hangversenye Szt. — 21.20 Töltsön egy órát kedven­ceivel! — Kb. 22.20 Mendelssohn: B-dúr szonáta Szt. — Kb. 22.53 Operakettősök Szt. GYŐRI RADIO 17.00 Hírek. — 17.05 A Capella Savaria felvételeiből. — 17.15 Zenés Sportturmix. — 17.45 Dal­lamkoktél. — 18.00—18.30 Nyu­gat-dunántúli Krónika. — Esti muzsika. — Időjárás. T­elevízió BUDAPEST 8.00 Tévétorna. — 8.05 és 13.55 Iskolatévé. Beszéljünk oroszul! — 8.25 és 13.45 Fizikai kísérletek. (1. o.) — 8.35 és 14.25 Magyar irodalom (1—o. o.) —1­9.00 Orosz nyelv (5. o.) — 9.15 Környezet­­ismeret (1. o.) — 9.45 és 14.15 Magyar irodalom (1—4. o.) — 10.00 és 14.50 Történelem (5. o.) — 10.30 Deltácska. — 10.50 Ide­süss! — 15.15 Napköziseknek, szakköröknek. — 15.55 Hírek. — 16.05 Életet az éveknek. — 16.35 Frinc, a katona. Tévéfilm-soro­­zat. Xvi/10. — 17.15 Sakk-matt. — 17.35 Tanító bácsi Baranyá­ban. — 18.25 Pannon krónika. — 18.55 Kodály Zoltán: Siratóének. — 19.10 Tévétorna. — 19.15 Esti mese. — 19.30 TV-híradó. — 20.00 Liszt Ferenc: Tévéfilm-sorozat XVI.3-4. rész. - 20.50 Stúdió ’82. — 21.50 Ön hogyan döntene? — 22.50 TV-híradó. 2. MŰSOR 20.00 Nemzetközi diszkó. — 20.40 A rajzfilmek kedvelőinek. — 20.50 Liszt, Vili. és XV. ma­­gyar rapszódia. — 21.05 TV-hír­adó. — 21.50 De doktor! NDK tévéfilm. POZSONYI MŰSOR 16.40 Tudomány és technika. — 17.15 Közép-szlovákiai magazin. — 18.30 Gazdaságpolitikai maga­zin. — 19.30 Híradó. — 20.00 Ki­­hallgatás. Francia film. — 22.00 Ez történt 24 óra alatt. — 22.15 Kamarahangverseny. JUGOSZLÁV MOSOK 17.00 Magyar nyelvű TV-napló. — 17.40 Hírek. — 17.45 A kaland. TV-sorozat gyermekeknek. — 18.15 TV-naptár. — 18.45 Műked­velőd. — 19.15 Rajzfilm. — 19.21 Reklám. — 19.27 Ma este. — 19.30 TV-napló. — 19.55 Reklám. — 20.00 Témák és dilemmák. Belpolitikai adás. — 20.45 Rek­lám. — 20.50 Berlin Alexander Platz. Filmsorozat. — 21.20 TV- napló. 2. MŰSOR 18.15 Beszédkultúra. Művelődési sorozat. — 18.45 TV-napló. — 19.00 Népszerű-tudományos film. — 19.27 Ma este. — 19.30 TV- napló. — 19.55 Reklám. — 20.00 Folkparádé. — 20.45 A forrada­lom emlékművei. Dokumentum­­sorozat. — 21.30 Reklám. — 21.35 Huszonnégy óra. — 21.50 Egy szerző — egy film. OSZTRÁK MŰSOR 10.30 Hallottam a baglyot, a nevemet kiáltotta. Amerikai film. — 13.00 Déli TV-híradó. — 17.25 Kicsinyek műsora. — 18.00 Dick Turpin. Filmsorozat. — 18.30 MI — családi műsor. — 19.00 Osztrák képek. — 19.30 TV-hír­­adó. — 20.15 Prizma. — 21.00 Boldogság dél-tiroli módra. Film Zoderer regényéből. — 23.00 Hí­­rek. 2. MŰSOR 18.00 Tájékozódás. Riportmű­sor. — 19.30 TV-híradó. — 20.15 Dallas. Filmsorozat: „Az út vé­ge”. - 21.00 Halhatatlanság. F. Heer esszéje. — 23.30 Száz re­mekmű. M­ozi Savaria: Szuperzsaru 10, 4, 6, 8. Mini: Üzenet az űrből 5, 7. Képek a szocialista országok iparából A BALTI TENGER NAGY KIKÖTŐJE. Gdansk mellett, a­ híres Westerplattótól északra található a Balti-tenger leg­,­nagyobb kikötője, az Északi Kikötő. A szénátrakodó bázis, mellett a kikötő egyik legfontosabb karandezése a kőolaj­­szállítmányok fogadására szolgáló csővezeték. A képen: A, cseppfolyós fűtőanyagok átrakóbázisálnak csővezetéket. KÜLSZÍNI VASBANYA. Az Unrjul bantuban ( a Koreai Népi Demokratlikus Köztársaságban) külszíni fejtéssel ter­melik ki a vasérceit. Földvédelmi alapot hoztak létre A Magyar Közlönylben megjelent a m­ezőgazd­asági és élelme­zlé­sügyti miniszter és a pénzügyminiszter együttes r­emdelete a földivéd­elm­i állapról.. A jogszabály nemizietikázű­­­l­eg is új megold­ást tesz lehet evré arra, hogy a mező­gazd­a­­sági művelésből 'kivont terülteitek után járó ténfítés miegíha­­itánoztot­t ressze, továibiba a művelési kötelezettség elm­ulasz­­t­áséér­t karailit bírságokból' btefolyltt ölsiszeig — kiegészülve az állami támo­gatással­ — egyetlen késziben legyennek. S a földek ismételt felhasználását, termőképességének fokozá­sát), áttalálásain, a gazdaságos termelést szolgálja úgy, hogy központi el­osztássa! oda k­er­üljem vissza, ahonnan elszár­­mazot­t: a miezioglazídlasáigii termelésibe. A­z alapiból az állami tulajdonb­an­ lévő földek hlaszinálók­, továbbá a termelőszö­­ve­tkeze­teik és a sztakis­zsövetkezeteik részesülhetnek vissza­­nem térítendő támoglaltást­am, illetve később térítendő hoz­zá jánu­lásban. A fiellhlasizmálási lehetőségek széles körűek, hatféle célra folyósítana­k, támogatásit, illetve hazzájánulást.­ A támogatás ré­s­zben a pja­rllagi terü­letek szénitóműve­lés­­b­e való vonását szolgálja. Ez a beavatkozás eléggé költsé-' ges, így­ gyakran megihatadlja a gazdaságok any­agii erejét. A művelésiből korábban, kivont földiek i­smétett, hészínásait'be' vétel­ének kiadásait részben, sz­intén, az állapból fedezhetik­ a gazdálkodóik, és példáiul a földek közié ékelődieltit, úgynevi vezetit a zárványk­erültetiek­e­t is a­z alapiból felvetít. Összegekből­ foglhatják be. A hoz­z­ájérülés egyfajtái előleg arr­al, hogy a termelőik­ gazdaságosabban hasznosíthassák terülletren­k­et". A fölldd­se-i rék — amikor a g­azdaságok például­, a jobb területi el­­csend­ezés érd­ekében átengedik egymásnak földrészeiket —, korábban, eléggé elhúzódtak azért, mert a föllde­k gyiak-naml értékes létesítményekért' ie meg­ulk!kia.l ,/vliszinelk” a mást,ki üzembe, amelyik vtezo­mt­együk napiról a másokra nem ké­­­pes előteremteni a megváltás összegét. A­z érintett üzemek­ erre igényelhet­ik az alapból­ az esti év al­att.it visszatéríten­dő előlegeit, továbbá hasonló feltételek mellett kérhetnek) me­g­í­tsé­geit a nagyüzemi táblák kálatarkiításéval kapcsolatos,, gyakran költséges miunkál­atatokra is. Az alap 1983. j­anuár 1-étől­ kiszolgálja a földek gazda­ságosabb f­el­használását. A MÉM szakértők sz­erint évente 10—15 ez­er hegetár miűiv­elé­sbe vételét, Hasznosítását, illetve korszerűssítését t­eszi maj­d­ lehetőivé a, k­öz­ponti­­lag kezelt­ forrás. A nagyüzemiek az i­dé­n, nov­em­b­er 30-ig a megyei födtiksi tatorokhoz folyamodhatnak támogatásért, illetve hozzájárulásért, a döntés­t a­ felterj­esz­t­és alla­pjára— ké­­­sőb­b a MÉM-et il­leti meg. 1982. november 2. Kedd

Next