Vas Népe, 1985. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-03 / 1. szám
xxx. évfolyam 1. szám ■ ms. január 3. csütörtök a Ara 1.so forint Losonczi Pál újévi köszöntője Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke 1985. január 1-én az alábbi újévi köszöntőt mondta el a Kossuth Rádióban és a Televízióban: Tisztelt Honfitársaim! Kedves Elvtársak! Hagyományaink szerint búcsúztunk az óesztendőtől és köszöntjük az újat. Szilveszterkor, ha egy éjszakára is, nem az elmúlt hónapok gondjai foglalkoztattak bennünket, ma pedig előretekintve azt kívánjuk egymásnak, hogy az új esztendő szebb és boldogabb legyen, mint a mögöttünk hagyott év. 1984 alighanem úgy vonul be történelmünkbe, mint egy, könnyűnek egyáltalán nem mondható esztendő a sok közül. A két világrendszer közötti feszültség a párbeszéd élénkülése ellenére sem csökkent, a gazdasági építőmunka külső feltételei számunkra tovább romlottak. A vártnál nehezebb körülmények mellett elért eredményeink nem lebecsülendők. Dolgozó népünk szorgalmas munkája révén a magyar népgazdaság a fő gazdaságpolitikai céloknak megfelelően fejlődött. Nemzeti jövedelmünk magasabb lett a tervezettnél, nőtt az ipari és a mezőgazdasági termelés, a kedvezőtlen időjárás ellenére is. Olyan jelentős beruházások fejeződtek be, mint a Paksi Atomerőmű második egysége, a Dunai Kőolajipari Vállalat krakküzeme és a budapesti Metró új szakasza. Felújítottuk a Szolnoki Papírgyárat, az Állami Operaházat, az Árpádhidat és a Baleseti Kórházat. Az elmúlt esztendő eredményei között tartjuk számon, hogy tovább javult a külgazdasági egyensúly, megőriztük a teljes foglalkoztatottságot és — ha nem is mindenki számára érezhetően — az életszínvonal elért szintjét. Új lakások, bölcsődék, óvodák, iskolák épültek, növekedett a kórházi ágyak száma, széles körben megtörtént a 40 órás munkahét bevezetése. Hazánk nemzetközi elismerése tovább szélesedett új társadalmunk építésében elért eredményeivel. Ennek a megbecsülésnek legfőbb tényezője az a szocialista nemzeti egység, amelylyel népünk felsorakozik politikánk mögé, egyre felelősségteljesebben élve demokratikus jogaival és kötelességeivel. A másik az, hogy népgazdaságunk a nehezebb feltételek közepette is teherbírónak, működésképesnek bizonyult. A harmadik tényező: külpolitikánk. A Magyar Népköztársaság aktív külpolitikájának legfőbb célja: belső építőmunkánk külső feltételeinek javítása, s — a többi szocialista országgal együtt — a béke és a társadalmi haladás ügyének következetes szolgálata. őszintén reméljük, hogy 1985 — a helsinki értekezlet 10. évfordulója — Helsinki szellemének, az enyhülés visszatérésének az éve lesz. Azért, hogy ez bekövetkezzék, a jövőben is mindent megteszünk. Politikánk elismerését tapasztalhattuk, amikor az állam- és kormányfők egész sora látogatott el hozzánk 1984-ben, és akkor is, amikor mi voltunk küldetést teljesítő vendégségben a velünk azonos vagy a miénktől eltérő társadalmi rendszerű országokban. Ezek a látogatások nemcsak egymás jobb megismeréséhez járultak hozzá, nemcsak a kölcsönösen előnyös együttműködés újabb lehetőségeit tárták fel, hanem a barátság szálait is erősítették és a béke egyetemes ügyét szolgálták. Arról is meggyőződhettünk, hogy hazánk nemzetközi tekintélye elsősorban belső helyzetünk szilárdságától, politikánk következetességétől, az erősödő népi—nemzeti egységtől, építőmunkánk eredményeitől függ. Az új esztendőben, amelyet most köszöntünk, ünnepeljük hazánk felszabadulásának 40. évfordulóját, sor kerül pártunk XIII. kongresszusára, tanács- és országgyűlési választásokat tartunk, befejezzük a VI. ötéves népgazdasági tervet, és hozzákezdünk a gazdaságirányítás korszerűsítéséről hozott döntéseink gyakorlati megvalósításához. A 40. évfordulón ismét felmérhetjük, hogy országunk 1100 éves történelmében, népünk életében milyen óriási fordulatot jelentett a felszabadulás. Az eltelt négy évtizedben kiépítettük, megvédtük és megszilárdítottuk a népi hatalmat. A gyors gazdasági fejlődés következtében hazánk elmaradott országból közepesen fejlett ipari-agrár országgá vált. Alapvetően változott társadalmunk egésze, népünk műveltsége és életének minősége. A szocialista társadalom építésében elért eredmények alapján országunknak neve és becsülete van Földünk minden kontinensén. Széles körű kapcsolataink kiterjednek csaknem valamennyi országra, függetlenül társadalmi rendszerétől. A Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusán nem kisebb feladat hárul ránk, mint társadalomépítésünk további progrmjának kidolgozása. Az élet minden területén következetes munkával fel kell tárnunk és hasznosítanunk kell a szocialista rendszerben lévő hatalmas erőforrásokat. Népgazdaságunk teljesítőképességének növelésé-vel, a gazdasági fejlődés fokozatos élénkítésével meg kell teremtenünk az életszínvonal emelésének, az életkörülmények javításának, a társadalmi igazságosság jobb érvényesítésének anyagi feltételeit. Demokratikus intézményeink fejlesztésével a szocialista célok jegyében tovább kell erősítenünk a nemzeti egységet. A szocialista demokrácia kiteljesedését szolgáló, módosított választási rendszer is az idén vizsgázik először a gyakorlatban, de a tanács- és országgyűlési választásokon vele vizsgázunk mi is valamennyien. Az igazi vizsga azonban: helytállni a dolgos hétköznapokon. Az idei esztendő gazdasági előirányzata a realitásokkal számolva szerény növekedést irányoz elő. Gazdaságirányításunk továbbfejlesztésétől a munka hatékonyságát, eredményességének a javulását várjuk. Nem lesz könnyű a mind jobban élesedő nemzetközi versenyben helytállni, s egyidejűleg a hazai fogyasztók növekvő igényeit is kielégíteni. De a magyar nép a mainál sokkal nehezebb helyzetekben bizonyította rátermettségét, szorgalmát és szívósságát. Ezeknek a tulajdonságoknak a továbbélése biztosítja, hogy a magyar nép egy újabb felfelé ívelő szakasz alapjait rakja le. Biztosíték az is, hogy hazánk a társadalmi fejlődés leghaladóbb áramlatához kapcsolódik. Szövetségünk, sokoldalú együttműködésünk a Szovjetunióval, a többi szocialista országgal békénk, biztonságunk, szocialista építőmunkánk felbecsülhetetlen értékű nemzetközi támasza. E gondolatok jegyében — 1985 első napján, pártunk Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács, a kormány és a magam nevében is — kívánok országunk minden állampolgárának, egész magyar népünknek, a világ békeszerető embereinek békés, eredményes, boldog új esztendőt. M £Ml ,ri_ ^ ■ _ r~ Jg -- ff ■Mj VluZiQl és kisecaite gazdasag A megyei tanács vb üléséről Tegnap ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Dr. Bors Zoltán tanácselnök beszámolt a vb két ülése között történt fontosabb eseményekről és intézkedésekről, majd a háztáji és kisegítő gazdaságokról szóló beszámoló megtárgyalására került sor. A nyolcesztendős időszakra visszatekintő beszámoló alapján azt állapíthatta meg a végrehajtó bizottság, hogy a szövetkezetek, állami gazdaságok, felvásárló és forgalmazó vállalatok, a tanácsi szervek és intézmények megkülönböztetett figyelmet fordítottak a kistermelést segítő, szervező munkára, rendezettek a nagyüzemek és a kistermelők kapcsolatai. Mindezek eredményeként a háztáji és kisegítő gazdaságok termelése lépést tartott a megye mezőgazdaságának általános fejlődésével. Ma is a kistermelők adják megyénkben a mezőgazdasági bruttó termelési érték majdnem egyharmadát, ami 1983-ban meghaladta a 2 milliárd forint értéket. A háztáji és kisegítő gazdaságok száma a megyében meghaladja a 46 ezret. A földterület egyhatod részén, 34 ezer hektáron folytatnak mezőgazdasági termelést. (E napirendi pont tárgyalására lapunkban visszatérünk.) A végrehajtó bizottság a továbbiakban a megyei tanács szervezési és jogi osztályának tevékenységéről szóló jelentést vitatta meg. Az osztály munkáját elismerve és eredményesnek ítélve a vb határozatában szükségesnek tartja, hogy a munkában a jövőben is kapjon kiemelt figyelmet a tanácsi szervek és a lakosság közötti kapcsolat, a tanácsok képviseleti tevékenysége, a lakóhelyi közösségek révén a szocialista demokrácia fejlesztése. Segítse az osztály a városi és községi tanácsok, valamint a községi tanácsok egymás közti együttműködésének továbbfejlesztését, a felügyeleti ellenőrzések hatékonyságának, egyszerűsítésének előmozdítását. A következőkben a végrehajtó bizottság meghallgatta és jóváhagyólag tudomásul vette a járások megszüntetésével kapcsolatos átszervezés tapasztalatai-ról készített előterjesztést. Megállapította, hogy az átszervezés a végrehajtó bizottság által jóváhagyott tervnek megfelelően, körültekintő előkészítéssel történt meg, politikai céljai megvalósulóban vannak. Az átszervezéssel kapcsolatos hatásköri és egyéb változások miatt a lakosságot az ügyintézéssel öszszefüggő érdeksérelem nem érte. Az új irányítási rend hatékonyságával a községek önállósága tovább növekedhet. F. M. Az Élgép 4-es gyára Még háromnegyedmillió, jutalomként igazán népszerű dolgot jelenthetett be az Élgép dolgozóinak hagyományos (1981 óta megszokott) hajnali munkásgyűlésén Pintér Pál igazgató: tavalyi jó exportmunkájukért még 780 ezer forint mozgóbér illeti a gyár 865 dolgozóját. Ezt a napokban fizetik ki. Ez a tény is érzékelteti némiképp, hogy nem akármilyen évet zárt ez a jelentős vasi gépgyár, ahol két esztendő leforgása alatt alig több mint 50 ezer forintról 65 ezerre nőtt egy átlagosnak mondható dolgozó évi bére. Az Élgép 4-es számú gyára — Zaja utcai, öntödei Szerelők A büki rolikrém üzem építését elsősorban a csepregi állami gazdaság dolgozói végzik. Az új üzem építése a terveknek megfelelően halad. Remélhetőleg a tervezett költségeken belül határidőre elkészülnek a kedvenc csemegét készítő üzem építésével. Képünkön a földbe helyezett olajtartályok kivezető csöveit állítják be a szerelők. Munkásgyűléssel kezdték az évet — Hajnali körkép a gyárakból — és körmendi részlegeivel — a múlt évet dicsérendő módon zárta, minden fontos mutatóját teljesítette, illetve túlteljesítette. Jövedelmezőségi tervét és exportját (ez utóbbi a termelésnek több mint a háromnegyede) különösképpen eredményesen. Gyakorlatilag minden javaik forrása ezen tényekhez vezethető vissza. . Ezek hatása dolgozóik közérzetén olyképpen is mérhető, hogy hosszú idő után először stabilizálódott a gyári létszám, sikerült tavaly megállítaniuk az évek óta tartó csökkenést. (Folytatás a 3. oldalon) Nem sikerült olyan mélyre „temetni a munkát” Szilveszter estéjén, hogy a legtöbben ne ásták volna ki szívesen tegnap reggel a „csatabárdot”. S bár nem harcolni igyekeztek buszokon, kerékpárokon s gyalog is az emberek, mi a korai hajnalon azt tapasztaltuk a gyárak környékén, hogy szívesen jöttek. Bizonyára azt is jónéhányan eldünnyögték maguknak újólag, mégis csak a munka adja igazán az élet célját, bár vélhetően egyszerűbben mondták s vallották ezt be maguknak az emberek. Azt is okkal gondoljuk talán, hogy a tegnapi nap nem volt éppen a csúcsteljesítményeké. Viszont az év első napján szervezett korai munkásgyűléseken járva azt is érzékelhettük, hogy nem a levegőt markolászták a munkába igyekvők odabent a csarnokokban, gépeknél. Általában a két esztendőt összekötő, jó átvezető programokat készítettek maguknak a gyárak. A Vas megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat munkásgyűlésén a résztvevők Bejczy Imre igazgató beszámolóját hallgatják.