Vas Népe, 1989. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-01 / 127. szám

XXXIV. ÉVFOLYAM 127. SZÁM ■ 1989. JÚNIUS 1. CSÜTÖRTÖK ■ ÁRA 4,30 FORINT Az Országgyűlés ülésszakáról Az országgyűlési ülésszak második napi munkájának megkezdése előtt ülést tartott az Interparlamentáris Unió magyar cso­portja. A tanácskozáson "értékelték a Budapes­ten márciusban megrendezett 81. IPU-kon­ferencia munkáját, amelyben 94 országból mintegy 1000 küldött vett részt. A legfon­tosabb tapasztalatként emelték ki, hogy a külföldi képviselők pozitívan nyilatkoz­tak a hazánkban végbemenő politikai fo­lyamatokról, a magyar parlament munká­járól. Az ülésen elfogadták Barcs Sándor lemon­dását az IPU magyar csoportjának elnöki tisztségéről. a. Szűrös Mátyás elnökletével szerdán foly­tatta munkáját az Országgyűlés kedden megkezdődött ülésszaka. Az Országgyűlés elnöke bejelentette, hogy először a mező­­gazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény módosításáról szóló, a földről szóló 1987. évi I. törvény módosí­tásáról szóló, valamint az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII. tör­vény módosításáról szóló törvényjavaslatot tárgyalja a Parlament. Szűrös Mátyás ezt követően bejelentette, hogy a vendégpáholyban foglal helyet Sztanko Todorov, a Bolgár Népköztársa­ság Nemzetgyűlésének elnöke és az általa vezetett küldöttség. Ebből az alkalomból külön köszöntötte a bolgár vendégeket. Hu­tter Csaba expozéja A három törvényjavaslat­hoz­­kapcsolódóan Hutter Csa­ba mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter tar­tott expozét A három törvény módosí­tását, korszerűsítését a tár­sadalmi fejlődés, a gazdasá­gi megújulás követelményei tették szükségessé — mond­ta expozéja bevezetőjében a mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter, majd rá­mutatott: " A termelőszö­vetkezetekről, a földről és az erdőkről, valamint a vadgazdálkodásról szóló tör­vény szorosan összetartozik. Módosításukhoz abból in­dulta­k ki, hogy a föld csak a gazda­ tudatú, földművelő emberrel együtt lehet igazi érték. Az egységes szövetkezeti törvényben foglaltakkal összhangban először a mező­­gazdasági szövetkezetekről szóló törvény módosításának szükségességét méltatva a szövetkezeti szektorról el­mondta: az 1250 termelő­­szövetkezet, a 60 szakszö­vetkezet, a 112 halászati ter­melőszövetkezet, és a­­hoz­zájuk ezernyi szállal kap­csolódó 1,5 millió kisterme­lő együtt a mezőgazdasági termelés négyötödét állítja elő. A termelőszövetkezetek — gazdasági tevékenységük mellett­­— meghatározó­­sze­repet játszanak a falusi em­berek foglalkoztatásában, a falu társadalmi, politikai, ■gazdasági és kulturális éle­tének formálásában. Fele­lősséget viselnek a szövet­kezetekhez kötődő csaknem egymillió család sorsáért, fa­lujuk létéért, életük jobbí­tásáért. A mezőgazdasági szövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvényt az elmúlt két évtized alatt többször módosították — mondta ez­után, majd rövid történel­mi áttekintést adott erről. A törvénymódosítás­­va­lódi tartalmat ad a tagság és­­a szövetkezet vagyoni­­kapcsolatának, a jogokkal, a felelősséggel és­­a kocká­zattal együtt. Ugyanis ez a kapcsolat határozza meg a tag tulajdonosi minőségé­nek tartalmát, és­­teszi lehe­tővé számára a tulajdon fe­letti rendelkezést. Ha ez igazából érvényesül, akkor az új­­típusú vállalkozó szellemű, kezdeményező — és persze­­ennek előnyeit él­vező — szövetkezeti­­tag eszménye valóság lehet. A törvénytervezetben ja­vasolt változások­­hatására, szemléltetve számokkal is illusztrálta a­­tagi érdekelt­ség fontosságát. (Min­t mondta: az egy aktív és nyugdíjas tagra jutó tiszta szövetkezeti­­vagyon átlago­san meghaladja a 160 ezer forintot, s Ennek 50 százalé­kos felosztása esetén egy tagra átlagosan több­­mint 130 ezer forintnyi vagyon­rész­­jut. Az átlagok —­ nyilván — nagy szóródást takarnak, ám az bizonyára érzékelhető, hogy a szövet­kezetek és a tagság vagyoni­­kapcsolatában, a tagi érde­keltség növekedésében kor­szakos jelentőségű előrelé­pésről van szó. A továbbiakban arról­­be­szélt, hogy az önkormány­zatok ilyen széles­­körű és érdemi döntési joggal tör­ténő felruházása mellett a törvény az egyén, ille­­ve a közösség érdekeit védő, két irányba iható­­biztosítékot tartalmaz. Az egyik az, hogy az említett kérdések szabályozásakor a jelenlegi­nél kedvezőtlenebb helyzet­be senki nem hozható. Ezt a törekvést szolgálja példá­ul a föld­járadék kötelező minimumának a fenntartá­sa, ami jelenleg aranykoro­nánként 8 kilogramm búza árának felel meg. A másik kötelező előírás, hogy ezek az intézkedések csak a tie­(Folytatás a 2. oldalon) A mai rendezvényére a párttagokat hívja az MSZMP reformszárnya Az MSZMP szombathelyi területi reformszárnya minden csütörtökön délután 5-től várja az érdeklő­dőket a TIT székházában lévő klubjába. Ma ebben az időben TAKÁCS LÁSZLÓ, a megyei pártbizottság első titkára tart tájékoztatót a Központi Bizottság legutóbbi üléséről, beszélgetést folytat a jelenlévők­kel aktuális politikai kérdésekről. A mai rendezvény­re csak párttagok megjelenésére számítanak. Új ABC-bolt Körmenden Kétezren lélnek a­­körmen­di Rokkant-telepnek neve­zett városrészen. Tegnapig csak egy kis fabódé-boltjuk volt, de már elkészült az áfész új üzlete a Somogyi Béla utcában. Tegn­ap­­mu­tatták­­be a szakembereknek. A 250 négyzetméteres ABC-t­­másfél év alatt épí­tették, sok társadalmi mun­kával. Költségeihez a ta­nács kétmillió forintot, a fogyasztási szövetkezetek szövetsége kezdvezményes hitelt adott. Különlegessége a gáz-padlófűtés, jellemző­je a bőséges választék. Ma reggel fél­­hattól fogadja a vásárlókat. Fotó: Kiss T. Gyarapodás Gróf Károlyi Gyula portréját ábrázoló fest­ménnyel — Benczúr Gyula alkotásával — gyarapodott a Magyar Nemzeti Múzem. A nagy értékű képet Szabó Ló­­ránd, a Magyar Mező­­gazdasági Múzeum fő­igazgatója adta át Ko­vács Tibornak, a Nem­zeti Múzeum főigazgató­helyettesének. Európai Budapesthez európai vidéket Lukács János Vas megyében Tegnap a délutáni órák­ban munkalátogatásra ér­kezett Vas­­megyébe Lukács János, az MSZMP Közpon­ti Ellenőrző Bizottságának (KEB) elnöke. Takács Lász­ló megyei első titkárral az élen a megyei párt-végrehaj­tó bizottság tagjai is vár­ták, de tanácsi, szakszerve­zeti és népfrontvezetők is ott voltak a kötetlen be­szélgetésen. Tájékoztatójában a m­e­­gyei első titkár egyebek kö­zött elmondta, milyen mun­kát végzett a vezető­­vasi pártfórum a múlt év de­cemberének eleje, azaz a megyei pártértekezlet óta. Ez­t a fórumot valóban a tagsága építette föl, a­z ő akarata által — tehát alul­ról építkezve —­­született. Az önálló cselekvés útja­it járva átalakította önma­gát a testület. Ügyrendjé­nek, munkarendjének lé­nyege mára: a párt fő­­te­repe ott van, ahol az emberi közösségek élnek, ahol az önkormányzatok működnek, dolgoznak. A megyei párt­­bizottság legfontosabb hiva­tása:­­kiszolgálni az önkor­mányzatban dolgozó párt­­szervezeteket. Ennél fonto­sabb célja­ teendője ma nincs a pártban koncentrá­lódó helyi szellemi-politikai erőknek. Egy új, korszerű párt alapozásánál tartunk — mondt­a az első titkár és többek között egy példával is érzékeltette a gondolko­dás irányát: „Mi már — mondta — decemberben be­széltünk az alapszervezetek­ben dolgozó elvtársainkkal és barátainkkal arról, hogy a tagságr­a kell bízni azt is, ha például egy vallásos eim­ber be szeretne lépni a párt­ba! Nem szimpatikussá akarom tenni magunkat, hanem a­­gondolkodás h­iá­­nyát kívánom jelezni” — hangsúlyozta utólag. Sok a szöveg!... Szólt a megye alternatív szervezeteivel fölvett kap­csolatokról is, jelesül arról, hogy a­­Magyar Demokrata Fórum szombathelyi szerve­zete tisztelte meg őt meg­hívásával és ott ígéret hangzott el az MDF kapcso­latépítő­­lehetőségeiről is. A kérdéskört összefoglalva azon véleményének adott nyomatékkal hangsúlyt az első titkár: nem fordulhat elő, nem akarunk olyan po­litikát folytatni, hogy dek­laráljuk a többpártrend­szert, közben meg harag­szunk a másik félre! Sok a szöveg, kévék a tett! — mondja ma a nép lépten-nyomon, jogos türel­metlenségének hangot ad­via. Ezért, amiben gyorsan lép­hetett az MSZMP itt­­ Vas megyében, abban igyekezett gyorsan előbbre jutni. Okta­tási Igazgatóságát például egészségügyi főiskola célj­ai­­ra ad­ta át Szombathelyen. Ez a majdan ott tanuló if­júság érdeke, ez az általuk gyógykezelt időseké, a fagjai közt vélhetően jó élet- és munkalehetőséget találó ér­telmiségé, végtére: szellemi emelkedésünké. Takács­­László reményé­nek adott hangot a szám­(Folytatás a 3. oldalon) Lukács Jánost köszönti Takács László. Válaszúton a szövetkezetek is A Mészöv elnökségének tegnapi ülésén is elhangzottak korunk bűvszavai, az átala­kítás, az érdekvédelem, a menedzselés, az üzlet. Elsőként a fogyasztási szövetkezetek ide­genforgalmi tevékenységéről és fejlesztésé­nek lehetőségeiről volt szó. Az áfészek üzlethálózatának 10 százaléka, körülbelül 100 üzlet lát el rendszeresen idegenforgal­mi feladatokat a megyében. A növekvő árak mellett azonban a vendéglőkön, ét­termeken kívül egyre inkább számítani kell a kiskereskedelemre is. A bővülő idegenforgalom, amelyet a vi­lágkiállítás csak növelne, követelményeket állít és lehetőségeket ad. A turistáknak, a szövetkezeteknek is hasznára válna, ha a forgalmas útvonalak mentén olyan szolgál­tató­ gócok létesülnének, amelyek megállásra bírnák az utazót. Nem szabad elfeledkezni a hátizsákos turistákról sem,­­ akik nem többcsillagos szállodát, csak tiszta ágyat keresnek. . A takarékszövetkezetek az idén, az első negyedévben kevesebb külföldi társasutat szerveztek, mint tavaly. Az utazási irodák közül a Volán Tour­isttal a legerősebb a kapcsolatuk. A tapasztalatok azt mutatják, hogy egyre több csoport közvetlenül az utazási irodákat keresi meg, ezért több ta­karékszövetkezet vezetői gondoltak arra, hogy önálló utazási irodát alapítanak. Az eddigi próbálkozások nem jártak sikerrel, de a felgyorsult idő talán ezt a változást is megérte­ti. Változás előtt áll az egész szövetkezeti mozgalom, amelyről szinte valamennyi szerveződő pártnak, független szervezet­nek van valamilyen elképzelése. A döntés a tagságé, a társuló embereiké. — h­v — Tanácsülés Vasváron Kedden délután félórás késéssel kezdhet­ték el Vasváron a tanácskozást a város tanácstagjai. A meghívón szereplő idő­pontban ketten hiányoztak ahhoz, hogy ha­tározatképes legyen a testület. Végül si­került két tanácstagot a helyszínre hozni. Első napirendi pontként a hatályban lé­vő tanácsrendeletek érvényesülését tár­gyalták. Ezek a rendeletek részben a ta­nácsi szervek, részben pedig az állampol­gárok és jogi személyek részére írnak elő magatartási szabályokat. Megállapították, hogy a rendeletiekben foglaltakat általá­ban sikerült betartatni. Az elhangzott észrevételek közül néhány: Növelni kell a tanácsi munka nyíltsá­gát. Sajnálatos, hogy a társadalmi vitára bocsátott kérdések iránt nem mindig van kellő érdeklődés. A törvényalkotói munká­ban jobban kell törekedni a többségi és a kisebbségi érdekek ötvözésére. A határozati javaslatot azzal a módosí­tással fogadták el, hogy ne a szakigazga­­­tási szervek ellenőrizzék saját munkájuk során a tanácsrendeletek betartását, ha­nem a nyilvánosság. Ezután megtárgyalták és elfogadták a tanács 1988. évi terv- és költségvetési zár­számadásáról, valamint a számvizsgáló bi­zottság munkájáról szóló beszámolót. A rászorulók lakáshoz jutási feltételeinek javítására egymillió forint lakástámoga­tási hitel felvételét szavazták meg. A Tanácsi Önkormányzatok Országos Szövetségéhez való csatlakozást egy év próbaidőre szavazták­­meg, mondván, eny­­nyi idő alatt kiderül, mennyi valósul meg az érdekképviseleti szándékokból. • (pölitskey)

Next