Vas Népe, 1984. október (29. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-06 / 235. szám

Csernyenko a társadalom továbbfejlesztéséről A szovjet társadalom po­litikai rendszerének tovább­fejlesztésével foglalkozott pénteki beszédében Konsz­­tantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke. A szovjet államfő a népi ellen uraknak a Kremlben megkezdődött országos ta­nácskozásán beszélt. Hang­súlyozta, hogy az SZKP KB véleménye szerint a tanács­kozásra megfelelő időpont­ban került sor, mivel a Szovjetunió fejlődésének olyan sza­kaszába lépett, amikor a társadalomirányí­tás valamennyi láncszemé­nek új, meg­növekedett kö­vetelményekkel kell szem­benéznie. Ennek az irányí­­tási rendszernek pedig el­választhatatlan, semmivel nem pótolható részét alkot­ja a népi ellenőrzés. A Szovjetunióban most az a feladat, hogy gyors ütem­ben fejlődjön az ipar vala­mennyi ágazata, a mezőgaz­daság, a közlekedés és az építőipar, meggyorsuljon a termelés i­ntenzíveb­bé válá­sa, m­agassaib­b fejlettségi szintre jusson a tudomány és a technika, a közoktatás és az egészségügy, a nép anyagi és kulturális szín­vonallá. A bonyolult, feszült nemzetközi helyzet rákény­szeríti az országot arra is, hogy erősítse védelmi ké­pességét, növelje fegyveres erőinek harcképességét. Komsztantyim­ Csernyenko a továbbiakban hangsúlyoz­ta, hogy a Szovjetunió fej­lődésében alapvető jelentő­ségű minőségi változások közelébe jutott. Ilyen válto­zásokra van szükség a ter­melőerők fejlődésében, a tu­dományos-műszaki haladás eredményei alapján történő átalakításukban. Elkerülhe­tetlenek e változások a gaz­daságirányítás rendszerében, a tervezésben is. Lényege­sen meg kell javítani a gazdasági mechanizmust. Minőségileg új, magasabb színvonalra kell emelni a népjólétet. Mindez elképzel­hetetlen, ha e m­unkában nem vesz részt tudatosan és kezdeményezően vala­mennyi szovjet ember, s nem érzi érdekeltnek magát e változásokban. A tömegek munkahelyi és­­közéleti aktivitásának nem csupán növekednie kell, mint eddig, hanem szó sze­rint meg kell sokszorozód­­niia. A fent jelzett változá­sok alkotják azt a folya­matot, amelyet a Szovjet­unióban felépített szocializ­mus tökéletesítésének neve­zünk. Az ennek kapcsán felmerülő problémák kötik ma le az SZKP és Központi Bizottsága figyelmét, s ezek figyelembevételével folyik a párt XXVII. kongresszu­sának előkészítése, az újjá­szerkesztett pártprogram el­készítése. Nagy döntések előtt ál­lunk, nagy terveket kell jó­váhagynunk, s előre gon­doskodnunk kell ezek vég­rehajtásának biztosítékairól is — mondotta a továbbiak­ban Csernyenko. E biztosí­tékok között kiemelkedő szerepe van a lenini elvek szerint megszervezett népi ellenőrzésnek, amelynek munkájától igen nagy mér­tékben függ az ország to­vábbi fejlődése. . Tavaly látott napvilá­got egy könyv az arc vértanúkról. Szerkeszt­ő Katona Tamás bevezető tanulmányában arra int, hogy „az ő esetükben is végre a­ tényekkel ismer­kedjünk meg, ne érjük be a költészetből és szó­virágokból egybevegyített legendákkal. Hiszen, vall­juk be, még a vértanúk nevét sem nagyon ismer­jük, sokszor tévesen is írjuk.” A köztudat már szá­mukat illetően is pontat­lan, hiszen Aradon szenve­dett vértanúságot az 1849. augusztus 22-én felakasz­tott Ormai Norbert ez­redes, valamint az 1849. október 25-én agyonlőtt Kazinczy Lajos ezredes. De velük együtt Aradon volt a börtönben megté­­bolyodott és elmebeteg­ként meghalt Lenkey Já­nos tábornok is, aki csvik szomorú és tragikusan gyors betegségének köszön­hette, hogy megmenekült a kivégzéstől. Velük együtt feltétlenül meg kell em­lékeznünk gróf Bat­thyány Lajosról, az első független magyar kor­mány elnökéről, akit a Október 6. pesti új épületben löve­tett agyon a véreskezű Haynau. Végigkísérni hőseinket vértanúságuk útjának ál­lomásain ezúttal nincs mód, hiszen hosszú len­ne az 1848—49-es sza­badságharc utolsó felvo­násának, a világosi fegy­verletételnek, majd Hay­nau vérengző bosszújának tényszerű történetét most felidézni. Az meg vég­képp nem lenne könnyű, hogy egyetlen emlékezés­sel visszaszorítsuk azt a köztudatban — a szabad­ságharc megítélésében — most is kísértő, nemzeti­romantikus, egyszerűsítő és csak hősökről és csak árulókról tudni akaró szemléletet, amely ránk­­maradt. A világosi fegyverle­tétel után példátlan meg­torlás következett, amely­nek hősi áldozatai az aradi vértanúk. A kivég­zettek közül egyik sem akart meghalni, hős már­tír, vértanú sem akart lenni. De búcsúleveleik és életük szívszorítóan ke­serű, utolsó percei bizo­nyítják, hogy rendelkez­tek a szükségszerűnek az­zal a belső tudatával és azzal az erővel, amely ahhoz kell, hogy az em­ber „a halálba induljon az élet kedvéért, s ereje legyen nyitott szemmel elviselni az élet egész poklát, lelkében a szép­ség, igazság nagyszerű, fenséges élethimnuszát érezve.” Emberek voltak, akik a szabadságáért és függetlenségéért küzdő nemzet erkölcsi tisztasá­gáért mertek szembenéz­ni a halállal. Hősök voltak, és helyt­állásukban legjobb eré­nyeiket becsüljük. Cse­lekedetük, magatartásuk magas erkölcsisége avat­ja őket mintává, példa­képpé, hogy általuk is nagyobb legyen nemzeti közösségünk öntudata és erkölcsi ereje. Erőszak­kal vették el tőlük az életüket, de emberi ma­gatartásukkal a haláluk­ból is értéket teremtet­tek, amelyet meg kell őriznünk, jobban is ta­lán, mint eddig tettük. XXIX. ÉVFOLYAM 235. SZÁM ■ 1984. OKTÓBER 6. SZOMBAT ■ ÁRA 1,80 FORINT Vadásztanulók A Hevesi Ákos Szak­­középiskola­ és Szak­m­­unkásképző I­ntézet oladi iskolájában jö­vendő vadászok és dísz­növénykertészek tanul­ják szakmájuk alapjait. A vadásztanulók kaptak helyet a kastély épületé­ben, ezért jobbára az ő életükkel foglalkozunk e heti riportunkban a 7. oldalon. Képünkön: Végh Ádám tanár, a kastély történetének kiváló is­merője fegyverismereti foglalkozást tart. Kádár János Franciaországba látogat Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Magyar Népköz­­társaság Elnöki Tanácsának tagja Francois Mitterrand­­na­k, a Francia Köztársaság elnökének meghívására a közeli napokban hivatalos látogatást tesz Franciaor­szágban. Az ENSZ főtitkára tagadta Várkonyi Pétert Dr. Várkonyi Péter kül­ügyminiszter, aki az ENSZ- közgyűlésének idei üléssza­ka alkalmából New York­ban tartózkodik, találkozott és eszmecserét folytatott Oscar Fischer NDK-beli és Raif Dizdarevics jugoszláv kollégájával. A megbeszélé­seken áttekintették a nem­zetközi élet főbb kérdéseit és­­kétoldalú együttműködé­sünk helyzetét. Kü­­lügyimin­isz­t­erünket fo­­gadta Jaivier Pérez de Cu­ellar, az ENSZ főtitkára is. Lázár-Martinov találkozó Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke pénteken a Parlamentben fogadta Nyi­­kolaj Martinovot, a Szovjet­unió Minisztertanácsa elnö­kének helyettesét, a KGST Anyagi-Műszaki Ellátási Együttműködési Bizottságá­nak elnökét. A szívélyes, elvtársi légikörű találkozón részt vett Vlagyimir Ba­­zovszkij, a Szovjetunió bu­dapesti nagykövete. Átadás: 1986 májusában Alapkőletétel Bük-fürdőn Magyar és svéd zászlókat lengetett a szél tegnap dél­előtt Bük-fürdőn, a leendő Thermál Szálló építkezési területén. Magasrangú ven­dégek érkeztek az ünnepé­lyes alapkőletételre, amely inkább jelképesnek mond­ható, mert a svéd építke­zési vállalat, az ABV embe­rei már elkészültek a 200 szobás létesítmény alapozá­sával. A népes vendégsereg sorában ott találtuk Svéd­ország építésügyi miniszte­rét, Hans Gustafssont, a svéd külkereskedelmi államtit­kárt, Carl Johan Aberget, valamint Svédország nagy­követét, Karl Vidar Hell­­nert és az ABV építési vál­lalat vezetőit. Magyar rész­ről dr. Somogyi László építésügyi- és városfejlesz­tési miniszter, Andrikó Mik­lós belkereskedelmi állam­titkár és dr. Bors Zoltán, megyei tanácselnök volt töb­bek között jelen. Képvisel­tette magát a svéd kivite­lező hazai partnere, a Da­nubius Szálloda és Gyógy­üdülő Vállalat is. Elsőként Andrikó Miklós államtitkár szólt a jelenlé­vőkhöz, méltatva az ese­mény fontosságát. — Ha­zánk idegenforgalmában Bük­fürdő kiemelt szerepet tölt be, s külön öröm szá­munkra, hogy az új gyógy­szálló itt épülhet fel. Úgy vélem, Bük­fürdő mindenben megfelel a követelmények­nek. Mint eddig, ezután is az emberek gyógyítását fog­ja szolgálni. Ezután Hans Gustafsson miniszter kért szót. — Örömmel tölt el, hogy eljöhettem ebbe a szép országba, ismerkedhetem né­pével. Hazánk és Magyar­­ország már régóta jó part­nereik az építés területén, s most itt az újabb lehetőség a kapcsolatok további elmé­lyítésére. Hogy önök az ABV céget választották, az megelégedéssel tölt el ben­nünket — mondta a svéd miniszter. A továbbiakban Johan Aberty, svéd államtitkár szólt a két ország kapcsolatairól, megjegyezve: Magyarország egy nagyon érdekes és di­namikus fejlődési szakaszt él át napjainkban, s meg­tisztelő, hogy ebben svéd vállalatok is részt vehetnek. Végezetül Bors Zoltán me­gyei tanácselnök köszönte meg az ünneplő szavakat, s mindazok munkáját, akik­nek érdeme, hogy eljöhetett ez a nap. — Három évet vett igénybe az előkészítő munka, reméljük, az épít­kezés ennél rövidebb lesz, 1986 májusában megnyithat­juk az új gyógyszállót — mondta egyebek között. Ez­után az ABV vezérigazgató­ja, Sune Brasar, és a Da­nubius vezérigazgatója, dr. Gellai Imre elhelyezte az alapkövet, „legyen ez a be­ruházás jó példája az elté­rő társadalmi rendszerű or­szágok békés, baráti együtt­működésének” — mottóval. Kozma Fotó: Kaczmarski /„ Sune Brasar (balról) a svéd ABV vezérigazgatója, valamint dr. Cellai Imre, a Danu­bius Vállalat vezérigazgatója az ünnepélyes alapkőletételnél. Előtérben a leendő, 200 ágyas Thermal Hotel makettje, háttérben az építkezési terület.

Next