Vas Népe, 1985. április (30. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-01 / 76. szám

A ,,9-es stúdió”Ca I If 21 ■%! fft § no 2k gw m%ß§ y ööCiy és megújulás A politizáló közvélemény megkülönböztetett figyelme, " érdeklődése kísérte az elmúlt héten az MSZMP XIII. kongresszusának tanácskozásait. Arra várt választ az ország s benne megyénk lakossága, hogy milyen cselekvési programot dolgoz ki a párt legfelső fóruma a társadalom időszerű problémáinak megoldására, milyen tennivalókat lát szükségesnek fejlődésünk előbbrevitelére, szocialista vívmányaink megőrzésére és továbbfejlesztésére. A négynapos tanácskozás meggyőző választ adott ezekre a kérdésekre. Az előterjesztett és elhangzott beszámolók, az ötvennyolc felszólalás, a feladatokat világosan összefoglaló határozat mind arról tanúskodnak, hogy pártunknak van politikai koncepciója a további cselekvés tartalmára, a problémák megoldására. A XIII. kongresszus egy olyan nemzeti programot körvonalazott, amelyet teljes szívvel magáénak vallhat és követhet minden hazáját szerető ember, a szocializmus valamennyi híve. A XIII. kongresszus küldöttei azért tudtak eleget tenni a közvélemény, megbízóik várakozásának, mert az MSZMP ez alkalommal sem tért el csaknem három évtizede követett gyakorlatától. Nyíltan szembenézett a társadalmi fejlődés tényleges kérdéseivel, valóságos súlyuk rangján kezelte mind az elért eredményeket, mind a gondokat és problémákat. Pártunk nem igyekezett a szőnyeg alá söpörni munkánk fogyatékosságait, nem kívánta titkolni a nehézségeket a nép előtt. S éppen ez adta meg az alapot ahhoz, hogy a kongreszus a helyzet reális értékeléséből kiindulva megvalósítható, teljesíthető célokat jelölhessen meg a további cselekvés számára. Az értékelésben és a feladatok meghatározásában pártunk számára megbízható iránytű áll rendelkezésre: a körülmények alakításának, a világ megváltoztatásának forradalmi—tudományos elmélete, a marxizmus—leninizmus. Elméletünknek az élet által sokszorosan igazolt alapelveit az MSZMP a jövőben is megingathatatlanul követi, de nem kezeli az elveket dogmaként, hanem folyamatosan szembesíti azokat a változó valósággal. „Mi az elviekben szilárd, a napi politikában körültekintő és megfontolt, a megújulásra kész pártot tekintjük az eszményünknek” — hangsúlyozta a kongresszuson elhangzott vitaindító beszédében Kádár János. Az alapvető irányvonal folyamatossága és a szüntelen készség a megújulásra — politikánknak ez a két alappillére a XIII. kongresszuson ismételten megerősítést kapott. Politikánk folyamatossága tükröződött abban is, hogy a kongresszusi vita egyértelműen kifejezte: az MSZMP számára változatlanul alapvető törekvés az emberek életviszonyainak szebbé, jobbá, gazdagabbá tétele. A Központi Bizottság beszámolója nyíltan szóltarról, hogy a kedvezőtlenre fordult gazdasági körülmények miatt az elmúlt években ebben a tekintetben nem tudtunk előbbre lépni, sőt a lakosság egy részének, bizonyos rétegeknek az életszínvonala csökkent. A kongresszus azonban úgy ítélte meg, hogy most már megteremthetők — és meg is teremtendők — e tendencia megfordításának feltételei. Ezért tűzte célul, hogy a nyolcvanas évekmásodik felében meg kell alapozni az életszínvonal érzékelhető emelkedését. A kongresszus vitája ország-világ előtt tanúsította, hogy a párt érzékenyen figyel a társadalom különböző rétegeinek méltánylást igénylő szükségleteire, legyen szó akár a nyugdíjak vásárlóértékének megőrzéséről, akár a családot alapító fiatalok lakáshoz jutásáról, vagy bizonyos foglalkozási csoportok keresetének viszonylagos elmaradásáról. De a kongresszus, amikor számba vett minden ilyen gondot és problémát, pártunk hagyományaihoz híven tartózkodott bármiféle megalapozatlan ígérgetéstől. Felelősen csak azt mondhatta, hogy a jövedelmek, keresetek növeléséhez, a juttatások, kedvezmények kiterjesztéséhez mindenekelőtt a gazdasági, pénzügyi alapokat kell megteremteni, mert bármiféle más eljárásból csak kára származhat a társadalomnak és az egyéneknek is. A legfontosabb, hogy a munkateljesítmények értéke, minősége emelkedjék. Kedvező tényként vehették számba a küldöttek, hogyz a XII. kongresszus határozatának megfelelően — sikerült lényegesen előbbrejutni a népgazdaság egyensúlyának helyreállításában. Éppen ezért határozhatott úgy a kongresszus, hogy a következő években élénkíteni kell a gazdasági fejlődést, olyan növekedést kell elérni, amely lehetővé teszi a népgazdaság anyagi-műszaki alapjainak fokozatos és széles körű megújítását, a népjólét emelését. Ám a növekedés gyorsítása — s ez a nyomatékos figyelmeztetés is elhangzott a kongresszuson — csak akkor nem vezet a korábbi feszültségek visszatéréséhez, ha minőségi változást tudunk elérni a munka szervezettségében, a beruházási források ésszerű hasznosításában, a gazdaság szerkezeti átalakításában, az ésszerű kockázat vállalásában. Különösen fontos feladatunk a műszaki fejlődés felgyorsítása, ami társadalmi-gazdasági haladásunknak immár minden tekintetben a kulcskérdésévé válik. A gazdálkodás és az életviszonyok korszerűbbé tételével egyenértékű és attól el nem választható törekvésként fogalmazódott meg a kongresszuson társadalmunk, gazdaságunk szocialista vonásainak erősítése. Ennek elengedhetetlen része, hogy határozott és egyértelmű küzdelmet folytassunk az elveinktől idegen, normáinkkal és céljainkkal össze nem egyeztethető jelenségek ellen. A KEB elnökének beszéde, de számos felszólaló is hangsúlyozta, hogy e jelenségeket nem tekinthetjük fejlődésünk elkerülhetetlen velejáróinak: a szabályok pontosabb kimunkálásával, az ellenőrzés javításával, a nevelő munka erősítésével, a törvények következetesebbalkalmazásával csökkenthetők és visszaszoríthatók. A nemkívánatos jelenségek elleni küzdelem erősítése megkívánja a közvélemény aktivizálását, a szocialista demokrácia további elmélyítését és erőteljes kibontakoztatását. Mindezeket a kongresszus a legfontosabb teendőink közé sorolta. Ezek megvalósítása nélkülözhetetlen mind az állami élet fejlesztésében, mind a gazdálkodó szervek tevékenységében. Kulcsfontosságú ehhez a pártdemokrácia további erősítése, ami egyúttal annak is feltétele, hogy fokozódjék a kommunistákaktivitása, öntevékenysége, kezdeményezőkészsége, és ami napjainkban különösen fontos, a párt politikája melletti egységes kiállása. A kongresszus meghozta határozatait, állást foglalt a társadalmat foglalkoztató legfontosabb kérdésekben. E határozatok valóra váltása alkotó szellemű gondolkodást, mérlegelést, új megoldások keresését, megvalósításukra való vállalkozást igényel minden pártszervezetben, a politikai rendszer valamennyi láncszemében. A kongresszus állásfoglalásainak alapos megértése, a helyi tennivalók átgondolt meghatározása elengedhetetlen feltétele annak, hogy újult erővel, megújult gondolkodással és munkastílussal folytassuk országépítő, a magyar nép javát szolgáló munkánkat. A genfi kilátásokról A genfi tárgyalások kilátásairól, az amerikai űrfegyverkezési tervekről és a folytatódó nyugat-európai rakétatelepítés veszélyeiről szóltak a szovjet televízió „9-es stúdió” című szombati külpolitikai műsorának résztvevői. Georgij Arbatov akadémikus, a Szovjet Tudományos Akadémia Amerikakutató Intézetének igazgatója nyugtalanítónak nevezte, hogy az amerikai kormány álláspontja nem világos, nem pontosan körvonalazott. A genfi tárgyalásokkal kapcsolatban emlékeztetett rá, hogy hasonló horderejű tárgyalások kezdetét korábban mindig a politikai légkör normalizálása kísérte. Ezt most szándékosan mulasztják el Washington részéről. Az MX-rakétákra természetesen nem engedményekkel fogunk válaszolni az amerikaiaknak a tárgyalásokon, hanem arra törekszünk, hogy megőrizzük az erőegyensúlyt, kénytelenek leszünk kifejleszteni és hadrendbe állítani új rakétarendszerünket — mutatott rá Georgij Arbatov. Hozzátette, az Egyesült Államok vezető személyiségei a szovjet és az amerikai külügyminiszter januári találkozóján létrejött megállapodást megsértve demonstratív módon amellett kardoskodnak, hogy folytassák a világűrben telepítést is magába foglaló, úgynevezett rakétavédelmi rendszer kifejlesztését. Jevgenyij Grigorjev, a Pravda főszerkesztő-helyettese a nyugat-európai országok magatartásában tapasztalható változásokra hívta fel a figyelmet. Emlékeztetett arra, hogy míg Genf előestéjén sok nyugat-európai ország támogatta az amerikai űrfegyverkezési programot, a genfi tárgyalások kezdete óta bizonyos fejlődés tapasztalható nézeteikben. Nyugat-Európában aggódnak a genfi tárgyalások sorsáért, tartanak attól, nehogy az Egyesült Államok politikája ugyanolyan szomorú eredményhez vezessen, mint ami a közepes hatótávolságú fegyverzetekről tartott genfi tárgyalásokon az amerikai álláspont miatt két évvel ezelőtt történt. A közvéleményt nem hagyhatjuk figyelmen kívül a nyugateurópai fővárosokban — hangsúlyozta Jevgenyij Grigorjev. Nicaragua Reagan hidegháborús beszéde Reagan amerikai elnök szombati rádióbeszédében közölte: az elkövetkező napokban újra kezdi hadjáratát a nicaraguai ellenforradalmi erőknek nyújtott amerikai támogatás biztosítására. Az elnök hidegháborús hangvételű beszédében „szovjet—kubai—nicaraguai összeesküvésről” beszélt, amely „az Egyesült Államok biztonságát” és „tengeri szállítási útvonalait fenyegeti”. Hevesen bírálta a Szovjetuniót és Kubát a nicaraguai kormánynak nyújtott támogatásért és követelte a nicaraguai kontrák — mint mondotta, szabadságharcosak a megsegítését, ami szerinte az Egyesült Államok közvetlen érdeke. Az elnök azért is támadta a sandinista kormányt, mert nem hajlandó tárgyalásba bocsátkozni a kontrákkal. Nicaragua washingtoni nagykövete, Carlos Tunnermann a The Wahington Post című laphoz intézett levelében, amelyet a lap szombati száma közölt, leszögezte: a nicaraguai kormány azért nem tárgyal az ellenforradalmárokkal, mert azok vezetői Somoza hírhedt nemzeti gárdájának egykori tisztjei, s irányításukkal a kontrák nem „szabadságharcot”, hanem a békés lakosság elleni terrorakciókat hajtanak végre. A nagykövet azt is leszögezte, hogy az ellenforradalmi csoportok a CIA által toborzott, felszerelt, fizetett és irányított zsoldosok. Mindennek ellenére a sandinista kormány korábban már felajánlotta a kontráknak, hogy térjenek vissza az országba és kapcsolódjanak be a politikai folyamatba. „Ez tisztességes ajánlat — szögezi le Tunnermann levele. — A kontrák „javaslata” viszont csupán a CIA újabb propaganda-manővere”. Dobrinyin—Shultz találkozó Több mint egyórás megbeszélést folytatott szombaton az amerikai külügyminisztériumban Anatolij Dobrinyin, a Szovjetunió washingtoni nagykövete George Shultz külügyminiszterrel. Dobrinyin a megbeszélést követően közölte az újságírókkal: áttekintették a szovjet—amerikai kapcsolatok egészét. A tárgyaláson megállapodás jött létre, hogy tárgyalásokat folytatnak arról, hogyan lehet megelőzni az olyan tragikus incidensek megismétlődését, mint ami a múlt héten történt az NDK-ban. Schultz kielégítőnek nevezte a szombati találkozó eredményét, azt mondotta, hogy ezzel a két fél „maga mögött tudja” a múlt heti incidenst. Elnöki eskütétel Athénban szombat este a parlamentben ünnepélyesen letette a hivatali esküt Görögország új államfője, Hrisztosz Szarcetakisz. A helyükről felálló képviselők a kormány tagjai nagy ünneplésben részesítették Szarcetakisz szavait, az ellenzéki padsorok azonban üresek voltak, az új demokrácia párt 111 képviselője bojkottéilta az elnöki beiktatást. Az új államfő 56 éves jogász, akit a parlament pénteken a szocialisták a kommunisták és néhány független képviselő támogatásával választottak meg államfőnek. Összetűzések Heves összecsapások és többszáz emberre kiterjedő letartóztatások voltak szombaton Izraelben és a megszállt területeken, ahol a palesztin lakosság megmozdulásokkal emlékezett meg a „Föld Napjáról”. A napot annak emlékére tartják meg, hogy kilenc évvel ezelőtt, 1976. március 30-án Izraelben a katonák megöltek hat palesztint, akik földjeik kisajátítása ellen tüntettek. A megszálló hatóságok csupán három megemlékező gyűlést engedélyeztek, minden egyéb megmozdulást betiltottak. A tiltakozó akciókban a WAFA palesztin hírügynökség becslése szerint mintegy félmillió ember vett részt. El múlt hét képeiből ismét előtérbe került a közös piaci spanyol és portugál csatlakozás ügye. Képünkön: Fernando Moran spanyol külügyminiszter nyilatkozik e kérdésről az újságíróknak. A héten osztották ki az Oscar-díjakat. Képünkön: F. Murray Abraham, a férfi és Sally Field, a női kategória győztese a hollywoodi díjátadáskor. A héten munkacsoportokban folytatta munkáját a genfi szovjet—amerikai leszerelési tanácskozás. Képünkön tengerkígyó hosszúságú „békelevelet” kézbesítenek a tárgyalásokon résztvevő két állam ENSZ-missziójánál egy ifjúsági szervezet ifjú képviselői. Feszült helyzet alakult ki a Dél-afrikai Köztársaságban. Képünkön: többezres tüntető felvonulás Kwanobuhie városában, ahol a rendőrsortűz korábban tíz emberrel végzett. Ifjú honvédek Becsülettel Gyönyörű, sudár sorok feszültek szombaton délben Szombathelyen, a Garasin Rudolf laktanya márciusi szélborzongatta, verőfényes udvarán. Esküre kész, fiatal katonák. Ezrek és ezrek fontak köréjük koszorút önmagukból: apák, anyák, testvérek, rokonok, feleségek, menyasszonyok, sógorok, keresztpapák, keresztmamák, barátok, ismerősök, munkatársak és ki tudja, még ki mindenki abból a hatalmas családból, amely a katonai szolgálatra érett, legfrissebb korosztályt bocsátotta a haza szolgálatára. Tizenkét óra, Kürtjei, érkezik Kiss József ezredes, a magasabb egység parancsnokságának képviselője. Veréb János őrnagy, vezénylő parancsnok jelent. Himnusz, tisztelgés a csapatzászlók előtt, tisztelgés az arcvonal előtt. A díszemelvényen Lakrovits László százados, az alakulat politikai helyettese üdvözli a megye, a város párt- és állami vezetésének képviselőit, a testvéri szovjet alakulat parancsnokait, a Ünnep a felnőtteknek, élmény a kicsinyeknek. 1985. április – Hétfő