Vas Népe, 1987. május (32. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-01 / 102. szám

Kádár János Angyalföldre látogatott ■Kádár János csütörtökön — miként sok éve már a nemzetközi munkásmozgalom jeles ünnepe, május 1-je előtt — Angyalföldre látogatott. A Magyar Szocialista Munkás­párt főtitkára tájékozódott a nagymúltú munkáskerület elmúlt egy esztendejének eredményeiről, az ottani vállala­tok, munkáskollektívák sikereiről, gondjairól­, terveiről. Kér­te a városrész vezetőit, hogy az ünnep alkalmából adják át személyes üdvözletét, jókívánságait Angyalföldi lakóinak, dolgozóinak. Felkereste a főtitkár a FORCON Szerszám­ipari Tröszt budapesti vállalatát, ahol­ az üzemlátogatást követően röpgyűlésen találkozott a dolgozókkal. Kádár János programja délelőtt 11 órakor a kerületi pártbizottságon kezdődött, ahol Grósz Károly, az MSZMP­­Politikai -­­­Bizottsá­gának tagja,­­ ak­i B Budapes­ti Pártbizottság e­grestror­­titkára, Irányi Palfrad Fogárosi Ta­nács elnöke, Bornemissza Sándor, a kerületi pártbi­zottság elsői titkára és Kiss Zoltán, Alagytaffsöl­d taná­csel­­nöke köszöntötte a vendé­get. Ezt követően Borne­missza Sándor tájékoztatta a főtitkárt a kerület életé­ről, politikai­ helyzetéről, a városrész gyarapodásáról, a­­gazdálkodás e­red­m­ényei­r­ől és s­oron levő feladatairól. Elmondta: az elmúlt évben tovább formálódott Angyal­föld­­gazdasági­­arculata, a nagy- és középüzemek mel­lett — amelyek meghatáro­zóak a kerületben — egész sor új kis- és leányválla­lat, a hagyományos szövet­kezetek mellett pedig szá­mos kisszövetkezet is mű­ködik már. Bár a kerület gazdálkodóe­gységei 1986- ban­­ nem értek el kiugró eredményeket de tevékeny­ségük kiegyensúly­ozhd­ótt i.A Központi Bizottság novem­beri határozata nyomán ve­zetők és dolgozók egyaránt megértették, hogy a dönté­seik végrehajtása érdekében a­ gazdálkodásban is a ko­rábbinál kritikusabb önvizs­gálatra, konkrétabb elhatá­rozásokra, fegyelmezett­ebb, jobb munkára van szükség. Az­­eddigieknél is jobban felértékelődik az emberi té­nyező szerepe, s ilyenkor na­gyobb a politikai munka fe­lelőssége is: olyan helyzet­ben kell tájékoztatni, meg­győzni, tetteikre mozgósítani, amikor a mindennapi gon­dok erőteljesebben befolyá­solják az emberek hangula­tát. Szó esett arról, is, hogy Angyalföldön, min­t szerte az országiban a meglevő gondjok ellenére az embereik tudják, érzik:­­létbiztonságban ellhet­nek­, mindenkinek van mun­kahelye, s mindenütt szük­ség van az értelmes, tar­tal­­mas munkára, hiszen csakis ez lehet boldogulásunk alap­ja. Kádár János válaszolt az elhangzottakra, emlékeztet­ve arra, hogy továbbhaladá­sunk érdekeiben úgy tudjuk j­o­bbá, eredményesebbé tenni az országépítő munkát, ha mánd­enski a maga helyén pontosan ismeri a feladatát, érzi a felelősségét, s azt, hogy az új feladatok másfaj­ta gondolkodást, más hozzá­állást igényelnek. A FGRCON Szerszámipari Tröszt budapesti vállalatánál folytatódott a program. Az MSZMP főtitkárát, valamint a kíséretében lévő budapesti és kerületi vezetőket Gulyás Imre vezérigazgató és Ko­vács István, a budapesti gyár pártvezetősé­gének titkára fogadta. Beszámoltak a For­­­gálcsoipszerszámipari Vállla­­latb­ól 1686. július 1-jén ala­kult ..­tröszt, illetve az an­­­gyallfö­ldi vállalat munkájá­ról, a pártszervezet tevé­kenységéről. Mint elhangzott: az ország egyik legnagyobb szerepátegyértő üzeme 1800 dolgozót foglalkoztat, közü­lük négyszázan a fővárosban igyártják a forgácsoló szer­számokat, a különböző al­katrészeket, rögzítő­ gyűrű­ket, kompresszorszerepeket. Termékeiket az iparban, a mezőgazdaságban, a közleke­désben és a javí­tó-szolgál­ta­­­tás területén egyaránt hasz­nálják. Nagy részük a csúcs­technológiát képviselő meg­munkálógépek alkatrésze, tartozéka. A vállalat széles körű nem­zetközi és hazai kapcsolato­kat alalkíto­tt ki. Az NSZK- beli Krupp—Vídia céggel kooperációs szerződés kerete­iben,­­licenc alapján állítják elő a marócm­ű­helyben a mo­dern­ szerszámok, NC-vezér-­l­ésű gépek marófejeit. Sok éves múltja van a moszkvai Frézer-gyárral folytatott eredményes szerszám-gyár­tási együttműködésnek. Itt­hon elsősorban a Csepel Szerszám­ gépgyár és a Szer­számipari Művek gyártmá­nyainak tartozékai viselik a FORCON emblémát. A gyár vezetői a tröszt eredményeiről szólva el­mondták, hogy az elmúlt esztendőben egymill­liá­rd fo­rdult termelési értéket köny­velhettek el, és sikeresen tel­jesítették az idei első ne­­­gyed­év terveit is. A tájékoztatót üzsemi láll­aga­­táb követte. Kádár János — Lévárdy Iván, a b­udapesti vállalat igazgatójának szak­mai kalauzolásával — meg­tekintette a men­ellköszörűs és m­ak­cs műhelyt, ,s elbeszél­getett a csúcstechnológiával működő automata gépsorokat kezelő szakmunkás­okkal. Ezután az MSZMP főtit­kára rész­t vett a vállalati kollektíva ünnepi röpgyűl­é­­s­én. Kis­s Ferenc szakszerve­zeti főbizalmi meleg szavak­kal köszöntötte a­­gyári dol­gozókat, és a vendégeiket, majd Kádár János lépett a mikrofonhoz. Alz MSZMP főtitkárának beszéde az ünnepi röpgyűlésen "Megköszönte a szívélyes­­fogadtatást és hangsúlyozta, hogy szívesen telti ide, jól érzi magát a m­un­kás­ok kö­rében, s nemcsak a tröszt eredményeiről látottak-ha-1- tolttak, hanem az­­itt tapasz­talt bensőséges légkör, jó mun­kai sz­ellem hatására is. A tavalyi termelési sikerek kü­lönösen értékes­ek — tette hozzá —, mert azokat a min­dig­­sok gonddal-bajjal járó átszervezés közepette érték el. Gratulált a­z eredmények­hez, és — az egész ország gazdasági helyzetét jellemez­ve — rámutatott: fejlődtünk, gyarapodtunk még az utób­bi nehéz esztendőkben is. Ha nem is egyformán, s min­denki számára érzékelhetően, de gyarapodott a­­lakos­s­ág, a vállalatok legtöbbje is mű-­­ködők­épe­nnek bizonyul­t. En­nek örülhetünk, mert azért dolgozunk, h­ogy az emberek boldoguljanak. U­gyan­akkor igaz az a gyakran hallható megállapí­tás, hogy nehéz az ország helyzete. A korábbi évek lendületes fejlődése lelassult, munkánk sok tekintetben bo­nyolulttá vált. Hol vannak a mai problémák gyökerei? Mindenekelőtt ott, hogy ösz­­szességében nem termelünk annyit, amennyit felhaszná­lunk. Fordítani kell a gon­dolkodásunkon, a gyakorla­­ttainkon, akikor lássunk hozzá az elosztásihoz, a javaink el­fogyasztásához, amikor már megtermeltük azokat. • Szük­séges, de érthetően népsze­rűtlen intézkedések jelezték már ezt a felismerés­t, i­l­yen v­ollt például a béremelések áprilisig történő elhalasztása, a­mi több éves gyakorlatért próbált megváltoztatni. Azt tudniillik, hogy a vállalaltok úgym­on­d megelőlegezték az egész évre tervezett teljesít­mény-növekedést, s már az esztendő elején kifizették­­ a megnövelt béreket. I­gen ám, csakhogy az elképzelések nem mindig váltak be, a tel­jesítmények­­gyakran a bé­rek mögött kullogtak... Azt kell megértenünk — hangsúlyozta a párt főtitká­ra —, hogy a szocializmus a munka társadalma. Persze, minden más társadalom is a szterm­elsőmunkán alapszik — tette hozzá­­—, hiszen azok­ban a fejlett tőkés országok­ban, amelyekben a termelés igen m­ag­as színvonalat ért­­el, szilárd fegyelem, rend, n­o meg az utcára kerüléstől va­ló féleten állt a valóban im­pozáns eredmények mögött. Nemrégiben tett svédországi látogatásának élményeit em­lítette az egyik példásként; mint mondotta, a­­korszerű termelő berendezések, a mo­dern technológia mellett szembetűnő volt a percnyi lazaságot sem engedő mun­katempó a szerelőszalagok mellett. Mi szocialista kibontako­zást keresünk! — szögezte le hazai gondjainkra visszatér­ve Kádár János. Határozo­tt lépésekre van szükség ennek érdekében — folytatta —, s ezek között van sok kény­szerű intézkedés is. Olyan mu­n­kapro­gramot hirdetünk, amely eddigi tapasztalataink­ra építve nem rövid időre, hanem hosszabb­­távra meg­alapozza fejlődés­ünkéit. Szo­cialista programot, amelyre szilárdan építhetjük a jövőt. Ezt követeli meg a nép, a szocialista Magyarország iránt érzett felelősségünk. Programunk, előrehaladá­sunk követelménye az is: úgy dolgozzunk, hogy az ed­dig elért életszínvonal biztos alapokon álljon. Céljaink el­éréséhez minden lehetséges eszközt fel kell használni — hangoztatta —, építeni a szocialista elveinkben­­rejlő erőre, ugyan­akkor — mivel az öntudat csak lassan, a termelési viszonyok változása mögött járva formálódik — jobban kell alapozni a ko­l­­lek­t­ívák, az emberek érde­keltségére. Ezért válik egyre fontosabbá a differenciálás. Nem lehet a ’válllalato­k­ka­l örökké azt csinálni, hogy a jól, korszerűen dolgozóktól elvonják a nyereséget és az­zal támogatják a gyengén gazdálkodókat. Differenciá­lás érvényesüljön a munk­áis­­közösségeken belül is. Min­den termelő egységre és min­denkire igaz a követelmény: akii becsülettel, eredménye­sen dolgozik, kapjon megfe­lelő lehetőséget a fejlődésire. Ugyanakkor ezt ne kapják meg a tengeki-tengők, a do­­logtalanok. Annak tudatában kell munkálkodnunk, hogy napja­inkban kiélezett verseny fo­lyik a világpiacon. A gyor­­san változó igények szerint kell a termelési szerkezeteit átalakítani, termékváltásit végrehajtani, és jóval na­gyobb figyelmet fordítani a minőségre. Nemcsak a tőkés megrendelőik, szocialista partnereink is joggal várnak el tőlünk jó, korszerű áru­kat. Mindebben számítunk az angyalföldiek és az or­szágban más­utt dolgozók jó irányú törekvéseire, akara­tá­ra, s ez erőt ad számunkra. Tudjuk, előrehaladásunk alapkérdései a termelésben, a munkapadoknál dőlnek el — hangsúlyozta Kádár János. Nemzetközi kérdéseket érintve a párt főtitkára kiemelte, hogy melegen üd­vözöljük a Szovjetunióban­­kibontakozott változásokat, amelyek célja egybeesik a mi törekvésetekkel. Az át­alakítás folyamata a szo­cialista országok közötti együttműködésre, így a ma­gyar—szovjet kapcsolatokra is hatással van.. Mint mon­dotta, most jobban­ értjük egymást, közös­­munkánk még harmonikusabb, mint korábban, együttműködésünk távlatai­­biztatóak. A baráti Szovjetunióban lejátszódó folyamatok hatása a világ­politika nagy kérdéseiben is érzékelhető: a kölcsönös biztonság elvére épülő fegy­­verzetkorlátozási, leszerelési javaslatok ollya­n fontos meg­egyezések lehetőségét vázol­ják­­fel, amelyekre a má­sik fél sem tud egyszerűen nemet mondani. A­­béke, a nemzetközi biztonság megszilárdításá­hoz a magunk lehetőségei szerint mi­­ is igyekszünk­­hozzájárul­­mni, keresve az együttműködés lehetőségét más társadalmi rendszerű állam­okkal, —­­ahogyan ez most, a svédországi látoga­tás alkalmával is történt. A munkásosztály nagy nemzetközi ünnepét úgy ké­szülünk köszönteni, hogy az kifejezze szándékainkat, tö­rekvéseinket, az elszántsá­gunkat céljaink megvalósí­tására, és szolidaritás­unkat mindazokkal, aki­k a szo­­­­cial­izmusért, a békáért és a haladásért­­küzdenek a vi­lágban — mondatta­­befeje­zésül Kádár János, átadva jókívánságait a jelenlévők­nek, rajtuk keresztül az üzem, egész Angyalföld dol­gozóinak. Ausztria-Egyesült Államok -Waldheim nem mondja le látogatását Az osztrák kormány Kurt Waldheim államfő elleni in­tézkedése dacára sem mond­ja le egyesült államokbeli látogatását — jelentette be csütörtökön a sajtó előtt­­Franz Vranitzky osztrák kancellár. Az amerikai igazságügy­m­­inisztérium e heti dönté­sével megtiltotta Kurt Wald­heim magánemberiként való beutazását az országba, an­nak — állítólagos — szere­pe miatt háborús bűnökben. Jóllehet voltak vélemények, hogy az osztrák kormány ál­tal érthetetlennek és megala­pozatlannak minősített lépés után hivatalos­­látogatását le kell mondani,­­ — a kor­mánnyal egyetértésben — az utazás mellett döntött — mondotta Vranitzky. A dön­tést tudomásul vette az ál­lamfő is, tette hozzá. Alois Mock külügyminisz­ter felkérte a bécsi amerikai nagykövetet: igényelje kor­mányánál a bizonyítékok előterjesztését, amelyek alap­ján az intézkedést hozták, hogy az államfőt­­megvéd­hessék az igazságtalan vá­daktól, mondatta a­­kancel­lár. Nyers formában­­ egyéb­ként készen áll már a Wald­heim felkérésére összeállí­tott dokumentáció világhá­borús szerepéről, azt nyilvá­nosságra fogják hozni. Ausztria érdeke az ügy tisz­tázása, csakúgy, mint az, hogy ne szenvedjenek csor­bát a hagyományosan jó osztrák—amerikai kapcso­latok, hangoztatta a kancel­lár. Május 17—24. közötti látogatásán fogadja Reagan elnök, találkozik a kormány több tagjával, törvényho­zókkal, előadásokat, sajtóér­tekezleteket tart majd. Mivel Kurt Waldheim al­kotmányosan megválasztott államfő, fel sem merülhet a kérdés, hogy lemondjon, vagy h­ogy lemondásra ösztönöz­zék — közölte végül a kan­cellár. Ü­d­vöz­lő tan ír at Razgradból Horváth Miklós első titkár elvtársnak, Szombathely Mélyen Tisztelt Horváth Elvtárs! Fogadja szívből jövő baráti üdvözletünket május 1-je, a nemzetközi munkásosztály nagy ünnepe alkal­mából. Kívánjuk Önnek és a baráti megye összes dolgozójának, hogy jó egészségben nagy sikereket ér­jenek el az MSZMP határozatainak teljesítésében, és kívánjuk, hogy tovább erősödjék a barátság a bolgár és a magyar nép között. A BKP RAZGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA, BORISZ AN­ASZTA­ZOV ELSŐ TITKÁR Az év második felében Hazánkba érkezik Vranitzky kancellár Várkonyi Péter külügymi­niszter csütörtökön reggel találkozott Peter Janko­­■witscih-csal, az Osztrák Szo­cialista Pár­t külügyi szóvi­vőjével. ■ Ma­jd délelőtt az­­ osztrák sajtó képviselőivel találko­zott, akik ellőtt hangsúlyoz­ta: vendéglátóival, vezető osztrák politikusokkal foly­tatott tárgyalásai megerősí­­t­ették meggyőződésében, hogy mindkét fél a két or­szág rendkívül jó kapcsola­tainak további fejlesztését­­igényli, és lényegéiben teljes a nézetazonosság szinte min­den kérdés­ben. Folytatódik a magas szintű személyes érintkezések immár hagyo­mányos sorozata: az év má­sodik felében hazánkba lá­togat Franz Vranitzky kan­­­cellár. Várk­ony­i Péter han­goztatta : a nemzetközi kér­déseket áttekintve azt a kö­zös reményüket fogalmazták meg, hogy a bécsi utótalál­­kozó kiegyensúlyozott doku­mentummal fejeződik be. A két ország gazdasági kapcsolatait érintő kérdések­re válaszolva Vár­konyi Pé­ter elmondotta: magyar rész­ről változatlanul szorgalmaz­zuk a­­kivitelünket gátló, nehezítő vám- és egyéb ad­minisztratív akadályok, hát­rányos megkülönböztetések felszámolását. Derűlátásra jogosít, hogy mindkét rész­ről erős politikai szándék tapasztalható a gazdasági kapcsolatok továbbfejleszté­sére, hangoztatta a magyar miniszter, hozzátéve: osztrák részről elfogadták a beru­házásvédelmi egyezmény megkötésére vonatkozó ko­rábbi magyar­­javaslatot. Várkonyi Péter délután, részt vett az Osztrák—Ma­gyar Egyesület fogadásán, a bécsi Collegium Hungari­­cum-ban, ahol F­ritz Marsch, az OME elnöke, az Osztrák Szocialista Párt központi titkára üdvözölte. Külügyminiszterünk dél­után, az osztrák külpolitikai társaság és az OME rende­­z­ésében nagy érdeklődéssel, kísért­ előadást tartott az osztrák Diplomáciai Akadé­mián „Az európai biztonsá­gi és együttműködési folya­mat magyar szemszögből.” címmel. Várkonyi Péter külügymi­niszter —, aki­­viszontláto­­gatásra hívta meg Alois Mock alkancel­lárt és az osztrák külügyminiszter a meghívást elfogadta , csü­törtökön este hazautazott. Az erdőgazdálkodás A tsz-ek többségének gaz­dálkodásában ma is számot­­te­vő az erdészeti ágazat és a fafeldolgozás. De ha job­ban tudnak gazdálkodni a fával, az erdőkből származó jövedelem is jóval maga­sabb lesz a mostaninál. Lé­nyegéiben ez fogalmazódott meg a megyei tanács mező­­gazdasági bizottságának azon a közelmúltban megtartott­­ülésén, amelyen­ a termelő­­szövetkezetek erdőgazdálko­dásának helyzetét, gondjait és­­tennivalóit vitatták meg. A megye erdőterületének egyharmadán a szövetkeze­tek gazdálkodnak. Egy-egy tsz fával borított területe 15 és 1800 hektár között válto­zik. Háromszáz hektárt meg­haladó erdője 40 szövetke­zetnek van, s ezekben vi­szonylag magas az értéktele­nebb fafaj­ok aránya,­ a mennyiségileg és minőségi­leg­­gyengébb állomány. Jól értik az üzemek annak lé­nyegét, hogy a kitermelt­­területek helyére — vagy azok helyett — újakat kell telepíteni. A legutóbbi terv­időszakban — 31 millió fo­rintos állami támogatással — 924 hektára­t erdősítettek a mezőgazdasági művelésre alkalmatlan területeken­, túlnyomóan az Őrségben­. A jelenlegi tervciklusban 1300 hektár­­telepítését irányozták elő. A munka folytatódik az őrségben, megkezdődik a Hegyháton és a Ke­menes­­háton is. A teljesítés azon múlik: lesz-e rá elegendő pénz? Gondot okoz az erdők fel­újítása is a már kivágott terülteteken.­­Ehhez a szö­vetkezetekben nincs elég munkaerő, alacsony szín­vonalú a gépesítés, és nem vált általánossá a vegyszeres gyomirtás sem. Ezek miatt a tsz-ek egy részében­ késik a vágásterületek erdősíté­se, elmarad az ápolás, és elhúzódnak a felújítással összefüggő egyéb tenniva­lók. Rontja az erdősítés eredményességét a nagy lét­számú vadállomány, amely lelegeli, megeszi a fiatal csemetéket, azok hajtásait. Ráadásul az erdőben kelet-,­kezett károkra a vadkárté­rítés — a jelenlegi rendel­kezés alapján — nem ter­jed ki. Az utóbbi években élén­kült a fa iránti kereslet, magasabb lett az ára, így a tsz-ek pótolták a kiterme­lésben, lévő elmaradásai­kat. Néhány üzem, mint pél­dául a nyőgéri tsz is, Veszp­rém megyei ,brigádokat fog­lalkoztatott a helyi munka­erőhiány pótlására. Vi­szont míg a szövetkezeti er­dők egy hektárjáról 230 ezer köbméter fát termelnek ki, addig a Fakombinát er­dőiben 350 köbméter egy hektár hozadéka. Sok, úgy­nevezett ágfa is haszn­osí­­tatlan marad, mert ennek csak e­gy részét szedik ösz­­sze a tsz-tagok tűzifának minimális térítés ellenébe. 1987. május 1. Péntek

Next