Vas Népe, 1992. március (37. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-02 / 52. szám

• Antall József mi­niszterelnök, az MDF el­nöke parlamenti dolgo­zószobájában fogadta Erhard Busek osztrák kancellárt, az Osztrák Néppárt elnökét, aki egy­napos, nem hivatalos látogatást tett Budapes­ten. • Magasszintű MNB- küldöttség utazott szom­baton Japánba az évente szokásos üzleti látoga­tásra. Az utazás legfon­tosabb célja az üzleti kapcsolatok áttekintése, a japán partnerek sze­­mélyes tájékoztatása. Az ez évi út egyben az MNB elnökének, Bod Pé­ter Ákosnak a bemutat­kozó látogatása is lesz. • Theodor Stolojan miniszterelnök szomba­ton a déli órákban fogad­ta Annus Antal altábor­nagyot, a honvédelmi minisztérium közigazga­tási államtitkárát, aki az­nap délelőtt érkezett kül­döttség élén hivatalos látogatásra Bukarestbe. Az államtitkárt szállító katonai különgépen egy magyar szakértői kül­döttség is Bukarestbe érkezett, ahol a román kollégáikkal szimpóziu­mon vesz részt a „Nyi­tott Égbolt” témakörben. • Bakui források sze­rint az örmény fegyvere­sek heves ellentámadást indítottak a hét közepén Karabah azeriek lakta települései ellen, és azóta is heves tűz alatt tartják a Karabahot kör­nyező azeri falvakat is. Ajaz Mutalibov azeri el­nök háromnapos gyászt rendelt el az örmény támadás áldozatainak emlékére. Egy 17 éves serdülő és egy rendőrtiszt vesztette életét szombaton a közép-albániai Pecinjében az ötödik napja tartó éhséglázadásban. Az AFP szerint a vásárban egész nap folytatódott az üzletek és raktárak fosztogatása, a keletkezett károk nagyságát 600 000 dollárra becsülik. A Tiranától 100 kilométerrel délre lévő Pogra­­decben tizenöt rendőr sebesült meg, amikor útját akarták állni az üzletek ellen rohamra induló tömegnek. A Reuter jelentette, hogy emberek ezrei tartanak Durres kikötője felé, abban a reményben, hogy valamely hajó fedélzetén Nyugatra juthatnak. A kikötőt rendőri erők zárták le. Megfigyelők szerint Albániában a helyzet mind­inkább kicsúszik az ellenőrzés alól. Fadal Canaj országos rendőrfőkapitány a Reuter tudósítójának kijelentette, hogy az egész országban teljes a zűrzavar, és a biztonsági erők nem rendelkeznek a tömegek megfékezéséhez szükséges eszközökkel. KDNP Nem könnyű tánc­ba vinni Áprilisi, első kongresszusá­val programalkotó munkát kezd a Kereszténydemokrata Néppárt: 1993-ra elkészíti vá­lasztási programját, majd en­nek alapján 1994-re kidolgozza a választások után folytatandó koalíciós tárgyalások alapelveit - mondta Surján László, a KDNP első embere szombat délelőtt Budapesten a megyei és helyi szervezetek elnökei előtt. A Gödöllőn megtartandó kongresszusra a párt vezetése értékelést készít arról is, mit sikerült megvalósítania a KDNP-nek az 1990-ben nyil­vánosságra hozott 100 pontos programjából. Surján László a szombati fórumon röviden visszatekin­tett az 1990-es választások óta eltelt időre, és kiemelte: az akkor alig háromezres párt taglétszáma ez év áprilisáig várhatólag húszezerre emelke­dik. A pártelnök a tagtoborzás­ban jelölte meg a helyi szerve­zetek egyik legfontosabb fela­datát, és erre buzdította a meg­jelent elnököket is­­ abban a reményben, hogy év végéig 50 000-re növelhető a pártta­gok száma. A következő választások után a KDNP azzal számol, hogy helyet kap a kormánykoa­lícióban. Ennek bizonyítéka Surján László szerint az is, hogy több párt nyilatkozott az utóbbi időben a keresztényde­mokratákról, mint természetes szövetségesről. A KDNP azon­ban „nem Kató, akit könnyű táncba vinni” fogalmazott a pártelnök, arra utalván, hogy egyes politikai erők ilyen hí­zelgéssel próbálják feledtetni egyházellenes megnyilvánulá­saikat. A kereszténydemokra­ták a koalíciós szerepvállalásra tudatosan készülnek, ezért dol­gozzák ki még a választások előtt azokat az alapelveket, amelyekből kormánytényező­ként sem engednek. Surján László aláhúzta azonban, hogy a KDNP nem tartja magát pragmatikus pártnak, nem ra­gaszkodik mindenáron a hata­lomhoz, akár ellenzéki szerep­ben is jól érzi magát. Surján László tapssal több­ször megszakított beszédében felhívta az elnökök figyelmét a médiák fontosságára is: a sajtót nem szidni kell, hanem együtt kell vele működni, kapcsolatot kialakítani - tanácsolta. MSZDP Ki az elnök? Közjegyző jelenlétében szombaton az MSZDP Orszá­gos Pártválasztmányi ülést tar­tott. A testület kinyilvánította, hogy Petrasovits Annát nem tartja a Magyarországi Szociál­demokrata Párt elnökének. A választmány továbbra is a párt bejegyzett képviselőjének Ba­ranyai Tibort ismeri el. Az MSZDP választmánya megtár­gyalta és úgy határozott, hogy erősíteni kívánja a szakszerve­zetekkel a kapcsolatokat. A választmány döntést hozott a párt 38. rendkívüli kongresz­­szusának időpontjára és helyszí­nére. Ennek alapján 1992. április 25-26-án rendezik meg a kongresszust a Csepeli Mun­kásotthonban. SZDSZ Magatartási kódex Az SZDSZ nem törekszik különleges vagy kiemelt kap­csolatra egyetlen szakszerve­zettel sem, viszont valamennyi legitim, demokratikusan fel­épülő és működő érdekvédel­mi szervezettel jó viszonyt kíván fenntartani - hangzott el az SZDSZ Országos Tanácsá­nak szombati ülését követő sajtótájékoztatón. Az SZDSZ érdekvédelmi politikája és a szakszervezeti kérdés mellett az országos tanács tagjai megvitatták a menekültügy hazánkat érintő problémáit, különös tekintettel az idegengyűlölet napjainkban ismét tetten érhető különféle megnyilvánulásaira. Tamás Gáspár Miklós, az országos tanács elnöke ezzel kapcsolat­ban kifejtette: az SZDSZ-nek mint liberális pártnak követke­zetesen és határozottan fel kell lépnie az idegengyűlölet és a rasszizmus minden formája ellen. Hozzáfűzte: mivel az egész kelet-közép-európai tér­ség instabil, újabb és újabb migrációs hullámok várhatók, és éppen ezért nem szabad megvárni, amíg a közvéle­ményben meggyökeresedik az a nézet, miszerint a szociális, gazdasági feszültségekért a Magyarországra menekülők és az idegenek a felelősek. Tamás Gáspár Miklós ezt a szemléle­tet annál is inkább veszélyes­nek ítélte, mert véleménye szerint az idegengyűlölet és a rasszizmus fölerősítheti a tér­ségben hagyományos antisze­mitizmust és cigányellenessé­get is. A Szabad Demokraták Szö­vetsége egyébként kidolgozott egy magatartási kódexet, amely tartalmazza a menekültügy ke­zelésére vonatkozóan a párt álláspontját, és mielőbbi lépé­seket szorgalmaz az idegenek jogi védelme érdekében. MDF Összefogással az Expóért Szombaton ülésezett a Ma­gyar Demokrata Fórum Orszá­gos Választmánya. A testület két nyilatkozatot és egy állás­­foglalást fogadott el, illetve megkezdte a belső választási rendszerének megújítását. - Végig kell gondolni, me­lyek a baloldali értékek és érdekek, mert kiderül: ezek közül sokat az MDF is magáé­nak vall - tájékoztatta a sajtó képviselőit Székelyhídi Ágos­ton, az országos választmány ügyvezető testületének vezető­je. Az állásfoglalás aláhúzza: az MSZP és az MSZOSZ politikai egyezséget kötött, és ezzel kezdődött el az a „kétarcú védekező-támadó hadakozás, amely látszólag a baloldal veszélyeztetettségét panaszol­ja, valójában egyszerűen a pártállamból átmentett szemé­lyes pozíciók, csoportérdekek és kapcsolatok továbbélését szolgálja”. A dokumentum sze­rint: veszélyes „az általános baloldali értékek és a leplezett személyes, anyagi, hatalmi ér­dekek összemosása”. Az MDF döntéshozó testülete kijelenti: a tiszta és nyílt baloldaliságot eszmei és politikai ellenfelé­nek tekinti, az „ilyen ellenfelet megillető tisztelet és lovagias­ság mellett”. A választmány egyik nyilat­kozatában felhívja az egész magyar társadalmat, hogy a lehető legteljesebb összefogás­sal járuljon hozzá a világkiállí­tás sikeréhez. A másik - szombaton elfogadott - doku­mentum szerint: a testület sajnálattal tapasztalja, hogy közéletünk vitái továbbra is durva, hisztérikus légkörben zajlanak. A választmány visz­,­szautasítja, „egyes csoportok azon törekvéseit, amelyek az itt-ott tapasztalható jelentékte­len szélsőjobboldali megnyil­vánulásokat az MDF politiká­jának vagy szellemiségének szövetségeseként akarják beál­lítani, és ezzel is ijesztővé nagyítani”. Bízhatunk az EK-tagságban ANTALL-SILVIA NEMZETKÖZI SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ Portugália támogatja Magyarország azon szándé­kát, hogy mielőbb az Európai Közösség teljes jogú tagja legyen - jelentette ki Aníbal Cavaco Silva portugál miniszterelnök, egyben az Európai Közös­ség soros elnöke szombaton a Parlamentben tartott nemzetközi sajtótájékoztatón. A portugál kormány­fő vendéglátójával, Antall József miniszterelnökkel közösen összegezte a magyarországi tárgyalások eredményét. Aníbal Cavaco Silva kormányfőként a kétoldalú kapcsolatok elmélyítésének szándékával látogatott Budapestre. Mint mondta: Magyarország megfelelő kapu arra, hogy közvetítésével Portugália más közép-kelet-európai országokkal is kapcsolatba kerüljön. Az Európai Közösség soros elnökeként nyilatkozva pedig azt emelte ki, hogy a szervezet érdekelt a térség stabilizálásában, s a válságok megoldásában számít Magyarország véleményére. Megemlítette, hogy a Közösség júniusban Lisz­­szabonban tartja csúcstalálkozóját, amely nyomán kiderül, milyen feltételek mellett kerülhet szóba új tagok felvétele. - Magyarország bízhat abban, hogy hamarosan a közösség teljes jogú tagja lehet - jelentette ki végül a portugál miniszterelnök. Antall József miniszterelnök beszámolt arról, hogy a tárgyalásokon kiemelt hangsúllyal szerepel­tek az Európa alapvető biztonságával összefüggő kérdések, különös tekintettel arra, hogy hazánk a térség két válsággócával - az egykori Szovjetunió­val és a délszláv államokkal - határos.­­ Magyar­­ország tehát közvetlenül is érdekelt az európai biztonság megszilárdításában. Miként abban is, hogy a régi vasfüggöny helyébe ne léphessen egy szociális vasfüggöny - jelentette ki a magyar kormányfő. A két ország külpolitikájának hasonlatosságaira rámutatva aláhúzta, hogy nézeteink azonosak az európai integráció és a transzatlantizmus közös vállalásában. Azonosak a jugoszláv válság meg­oldására irányuló törekvéseink is. Ezért - jelentette be Antall József - a magyar kormány az Ország­­gyűlés elé terjeszti kérését, melyben felhatalmazást kér az ENSZ békenfenntartó csapatok Magyaror­szágon való áthaladásának engedélyezéséhez. Moszkvai zsibvásár Oroszországban manapság a zűrzavar it tart az élet szinte minden területén. A hiány, illetve az áremelkedések nyomán a tömeges elszegényedés keleti zsibvásárrá tette Moszkva utcáit. Szinte minden kapható és minden eladó. Ami a boltokban hiány­cikk, az néhány sarokkal odébb, az alkalmi árusoknál csillagásza­ti áron vásárolható meg. Mind gyakrabban lehet látni a nagy garral beharangozott nyugati segélybő­l származó élelmiszerek­kel üzletelőket is­­ a gyors társadalmi differenciálódásával ugyanis■ felbukkantak a gazda­gok, akik meg tudják venni a drága nyugati élelmiszert is. A kurrens cikkek árusain kívül a társadalmi lecsúszás biztos jeleként ugyanakkor mind több helyen jelennek meg a rosszul öltözött átlag moszkvaiak és a meghatározhatatlan korú néni­kék, akik jobb napokat látott háztartásuk ütött-kopott kellékeit árusítják ki, hogy kitartson so­ványka jövedelmük a hónap végéig. Egészen más képet festenek a forgalmas aluljárók, ahol a szó szoros értelmében véve minden kapható, drága élelmiszerek, nyu­gati „hamisítatlan” divatcikkek, illatszerek. A kétes egzisztenciájú „ üzletembereknél” akár fegyver is vásárolható, és vannak, akik meghatározott tarifa ellenében a korábban tiltott gyümölcsnek számító szexlapokat bocsátanak az érdeklődők rendelkezésére néhányperces „kukucskálásra". Aki pedig némiképp kézzelfogha­tóbb élményre vágyik, elég a felszínre emelkednie, ahol egyre leplezetlenebbül űzik ősi mester­ségüket a moszkvai prostituáltak. Az Alkotmánybíróság holnap kihirdeti döntését Az Alkotmánybíróság a hét elején befejezi az elévülési tör­vény előzetes alkotmányossági vizsgálatát. A Zétényi-Takács­­féle törvényt a Parlament tavaly ősszel fogadta el, de a köztársa­sági elnök élt törvényadta jogával és aláírása előtt alkotmányossági aggályainak megfogalmazásával az Alkotmánybírósághoz fordult. A testület ma még apróbb finomításokat végez a határozat­­tervezeten, majd várhatóan hol­napi teljes ülésén hirdeti ki döntését. A határozat­hirdetésen az alkotmánybírósági törvényben felsorolt közjogi méltóságokon - a köztársasági elnökön, a minisz­terelnökön, az Országgyűlés el­nökén, a Legfelsőbb Bíróság elnökén, a legfőbb ügyészen és az igazságügyi miniszteren - kívül csak meghívottak, parla­menti képviselők, külföldi követ­ségek képviselői, valamint a sajtó munkatársai vehetnek részt. Letartóztatták tizennégy társával együtt Aisza Messzaudit, alias Tajeb el-Afga­­nit, Algéria leghírhedtebb muzul­­mán szélsőséges gerillavezérét. Messzaudi nevéhez fűződik a Gemmar határállomás ellen ta­valy novemberben intézett tá­madás, amelyben három katona vesztette életét. Ellenzéki politizálást hirdetett meg az FKgP Mintegy 7-8 ezer ember éljenző tapssal fejezte ki egyet­értését egyebek között akkor, amikor Torgyán József kije­lentette: a jelenlegi kormányt, amely tönkretette az országot, szeptember 1-jétől szakértői kormánynak kell felváltani. A Független Kisgazdapárt vasárnap Szegeden, a Sport­­csarnokban tartott nagygyűlé­sén a párt vezetője annak a reményének adott hangot, hogy a kormány, hasonlóan az előzőhöz, belátja: át kell adnia a hatalmat. Szorgalmaz­ta továbbá olyan érdekegyez­tető fórum, gazdasági és szo­ciális kamara azonnali létre­jöttét, amelyben a Parlamen­ten kívüli erők is helyet kap­nak. Véleménye szerint ugyanis a Parlamentnek alkot­­mányozó nemzetgyűléssé kell átalakulnia. Bejelentette, hogy ezután ellenzéki politikát folytat a Kisgazdapárt. Vasárnap meg­hirdetett, 20 pontból álló új programjuk - hangoztatta a nagygyűlést követő sajtótájé­koztatón Torgyán József - az ellenzéki erőkkel való együtt­működésre épül, bár szövetsé­get nem kívánnak kötni senki­vel. Amennyiben programjuk javaslatai nem teljesülnek, óriási demonstrációt szervez­nek a fővárosban. Teszik ezt azért, mert a párt félti a jogállamiságot, a többpárti demokráciát. Mind komolyabb méreteket öltenek a fegyveres összecsapá­sok Vinkovcinál - jelentette a zágrábi rádió vasárnap, amely beszámolt arról is, hogy a szerb szabadcsapatok állandóan provo­kálják a horvát hadsereg alakula­tait. A jelentés szerint Mirkovci irányából több mint 100 gránát hullott a városra. Három horvát katona megsebesült. Vinkovciban egész éjszaka robbanások hallat­szottak. Dubrovniknál a szövetségi erők gyalogsági fegyverekből tüzet nyitottak a horvát állások­ra. Gospic környékén is többször megsértették a tűzszünetet. Austria Lottó 1, 7, 11, 35, 38, 41 Pótszám: 34 Joker :740231 Bongó-nyeremények A Szerencsejáték Rt. közlése szerint az 1992. február havi Bongó-sorsolás kihúzott nyerőszáma: 1 646 759 amennyiben a sorsjegy egymás melletti utolsó - 2 számjegye: 59 akkor a nyeremény 70,- Ft, - 3 számjegye: 759 akkor a nyeremény 700,- Ft, - 4 számjegye: 6 759 akkor a nyeremény 7 000,- Ft, - 5 számjegye: 46 759 akkor a nyeremény 70 000,- Ft, - 6 számjegye: 646 759 akkor a nyeremény 700 000,- Ft, ha a sorsjegy száma 1 646 759 akkor a nyeremény 10 000 000,- Ft. 1992. március 2. Hétfő

Next