Vas Népe, 1986. október (31. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-01 / 231. szám
2 vns NÉPE | Megteremteni a nemzetközi béke és biztonság átfogó rendszerét Várkonyi Péter beszéde az ENSZ-közgyűlésen A magyar külügyminiszter ENSZ-közgyűlésen kedden elhangzott felszólalásában emlékezett arra, hogy egy évvel ezelőtt, az ENSZ fennállásának 40. évfordulóján átfogóan értékelték a szervezet több évtizedes tevékenységét, és a nemzetközi politika rendszerében betöltött szerepét. Az a tény, hogy ez alkalomból a tagállamok, köztük a Magyar Népköztársaság képviselői egybehangzóan megerősítették elkötelezettségüket az ENSZ Alapokmányában foglalt elvek és célok iránt — mondta egyebek között —, véleményem szerint mind a jelen közgyűlés, mind a jövő szempontjából nagy jelentőségű. A Magyar Népköztársaság kormányának meggyőződése,hogy a világszervezet előtt ma nagy feladatok állnak. A jövő nemzedékeinek megóvása a háború borzalmaitól ma a nukleáris háború megakadályozását, az emberiség egészének megmentését, létének fenntartását, az emberi civilizáció megőrzését jelenti. Meggyőződésünk, hogy a nukleáris háború elkerülhető, s ebben az ENSZ jelentős szerepet játszhat. De küldetését a világszervezet továbbra is csak akkor teljesítheti, ha a tagállamok az alapításakor meghirdetett elvek és célok által meghatározott úton haladnak. Nekünk az egyenjogú, gyümölcsöző együttműködés útján kell haladnunk, hogy A Magyar Népköztársaság kormánya úgy ítéli meg, hogy a jelenlegi világhelyzet az ENSZ minden tagállamától fokozott erőfeszítéseket kíván, mert valamenynyi ország felelős azért, hogyminden tőle telhetőt megtegyen az egész emberiség sorsát veszélyeztető kedvezőtlen irányzatok megállítása és visszafordítása érdekében. E tekintetben kiemelkedő jelentőségű a világ sorsáért különleges felelősséggel tartozó nagyhatalmak tevékenysége. Ezért a nemzetközi közvélemény üdvözölte a Szovjetunió és az Egyesült Államok legmagasabb szintű vezetőinek egy évvel ezelőtt megtartott genfi találkozóját, amely bizonyos értelemben kiinduló pontja volt a szovjet—amerikai viszonyban és általában a világpolitikában azóta tapasztalt néhány kedvező jelenségnek. Továbbra is nagy figyelemmel és várakozással kísérjük a két ország kapcsolatainak alakulását. A Magyar Népköztársaság kormányának őszinte meggyőződése, hogy a Varsói Regionális kérdésekről A regionális kérdések kapcsán Várkonyi Péter hangsúlyozta: ahogy egyetlen más állam, úgy Magyarország sem lehet közömbös atőle távoli földrészek, országok helyzetének alakulása iránt, hiszen azokat a nemzetközi helyzetben közvetve, kétoldalú kapcsolataiban pedig közvetlenül is érzékeli. Különös aggodalommal szólt a kialakult akutválsághelyzetekről, s kijelentette: bármilyen helyi, regionális konfliktus súlyosan veszélyezteti nemcsak az adott térség, hanem a világ békéjét és biztonságát is. A Magyar Népköztársaság kész támogatni minden olyan kezdeményezést, amely a válsághelyzetek felszámolását célozza. Meggyőződése, hogy az ENSZ-ben is az őszinte, közös útkeresésnek, a megoldás irányába vivő együttműködésnek, és nem a konfrontációnak kell jellemeznie a regionális válsághelyzetekről folytatott vitákat. Vonatkozik ez valamennyi regionális problémára, így az ENSZ keretén belül az emberi jogok tárgyában létrejött nemzetközi egyezményeket méltatva a magyar külügyiminiszter kiemelte: Hazámban az emberi jogok érvényesülése és védelme az ország társadalmi rendszerének egyik alapelve. A maérvényesülhessenek az Alapokmányban megfogalmazott elvek. És éppen ezen elvek érvényesítésének szándéka, az azokban megjelölt nemes célok eléréséhez szükséges korszerű feltételek megteremtésének igénye, a világ államai közötti kölcsönös egymásrautaltság ténye vezérelte kormányomat, amikor kilenc más tagország kormányával együtt levélben fordult az ENSZ főtitkárához, és javasolta, hogy tűzzék napirendre a nemzetközi béke és biztonság átfogó rendszerének megteremtését. Meggyőződésünk ugyanis, hogy korunkban egyetlen állam biztonsága sem garantálható mások rovására. Szerződés tagállamainak kezdeményezései a tömegpusztító fegyverek felszámolására az ezredfordulóig, valamint a hagyományos fegyverek és fegyveres erők csökkentésére Európában jó alapot adnak ahhoz, hogy az egymással szemben álló szövetségi rendszerek között a katonai egyensúly a lehető legalacsonyabb szinten valósuljon meg. A csökkentési folyamat beindítása érdekében minden meglevő leszerelési fórumot ki kell használni, és egyetlen kölcsönösen elfogadható kompromiszszumos lehetőséget sem szabad elszalasztani. Kiemelkedő jelentőségűnek tartjuk ebből a szempontból is az atomkísérletekre több mint egy éve egyoldalúan vállalt és azóta többször megújított szovjet moratóriumot — mutatott rá akülügyminiszter. Mi úgy véljük, hogy a fegyverkezés megfékezésének sürgető kényszerét minden tagállamnak át kell éreznie, és ennek megfelelően kell cselekednie az emberiség egésze, s saját népe érdekében is. közel-keleti válságra, amelyben tartós és igazságos megoldást hozhat az ENSZ égisze alatt, minden érdekelt fél részvételével megtartandó nemzetközi értekezlet. Az iraki-iráni konfliktusra, amelynek valódi megoldása csak az immár hét éve tartó értelmetlen háború békés úton történő, haladéktalan befejezése esetén lehetséges. Az Afganisztán körül kialakult helyzetre, ahol megítélésünk szerint az utóbbi időben megnőttek az ellenségeskedések megszüntetésének esélyei. A délkeletázsiai térség országainak kezdeményezései, erőfeszítései azt a reményt táplálják, ■hogy a problémákat közösen megoldva, a térség abéke, az együttműködés és a stabilitás övezetévé válhat. Afrika politikai és gazdasági gondjait elemezve hangsúlyozta, hogy azok is reszsze túlnőnek a földrész határain, és csak széles körű nemzetközi összefogással orvosolhatós. Munk részéről társadalmunkpolitikai intézményeinek, jogalkotásának fejlesztése, a szocialista demokráciafolyamatos kiterjesztése, valamint nemzetközi kötelezettségeink teljesítése révén mozdítjuk elő az emberi jogok tiszteletben tartásának ügyét. Szeretném külön is hangsúlyozni, hogy kormányom igen hasznos és építő jellegű együttműködést alakított ki a nemzetközi egyezmények végrehajtását figyelemmel kísérő nemzetközi testületekkel, s úgy véli, hogy az emberi jogok egyetemes érvényesülését nagyban elősegítené, ha minéltöbb állam csatlakoznék ezekhez a szerződésekhez. Az emberi jogok egyetemes érvényesítésének igénye természetesen magában foglalja a nemzetiségek jogainak biztosítását és védelmét is. Magyarországon a nemzeti egység fontos alkotó eleme az országban élő nem-A gazdasági együttműködés és a politikai kapcsolatok összefüggését elemezve szólt arról, hogy a világgazdaság jelenlegi helyzete sajnos nem ad okot derűlátásra. Ideje, hogy megkezdjük a nemzetközi gazdasági kapcsolatokat vezérlő demokratikus alapelvek valóra váltását, ami alapja lehetne a kölcsönös előnyökön nyugvó,megkülönböztetésektől mentes, a kölcsönös bizalom, a megbízhatóság elvein és gyakorlatán alapuló rendszernek. A sokszor jelentős mértékben eltérő gazdasági, és ezen nyugvó politikai érdekek folyamatos összeegyeztetése szükséges ahhoz, hogy a világgazdaság és alkotóelemei, a nemzetgazdaságok és gazdasági integrációk kedvező körülmények között, növekedésre irányuló gazdaságpolitikát valósíthassanak meg. Hazámnak is alapvető érdeke olyan világgazdasági környezet megteremtése, amely kedvező feltételeket biztosít a nemzetközi gazdasági együttműködés fejlődéséhez. Ez elősegítené gazdasági célkitűzéseink valóra váltását is — mondotta. Magyarország földrajzi helyzetéből, történelmi hagyományaiból és lehetőségeiből adódóan különleges figyelmet fordít Európára, amelyet tágabb szülőfélhazánk érdekelt a helsinki folyamat továbbvitelében, és mindent megtesz ennek érdekében. Ennek bizonysága a tavaly ősszel Budapesten megtartott Kulturális Fórum sikeres lebonyolítása. Az együttműködés fejlesztésének irányait illetően úgy véljük, hogy valamennyi részvevőnek a záróokmány egységes értelmezésére, mindhárom kosár kiegyensúlyozott kezelésére, és az ajánlások széles körű megvalósítására kell törekednie. Bécsben, a semleges Ausztria fővárosában hamarosan megkezdődik a folyamat sorrendben harmadik utótalálkozója. Őszintén reméljük, hogy ez jelentős állomása lesz a részvevő államok együttműködésének további elmélyítésében. Ebben az összefüggésben úgy véljük, szükségszerűvé és egyben lehetségessé vált, hogy Európa meginduljon a tényleges leszerelés útján. Ezt a célt hivatottak szolgálni a Varsói Szerződés tagállamainak Budapesten megfogalmazott javaslatai az európai hagyományos fegyveres erők és fegyverzetek csökkentésének átfogó programjáról. Szeretnénk remélni, hogy a budapesti kezdeményezés eredményeként a politikai enyhülés katonai enyhüléssel egészül ki, és ily módon hasonló jelentőségűvé válhat, mint az 1969. évi budapesti felhívás, amely földrészünk életében történelmi eseményként értékelhető helsinki értekezlethez vezetett ezetiségek minden tekintetben egyenjogú részvétele a társadalom politikai, gazdasági és kulturális életében. Létük és kollektív jogaik intézményes, demokratikus kereteinek garantálásával államunk a hazáinkban élő nemzetiségek önazonosságtudatának fejlődését segíti — mutatott rá, hangsúlyozva, hogy a humanitárius, emberi jogi és szociális kérdésekben kialakult többoldalú együttműködés további kibontakoztatása és erősítése jelentős mértékben hozzájárulhat az átfogó nemzetközi biztonsági rendszer megteremtéséhez. dünknek tekintünk — jelentette ki, s hangsúlyozta: Reménnyel töltenek el bennünket az európai biztonság és együttműködés folyamatának több mint egy évtizedes tapasztalatai. Szólt arról, hogy a fellobbanó feszültségek ereje és káros következményei valamelyest enyhültek az államközi kapcsolatokban, és a folyamat keretében született a közelmúltban fontos megállapodás Stockholmban a háború veszélyének csökkentéséről Európában. Európa értékes tapasztalatokat szerzett a különböző társadalmi rendszerű, más katonai szövetségbe tartozó, valamint a semleges és el nem kötelezett államok békés együttműködése, kölcsönös egymásrautaltsága és bizalomra épülő együttműködése számos területén. E téren Magyarország is kitűnő és gyümölcsöző tapasztalatokra hivatkozhat. A harmincöt részvevő állam képviselői által 1975-ben Helsinkiben aláírt záróokmányra az elmúlt évtizedben a kelet-nyugati kapcsolatok sajátos rendszere épült. E rendszer az évtized súlyos feszültségei közepette is bizonyította, hogy az érdekközösség képes mindenfajta ellentétet, súlyos feszültséget és bizalmi válságot is tompítani. A Magyar Népköztársaság külpolitikáját, külkapcsolatait az ENSZ Alapokmányának szellemében alakítja közvetlen célunk, hogy belső építőmunkánkhoz a lehetőlegkedvezőbb nemzetközi feltételeket biztosítsuk. Ennek megfelelően igyekszünk tevékeny részt vállalni a világbéke megóvását, a nemzetközi biztonság erősítését célzó erőfeszítésekben, őszinte együttműködésre törekszünk politikai, gazdasági, emberi és minden más területen is mindazokkal, akik erre valóban készek, akik megértik az egymás jogait és érdekeit tiszteletben tartó sokoldalú nemzetközi együttműködés, az államok közötti jó kapcsolatok fontosságát, felismerik, hogy létérdekük a kapcsolatok bővítése, szorosabbra fűzése, az államok közötti bizalom megteremtése és erősítése a nemzetközi kapcsolatok minden területén. 1986. nemzetközi békeév, amelynek felhívása nagy figyelmet keltett a világ valamennyi országában, így hazánkban is. Ennek szellemében a magyar küldöttség építő szellemben kezeli az előttünk álló hetekben megvitatandó kérdéseket, kész erejéhez mérten hozzájárulni a jelen közgyűlés munkájának sikeréhez, ahhoz, hogy a 41. ülésszak valóban érzékelhetően előmondssa a viilágiéke megóvását, az általános politikai légkör javítását, a sokoldalú nemzetközi együttműködést — mondotta Várkonyi Péter: A nagyhatalmak felelőssége a világ sorsáért Külpolitikánk az ENSZ-alapokmány szellemében Gazdasági és politikai együttműködést Az emberi jogok tiszteletben tartásáról Kádár János megbeszélése Alessandro Nattával Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára kedden délelőtt a Központi Bizottság székházában megbeszélést folytatott Alessandro Nattával, az Olasz Kommunista Párt hazánkban tartózkodó főtitkárával. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón a két párt vezetői véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet legfontosabb kérdéseiről, mindenekelőtt az emberiség létét fenyegető veszélyek elhárításának feladatairól. Sürgették a fegyverkezési verseny további kiszélesítésének megakadályozását, és állást foglaltak amellett, hogy a fegyverzetkorlátozás és a leszerelés terén mielőbb konkrét megállapodások szülessenek. Méltatták a Szovjetunió, a szocialista országok ez irányú erőfeszítéseit, és üdvözöltek minden erre vonatkozó konstruktív kezdeményezést, bárkitől is származzék. Különösen nagyra értékelték a Szovjetunió egyoldalú döntését a nukleáris robbantások felfüggesztéséről. Megállapították, hogy a nemzetközibéke és biztonság szempontjából különös jelentősége van az össz-európai párbeszédnek, amelyet a helsinki folyamat keretében a résztvevő államok a feszültség és a bizalmatlanság csökkentéséért, az együttműködés bővítéséért folytatnak. Üdvözölték a stockholmi tanácskozás eredményes befejezését és kifejezték reményüket, hogy a november elején kezdődő bécsi utókonferencián lehetőség nyílik az enyhülés újabb területekre való kiterjesztésére. Kölcsönös egyetértésben nagyra értékelték a kommunistáik, más baloldali erők, a különböző demokratikus szervezetek és a széles társadalmibázisra épülő háborúellenes mozgalmak erőfeszítéseit. Ezeket az erőket, szervezeteket és mozgalmakat a jelenkor fontos tényezőinek tekintik. Állást foglaltak a kommunista, a szocialista és szociáldemokrata pártok kapcsolatainak elmélyítése mellet, és síkraszálltak minden olyan erő szolidaritásáért, amely a békéért, atársadalmi haladásért, a népek szabadságáért és függetlenségéért küzd. Kádár János és Alessandro Natta kölcsönösen tájékoztatta egymást az MSZMP és az OKP helyzetéről, tevékenységéről és időszerű feladatairól. Áttekintették a két párt közötti hagyományosan jó kapcsolatokat, és megelégedéssel állapították meg, hogy a magyar és az olasz kommunisták együttműködése eredményesen járul hozzá a két nép közötti barátság erősítéséhez, a két ország közötti kapcsolatok fejlődéséhez és az európaibéke, a népek közötti barátság ügyéhez. A megbeszélésen részt vett Antonio Rubbi, az OKP vezetőségének tagja, a KB nemzetközi osztályának vezetője és Renato Sandri, a KB tagja, valamint Gecse Attila, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője. Atalálkozót követően Kádár János ebédet adott Alessandro Natta tiszteletére. /. Lázár György hazaérkezett (Folytatás az 1. oldalról) néhány vezetője is jelen volt. Lázár Györgynét Wilfried Martens belga miniszterelnök felesége a brüsszeli Grand-Place-on, a nevezetesHattyú-ház éttermében látta vendégül. Innen a magyar miniszterelnök felesége Wateloo-ba ment, ahol az egykori csatamező melletti emlékmúzeumot tekintette meg. Tegnap délutánLázár György abrüsszeli magyar nagykövetségen találkozott a magyar kolónia tagjaival, majd abelga külkereskedelmi hivatal (OBCE) tiszteletéreadott fogadásán eszmecserét folytatott a hivatal elnökével, Albertherceggel. Lázár György tegnap este hazaérkezett. A szocializmus megújulásának bonyolult folyamatát Magyarországon általában az 1956. november 4. utáni időszakhoz kötik. Ahhoz a gyakorlathoz, amelyben az MSZMP újra érvényre juttatta a lenini elveket Mostanában ezt a harminc évet, vagy ennek egy részét a reformpolitika jelzőjével is szokták illetni, kifejezésre juttatva azt az egy időben elfeledett vagy kevéssé emlegetett alapigazságot, hogy a szocialista társadalom és annak vezető ereje, a párt tevékenységének szüntelen kritikus felülvizsgálatával és ennek alapján az alkotó megújulással töltheti be hivatását. Történelmi igazságot ismétlünk annak kimondásával, hogy az 1956. utáni megújulásnak megvan az eszmei ésgyakorlati előzménye. Ez pedig a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének 1953. júniusi határozata, amely helyesen, jó irányba nyitott, s megvalósítása esetén politikai-társadalmi megújulást kezdeményezve megerősítette volna a szocializmus pozícióit Magyarországon. Az 1953- as politikai fordulatot az tette szükségessé, hogy az MDP politikájában 1948 közepétől, a népi hatalom, a munkáshatalom győzelemre jutáséitól fokozatosan és egyre súlyosabb mértékben olyantorzulások mentek végbe, amelyek lejáratták a szocializmus ügyét és eszméit, a lakosság nagy tömegeit elfordították a párttól és a kormánytól, sőt, olykor szembefordították velük. A párt önelégült, elbizakodott, a személyi kultusz vakságával megvert vezetősége —mindenekelőtt Rákosi Mátyás és szűk vezetői köre — a maguk erejéből képtelenek voltak felismerni az ország válságosba forduló helyzetét. Az SZKP vezetői — akik Sztálinnak 1953 márciusában bekövetkezett elhunyta után maguk is felülvizsgálták a személyi kultusz okozta torzulásokat a szovjet politikaigyakorlatban, figyelmeztették a magyar pártvezetőket a fenyegető veszélyre. A moszkvai konzultáció után, az ott tárgyaló delegáció jelentése alapján mélyreható és nyílt vita bontakozott ki a Központi Vezetőség 1953. június 27—28-i ülésén, és ott született meg „A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata a párt politikai irányvonalában és gyakorlati munkájában elkövetetthibákról s az ezekkijavításával kapcsolatos feladatokról” szóló dokumentum. A hibáik — állapítja meg a határozat — súlyos nehézségeket okoztak a népgazdaságban. A szektaszellemű, A szocializmus 4 » * ■■ 9 ■ • f, . A júniusi 1986. október 1. Szerda