Vas Népe, 1986. április (31. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-01 / 76. szám

Londoni vélemények Gorbacsov felhívásarél Jól tájékozott londoni for­rások szerint az angol kor­mány olybá veszi, hogy nem ő a címzettje Gorbacsov fel­hívásának, s így nem is szán­dékozik hivatalosan válaszol­ni az SZKP KB főtitkárá­nak arra a javaslatára, hogy Londonban vagy más euró­pai fővárosban kezdjenek legmagasabb­ szintű tárgya­lásokat — szovjet—amerikai, avagy szovjet—amerikai— angol részvétellel — az atomkísérletek teljes tilal­máról. Anglia egyik első aláírója volt az 1963-ban megkötött részleges atomcsend-szerző­­désnek. Azóta azonban, hogy 1979-ben meghatározatlan időre­­ elnapolták a teljes atomcsendről folytatott szov­jet—amerikai—brit tárgya­lásokat, az angol kormány gyakorlatilag „kiiktatódott” e , nagyhatalmi fórumról Nagy-Britannia rossz néven veszi, hogy amerikai szövet­ségese azóta i­s következete­sen elutasította a háromha­talmi tárgyalások felújítását, de — amint a legutóbbi hét év folyamán is történt — úgy tűnik, most sem látja értelmét, hogy a Fehér Ház kapuját döngesse. Pontosan erre, vagy leg­alábbis diszkrét kopogtatásra szólította fel vasárnap Da­vid Owen volt külügymi­niszter, a Munkáspártból ki­szakadt ellenzéki Szociálde­mokrata Párt vezére a kon­zervatív kormányfőt. J­ava­­solta, hogy Thatcher asz­­szony írjon magánlevelet Reagan elnöknek és Gorba­csov főtitkárnak, s ebben kezdeményezze a háromol­dalú tárgyalások felújítását az atomkísérletek teljes be­tiltásáról. Szavaiból kitűnt, hogy az angol diplomáciai közvetítésnek elsősorban Washington meggyőzésére kell irányulnia, mivel — hangsúlyozta — „az Egye­sült Államok álláspontja a legutóbbi két-három évben megváltozott. Immár egyál­talán nem akar átfogó atom­fegyver-kísérleti tilalmat, mert szükségesnek véli az új atomfegyverek kipróbálá­sát. Úgy gondolom, hogy ez mélységesen hibás álláspont” — mondotta Owen. Hasonlóképpen nyilatko­zott Denis Healey, a mun­káspárti árny­ékkormány­­ kül­ügyi szóvivője is. Az ellenzék felhívásai azonban — mutat rá hétfőn a The Guardian diplomáciai szemleírója — aligha fog­ják a Thatcher-kormányt a brit diplomácia mozgósítá­sára késztetni. „Nagy-Britan­nia ugyanis tudatában van annak, hogy az Egyesült Ál­lamok eleve kizárja az atom­fegyver-kísérletek teljes le­állítását mindaddig, amíg a nukleáris­­ fegyvereket szük­ségesnek tekinti egy hiteles elrettentő erő fenntartásá­hoz."’ Ilyen körülmények kö­zött London nem óhajtja maradék washingtoni befo­lyását veszélyeztetni, követ­kezésképpen „nyilvánvaló hogy a brit kormány habo­zás nélkül támogatni fogja az amerikai kormány eluta­sító magatartását” — álla­pítja meg a The Guardian szemleírója. Ennek követ­kezményei miatt aggodal­maskodva a The Times dip­lomáciai hírmagyarázója hét­főn „Moszkva nyeri meg a szópárbajt” cím alatt fi­gyelmeztet arra, hogy Euró­pában és különösképpen Nagy-Britanniában jelentős támogatásra talál a legújabb szovjet kezdeményezés. Jelentős gazdasági sikerek Afganisztánban Afganisztán fejlődésének tavalyi eredményeit össze­gezte a Forradalmi Tanács ülésén elhangzott zárszavá­ban Bab­rak Karmai, az Af­ganisztáni Népi Demokrati­kus Párt főtitkára, a Forra­dalmi Tanács Elnökségének elnöke. Karmai kiemelte: a nehéz, háborús viszonyok, a reak­ció erőfeszítései ellenére az ország jelentős gazdasági si­kereket könyvelhetett el. Mint mondta, tavaly a nem­zeti jövedelem 5,5, a meg­termelt nemzeti össztermék értéke 6,2 százalékkal múlta felül az 1978-as szinteket. Az­ afgán vezető megálla­pította: sikeresen folytató­dott 1985-ben a földreform végrehajtása, ennek kereté­ben több, mint 12 ezer pa­rasztcsalád jutott termőföld­höz, s az ország 425 új ter­melőszövetkezettel gyarapo­dott. Karmai rámutatott ugyanakkor a még mindig meglevő hiányosságokra is, amelyekért az örökölt fejlő­dési hátrányt, a képzett szakemberek hiányát és a külföldről szított agressziót tette felelőssé. Szovjet—kínai megbeszélések Szovjet—kínai konzultá­ciókat tartottak Pekingben az ENSZ-közgyűlés üléssza­kának napirendi témáiról. A megbeszéléseken Igor Rogacsov, a szovjet Külügy­minisztérium Kollégiumá­nak tagja, az 1. távol-keleti osztály vezetője, illetve Li Dao-jü, a kínai Külügymi­nisztérium osztályvezetője vett részt. A tárgyszerű légkörben lefolyt tárgyalá­sokon nagy figyelmet szen­teltek a leszerelés kérdésé­nek. A megbeszélések részt­vevőit fogadta Csien Csi­­csen kínai külügyminiszter­­helyettes. XXXI. ÉVFOLYAM 76. SZÁM ■ 1986. ÁPRILIS 1. KEDD ■ ÁRA 1,80 FORINT Hazánkba érkezett Bernhard Vogel Marjai Józsefnek, a Minisztertanács elnökhe­lyettesének meghívására hétfőn hivatalos látoga­tásra Magyarországra ér­kezett Bernhard Vogel, a Német Szövetségi Köz­társaság Rajna—Pfalz tartományának minisz­terelnöke. A vendéget és kísére­tének tagjait a Ferihegyi repülőtéren Mesega Ti­bor külkereskedelmi mi­niszterhelyettes fogadta. Jelen volt Ernst-Fried­­rich Jung, az NSZK bu­dapesti nagykövete is. r A kubai fiú Kielégítő annak a 15 éves kubai fiúnak az álla­pota, akin szombaton éjsza­ka Havannában szívátülte­tést hajtottak végre — kö­zölték­ a kubai fővárosban. A hetedikes diákot évek óta kezelték szívbántalmak­­kal. Szívbillenytű működé­sének súlyosbodó zavarai miatt állapota az utóbbi idő­ben rohamosan rosszabbo­dott. Havannai tájékoztatás sze­rint a beültetett szív meg­felelően működik. Népművészeti termékek Korszerűbb, jobb körülmények között dolgoznak néhány hónapja új üzemükben a szombathelyi Házi­ipari Szövetkezet tagjai, alkalmazottai. Itt konfekcio­nálják egyebek között a hetési szőttest, amelyet a szövetkezet gáborjánházi, Zala megyei üzemében ké­szítenek ügyes kezű népművész asszonyok. A szőttes végül úgynevezett futó, terítő, és szett formájában kerül a kereskedelembe. Sok más művelettel teszik tetszetőssé, díszessé a termékeket a háziipariaknál: jobb oldali képünkön a cakkozás látható, blúzt, párnát, alsószoknyát díszí­tenek ilyen módon. Fotó: K. Z. JKatort^eskij — H­onvédek, Bicitík­örösc m ám mjf ■ viiiii jgk 8::: @pW8Sp.li • Ugyanazon a napon, már­cius 29-én, szombaton dél­előtt tették le az ünnepé­lyes katonaesküt a szombat­­helyi honvéd laktanya és a körmendi határőr kiképző­­bázis, valamint az ebben a körzetben szolgálatot telje­sítő honvéd alakulat egy hónapja bevonult fiatal ka­tonái. Szombathelyen is,Kör­menden is szülők, hozzátar­tozók, barátok és ismerősök ezrei gyűltek össze az or­szág különböző tájairól, hogy tanúi legyenek az állampol­gári kötelességüket teljesí­tő, a haza fegyveres szol­gálatába lépett szeretteik élete e fontos perceinek. Ünnepi komolyság, az ese­mények átélésének emelke­dett hangulata uralkodott a történtek mindkét színhe­lyén: a szombathelyi Gara­sin laktanya hatalmas ala­kulóterén és Körmend han­gulatos főterén. SZOMBATHELY,­­ 10 óra. A díszemelvényen elfoglalja helyét az elnökség, tagjai között Horváth Miklós, a megyei pártbizottság első titkára, a megyei és a váro­si igazgatás képviselői, a társ fegyveres testületek, a hazánkban ideiglenesen ál­lomásozó szovjet alakulatok vezetői, üzemeik, intézmé­nyek küldöttei. (Folytatás a 3. oldalon) A honvédek tiszteletadása a bevonuló csapatzászlónak. A bolgár testvérpárt mérleget készít A Bolgár­­ Kommunista Párt X. kongresszusán, 1971- ben megállapította, hogy az ország szocialista fejlődése új szakaszhoz érkezett és a fejlett szocialista társada­lom építését tűzte célul az országban. Azóta jelentős eredménye­ket ért el a párt a fejlett szocialista társadalom anya-á­gi, technikai alapjának meg­teremtésében. Az utóbbi 15 évben a nemzeti jövedelem évente átlag 4,5 százalékkal növekedett, az ipari termelés pedig 4,5—5 százalékkal. A népgazdaság szerkezete alap­vetően megváltozott.­­ Jelen­leg a gépgyártás, az ener­getika, a vegyipar és az elektrotechnika mintegy a kétharmadát adja az ország ipari termelésének. A gép­gyártás és az elektronika ki­vitele a teljes export 50 százalékát adja. Az ország energiaszükségletének 20 százalékát az atomerőművek biztosítják, az elkövetkező 2—3. évben ez az arány 25— 30 százalékra emelkedik. A gyorsított ütemű iparo­sításban, főleg a múltban el­maradt­­ területeken, fontos szerepet játszott több mint 1500 kis- és középvállalat létrehozása, a pártszerveze­tek ellenőrző szerepének nö­velése, a munkaszervezés, az üzemi demokrácia kiszélesí­tése. A párt vezetésével hatá­rozott eredményeket értek el a falvakban is. Az agrár­­ipari komplexumok gazda­ságilag megerősödtek, erő­södött a mezőgazdaság sza­kosodása, javult technikai felszereltsége. A gabona-, a kukorica-, a zöldség- és gyümölcstermesztés átlag­hozama elérte a fejlett euró­pai országok szintjét. Tavaly súlyos aszály sújtotta Bul­gáriát, ennek következtében a kalászosokból a tervezett mennyiségnek csak a felét tudták beta­karítani, a fal­vak és városok vízellátásá­ban nehézségek adódtak. A súlyos problémák ellenére az ország gazdasági helyzete stabil, az említett nehézsé­gek azonban áremelésekhez és néhány beruházás csök­kentéséhez vezettek. A Bolgár Kommunista Párt józanul és reálisan mérlegeli a fejlett szocialis­ta társadalom kialakításának folyamatait. Annak tudatá­ban, hogy honnan, milyen fejletlen alapról kezdődött az országban a szocializmus építése, megállapítja, hogy történelmileg rövid idő alatt nagy eredményeket értek el az ipar és a gépesített me­zőgazdaság kialakításában, az oktatás, a művelődés és életmód területén. Nem hall­gatja azonban el azt sem, milyen sok még a tennivaló, hogy a szocialista rendszer lehetőségeit maximálisan ki­használják, hogy az ország meg tudjon felelni a kor követelményeinek. A képen a Kozsodui atomerőmű. (Fotó : SZÓFIAPRESSZ—KS)

Next