Vas Népe, 1983. szeptember (28. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-01 / 206. szám

Széles körű társadalmi összefogással Tudatosabb községfejlesztés A változott gazdasági körülmények hatására megnövekedett a községi pártbizottságok gazdaságpolitikai irányító és ellenőrző munkájának a szerepe, jelentősége. Tevékenységükben egyre nagyobb teret kap a községfejlesztési munka. A lakosság fokozott igényei a kereskedelmi, kommunális, szociális ellátásban, a lakásépítésben és a szolgáltatások területén indokolják, hogy a pártszervek érdemben foglalkozzanak e kérdésekkel. Ezek azért is előtérbe kerülnek, mert a tervszerű, tudatos fejlesztés ellenére a problémák újrateremtődnek, így széles körű társadalmi összefogásra van szükség a lakóhelyek fejlesztése, szépítése érdekében. A községi pártbizottságok az 1980-ban tartott pártértekezletükön fogadták el azokat az alapelveket, amelyeknek figyelembevételével kell alakítani a településfejlesztés irányait. A VI. ötéves terv időszakában is főként azokra a problémákra összpontosították a figyelmet, amelyekre nincs állami erőforrás, a közhangulatot azonban jelentősen befolyásoló tényezők. A siker mindenütt attól függ, hogy milyen szoros az együttműködés a tanáccsal, a községben működő gazdasági szervekkel és a társadalmi szervezetekkel. Feltétlenül jó együttműködésre és a testületek összehangolt jó munkájára van szükség. Fontos a rendszeres tájékoztatás, a fejlesztési feladatok meghatározott időközönkénti egyeztetése, az elhatározott feladatok csomópontjainak kiválasztása, a közeli és a távolabbi célok megjelölése. Mindezeknek megfelelően természetesen elengedhetetlen a lakosság egyetértésének megnyerése. Nem maradhat el a rendszeres ellenőrzés és segítés. Helyes, ha az adott létesítmény befejezésekor részletesen értékelik a munkát és ez lehet egyben az új feladatok meghatározásának forrása is. A középtávú és éves fejlesztési tervek kimunkálásában, a beruházások rangsorolásában és a kivitelezési feladatok megvalósításában is részt vesznek a pártbizottságok. Közreműködnek abban, hogy a tanácsok és tömegszervezetek útján a lakosság széles körben megismerje a fejlesztési célkitűzéseket, azonosuljon velük és egyre többen vegyenek részt a kivitelezésben. A településfejlesztési feladat megoldásában a pártszervek körültekintő politikai munkájára igen nagy szükség van, hasonlóképpen a helyi lehetőségek felismerésében, a kezdeményezésben, a jó irányú elhatározás politikai támogatásában. Jó gyakorlat, hogy miután a községfejlesztési terveket tanácsülésen jóváhagyták, a pártbizottságok, a pártvezetőségek egyes konkrét feladatok megoldásához kérik a gazdasági egységek, a tömegszervezetek, a helyi lakosság segítségét. Sokat tesznek a községi pártbizottságok településük fejlesztéséért, a lakosság jobb ellátásáért. A pártbizottságok támogatásával aközségi tanácsok a közigazgatási területükön gazdálkodó szervekkel együttműködési szerződésekben rögzítik a fejlesztésben vállaltteendőket. Kialakult helyes módszer, hogy — a községipártbizottságok titkárai a területen működő gazdasági egységek vezetőivel, a társadalmi és tömegszervezetek aktivistáival egyeztető tárgyaláson is ismertetik, — természetesen a községitanács közreműködésével — az év során megoldásra váró községfejlesztési feladatokat. Így már célirányosan tudják rögzíteni a nem tanácsi szervekkel kötendő együttműködési megállapodásokban, hogy a gazdasági egységek milyen pénzbeli ■vagy munka formájában nyújtott segítséget vállalnak. A lakosság körében a helyi népfront-bizottság — a tanács koordinálásával — szervezi a társadalmi hozzájárulást, az effektív társadalmi munkát. Az üzemek, a mezőgazdasági szövetkezetek — mint meghatározó gazdasági erők — egyegy településen állandó részesei lettek a községfejlesztési alapok bővítésének. Ennek a tudatos munkának az eredménye, hogy a kommunista kollektívák, szocialista és munkabrigádok kezdeményezők és kiemelkedő munkát vállalnak. Sajnálatos azonban, hogy néhánygazdaság elsősorban a székhelyén szorgalmazza a községfejlesztést, így a működési területükön levő kisebb községek háttérbe szorulnak. A területfejlesztési elképzelések megvalósításának az utóbbi években igen sokszínű formája alakult ki a megyékben, főként a községi pártbizottságok kezdeményezésére és irányításával. Növekedett a lakásépítés, széles társadalmi összefogással iskolák, óvodák és rendelőintézetek épültek, kedvezően változott az egészségügyi ellátás, terebélyesedett a gyermekorvosi hálózat. A lakossági tettrekészséget az is bizonyítja, hogy a# megyékben a falugyűléseken évente több százezer állampolgár vesz részt. Többségükben nem követelőznek, hanem a megoldás lehetőségeit vetik fel és a legtöbb felszólaló nyomban megteszi társadalmi felajánlását is. Tovább fejlődött a lakossági szolgáltatás, az ellátás színvonala, a hagyományos szolgáltatás területén a vegytisztítás és a háztartási gépek javítása. Kiszélesedett az üzlethálózat, a kereskedelmi ellátásban jelentékenyebb az ÁFÉSZ-ek és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek szerepe. Napjainkban már a falun élő lakosság is egyre inkább igénybe veszi a különféle szolgáltatásokat. A párt- és tanácsi szervek számára nem kis gondot jelent az igények kielégítése, de segítenek abban, hogy a szövetkezetek és a magánkisiparosok szélesítsék szolgáltatásaikat, s ezt bővítsék a szövetkezetek is az árutermelés mellett. Különösen azt igyekeznek biztosítani, hogy a kisipari tevékenység is egyre inkább a lakosság sokrétű igényeihez igazodjék. Igen jó gyakorlatot jelent a rendszeres koordináció, mely a községekben kétirányú. Egyrészt a pártbizottságok egybehangolják a helyi gazdálkodó szervek egymás közötti kapcsolatát, másrészt elősegítik az üzemek, szövetkezetek és a községek együttműködését a közösségi feladatok megoldásában. Általános, hogy a községi pártbizottságok évenként egy-két alkalommal koordinációs megbeszélést hívnak össze a területen működő gazdálkodó szervek párt- és gazdasági vezetőivel. Ezeken kiemelt hangsúlyt kap, hogy a gazdálkodó szervek részt vegyenek a községfejlesztésben. A következetes munkát jelzi, hogy egyre több üzem, ipari és mezőgazdasági szövetkezet vesz részt a községek sokoldalú fejlesztésében, az ellátás javításában, a kereskedelmi hálózat és a szolgáltatások zavartalan működésében. Krasznaja Presznya követeink kedvezőtlen körülmények között folytatott munka megosztottsága. Másrészt számottevően megnőtt külkereskedelmi forgalmunk, amely 1983-ban meghaladja a nyolc milliárd transzferábilis rubelt. Ugyanakkor mindez összekapcsolódik számos olyan tevékenységgel, amely nélkül nem lehet kereskedni. Gondoljunk csak arra: ha valamilyen technikát vesznek tőlünk, akkor annak az üzembehelyezéséről, szakemberek küldéséről, a szükséges szakmai tanácsadásról is gondoskodnunk kell. Hasonló problémákat vetnek fel a széles körű kooperációs vagy szakosodási megállapodások különféle részletei. Minden, a Szovjetuniót érintő magyar külkereskedelmi tevékenység itt összpontosul, és csak a műszaki kiszolgáló munkák folynak másutt. Az új épület tette lehetővé, hogy a külkereskedelemmel foglalkozó minden magyar kiküldött ezentúl itt kapjon helyet, itt tárgyalhasson, itt mutathassa be termékeit. Apropó, bemutató! Mielőtt Molnár Endre a vetítőből kilépett, természetesen nem valami játékfilm új bemutatóját nézte meg (bár esténként erre is nyílik alkalom), hanem fontos tárgyalás kiegészítője zajlott. A Volánpack cégünk szemléltette tevékenységét, tárta elő ajánlatait szovjet partnerének azzal a javaslattal, hogy bizonyos kooperáció jöjjön létre esetleg a rakodólapok gyártásában vagy exportcélú csomagolási feladatok ellátásában. Igen gyakran indulnak így üzleti kezdeményezések, amelyek a legtöbbször hasznos együttműködéshez vezetnek. ★ A kirendeltség épületében résnyire nyílik az egyik ajtó, és látni, ahogy az íróasztal fölött „négy-öt magyar összehajol”. Mint a tőmondatokból is kivehető, bábolnaiak és nádudvariak erősítik meg újra az álláspontjukat: nem külön-külön szeretnénk adni az eszközöket, technológiát, vetőmagot, műtrágyát, vegyszereket, hanem kukoricatermesztési rendszereket exportálunk a szükséges előírásokkal és szakemberekkel együtt. Így lehet garantálni az eddiginél jóval magasabb hozamokat a kijelölt 1200, illetve 800 hektáros területeken. A szovjet partnereket viszont egyelőre saját engedélyezési előírásaik kötik például a vegyszerek alkalmazásában. Más érdekek is azt kívánják, hogy külön ajánlatot kérjenek a gépekre és használati díjukra, stb. Az egyeztető megbeszélteken részt vesznek a külkereskedő gazdaságok és vállalatok képviselői, segít a kirendeltség két szakembere. Mire való mindez? — kérdez — ismét laikusan a vendég. Hiszen a magyar párt- és kormányküldöttség júliusi látogatása idején épp ebben az épületben született miniszterhelyettesi kézjegyekkel ellátott egyezmény a bemutatásról. Korábban a moldvai földeken vizsgázott igen jó eredménnyel a bajai kukoricatermesztési rendszer, a Sugovica parti város szakembereinek helyszíni közreműködésével. Gyorsan kiderül, hogy a felső szintű megállapodás nem valamiféle pontot tett a munka végére, hanem inkább teret nyitott előtte. Sokszor bonyolult műszakitermelési és külkereskedelmi folyamat indul meg hasonló esetekben, szakértői tárgyalások követik egymást, napirendre kerülnek a jogi, fizetési és egyéb kérdések. Tisztázódniuk kell a vitás pontoknak, hogy végül érvényes szerződés lépjen életbe, összhangban az eredeti egyezménnyel. Már létrejött a szerződés,mi több: kiszállítások indultak az éves előirányzaton felüli, pótlólagos bor- és pezsgőexport ügyletben. Hozzávetőlegesen harmincmillió rubelt meghaladó értékről van szó. Döntőek a szállítási lehetőségek az almaértékesítésnél is. Van mit és miért szorgalmazni, tenni mindkét fél részéről a kölcsönösen előnyös áruforgalmi megállapodásokért — győződünk meg a magyar külkereskedelmi kirendeltségen. Megéri! L. Z. — H. F. Moszkvai kereskedelmi kirendeltségünk előcsarnokában. 1983. szeptember 1. Csütörtök Melyik a nagyobb veszély? Aprócska átalakítást hajtottak végre néhány héttel ezelőtt az útépítők Szombathelyen, a Paragvári úton. Az orvosi rendelő mögött levő gépkocsiparkoló Paragvári úti kijáratát megszüntették. Szegélyköveket helyeztek el, megakadályozva ezzel a kihajtást közvetlenül a Paragvári útra. Az intézkedés első pillanatban hasznosnak, ésszerűnek tűnt: eggyel kevesebb lett a kijárat, vagyis a baleseti lehetőség az igen forgalmas Paragvári úton. A rendelőhöz érkező autók azóta a Bem utcába kanyarodnak először, majd egy összekötő utcácskán át juthatnak a parkolóhoz — a korábbihoz képest nagyobbacska kerülővel. Kik állnak általában járműveikkel a rendelőépület mögött? A felnőtt- és gyermekkörzetek orvosai. Akik — ha rendelnek — nem ritkán kapnak sürgős hívásokat. A telefonálók olykor el is túlozzák a beteg állapotát, dehát az orvos nem mérlegelhet, okkal és joggal hiszi, hogy minden másodpercen élet múlhat. Olykor múlik is... Autóba vágja magát és robogna, ha... Nem, nem az a kis kerülő probléma elsősorban, amivel a kijárat megszüntetésével meghosszabbították a parkolóba vezető utat. Hanem a fő veszély az, hogy a parkoló és a Bem utca közötti részen szinte mindig gyerekek játszanak. Egyévestől a tízévesig minden nem- és korosztály. Futnak, kis teherautót tolnak, bicikliznek, labdáznak. Vérfagyasztó eset történt a minap. A lendülettel kikanyarodó gépkocsi — az ügyeletes orvos vezette — kis híján elütött egy hirtelen átfutó gyereket. Az orvos félrerántotta a kormányt. A másik oldalon pedig egy kuka mögül ugrott elő váratlanul egy másik gyermek. A gyermekekre felügyelő szülők a nagy gázzal induló, erősen fékező, kocsi, az „erőszakos” autós láttán még méltatlankodnak is. „Miért olyan sietős neki?” Nem tudhatják, mi az oka. Az orvosok pedig nem érnek rá magyarázkodni. Ha elférnek autójukkal, „átsöpörnek” a gyerekektől nyüzsgő területen. Egy intézkedéssel megszüntettek egy balesetveszélyt, de létrehoztak egy másikat. Arról, hogy melyik veszély a nagyobb, lehet vitatkozni. A gyors orvosi segítség szempontjából az új megoldás mindenképpen akadály... K. T. A jövőre nézve... Bükfürdőhöz hasonlóan, az utóbbi években közkedvelt pihenőhellyé vált szép környéke miatt a Szajki tavak. Szombat- és vasárnaponként több ezer vendég találja meg a kikapcsolódás örömét. A vendéglátó egységek az ételek, italok választékát kínálják, kiépített táborhely és üdülőtelep emeli Szajk színvonalát. Viszont ami ezt a színvonalat rontja, az a telefon és egy elsősegélynyújtó hely hiánya.Ezek hiányát érezték a vendégek az egyik vasárnap, amikor egy férfi hirtelen rosszul lett, epilepsziás rohamot kapott. Egy csehimindszenti levélírónk számolt be az esetről. Szemtanúként élte át sokadmagával a tehetetlenség érzetét, amikor tudatosult a segíteni kész emberekben, hogy nincs telefon, tehát gyors segítségre sem számíthatnak. A hétvégeken csak Sárváron van orvos, mire az egyik autótulajdonos Hosszúperesztegre ment mentőt hívni, egy óra telt el. Ha nem ilyen rosszulléttel állnak szembe, tehetetlenül nézhették volna esetleg egy ember halálát. Mert nem biztos, hogy a külső beavatkozás, teszem azt autóval való szállítás, használt volna a betegnek. A CB rádiózás korát éljük, szinte hihetetlen, hogy ne lenne mód valamilyen megoldásra. Tudjuk, a telefon bevezetése drága. De lehet-e, szabad-e pénzzel mérni az emberek biztonságát? Azokban fogalmazódott meg a gondolat, akik tehetetlenül nézték a vergődő beteget: nem elegendő, ha egy üdülőhely étellel, itallal és egyéb szolgáltatással látja el a vendégeket, ennél sokkal fontosabb a gyors kapcsolatteremtés megléte. Bármilyen áron. (takács) Házunk tája (Lakatos Ferenc karikatúrája) VAS NÉPE.