Vas Népe, 1989. január (34. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-02 / 1. szám
Németh Miklós japán interjúja A Kyodo szombaton, az év utolsó napján, angol nyelvű világszolgálatában közölte azt az exkluzív interjút, amelyet Németh Miklós miniszterelnök pénteken adott a japán hírügynökségnek. Németh Miklós, aki parlamenti irodájában fogadta a japán újságírókat, a közzétett tudósítás szerint kijelentette, hogy bármely párttal el tud képzelni koalíciót, amennyiben a kérdéses párt elvei nem sértik a szocialista politikai rendszert. Egy ilyen koalícióhoz azonban még nem érett meg a helyzet, mivel senki sem tudja, melyik párt politikája felelne meg leginkább a szocializmus elveinek — idézi a japán hírügynökség a magyar kormányfőt. A Minisztertanács elnöke azt is kifejtette, hogy a reformok első lépése a külföldi tőke beáramlásának a támogatása és az import liberalizálása lesz. Ezzel öszszefüggésben ismertette a január 10-én összeülő parlament elé kerülő törvénytervezeteket, köztük a külföldi beruházások védelmét meghatározó javaslatot. A jövő évi célokat összefoglalva Németh Miklós azt is kifejtette, hogy 1989 kulcsfontosságú év lesz a demokratikus Magyarország megteremtését célzó átfogó reformok megvalósítása szempontjából. A nemzetközi kérdéseiket érintve a Minisztertanács elnöke a japán hírügynökségnek kijelentette, hogy hazánk sikeres kapcsolatokat tart fenn mind az NDK-val, mind az NSZK-val, a Koreai Köztársasággal kialakuló új kapcsolatok sem fogják megszakítani a Budapest és Phenjan közötti kötelékeket. A kormányfő ugyanakkor megerősítette azokat a délkoreai információkat, amelyek szerint Budapest és Szöul a jövő év elején diplomáciai kapcsolatra lép egymással. Gorbacsov üzenete az amerikai néphez Az elmúlt év igen gazdag volt rendkívüli jelentőségű eseményekben — egyebek mellett ezt hangsúlyozta Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, államfő az amerikai néphez intézett újévi üzenetében. A szovjet vezető emlékeztetett arra, hogy 1988-ban kedvező változások jellemezték a két nemzet, a két állam viszonyát. A kétoldalú kapcsolatok mára a korábbinál sokkal dinamikusabbá, emberibbé váltak — hangsúlyozta Gorbacsov. Megállapította: a kétország közelebb került egymáshoz s mind az Egyesült Államokban, mind a Szovjetunióban sokkal többet tudnak immár a másik félről. A félelem és a gyanakvás légkörét most már a bizalom, a kölcsönös rokonszenv érzése kezdi felváltani — tette hozzá. Gorbacsov kifejtette: 1988 úgy marad meg az emberek emlékezetében, mint az az esztendő, amelyben megkezdődött a legfenyegetőbb fegyverfajta, a nukleáris fegyverek leszerelése. Mindemellett számos egyéb jele is volt tavaly annak, hogy rendkívül fontos és kedvező irányú változások kezdődtek a világban. Ennek alátámasztására Gorbacsov megemlítette az afganisztáni válság rendezése felé tett lépéseket, az iráni—iraki fronton létrejött fegyvernyugvást, a Délkelet-Ázsiában és Afrika déli részén tapasztalható enyhülő feszültséget. Gorbacsov melek szavakkal emlékezett meg az örmény katasztrófa nyomán világszerte megnyilvánult együttérzésről és külön is hangot adott a Szovjetunió hálájának a tragédia után tanúsított amerikai segítőkészségért. Végezetül kifejezte jókívánságait az Egyesült Államoknak, üdvözölte az új esztendő alkalmából az amerikai népet, amelynek békét, egészséget, jólétet kívánt. Az Országgyűlés állásfoglalása a pápa újévi üzenetéről Az Országgyűlés legutóbbi ülésszakán tájékoztatót hallgatott meg II. János Pál pápa újévi üzenetéről, amelyben a római katolikus egyház feje a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartásáért emelt szót Az Országgyűlés megbízta külügyi bizottságát, hogy a törvényhozó testület előtt elhangzottak szellemében fogalmazza meg, s hozza nyilvánosságra a magyar Országgyűlés állásfoglalását a pápa békeüzenetéről. Az Országgyűlés a dokumentumot eljuttatta az MTI-hez. Állásfoglalásában a Magyar Népköztársaság Országgyűlése üdvözli és valamennyi állam, nép békés együttélésének előmozdítását szolgáló jelentős lépésnek tekinti II. János Pál pápa január 1-jei, béke világnapi üzenetét. Egyetért azzal, hogy a béke biztosításának ■nélkülözfaatetlen feltétele az ■ etnikai, nemzeti, vallási kisebbségek jogainak tiszteletben tartása; a kisebbségek egyéni és kollektív jogai az általános emberi jogok megkülönböztetett fontosságú részét képezi. Kifejezi azt a meggyőződését, hogy a nemzetközi összefüggések miatt a kérdést egyetlen állam sem minősítheti saját, kizárólagos belügyének. Nyílt levél Gorbacsovhoz Jelenleg különösen sok függ a párt vezető rétegének az átalakítás ideáljai iránti hűségétől, s aki nem ért egyet az új politikával, annak le kell mondani — lényegében így foglalható össze annak a Mihail Gorbacsovhoz intézett nyílt levélnek a tartalma, amelyet a Moszkovszkije Novosztyi újévi számában tettek közzé és írtak alá .szovjet értelmiségiek (írók, filmrendezők, színész és akadémikus: Grigorij Baklanov, Alekszandr Gelman, Danyiil Granyin, Elem Klimov, Roald Szagygyejev és Mihail Uljanov). A nyílt levélben az új esztendő kapcsán a szovjet társadalomban kirajzolódó változások, a jövőre esedékes választások reményei és aggodalmai fogalmazódnak meg, s a szovjet értelmiségiek elsősorban azt emelik ki, hogy nagyképességű, tehetséges embereket kell bevonni az irányításba, de ez a folyamat lassan, tétován valósul meg. Nemcsak egyes konzervatív személyek, hanem egész stábok fékezik, amelyekben a „középszerűség diktatúrája” uralkodott el. Ehhez kapcsolódik az a pesszimista felfogás, hogy az átalakítás által kitűzött gazdasági és más jellegű feladatokat nem lehet megoldani. Emellett a nyíltság követelményét állandóan megsértik, különösen a kiélezett, feszült helyzetekben, amikor a megkésett és egyoldalú tájékoztatás csak olajat önt a tűzre — állapítják meg az SZKP KB főtitkárához intézett nyílt levél írói, utalva arra, hogy e problémakörben is elsősorban a káderkérdés a meghatározó. Hiszen a tömegtájékoztatási eszközökkel szemben csak olyan tisztségviselők nyúlnak adminisztratív eszközökhöz, akik nem képesek komolyan érvelni a vitákban, megalapozni álláspontjukat. Az alkotói képességek hiánya minduntalan a demokrácia logikájának megsértéséhez vezet. Talán ezzel magyarázható hivatalos személyiségek gyakran tiltó állásfoglalása a demokratikus változásokat támogató, nem hivatalos társadalmi mozgalmakkal szemben. Mindazonáltal ma már — úgy véljük — teljesen világos, hogy dialektikusan ötvözni kell az ideológiai polémiát és az együttműködést a nem hivatalos egyesülésekkel. Ha nem találjuk meg a másként gondolkodókkal való együttműködés útját, akkor felmerülhet — s már fel is merül — a megtorló intézkedések iránti kísértés, minden ebből fakadó antidemokratikus következménnyel együtt. Úgy véljük, hogy az átalakításhoz közel álló platformot követő másképp gondolkodókkal való együttműködés nemcsak hogy nem gyengíti, hanem erősíti az átalakítás tekintélyét — hangsúlyozzák a nyílt levél aláírói. A nyílt levél írói felhívják a figyelmet arra, hogy a pártalapszervezetek, a pártszervek vezetői fokozott felelősséggel tartoznak az átalakítás, a demokrácia és a nyíltság következetes megvalósításáért. A társadalomban lehetnek ellenzői az átalakításnak, vannak is, s joguk van álláspontjuk kifejtésére és védelmezésére. De amikor kommunistákról, pártbizottságok vezetőiről van szó, akik gyakorlati tevékenységükben eltérnek a párt által elfogadott politikától, szigorúan felelősségre kell vonni őket. Megengedhetetlenek az amorf nézetek, akárcsak a kettős erkölcs, a szavak és tettek eltérése. Ugyanakkor több esetben olyan vezető beosztású pártmunkások, akik cselekedeteikkel azt mutatják, hogy az átalakítás nem a szívük szerinti folyamat, s ráadásul cselekvően elutasítják a nyíltságot, a demokráciát — megmaradnak posztjaikon. A Mihail Gorbacsovhoz intézett levél szerzői a Moszkovszkije Novosztyi hasábjain kiemelik, hogy a demokratikus átalakítás politikája a szovjet párt szempontjából nemcsak egyszerűen új szakasz, új politika, amely fájdalommentesen indul ki az előző szakaszból. A párt határozottan elutasít számos múltbeli dolgot, szakít egész sor saját tradíciójával, a kommunistáktól olyan jellemvonásokat, tetteket követel, amelyekért a közelmúltban gyakran még büntetés járt. Éppen ezért az átalakítás nemcsak örömteli, hanem drámai folyamat. Üdvözöljük azt a törekvést, hogy el kell kerülni a szükségtelen bonyodalmakat, a felesleges összecsapásokat. De vannak szükséges és kötelező összecsapások, amelyek elől kitérve csak a társadalom nyugtalanságát fokozzuk — állapítják meg végezetül a szovjet értelmiségiek nyílt levelükben. 2 [ Mos képe Amerikai hadihajók Pénteken egy 13 hadihajóból álló kötelék futott ki a virginiai Norfolk kikötőjéből, fedélzetükön 12 ezer tengerésszel. A hadihajók úticélja a Földközi-tenger, küldetésük hat hónapra szól. A Pentagon a kötelék felvonultatását a Földközi-tengeren állomásozó amerikai 6. flottával kapcsolatos rutinszerű műveletnek nevezte. Mel Sundin szóvivő hangsúlyozta, hogy a hadihajók már korábban eltervezett átirányításának semmi köze sincs a Pan Am amerikai légitársaság Boeing–747 típusú utasszállító repülőgépe ellen elkövetett pokolgépes merénylethez, vagy pedig a Líbiát egy vegyifegyverüzem építésével vádoló amerikai figyelmeztetésekhez. „Fekete” szilveszter Tragédia árnyékolta be a Rio de Janeiro-i szilvesztert. Az éjszaka folyamán a riói partok közelében elsüllyedt egy sétahajó. A mintegy száz férőhelyes hajót túlzsúfolták — 130—150 utas volt a fedélzetén — s vélhetően ennek következtében felborult. A parti őrség mentőalakulatai fél nappal a kora hajnali szerencsétlenség után húsz túlélőt és 42 holtestet találtak, igen sokan eltűntek. A Copacobana strandján tűzijátékot rendeztek s ezt a szilveszterezők ezrei többszáz kisebb-nagyobb hajóról csodálták; az elsüllyedt hajó egyike volt e járműveknek. Ceausescu újévi beszéde Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, román államfő a bukaresti diplomáciai testület előtt mondott újévii beszédében kijelentette, hogy „Románia nem hajlandó olyan szöveget aláírni, amely 500 évvel ezelőtti állapotba, az inkvizíció korába veti vissza az emberiséget”. Az emberi jogok tiszteletben tartása nem jelenti a bigott vallásossághoz, az obskurantizmushoz és a szolgasághoz való visszatérést, mondta Ceausescu. Kijelentette: Romániában szóba sem jöhet vallási szekták engedélyezése. Csurbanovot 12 évre ítélték A szovjet legfelsőbb bíróság katonai kollégiuma pénteken 12 évi szabadságvesztésre ítélte Jurij Csurbanov volt szovjet belügyminiszterhelyettest. A néhai Leonyid Brezsnyev vejét a legfőbb katonai bírói testület megvesztegetés és szolgálati beosztással való visszaélés bűntettében találta vétkesnek. A belügyi vezetők elleni korrupciós perben Pjotr Begelmant, az Üzbég SZSZK volt belügyminiszterhelyettesét 9, a másik négy volt üzbég belügyi vezetőt pedig 8-tól 10 évig terjedő szabadságvesztésre ítélte a bíróság. A szigorított javító-nevelő táborban letöltendő büntetésen kívül mindannyiukcat teljes vagyonelkobzással sújtották. A testület ugyanakkor vétlennek találta az ellene felhozott vádakban és felmentette Tastemir Kahramanovot, a másik volt üzbég belngyminiszter-helyettest. A bíróság ezzel egyidejűleg úgy rendelkezett, hogy Hajdar Jahtajev volt köztársasági belügyminiszter üevét vádemelési javaslattal adják át a Szovjetunió Legfőbb Ügyészségének, s külön eljárást folytassanak le ellene. Straub F. Brúnóff újévi köszöntője (Folytatás az 1. oldalról) a tudat, hogy társadalmunk ráébredt — mi több, rádöbbent! — a szellemi teljesítmény kulcsfontosságú szerepére, igyekezvén tehetségéhez mérten honorálni azt erkölcsileg, anyagilag egyaránt. Tisztelt Honfitársaim! A legtöbb, amit kívánhatok mindannyiunknak, hazánk minden polgárának, az a béke, a belső béke, az össznépi egyetértés értelmében is. Hiszem és vallom, hogy népünk nemcsak a gazdaság, a termelés ezernyi gondjával-ibájával, az átállás tömérdek feladatával képes megbirkózni, hanem érett elviselni a demokratizálódás, a politikai többszínűség, a legkülönfélébb érdekek világos megfogalmazásának alkalmait is. Úgy képes gazdasági, poétikai és szociális feszültségekkel terhes korszakunkban szabadon gondolkodni, cselekedni, hogy közben nem téveszt utat, nem az anarchiát véli demokráciának, a szabadosságot szabadságnak. És közben azokat az értékeket sem tagadja meg, melyeket szocializmus-keresésünk közben eddig teremtettünk. Ugyanakkor bízom abban is, hogy az új esztendőben a kölcsönös türelem és a tennivágyás vezérel bennünket. Ezeknek reményében kívánok honfitársaimnak, külföldön élő magyar testvéreinknek, hazánk valamennyi barátjának békés, közös és személyes sikerekben gazdag, — emberséget, boldogságot hozó — új esztendőt! Japán kormányhitel A japán kormány döntése alapján a Japán Export Import Bank kötetlen felhasználású, 60 millió dollár értékű hitelt nyújt Magyarországnak. Az erről szóló hírt vasárnap, az év első napján közölte a Nihon Keizai Simbun, a távol-keleti ország vezető gazdaságpolitikai napilapja. A tokiói kormány annak ellenére a hitel nyújtása mellett döntött, hogy a washingtoni szenátus 1988 őszén határozatot fogadott el a kötetlen hitelek folyósításának felfüggesztéséről a Szovjetuniónak és a kelet-európai országoknak. A japán lap szerint a döntés meghozatalánál a tokiói kormány figyelembe vette, hogy Magyarország tagja a Világbanknak, a Nemzetközi Valutaalapnak és a szocialista országok közül elsőként létesített gazdasági kapcsolatokat Dél-Koreával. Mindez azt mutatja, hogy a magyar gazdaságpolitika a szocialista országoké között a legnyitottabb. Amennyiben a magyar gazdaság továbbhalad megkezdett útján, további hitelek nyújtását is kilátósba helyezi—a japán kormány — írta a Nihon Keizai Simbun. Pártdelegáció utazott Kubába Szabó Istvánnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa elnökének vezetésével január 1-jén küldöttség utazott Havannába a kubai forradalom győzelme 30. évfordulójának tiszteletére rendezendő ünnepségre. A delegációhoz a helyszínen csatlakozik Bognár István, hazánk havannai nagykövete. A küldöttség elutazásánál jelen volt Faustino Bento, a Kubai Köztársaság budapesti nagykövete. Mondjuk, a pince olyan földalatti labirintus, hogy akit ott „börtön fenekére vetettek”, sose került elő. Mondják, lidércek is járnak odalenn, és kísértetek, tűzpiros ruhában. Sok mindent mondanak, de senki se a maga tapasztalatát adja tovább, hanem csak amit másoktól hallott. Ám azt, hogy boroshordók vannak odalenn, azt sokan látták, így abban nincs okunk kételkedni. Mint ahogy abban sem, hogy több mint két és fél évszázaddal ezelőtt Szügy községben volt a nógrádi megyeháza. Megyeszékhely volt a falu akkoriban. Később beköltözött a megye Balassagyarmatra, az épüle t* •» * Szuavi tet az igazságszolgáltatás (bíróság, börtön) örökölte, innen a pince kísértetes híre. Évek múltán a bíróság is beköltözött Gyarmatra, katonák jöttek a helyébe, laktanya lett a ház, s hogy a tiszteknek is legyen otthonuk, a börtön egykori két őrtornya helyébe építettek két kis barokk palotát. Jó ízlése lehetett a királynőnek — Mária Terézia urakodott akkor — még a törzstisztjeinek is olyan palotácskákat szánt, amilyenekhez hasonlókban a bécsi Burg körül a táborszernagyok laktak, csak persze kisebbeket. Most ott áll a kecses két kis palota, ragyogóan újjászületve, jobbra balra a díszes, barokk A felújított kastély homlokzata. 1989. január 2. Hétfő