Vas Népe, 1984. október (29. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-02 / 231. szám
Társadalmi igény és szükséglet Levéltáraink 45 után jó ideig a közvélemény és a hivatalos szervek szemében is valamiféle „gyanús” helynek látszottak, az idejét múlt és megszűnt nemesi előjogok letéteményesének tartották, családfák, nemesi kutyabőrök raktárának, melyre mint szükséges, de idővel elsorvasztandó rosszra gondoltak Szerencsére ez a helyzet mára alaposan megváltozott. Magyarország levéltárai elfoglalhatták helyüket abban a tudományos hierarchiában, mely a levéltárat nemhogy szükséges rossznak, de alapvető forrásokkal szolgáló, nélkülözhetetlen és egyenrangú intézményi társnak tekinti. Komoly beruházások kezdődtek, többnyire régi épületek átalakításával, hogy a levéltárak pótolhatatlan, értékes anyaga megfelelő környezetben, állagát megóvva , és kutathatóvá téve nyerjen elhelyezést. Hogy úgy érezhetjük a levéltárügy nagyjából helyére került haszárakban, ezt a Balázs Péter szerkesztette Magyarországi levéltárak című újabb kiadvány is bizonyítja. A kötet, melyet haszonnal forgathat szakember és laikus egyaránt, tartalmazza az összes fontos magyarországi levéltár — beleértve a központi, a tanácsi, a szak- és az egyházi levéltárakat is — helyét, adatait, felszereltségét, a tárolt anyag jellemző mennyiségi és minőségi mutatóit. A különböző szerzők tollából származó ismertetések beszámolnak az érintett levéltárak történetéről éppúgy, mint jelenéről. A legtöbb írott anyaghoz fotó is csatlakozik, mely az adott levéltárnak otthont biztosító épületet, vagy az intézmény egy-egy értékesebb anyagát mutatja be. Szerepel részlet például a tihanyi kolostor 1055-ből való alapítóleveléből, mely a pannonhalmi apátsági levéltár tulajdonában van, de elolvashatjuk Bajcsy-Zsilinszky Endre kivégzéséről készült jegyzőkönyvet is a soproni levéltár anyagából. Vagy egy kuriózum: József Attila sorai Silbiger Boriska budapesti jósnő diáriumából, a Zsidó Levéltár anyagából. . A kötet bevezető tanulmánya részletesen beszámol a magyar levéltárügyről, pontos statisztikai táblázatokat is mellékelve. Érdemes erre is vetnünk egy pillantást. A levéltárak iratállományának nagysága alapján például a Vas megyei Levéltár 1950- ben 4 600 folyóméterrel az ötödik helyen állt, 1980-ban pedig 6 175 folyóméterrel a hetediken. Maga ez a tény is jelzi megyénk levéltárának fontosságát. Ha ehhez hozzávesszük hogy, — ugyancsak 80-as adat — 9 szakalkalmazottal rendelkezik, ezzel viszont csak a 11. helyen áll, megelőzi öt, néhány kisebb anyaggal rendelkező intézmény. Szerencsére a Vas megyei Levéltár égető helyhiánygondjai részben megoldódni látszanak, ami komoly előrelépés lehet. A Magyarország levéltárai kötet remélhetőleg sokakhoz eljut, s eléri célját, hogy továbbra is felszínen tartsa a levéltári anyag iránti meglévő igényt és érdeklődést H. M. December 17: nemzeti levéltári nap A hazai levéltárak igazgatóinak szerdáin véget ért, tengelici országos tanácskozásán megvitatták a december 17-én Budapesten tartandó nemzeti levéltári nap programját. A Levéltárak Nemzetközi Tanácsának felkérésére az idén a világ 100 országában rendeznek nemzeti levéltári napot. Hazámskiban előszörkerül sor ilyen eseményre. Az említett napon tudományos konferenciát rendeznek, amelynek központi témája az lesz, hogy miként lehet a levéltári munka eredményeit az eddiginél jobban hasznosítani az oktatásban, a gazdasági munkáiban és a társadalmi élet egyébterületein. A nemzeti levéltári napon kiállítás nyílik a Munkásmozgalmi Múzeumban, amely levéltári anyagokkal szemlélteti hazánk történelmének döntő eseményeit, sbemutatja a dokumentumok feldolgozásának és felhasználásának módjait, illetve modern eszközeit. Molnár-C. Pál kiállítása i Molnár-C. Pál festőművész alkotásaiból állandó kiállítás nyílt szerdán a művész egykori műtermében, a XI., Ménesi út 63—64. szám alatt. Az állandóbemutatót a művész leánya nyitotta meg a nagyiközönség számára. Az 1894-ikem született festőművész, aki a művészettörténet az újklasszicizmus egyik legjelentősebb hazai képviselőjeként tart számon, s aki az európai könyvművészet egyik élvonalbeli alkotója volt, fél évszázadon át — 1981- benbekövetkezett haláláig — dolgozott a Ménesi úti műteremben. Művészetének szellemét, alkotótevékenységének hangulatát idéző eredetiberendezési tárgyaik, valamint az életpályát reprezentáló dokumentumanyag mellett mintegy 90 rajzot és festményt — a művész életművét reprezentáló anyagot — állították ki. Fotóik, korabeli újságcikkek, kiállítási katalógusok, valamint a Molnár C. Pál által illusztrált leghíresebb könyvek idézik a művészpálya egyes állomásait. Látható többek között ,az 1937-es párizsi világkiállításon aranyérmet nyert Cyrano-mappája — harminclapos fametszet sorozata — is, amely világszerte ismertté , tette nevét. A legkorábbi, 1913-as alkotásoktól kezdve, a művész valamennyi korszakát, műalkotásoknak minden műfaját összefoglalja a gyűjtemény: i biblikus tárgyú festményeit, akt-kompozícióit, tájképsorozatait és utójegyzeteit, portrékat, valamint szürrealista alkotásait tekinthetik meg az érdeklődők. A Molnár C. Pál gyűjtemény kedden, szerdán és csütörtökön 15 és 19 óra között látogatható. 1984. október 2. Kedd Kőszegi szüret-parádé Hogy milyen lesz az idei szüret, arról most még erősen megoszlanak a vélemények. Egyelőre csak a hírverése volt meg Kőszegen az elmúlt hét végén, mégpedig olyan látványosan, színesen, ami sokak számára igazán emlékezetes marad. Legfőképp a sokrétűsége volt megkapó. Hogy erre, a kétévenként immár hagyományos kora őszi eseményre ezúttal is jöttek vendégek közeli, s távolabbi országokból. Fúvósok például az NSZK-beli Buchloe városából, meg az alsó-ausztriai Kirchschlagból és Észak- Európából is, Dániából. Ennek a kis népnek páratlanul szép népviseletbe öltözött ifjú és idős táncosait zárta talán leginkább szívébe a kőszegi közönség. de bőven volt ünneplésben része az ugyancsak jellegzetes , öltözékű német és osztrák zenekarnak, no meg a házigazdáknak természetesen, és az Ungarescu utánpótlását képező szinte még gyerek táncosoknak. A szüreti felvonulást követően a Jurisich-vár belső udvarán kezdődött az estébe nyúló parádés bemutató, és aztán folytatódtak a fellépések, másnap is, méghozzá úgy, hogy a városkörnyéki települések egyike, másika (Kőszegfalva, Velem) is részese lehetett a látványnak. Bükre tegnap látogattak el a buchlóei fúvósok, ma pedig a dán táncegyüttes lép fel az itteni SZOT-szállóban. Képeink (megörökítve a külső várudvaron rendezett cserépvásárt is) eme emlékezetes, a kőszegi szüretet köszöntő folklór műsorból adnak ízelítőt. L. F. Fotó: Benkő Sándor Aranydiploma... Halastón, Somogyi Béla ,újságíró és pedagógus szülőházában köszöntötték Halicz János nyugdíjas pedagógust abból az alkalomból, hogy az idős pedagógus idén 50 éve, 1933-ban szerezte meg tanítói oklevelét Csurgón, atanítóképző intézetben. A Somogyi Béla nevét viselő körmendi Körzeti Általános Iskola és Diákotthon úttörői verssel és virágokkal kedveskedtek János bácsinak. Az intézmény és a pedagógus társak nevében Szalai János az iskola igazgatója emlékezett meg az aranydiplomás pedagógus pályafutásáról, munkásságáról. Köszöntő szavaiban megemlékezett a Nógrád megyei kezdeti évekről, a több évtizedes tanítói munkáról. Hosszabb időn keresztül igazgatóhelyettes és igazgató is volt. Kiterjedt közéleti tevékenységet is folytatott, tagja volt a megyei és járási pártbizottságnak és a járási párt-a végrehajtóbizottságiban is funkciót töltött be. Alapító munkásőr is volt, s ez adta az apropót, hogy az idei fegyveres erők díszoklevelét, az Arany Dipnapja alkalmából a kapós- tornát átadták részére. városi Tanítóképző Főiskola T. L