Vas Népe, 1984. július (29. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-01 / 153. szám
Ígéretes a határ — Működnek a szárítók_ Megkezdődött az aratás Vasban is Péter—Pált, az aratás kezdetének hagyományos napját követő szombatra — főként az ország déli megyéiben — sokhelyütt félidejéhez érkezett az őszi árpa betakarítása. Szolnok megyében péntekig tíz gazdaság fejezte be az árpa aratását, cséplését. A kombájnosok alapkeresetük 50 százalékát kapják prémiumként, ha a legkisebb szemveszteséggel vágják le a termést. A Bács-Kiskun megyei homokvidékeken is napok óta aratnak, s az eddigi tapasztalatok szerint a takarmánynövény minősége kitűnő, több helyütt azonban a terményt szárítani kell a tárolás előtt. Gabonakévékből rakott kereszteket raknak a háztáji parcellákon is, ahol kézi kaszákkal vágják az őszi árpát. A megyében július közepén kezdődik az igazi aratás. A Hajdúság szikes-fehér földjein a hét elején, a jól termő löszháti talajokon szombaton kezdték meg az őszi árpa aratását. A szem víztartalma 17—18 százalék körüli, így alig kell szárítani. Baranyában az utóbbi években megkétszereződött az őszi árpa termőterülete: az idei termést több mint tízezer hektárról takarítják be a kombájnok. A hét végén a Mecsek dombhátain, a Dráva-menti homokos földön dolgoztak a gépekkel, az általános betakarítás a jövő hét elején kezdődik. A munka nem lesz könnyű: a viszontagságos időjárás miatt a növény vetésterületének 35—40 százaléka megdőlt, emiatt lassabban haladhatnak a táblákon. A hét végén a nyugati országrészen is megkezdődött az aratás, egyelőre a szárazabb területű talajokon: Győr és Mosonmagyaróvár térségében. Győr-Sopron megyében több mint tízezer hektárnyi területről takarítják be az őszi árpát. Vas megyében elsőként a kenyéri Egyetértés Termelőszövetkezet tábláin indultak meg a gépek, ahol tíz kombájn kezdte meg az 540 hektáron termesztett takarmánynövény vágását. A legfontosabb nyári mezőgazdasági munkában az idén 550 kombájn vesz részt a megyében. A nagyüzemek szükség esetén gépekkel, szállítóeszközökkel és alkatrészekkel segítik egymás munkáját. A hűvös éghajlatú borsodi gabonaföldeken az idén három hetet késik az aratás kezdete. Az ország legészakibb szántóföldjein nehéz betakarításra számítanak, mert a viharos időjárás többfelé megdöntötte a terményt. A mintegy 130 ezer hektárnyi kalászost a gazdaságok 900 saját kombájnja mellett több mint kétszáz „vendégkombájn"’ segíti majd. Így ha kedvez az időjárás, a termés mintegy 15 nap alatt fedél alá kerülhet. Takarékbetét és -levél Emelkednek a kamatok A pénzügyminiszter július 1-vel módosította a 3 évre lekötött betétek kamatát. Ezeknél a kamatláb a jelenlegi évi 7 százalékról 8 százalékra nőtt. A módosítás visszamenőleges hatályú, a korábban elhelyezett betétekre is az új, megemelt kamatláb érvényes. A lejárat előtti betét felvétele esetén kamat nem jár. Az intézkedéssel összhangban emelkedik a hosszabb lejáratú, takarékosságot szolgáló takaréklevél-betétek kamata is. Egy évet meghaladó betételhelyezés esetén a kamat az eddigi évi 3 százalék helyett 4 százalék lesz. — A két év után felvett betétek kamata változatlanul évi 6,5 százalék marad. — A három év után felvett betétek az évi 7 százalék helyett 8 százalékkal, — az öt év után felvett betétek 8 százalék helyett évi 8,5 százalékkal, — a 6 év után felvett betétek a jelenlegi 8 százalék helyett évi 9 százalékkal kamatoznak. A takaréklevél-betétek kamatemelése is visszamenőleges hatályú. A magasabb kamatokat a már meglevő takaréklevél-betétekre is elszámolják. XXIX. ÉVFOLYAM 153. SZÁM ■ 1984. JÚLliUS 1. VASÁRNAP ■ AKA 1.40 FORINT BráBálb : jón Mm 4* M A !■ KÉ JS MÉ 3 Kerékpár, a zománcedény A Csepel Művek Kerékpár- és Konfekcióipari Gépgyára, valamint az illetékes kereskedelmi vállalatok közük, hogy a hazai gyártású kerékpárok fogyasztói ára július 2-től átlagosan 8 százalékkal emelkedik. A Bonyhádi Zománcárugyár és az illetékes kereskedelmi vállalatok közlése szerint — ugyancsak július 2-tól — a zománcedények fogyasztói ára egységesen 6 százalékkal drágul. mwgrUTffitvrrV'liiiA** ^ tmmmm —— Határőrök esküje Körmenden Ismét ezrek és ezrek ünnepe volt Körmenden a határőrök katonaesküje. Mint hosszú évek óta mindig, most is az volt az érzésem, hogy ennek a kicsi országnak sok-sok szive közül az egyik itt és ilyenkor dobog fel büszke szeretettel esküre sereglő katona fiainak láttán. A katonaeskünek mindenütt előírt, pontosan betartott „szertartása” van. Kürtszó jelzi az elöljáró parancsnok — tegnap délelőtt 11 órakor Kiss Lajos ezredes — érkezését a vezénylő tiszt — ezúttal Kacskó Sándor alezredes — jelenti, hogy a fiatal határőrök felsorakoztak az esküre. Formaságok ezek? Lehet. De amikor a kerületparancsnok tiszteleg a csapatzászló előtt, s félszárnyas a Himnusz, az, már a szívekbe markol és sejteti, hogy ami itt történik, messze több a formaságnál: hazánk felnőtt, szép, komoly fiai, otthagyva a gyermekkor játékait, becsületszórű hűséget fogadnak annak a népnek, amelynek fiai, s amelynek múltja, jelene és jövője azonos az övékével. És az eskü? Néhány hetes katonák hittel és erővel elharsogott vallomása, vállalt, ■hűséges bilincse a hazához, amelyet „ha kell, életem feláldozásával is megvédek”. Így mondta Kauker Márton határőr, az eskü előolvasója ifjú feleségével és édesapjával az oldalán. És mivel indítja útnak a kerületparancsnok esküt tett fiait? Azzal, hogy népünk akaratából rájuk bízott határőrizeti feladataikat — mélyen átérezve annak békés építőmunkánkra kiható jelentőségét — úgy hajtsák végre, ahogy a katonaesküben megfogadták. Mert megfogadták, esküt tettek rá. Ők ennek az eskünek a súlyát pontosan érzik, amit Brunászki Tibor — egy az esküt tettek közül — így fogalmazott meg: Tudjuk ez az eskü egy életre szól. És mi úgy akarunk élni, hogy ez az eskü mindig és mindenütt végigkísérjen bennünket, s ennek a szellemében cselekedjünk. A társadalom megbecsülése hangját Szabó Béláné, a Hazafias Népfront körmendi városi bizottságának tagja hozta el. Mondanivalója lényegét egy mondatban így lehet sűríteni: sokszorozza meg erejüket az a tudat, hogy olyan társadalmat védenek, amely felemelte az embert, visszaadta a munka becsületét. A katonai ünnepséget díszmenet zárta. A szép növésű, erőt sugárzó ifjú határőrök úgy mutatkoztak be a nyilvánosság előtt, hogy a szemlélők egyöntetű véleménye szerint az utóbbi évek egyik legígéretesebb korosztályát láttuk felvonulni. Lehet. De ami a legszebb: eddig minden korosztály becsülettel, az esküjéhez híven helytállt... Várhelyi József Fotó: Kaczmarski Zoltán Nyomdászaink János-ünnepélye Gutenberg emlékért minden évben ünnepséget rendeznek a nyomdaipar dolgozói. A Jánosünnepély esztendők óta Szombathelyen is hagyomány. Nyomdászaink tegnap az fiaitok sportligetében rendeztek egész napos találkozót. Népes csoporttal velük ünnepelt a Nyomdaipari Grafikai Vállalat, a szomszédos Szlovéniából pedig a Pomurski Tisk küldöttsége volt jelen. A programra érkezett vendégeket, nyomdászkollégáit Varró Attila, a Sylvester János Nyomda főmérnöke, igazgatóhelyettese üdvözölte. A hagyományokhoz híven idén is a honvédség egyik szonkbathelyi alakulatának katonái főzték a gatyást. A sport és egyéb játékok közepette kellemesen telt el a nap Nyomdászaink hétköznapjairól lapunk 7—3 oldalán kötünk riportot Zenés felvonulás A nemzetközi fúvószenekari találkozó résztvevői látványos, zenés felvonulással és térzenével köszöntötték Szombathely lakóit tegnap délelőtt. Délután szakmai tanácskozást tartottak, este gálaműsort adtak a fúvósok a Bartók Teremben. Fotó: K. Z. Felröppent a „Zöld madár” A textilbiennálé díjazottai Nagy érdeklődés mellett nyílt meg pénteken délután a nyolcadik Füles Tértextil Biennálé a Savaria Múzeumban és vele együtt a nemzetközi miniatűrtextilek seregszemléje. A hagyományoknak megfelelően Szabó László, a megyei tanács elnökhelyettese adta át a zsűri által odaítélt díjakat. A Képző- és Iparművészeti Lektorátus díját Solti Gizella és Hauser Beáta nyerte el, s ezzel azt a lehetőséget, hogy két év múlva önálló kiállításon mutatkozzanak be Kőszegen. A Művészeti Alp díját Gecser Lujzának ítélték. Vas megye Tanácsa tordai Ildikó szövött szitál munkáját ismerte el. Minitextiljéért a spanyol Mari Otamendi és a japán Gora Nagan kapott díjat. Mindkettőjüket meghívják majd a vasi textiltműhelybe, hat hétre, ösztöndíjasként. Először adták át a Rózsa Anna alapítvány díját. Bódy Irén Zöld madár című munkájával nyerte el a jutalmat és a jogot, hogy jövőre kiállítást rendezzen Kőszegen. A kőszegi öregtoronyban szombat óta a két évvel ezelőtti Fal- és Tértextil Biennálé nyerteseinek, Gulyás Katinak és Lovas Ilonának a munkái láthatók. A kiállítások szeptember végéig várják a látogatókat.