Vas Népe, 1987. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-02 / 51. szám

HB1SiK8ini9B851SsB* IB: Wi■>.';B«^S:j[BWw:Uni időszerű #^lwi«i.gii­*ől (Folytatás az 1. oldalról) ellátás elérhetősége, foko­zódjék a lakásépítés, folyta­tódjék az egészséges ivóvíz­­ellátás megteremtése. Is­mert, hogy a VII. ötéves terv időszakában újabb 73 tele­pülésen épül vízmű, 24 köz­ségben pedig mélyfúrású kút létesül Nemcsak a megyének, ha­nem a megye minden tele­pülésének is van helyi cse­lekvési programja. De to­vábbra is formálni kell az igényeket, rangsorolni a fel­adatokat, s a lehető legtaka­rékosabban kell gazdálkodni a megvalósításra szolgáló eszközökkel. A megfogalma­zott célok csak úgy valósít­hatók meg, ha a tanácsok bevételi terveiket maradék­talanul teljesítik. Ez is az önálló gazdálkodás része. A népfront segítse és támogas­sa a településfejlesztési hoz­zájárulás és az adók tör­vény által előírt befizetését. Részletesen szólt a nép­front megyei titkára arról is, hogy a tervek­­teljesítésre érdekében a korábbi gya­korlatnak megfelelően tele­pülésfejlesztési versenyt hir­detett a megyei tanács a Hazafias Népfronttal és más szervekkel együtt. A szebb, emberi környezet kialakítá­sában, ápolásában, a lakó­hely csinosításában megyénk lakossága, társadalmi, gazda­sági szervei eddig is élenjá­rók, kezdeményezők voltak. A VI. ötéves tervidőszakban a megyék közötti versenyben Van országosan a második helyezést érte el. Tavaly 804 millió forint volt a társa­dalmi munka értéke, ami egy lakosra vetítve 2 ezer 856 forint. A népfront által is támogatott tavaszi muo­­■kaa­kciók szervezésére az idén a március 15. és május elseje közötti időt javasolja a megyei tanács. A népfront feladatai kö­zött említette Mészáros Imre a környezetszennyezés, a szemetelés megszüntetésé­nek segítését, a fásítási ak­ciók, a hasznos hulladék gyűjtésének szervezését. A gazdasági feladatok közé so­rolta a fogyasztói érdekvé­delmet, a kertbarátok és kistenyésztők munkájának segítését. Külön kiemelte a megyei népfronttitkár a tanácsokkal és az elöljáróságokkal való szoros együttműködést. Mint mondotta: a népfront ne csak választási közjogi sze­repre kiszemelt intézménye legyen a magyar társadalom­nak, hanem teremtsen tar­tós kapcsolatot a választott szervek és az állampolgárok között. A népfront ne egy­két személyt jelentsen, ha­nem a szövetségi politikát szolgáló társadalmi, politikai tömörülést. Az állampolgárok­­közösségeként működjön, szervezze a lakóhelyen a­­közéletet, olyan programok kezdeményezője legyen, ame­lyekben jó lelkiismerettel együttműködhetnek pártta­gok és pártonkívüliek, hívő és nem hívő emberek. Mészáros Imre­­bevezető előadását követően beható, nyílt eszmecsere kezdődött a népfront tisztségviselők és a megye vezetői között. A­­helyben feltett 39 és az írás­iban­­benyújtott 2 kérdésre Horváth Miklós, a megyei­­pártbizottság első titkára és dr. Bors Zoltán­­megyei ta­nácselnök válaszolt. A megyei pártbizottság el­ső titkára a kérdésekre adott konkrét válaszok kapcsán a megyei pártbizottság nevé­ben megköszönte azt az ál­dozatos munkát, amelyet a népfront tisztségviselők, ak­tivisták az elmúlt esztendő­iben végeztek a lakosság kö­rében azért, hogy erősödjön ,a nemzeti egység, hogy jobb legyen a közérzete a lakos­ságnak, s nagyobb legyen a tisztelet, megbecsülés egy­más iránt. Hangsúlyozta, hogy a Hazafias Népfrontnak megyénkben ma is olyan fontos és jelentős a szerepe,­­mint ahogyan az az 1985. évi megyei pártértekezleten megfogalmazódott. A mozga­lom munkájának eredmé­nyességét az mutatja meg elsősorban, hogy a lakosság mennyire veszi hasznát, mennyiben befolyásolja a la­kosság közérzetét, egymás iránti magatartását. Nagyon fontos, hogy életszerű legyen a népfront tevékenysége, hogy választ találjon az élet mindennapos kérdéseire, együtt azokkal az emberek­kel, akikért van. Dr. Bors Zoltán, a megyei tanács elnöke a számára fel­tett kérdésekre válaszolva bevezetőben elmondotta, hogy a­­megye tavalyi gazdasági eredményei nem haladják meg­ számottevően az orszá­gos átlagot, de az életkörül­mények javításában, az inf­rastruktúra, a szociálpolitika fejlesztésében az országosnál nagyobb az előrelépés. Mind­ebben jelentős szerepe van a tanácsok és a népfront gyümölcsöző együttműködé­sének. Ilyen szellemiben kell folytatni a munkát 1987-ben is. Kiemelte, hogy a terve­zettnél több intézmény léte­sítésére nincs mód a hetedik ötéves terv időszakában, de az intézmények működteté­sének , eredményességében előbbre lehet és kell lépni. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az elmaradt térségek fejlesztéséhez nyújtandó köz­ponti támogatás csak a he­lyi lehetőségek kihasználá­sával párosulva hozhatja meg a kívánt eredményt. (A fórumon elhangzottak­ra lapunkban visszatérünk.) Farkas Mihály Telt ház, nagy érdeklődés volt a fórumon. Budapest körül M1-ás autópálya-győri lkák megalapozója lehet. — Említette, hogy első­ként 15 kilométernyi épül meg az MO-ásból­. Melyik ez a szakasz? — A déli szektor egy ré­sze épül meg a 13,9 és a 28,8 kilométerszelvények kö­zött. Ez a mintegy 15 kilo­méternyi szakasz követlen kapcsolatot­­teremt majd a 6. számú főút és az M5-ös autópálya között. Az M0-ás körgyűrű mostani szakasza két Duna-híddal szeli majd át a Csepel-szigetet, a na­gyobbik híd hossza megha­ladja a nyolcszáz métert, a­­kisebbik csaknem félkilo­méteres lesz. A számítások szerint a gyűrű e szakaszá­nak megépítésekor 3,1 mil­lió köbméter földjét kell megmozgatni, és leterítenek 370 ezer négyzetméter asz­faltburkolatot, amellett te­temes hosszúságú közműve­zeték megépítésére is sz­ükség van. — Mennyibe kerül, és mi­korra készül el a beruházás? — A hidakkal együtt 4,3— 4,4 milliárd forintba. Ennek 35 százalékát hitelezi meg a Világbank. Itt kell megje­gyeznem, hogy a világbanki pályázatnak jelentős árleszo­rító hatása volt, segítségével legalább négyszázözmillió fo­rinttal kerül majd kevesebbe az MO-nak az első szakasza. (Nem kevesen attól tartottak, hogy nagyon sok kisajátítás­ra kerül sor... az építkezés miatt. Az igazság az, hogy mindössze 14 lakást — hár­mat Szigetszen­tmiklóson, hatot Dunaharasztiban, ötöt Budapesten, —, illetve 23­­hétvégi házat kell szanálni e jelentős beruházáshoz. A kisajátításon már túlvagyunk, a munka heteken belül meg-" kezdődik, és a tervek szerint 1990-ben befejeződik. —­ Mit várhatunk az M0- ástól? — Megépülése gazdasági és környezetvédelmi ha­szonnal fog járni, a közleke­désbiztonságról nem is szól­va. A számítások szerint az MO-ás forgalmának negyven százaléka a körgyűrű mellet­ti öt-öt kilométer széles sáv­ból származik majd, a többi hatvan pedig az azon kívüli területről, beleértve minden olyan hazai és külföldi célú forgalmat, ami most Buda­­pesten kényszerül áthaladni. Az M0 hatással lesz az agg­lomeráció városainak a fej­lődésére, kedvezően kapcsol­ja a Csepel-szige­tet a fővá­ros külső kerületeihez, teher­mentesíti Budapest­­belváro­sának ma már elviselhetetle­nül zsúfolt útjai, és a számí­tások alapján azt is mond­hatom, hogy járműkilométe­renként itt tizedannyi bal­esetre lehet számítani, mint a főváros útjain. Javulni fognak az életkörülmények is az M0-ás körzetében, hi­szen kényelmesebben és gyorsabban tehetik meg az érdekeltek a munkahelyükre és haza az utat, jobban meg lehet szervezni az áruszállí­tást, és könnyebben levezet­hető lesz a nyári és a hétvé­gi forgalom is. — Ez a 15 kilométeres szakasz azonban alig egyha­­todja lesz csak a teljes gyű­rűnek. — Ez igaz, hiszen teljes kiépítése után az M0-on ami kezdetben kétszer két­sávos autóútként épül, lehe­tővé téve, hogy az igények növekedésével kétszer há­romsávos autópályává bő­vüljön — 88 kilométer hosszú lesz. A nagy mű ter­mészetesen csak az ezred­forduló után­ válhat teljessé, de már folynak az újabb tárgyalások a Világbankkal a második közlekedési pro­jektről, amelynek legfonto­sabb eleme az M0-ás déli szektorának második szaka­sza lenne. Ez összeköti majd az M1-es autópályát a 6-os úttal, s vele a legfontosabb E-jelű utunk teljesen elkerü­li majd Budapestet. Az M1­es és M5-öS közötti M6-ás szakasz megvalósulásával — ami 1994-ben várható — évente 35 ezer tonna üzem­anyag takarítható meg, és a­­hasonló beruházások ada­taiból következtetve évente elkerülhető lesz 30—50 ember halálos, és mintegy hétszáz ember sérüléses balesete. — Befejezésül: lehet-e ajánlólevél a Világbank szá­mára a következő szakaszra a magyar vállalatok most kezdődő munkája? — Ú­gy vélem, hogy az el­ső szakaszra meghirdetett versenypályázat megnyerése előny lehet a másodikra. Mind az Aszfaltútépítő Vál­lalat, mind pedig a Hídépítő Vállalat birtokában nagy le­hetőség van most. Bízzunk­­benne, hogy élni tudnak ve- A körgyűrű vázlata. 1987. március 2. Hétfő Élénk előszezon Az utazási irodák tapasztalatai szerint az idén a szokásosnál jóval többen vesznek részt a téli-tava­szi időszakra, előszezonban meghirdetett külföldi uta­zásokon. Vonzóak a holtszezonban indított utak mér­sékelt árai, s az utazási kedv növekedésében közre­játszik az is, hogy az idegenforgalmi cégek a koráb­binál gondosabban készültek fel, s az igényeknek jobban megfelelő kínálatot állítottak össze. Az IBUSZ a tavalyinál csaknem egyharmadával magasabb előszezoni forgalmat könyvelhet el. A meg­hirdetett utak többsége gazdára talált, sőt egyes prog­ramokra a nagy érdeklődés szerint pótcsoportokat szerveztek. Különösen sikeres volt a Szovjetunióba meghirdetett kedvezményes utazás, melyben több mint ezer magyar turista vett, illetve vesz részt. En­nek keretében egyebek között a baltikumi városok­ba, leningrádi színházi estékre, közép-ázsiai és kau­kázusi utakra invitálták az érdeklődőket, olcsó árért. Valamennyi hely elkelt a március végén induló fekete-tengeri hajóutakra, valamint a kora májusi földközi-tengeri hajózásra is. Igen népszerűek voltak az Ausztriába, Bulgáriába, Jugoszláviába, Romániá­ba szervezett síutak, a rövid velencei kirándulások, s kelendőnek bizonyultak a csehszlovákiai üdülések, az erdélyi körutazások, az NDK-beli városnéző prog­ramok. A koreai NDK-ba szóló, különleges élményt ígérő márciusi utazásokra, valamint az egyiptomi és kubai utakra is igen sokan jelentkeztek. Az IBUSZ nőnapi programjai iránt is nagy az érdeklődés; az idén Csehszlovákiába, Lengyelországba, az NDK-ba és a Szovjetunióba hirdettek nőnapi uta­zásokat. Ezen felül az utazási iroda területi igazgató­ságai önállóan is szerveztek — akár külön megren­delésre is — programokat e jeles nap megünneplésé­re. Több százan utaznak például Ungvárra, hét cso­port megy Leningrádba, hat csoport pedig Drezdába. Ezen kívül Prágába, Krakkóba, Berlinbe és Jaltára is indulnak nőnapi csoportok. Élénk az érdeklődés a főszezonra meghirdetett utak iránt is. Sok út már most elkelt, sőt vannak olyan programok is, amelyeknél az igények megha­ladják a lehetőségeket. Külön vonzó, hogy a szocia­lista utak árából 5 százalékos kedvezményt nyújt mindenkinek az utazási iroda. (—) Ha „elszakad a cérna” A cérna bizony gyakran ■elszakad, és főleg otthon, a családban szakad el. Amíg a nyugdíjas kort el nem érjük (de gyakran azon túl is!) rohanva élünk. Általában azt gondoljuk, hogy sokkal többet bí­runk, és még vállalunk. Aztán egyszeresak elszakad a cérna. Otthon összeveszünk egy semmiségen, felna­gyítjuk a férjünk, feleségünk, anyánk, apánk, fiunk, lányunk, anyósunk, apósunk, testvérünk kis hibáit. Megsértődünk egy megjegyzésen és gyakran magunk sem értjük, miért haragszunk a másikra, miért idege­sít minden. És különösen ilyenkor, a hosszú tél végén van ez így. Orvosbiológusok szakszerűen is ki tudják mutat­ni, miért kisebb tél végén a tűrőképességünk. Mert tény, hogy kisebb. De ha tény, akkor mit lehet kez­deni ezzel a ténnyel? Főként azt, hogy számolunk vele. Úgy is folytat­hatnánk, hogy számolunk magunkban néhányat, mi­előtt „odamondunk” a másiknak, számolunk néhányat, mielőtt megsértődünk valami igaz vagy igaztalannak vélt kritikán. De jobb módszer a megelőzés. Ha számolunk azzal a ténnyel, hogy tavasszal csökken az emberi tűrőképesség, akkor próbáljuk kis­sé ellensúlyozni. Talán jobb megosztással, jobb szer­vezéssel csökkenthetők a házimunkák. És idetartozik a jobb táplálkozás is. Korai zöld­félék még nincsenek, de van C-vitaminban gazdag savanyú káposzta, egy-egy fél citromot is megenged­hetünk magunknak, többet amúgy sem hasznosít jól naponta a szervezet, de ennyit igen. A mirelit zöld­ségek vitamintartalma csaknem a frissel ér fel. És ami semmibe sem kerül: a jó levegő. Most már remélhetőleg mind többet tartózkodhatunk a sza­badban, jó levegőn. Megkezdhetjük a hét végi tavaszi kirándulásokat. A gyerekeknek, a fejlődésben levő fiataloknak pedig még nagyobb szükségük van mind­erre, mint a felnőtteknek. Figyeljünk jobban rájuk. Ne csak türelmesebbek legyünk velük, mint szoktunk, hanem igazítsunk úgy az életmódjukon, hogy ők is tűrőképesebbek legyenek. (sárdi) Heti Világgazdaság

Next