Vas Népe, 1992. március (37. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-02 / 52. szám

CSURKA RENDCSINÁLÁST ÍGÉR A MÉDIÁBAN Egyik lábukról a másikra nehezedtek a zalalövői kultúrház bejáratánál ácsorgók. Nyakukat nyújtogat­va kémlelték a fenyőfák mögötti útkereszteződést, ahonnét Csurka István jöttét remélték. Az MDF frontembere már több mint egyórás késésben volt, a fiatalok újabb sakkpartiba kezdtek, a „Testőr” feliratú emblémát viselő öltönyös urak kedélyesen diskuráltak Belmondo színes fényképe alatt. A bejáratnál várako­zók mi mást tehettek, könnyedén politizálni kezdtek, mire valaki megjegyezte: A Fradi-szív a lényeg Józsi bácsi, legalább mi, fradisták tartsunk össze. A helyiek végül Csurka nélkül is nekikezdtek a közmeghallga­tásnak, de kisvártatva ezüst színű bogárhátú Volkswagen fékezett a kultúrház­ előtt, ami­ből maga a szónok bújt elő. Nincs mivel dicsekedni, kezdte beszédét Csurka István. A sza­bad élet nem könnyebb, mint a régi volt, mondta halkan, szinte már szelíden. Az országra ráülő rossz hangulat okait firtatva Csurka István ezúttal is meg­említette a volt kommunista nomenklatúrát, akik, mint mond­ta, a hatalom megtartásának és megszerzésének világbajnokai, és azért van annyi nehézsége a kormánynak, mert ezek az em­berek nagyon ravaszak, és a korábbi politikai hatalmukat a volt állami javak elrablásával gazdasági hatalommá változtat­ták. Csurka sejtetni engedte, hogy ugyanezen erők állnak a Torgyán által kirobbantott kis­gazda-ügy mögött, azzal a céllal, hogy egy koalíciós válság nyo­mán a liberálisokkal együtt bekéredzkedjenek a kormány­ülésekre. Na még csak az hiány­zik, vonta meg a mérleget az író­politikus, akinek véleménye sze­rint késhegyig menő harc folyik a magyar társadalomban. Az idei lesz a fordulat éve. Ma még, a régebben induló valódi vállalko­zók kivételével, csak a haramiák mondhatják magukat sikeresnek, de ettől kezdve nem lesz elég mindent ellopni, ami sűrűbb a levegőnél, a tőkét működtetni kell, s a valódi piacgazdaság majd véget vet az egykori kommunisták uralmának. Ezért sistereg most a tévé, a rádió és a sajtó, állapította meg Csurka István. A média megszerzésére nem azért van szükség, hogy néhá­­nyunknak állása legyen, mondta továbbra is szelíd hangon a Magyar Fórum szellemi vezére, hanem mert itt dől el a magyar­ság sorsa. Aki ezeket birtokolja, az megváltoztathatja a magyar társadalmat. Nem viselheti el a kormány és az MDF, hogy most is a marxista lőrét itassák az emberekkel, hogy fiaink ne tudják meg a történelem lénye­gét. Korábban a tévé a pártagi­­tációs propaganda eszköze volt, ezért akarja most megtartani az ellenzék. De a kormány nem tűrheti tovább, hogy az orránál fogva vezessék, a sarlatánok ideje lejárt. Még néhány kép, és kiderül, hogy senki nem akarja őket. Itt lesz először rendcsiná­lás, ígérte meg Csurka csende­sen, ennek mindenki örülni fog, fűzte még hozzá. Csurka István egyébként következetesen ellen­ségekről és nem ellenfelekről beszélt, akik hiába huhognak, hiába várják a magyar összeom­lást, szilárdul a magyar társada­lom, összetartja a benső erő. A nyugodt hangerő némiképp megváltozott, amikor egy kérde­ző a korábbi reformkommunista menedzserréteg mára kiható eredményei felől érdeklődött, és arról, hogy miért akarja a kor­mány a hatalma alá vonni a sajtót. Csurka szerint az említett menedzserek valóban sokat tet­tek azért, hogy az átalakulási és a prémiumtörvény nyomán teli zsebbel érkezzenek a rendszer­­váltásba. A sajtó kapcsán meg­jegyezte, hogy a háború után Németországban a náci lapok­ban publikálókat börtönbe zár­ták, itt viszont az E. Fehér Páloknak és a Rényi Pétereknek hajuk szála sem görbül. Nem volt elég erőnk, hogy egyetlen mozdulattal melegebb éghajlatra küldjük őket, csattant fel a nyugodt erő képviselője. Nem illeti meg Aczél pajtás huszárjait és kisúttörőit a sajtóhatalom, szögezte le Csurka István. Az ezüst színű Volkswagen utasa kifelé ballagva a nagy teremből inkább tűnt fáradtnak, mint gyűlölködőnek. Már nem volt előtte mikrofon, csak a kis bogárhátú, amelynek hátulján egy MDF-es matricán díszelgett a nagy H betű. Fodor Sándor/Graffiti A jelenleg Miskolcon már működő, Debrecenben, Pécsett és Székesfehérváron fejlesztés alatt álló „regionális átképző központokon” kívül a tervek szerint pályázati rendszer alapján vidéken a közeljö­vőben még hét helyen állítanak fel „regionális munkaerőfejlesztő és -képző központot”. Az egységes szakmai irányítású országos hálózat, mely a súlyos munkaerőpiac nehézségekkel terhelt térségek gondján fog segíteni, világbanki hiteltámogatással létesül, s egyes központjai - melyek helye ebben a szakaszban még nem ismert - az elképzelések szerint a pályázó tulajdonosok vagy fenntartóik és a hitel visszafizetését garantáló állam közös tulajdonában, költségvetési intézményként fognak működni. Az Országos Képzési Tanács március elején soron következő ülésén döntenek a pályázat pontos kiírásá­ról. Önkormányzatok, képző intézmények, társadalmi és gazdálkodó szervezetek pályázatát várják, akik jelen­leg is működtetnek szakképzési célú intézményt vagy rendelkeznek e célra alkalmassá tehető épülettel, épületegyüttessel - például üzemcsarnokkal, hozzá tartozó irodával stb. -, amelyekből korszerű, főként gyakorlati jellegű szakképzést nyújtó munkaerőfej­lesztő és központ alakítható ki. Az OKT ülésén szereplő irányelvek hangsúlyozzák, hogy a munkanélkülieket nem célszerű addig vára­koztatni a képzés vállalásával, amíg megfelelő nagyságú csoport jön létre egy meghatározott foglal­kozási területen. A felnőtt munkanélküliek különböző nehézségekkel érkeznek egy-egy képzési kurzusra, nagyon eltérő tempóban tanulnak, tehát nem szabad őket arra kényszeríteni, hogy valamennyien ugyano­lyan szinten kezdjenek, vagy ugyanabban az időpont­ban végezzenek. Lehetőséget kell adni nekik arra is, hogy a képzési programok széles körének bármelyi­kébe bekapcsolódhassanak, ezáltal esélyük lesz rá, hogy a program végén munkához jutnak. A jelenleg kifejlesztés alatt álló felnőttképzési intézményrend­szer, s ennek első eleme, a „mintaintézmény”, az Észak-Magyarországi Regionális Átképzési Központ alkalmas rá, hogy megfeleljen az igényeknek. (Az ifjúsági, képző intézmények többsége más megközelí­tést igényel.) A javaslatok között szerepel, hogy a képzést végzőktől meg kell követelni: kapcsolódjanak be az elhelyezésbe, azaz keressenek munkahelyet a végzők egy részének. Az irányelvek megbeszélése során Dr. Szabó Endre, az ÉRÁK vezetője elmondta, hogy náluk Miskolcon szerződéseket kötnek a megindítandó tanfolyamokra - eddig is így dolgoztak - s a munkahelyek rendszerint azt is meghatározzák, hogy a Központnak a végzettek hány százalékát kell munkára elhelyeznie. Egyre több munkaadó keresi meg őket, megindult egy egészséges folyamat és megfogalmazódnak az úgynevezett „szakmai irányok is”. A megbeszélésen az is nyilvánvalóvá vált, hogy minisztériumi, munkaadói és munkavállalói oldalról nagy felelősségtudattal láttak hozzá a struktúra kialakításához. Szükségesnek látszik egy mind a három felet magában foglaló „felügyelő tanács” létrehozása. Az OKT februári munkaülése tükrözte, hogy a világbanki program már ..üzemel". HT PRESS Autót is sorsolunk előfizetőink között Színes televízió, egy hét az Adrián és a többi... Január közepétől tudják már olvasóink, hogy lapunk előfizetői között április derekán egy Fiat Uno személygépko­csit sorsolunk ki. Bárki megnyerheti, aki hitelt érdemlően igazolja, hogy 1992-ben legalább három hónapra előfizette lapunkat, a Vas Népét. Senki nem késett még el: például április-május-június hónapokra akár ma is előfizethet bárki! S teheti ezt március 25-éig, a havi előfizetések postai zárónapjáig. Mi március 31-én zárjuk az akciót, eddig kell beérkeznie - kizárólag nyílt postai levelezőlapon - a három felragasztott előfizetési nyugtának, vagy - aki az OTP-j­ keresztül rendeli - a Vas Népe előfizetést is tartalmazó átutalási számlaszámnak. A megadott határidőig tehát még bárkinek esélye van a Vas Népe főnyereményére, a Fiat Uno-ra. De nem csupán erre a szép autóra! Egyéb nyereményeket is sorsolunk, mert számos szponzor csatlakozott nagyjátékunk­hoz. A díjak között lesz Samsung színes televízió, videorekor­­der, Stihl-motorfűrész, elektromos fűnyíró, s egy szerencsés előfizetőnk ötszemélyes apartmanban tölthet majd családjá­val egy hetet az Adrián, az olaszországi Caorleban. Mert az AUTOKER Autókereskedelmi Kft. mellé játszótársként csatlakozott hozzánk az AGROKER Szombathely Kereskedelmi Részvénytársaság, (Pálya u. 5.) az IDEA DISZKONT Szombathely (Szelestey u. 2.) és a TERRA Tourist BT. Szombathely. (Váci M. u. 59.) Új tanulmányt készített az analfabétizmus helyzetéről a fej­lett ipari orzágokban az OECD, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet. Az ered­mény: a szervezethez tartozó 24 ország munkásainak egyharmada lenne képes nagyobb teljesít­ményre..., ha nem akadályozná őket, hogy nem tudnak rendesen írni-olvasni. Az analfabétizmus a mai napig kényes és kínos téma a fejlett Nyugat országaiban - állítják a tanulmány készítői. Lynn Martin amerikai munkaügyi miniszter például egy januári nemzetközi konferencián nem csinált különö­sebb titkot abból, hogy a végzős amerikai középiskolások mintegy 20 százaléka nem volt képes elolvasni a saját diplomáját. Másfelől viszont az amerikaiak rettenetesen megharagudtak, ami­kor egy japán parlamenti képvi­selő az alsóházban azon gúnyo­lódott, hogy az amerikai ipari üzemekben nem lehet írásos instrukciót adni az embereknek, mert harminc százalékuk nem tud olvasni. Noha a teljes írástudatlanság ilyen nagy arányokat nem ér el a vizsgált országokban, az tény, hogy például Kanadában az em­berek 62 százaléka rendelkezik csak megfelelő olvasási és írási készségekkel. A többinél valami hibádzik. Németországban a tel­jes írástudatlanok számára vonat­kozó becslések 500 ezer és 3 millió között mozognak. Svédor­szágban három autógyári munkás közül egynek vannak komoly fogyatékosságai ebben a tekintet­ben. Az OECD tanulmány egyik felfedezése az volt, hogy a tagor­szágok kormányainak vélemé­nyével ellentétben az írástudat­lanság nem korlátozódik a lakos­ság olyan speciális csoportjaira, mint a bevándorlók, vagy a hátrányos helyzetűek. Franciaor­szág sem áll jobban a többieknél. A Védelmi Minisztérium állapí­totta meg, hogy abból a több mint 400 ezer francia fiatalból, akiket 1990-ben és 1991-ben hívtak be katonai szolgálatra, mindössze 80 százalék volt képes tisztessége­sen elolvasni és megérteni egy 70 szóból álló szöveget. Fontos körülmény persze az is, hogy az OECD tanulmány szer­zői szerint valójában nem az analfabétizmus terjed, hanem a munka válik igényesebbé. Ma már kevés munkahelyen lehet normális írástudás és olvasási készség nélkül elboldogulni, s a képzettséget nem igénylő munka­helyek száma egyre alacsonyabb. Hasonló a helyzet a szolgáltatási szférában is. A legfontosabb új felismerés az, hogy a munkahelyeken a funkcionális analfabétizmus is olyan hátrány, ami a munkáltató számára plusz költségként jelent­kezik. Megfigyelték azt is, hogy az írástudatlanság megszünteté­sére a munkahelyi tanfolyamok sokkal alkalmasabbak, mint a közönséges iskolák. (Atlantic) L­övedék az asztal alatt Lassan fél évszázada lesz, hogy befejeződött a második világháború. Feltehetőleg abból az időből maradt vissza a képünkön látható nagykaliberű lőszer Körmenden a Kanz­­réten. A csaknem félméteres lövedéket a város új piacának délnyugati részén, földegyengetés közben fordította ki a munkagép. A terepen dolgozók a lövedéket bevitték a piac gomba­vizsgáló helyiségébe, óvatosan egy szivacspárnára helyezték. Mint elmondták, jelentették az esetet a Körmendi Rendőr­­kapitányság és a helyi önkormányzat illetékeseinek is. ők meg is nézték a lövedéket. Ennyi. Ja igen: a valószínűleg éles, el nem robbant nagy ágyúlövedéket február 15-én helyezték a gombavizsgáló iroda íróasztala alá. Huszonnegyedikén még ott volt. Tóth László □ □ □ Százmillió tonna hulladék Hova fér el vajon százmillió tonna hulladék? Nem tudom elképzelni. Igaz, már a mennyiséget magát, hogy százmillió tonna hulladék, azt sem tudom elképzelni. Szárnyaszegett fantáziámmal lehet a baj, mert ezt a mennyiséget évente „megtermeljük" a mi kis kilencvenháromezer négyzetkilométernyi országunkban. A hulladék felét újra hasznosítják (ebből szintén keletkezik hulladék), de hogy a másik felével mi történik, az számomra rejtély. Azt sem tudom, hogy ez a százmillió csak a begyűjtött mocsokra utaló jelzőszám, vagy hozzá saccolják az utcákon és a tereken felejtett szemetet is. Úgy gondolom, nem. Elnézve a közterületeinken uralkodó állapotokat, ez látszik valószínűnek. Gondoljanak csak utána, hazánk minden négyzetkilométerére, ideszámítva a termőterületet, az épületek elfoglalta helyet, udvarokat, játszótereket, sporttelepeket, több mint egy tonna hulladék jut évente - és az idő nem áll meg. A mocsok összmennyiségéből ötmillió tonna a veszélyes hulladék. Ennek elhelyezése csak részben, és csak ideiglenesen megoldott, és mintegy félmillió tonnáé megoldatlan. A veszélyes hulladék megsemmisítésének módja különben is, lényegében megoldatlan. A használt módszerek jórészt légszennyező hatá­súak. „Légterünkbe” így is évente több, mint félmillió tonna korom, kátrány, pernye és más szilárd koszoló anyag kerül, nem számítva a gáznemű szennyeződést. Csak, hogy el ne bízzuk magunkat, hozzávetőleg ugyanennyit, csak más összetételben, például ólommal vegyítve a közlekedés is hozzátesz, és a lakosság egyéb levegőt rontó tevékenysége, becsült mennyiségként, a fentiek negyedrésze. Mindezeket, és egyéb adatokat, hatásaikat emberekre, élőlé­nyekre, környezetre napestig folytathatnám, és akkor még nem is szóltam a szaporodó szellemi hulladékról, melyet szintén nem­ volna szabad figyelmen kívül, és eltakarítatlanul hagyni. B. B. □ □ □ Gyárak és környékük 2. (ROPPANT TEHER) (Lakatos Ferenc karikatúrája)

Next