Vas Népe, 1992. április (37. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-01 / 78. szám

A Parlamentből T­örvény módosítások Az Országgyűlés tegnapi ülésnapján módosította a házasságról, a családról és a gyámságról szóló, 1952-ben kelt törvényt. Az Alkotmánybíróság egy tavaly év végi határo­zatával március 31-ei hatállyal megsemmisítette a törvénynek azt a rendelkezését, amely gyakorlatilag korlátlan joggal ruházta fel a kiskorú gyermekek törvényes képviselőit, hogy - adott esetben - per útján tisztázzák a gyermek vérségi származását. Garanciális elemként a most megszavazott törvénymódosítás kimondja, hogy az apaság vélel­mét maga a gyermek a nagykorúságának elérését követően egy évig támadhatja meg. A többi jogosult pedig egy éven belül indíthat pert ez ügyben, azt követően, hogy a gyermek születéséről tudomást szereztek. Törvénymódosítást fogadtak el a képviselők az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok kiegészítő állami támogatásáról. Ennek lényege, hogy az e célra tavaly meg­szavazott költségvetési támogatást a Ház most megtoldotta 226 millió 498 ezer forinttal, amiből újabb 49, az önhibáján kívül bajba jutott önkor­mányzat kaphat támogatást. A számvevőszék úgy találta, hogy a teljesen, vagy részben elutasított 234 önkormányzati kére­lemnél 192 esetben nem felelnek meg a valóságnak az indokló adatok. A Parlament önkormányzati bizottsága négy esetben a már jóváhagyott támoga­tások lefaragására tett javaslatot, és tőlük összesen 39 millió 260 ezer forint kiegészítő támogatást vonnak vissza. A pótlólagosan megszavazott támogatási ösz­­szegeket a törvény hatályba lépésétől számított 30 napon belül folyósítják az érintett önkormányzatok számára. A visszavont támogatásokat ugyanilyen határidőn belül kell visszafizetniük az érintetteknek. Három szabaddemokrata képviselő javaslata nyomán módosították a személyi jövedelemadóról szóló törvényt. Ennek lényege, hogy megszűnik az a hátrányos megkülönböztetés, amely az egyéni vállalkozókat érte az adóelőleg-fizetés eddigi rendjében. A módosítás előtt ugyanis a kisvállalkozók árbevéte­lük 3 százalékát voltak kötelesek adóelőlegként befizetni, ami a kis haszonkulccsal dolgozók esetében gyakran azt jelentette: előleget fizettek annak ellenére, hogy végső összesítésben nem is keletkezett jövedelmük. Emellett az adóelőleg­levonás jelentős adminisztrációs terheket rótt azokra a kifizetőkre, akik az ilyen kisvállalkozók­kal álltak kapcsolatban. Az egyik lehetőség szerint az egyéni vállalkozó az általános forgalmi adót és a fogyasztási adót nem tartalmazó árbevétel 3 százalékát fizeti be adóelő­legként. Mezőgazdasági kistermeléssel foglalkozók­nál állati termékek értékesítése esetén az áfá-val és a fogyasztási adóval csökkentett árbevétel 0,5 száza­léka, növényi termékek értékesítése esetén pedig 2,5 százaléka az adóelőleg. A másik választható eljárás: az egyéni vállalkozó negyedévenként az év elejétől számított jövedelem 20 százaléka és az év során már befizetett adóelőleg különbözetének megfelelő összeget fizeti meg adóelőlegként. Ebben az esetben a költségekkel, az áthozott veszteséggel, illetve az amortizációval csökkentett árbevétel minősül jövedelemnek. Kedden délután a T. Ház módosította a földtör­vényt. Ennek értelmében egy hónappal meghosz­­szabbodik az a határidő, amelyen belül a szövetke­zeteknek ki kell kérniük a vagyonátadó bizottságok engedélyét, mielőtt vagyonukat elidegenítik. A most módosított 1991. évi XIII. törvény értelmében ugyanis a szövetkezetek átalakulásában fontos szerepet játszó vagyonátadó bizottságok március 31-éig működtek volna. A szövetkezeti átalakulási törvény rendelkezéseinek megfelelően a vagyonnevesítő közgyűlések megtartásának végső határideje ezzel szemben április 30. Hosszas szavazás után elfogadták a köztisztvise­lők jogállásáról szóló törvényjavaslatot. Für Lajos Brüsszelbe utazott Für Lajos honvédelmi miniszter kedden Brüsszelbe utazott az Észak-atlanti Együttműködési Tanács honvédelmi miniszterei­nek értekezletére. A tanácskozás célja, hogy hozzájáruljon a NATO és az Észak-atlanti Együttműködési Tanácsban részt vevő kelet­közép- és kelet-európai országok katonai együttműködése fő irányainak meghatározásához, a katonai együttműködés további intézményesítéséhez. Az értekezleten részt vevő országok honvédelmi miniszterei vázolják elgondolásukat országaik biztonságpolitikai felfogásáról, továbbá a NATO szerepéről az európai biztonság rendszerében. Für Lajos felszólalásában kifejti a magyar elképzeléseket a „ visegrádi hármak” együttműködéséről, valamint a NATO-nak az európai bizton­sági rendszerhez való hozzáillesztéséről. A tanácskozáson a honvédelmi minisztereknek lehetőségük nyílik a kétoldalú megbeszélésekre is. Repülés szárnyak nélkül Nem kell hozzá sok segítség, hogy az ember örök vágya, hogy repüljön, teljesülhessen. Szem­füles vállalkozók Zürich mellett megnyitották az Asrodiumot, ahol kedvére röpülhet az ember. Felhajtó kompresszor és gumi­tálca kell hozzá. Leszálláskor az ütést légpárnás kezeslábas aka­dályozza meg. A gumitálca fölött akár csoportosan is repül­het négy ember. A sebesség felső határa: 180-185 kilométer órán­ként. Pénzhamisításért három év hat hónapi börtön Pénzhamisításért 3 év hat hónapi büntetésre ítélte Ladislav Canji jugoszláv állampolgárt kedden a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság. A férfi hosszabb ideje él Magyarországon, személygépkocsijával és lakókocsijával Mosonmagyaróvár körül ütött tanyát. Azzal keresett fel egy tatai betéti társaságot, hogy reklám célra sokszorosítsanak bankjegyet számára. A betéti társaság a 100 márkás, a 5000 forintos, az 1000 schillinges bankjegyek mindkét oldalát külön-külön lefény­másolta, és a sokszorosított íveket átadta a megrendelőnek. A hamis pénzeket már ő maga vágta fel és ragasztotta össze. A betéti társaság két gyanúsítottját a bíróság felmentette a pénzhamisítás vádja alól, kellékpénzzel való visszaélés szabálysértése miatt azonban személyenként 5000 forintos pénzbírsággal sújtotta, mivel elmulasztották az engedélykérést a pénz kibocsátójától. 2 IfoMfoc Jegyzék a görög nagykövetnek Kedden délután a Külügymi­nisztériumba kérették Görög­ország budapesti nagykövetét és a tárca illetékese jegyzéket adott át neki - tájékoztatta a távirati irodát Herman János, a Külügyminisztérium szóvivője. A jegyzékben a magyar Kül­ügyminisztérium tiltakozik a görögországi kamionblokád miatt. Nem tartja elfogadható­nak ilyen eszközök alkalmazá­sát, és azt, hogy ez csupán a fuvarozók ügye. A magyar Külügyminisztérium nyomaté­kosan kéri, hogy a görög fél teremtsen olyan feltételeket a közúti fuvarozás terén, ame­lyek megfelelnek az európai normáknak. Drágábban megy a csomag külföldre A Magyar Posta tájékoztatója szerint, április 1-jétől emelkedik a nemzetközi csomagok feladási díja. A felületi csomagokat - vagyis ahol a szállítás nem légi úton történik - átlagosan 28 százalékkal, a légipostás külde­ményeket 21 százalékkal maga­sabb térítés ellenében lehet felad­ni. Az áremelést egyrészt az indokolja, hogy idén 50 ország postaigazgatása is megemelte a díjakat, másrészt a forint leérté­kelése is növeli az árakat. A díjszabás változása zónánként és kilogrammonként eltérő. Újra szólnak a szirénák A viszonylag nyugal­mas délelőtt után ked­den kora délután ismét megszólaltak az általá­nos riadót jelző sziré­nák Eszéken, miután a szövetségi alakulatok és a szerb tartalékosok ak­navetőkkel kezdték el lőni a szlavón várost. Keddre virradó éjszaka egyébként Horvátország minden háborús terüle­tén megszegték a tűz­szünetet. Súlyos harcok voltak a magyar határ közelében levő Verőcénél. A Vina kövei körüli horvát állá­sokat szinte egész éjsza­ka tűz alatt tartották. Slavonski Brod­on vi­szont hét nap után, ked­den délben megszűnt az általános riadó. A szom­szédos Bosanski Brod­on az emberek még min­dig az óvóhelyeken tar­tózkodnak, habár a vá­rosban csak szórványos lövöldözéseket hallani. A szintén boszniai Bi­­hacra megérkezett a szö­vetségi hadsereg és a boszniai rendőrség ve­gyes bizottsága, amely kivizsgálja a hétfő éjsza­kai tűzpárbaj körülmé­nyeit. A legfőbb feladat: a környezet védelme A környezet védelme, az em­beriség életterének védelme a jelen egyik legfontosabb felada­ta. E felismerés nyomán mind több fórumon foglalkoznak a szakemberek a legsúlyosabb ve­szélyekkel és a védekezés mód­jával. Az MTA idei közgyűlésé­nek központi témája is a környe­zetvédelem lesz, amelyen első­sorban a hazai teendőket tekintik át. A világ tudósai pedig a júniusi Rio de Janeiró-i Környezetvédel­mi Világkonferenciára készülnek - hangzott el kedden, a Magyar Tudományos Akadémia székhá­zában tartott sajtótájékoztatón. HÍREK INNEN-ONNAN --------------------------- PÁRIZS Vezető magyar, francia és más nemzetiségű tibe­­tológusok részvételével, igen nagy érdeklődés mel­lett rendezték meg Párizs­ban a Körösi Csom­a Sán­dor emlékének szentelt kétnapos tudományos ülésszakot. A párizsi Ma­gyar Intézetben kiállítás nyílt a 150 évvel ezelőtt meghalt kutató tudós éle­téről, munkásságáról. -----------------------POZSONY „Mindent elkövetünk an­nak érdekében, hogy a bősi erőmű még az 1992-es év vége előtt üzemelni kezdjen” — jelentette ki a Slovensky Dennik keddi számában Ju­lius Binder, a pozsonyi víz­gazdálkodási vállalat igaz­gatója. Megállapítása sze­rint a magyar fél mindmáig sem tudományos, sem mű­szaki megalapozottságú ér­vekkel nem tudta bizonyítani a környezeti katasztrófáról hangoztatott aggodalmait. A magyar fél „ultimátumairól" szólva olyan kijelentést tett, hogy az „ultimátum fogalma inkább háborús, mintsem piacgazdasági kellék”. --------------------------- PÁRIZS Már a jövő évben legör­dülnek az első, Lengyelor­szágban összeszerelt Peu­geot 405 típusú gépkocsik a lublini autógyár szerelő­­szalagjáról. Négy év eltel­tével évi 10 ezer gépkocsit gyártanak belőlük Lublin­­ban, ahol eddig főként a Zuk kisteherautókat készí­tették. ---------------------------- TOKIÓ Évtizedekkel Európa után Japán is meghonosítja­ az ötnapos munkahetet. Május­tól az állami alkalmazottak minden szombaton otthon maradhatnak, vagyis a hó­nap most még munkával töltött első és harmadik szombatján is - közölte kedden a tokiói kormány. Japánban évente több ez­ren halnak bele abba, hogy túl sokat dolgoznak. --------------------------- SZÓFIA Bulgária összes ércbá­nyájában sztrájkot hirde­tett a Podkrepa bányász­szakszervezet, a Podkrepa szakszervezeti szövetség pedig felfüggesztett min­denféle tárgyalást a kor­mánnyal. -------------------------------BONN Lengyelország kedden ar­ra kérte Bonnt, hogy újabb tíz százalékot, egymilliárd márkát engedjen el a német állammal szemben fennálló adósságából. A németek a kérést tartózkodóan fogad­ták, illetve visszautasították - közölték a német rádió- és tv-állomások. IPOSZ-kiáltvány Összeomlanak az egyéni vállalkozások, csökkenni fog az állam adóbevétele, százezres nagyságrenddel nőhet a munkanélküliek száma, amennyiben a kormány nem dolgoz ki haladéktalanul új biztosítási rendszert a március óta érvényben lévő rendelkezések helyett - fordul kiáltványában az Országgyűléshez az IPOSZ-Magyar Kézműves Kamara. A szervezet az elmúlt hét végén tartott közgyűlésén döntött arról, hogy 300 ezer iparos és vállalkozó nevében követeli a kisvállalkozásokat diszkriminatív módon sújtó rendelkezések újragon­dolását. A kisiparosok elviselhetetlennek minősítik, hogy a törvény szerint az alacsony jövedelmű egyéni vállalkozóknak - a kezdőknek is - a minimális bér alapulvételével kell megfizetniük a világviszonylatban egyedülállóan magas, összességében 54 százalékos társadalombiztosí­tási járulékot. Hasonlóképpen tarthatatlan - fogalmazza meg a kiáltvány hogy az egyéni vállakozónak a segítő családtag után ugyancsak a minimálbér 54 százalékát kell fizetni társadalombiztosí­tási, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék címén. A rendelkezés következtében az eddigi 960-1600 forintos járulék mintegy 3-5- szörösére emelkedett, tartalmazva azt a feltételt, hogy a minimálbér emelkedésével minden külön intézkedés nélkül tovább nő. Az IPOSZ mint kamara kiáltványában a minimális bér 60 százaléka utáni járulékot tartana méltányosnak mind az egyéni vállalkozók, mind a segítő családtagok esetében. A kezdő vállalkozóknál pedig szükségesnek tartaná, hogy a befizetett járulék ne előleg, hanem végleges összeg lehessen. A szervezet szót emel azért is, hogy a kormány hatálytalanítsa nyugdíjas vállalkozók baleseti járulékfizetési kötelezettségét. Az IPOSZ úgy véli, amennyiben nem módosulnak mielőbb a hatályba léptetett törvények, számolni kell az iparjogosítványok és egyéni vállalkozói igazolványok tömeges visszaadásával, egyidejűleg a kontárok számának megsokszorozódásával. Heti csődértesítő Heti csődértesítő címmel új, hetenként megjelenő gazdasági közlöny jelent meg, amely a jövőben azon magyarországi cé­gek teljes körű, abc-sorrendbe rakott katalógusát adja közre, amelyekkel szemben cégbírósági végzés szerint csődeljárás, felszá­molási eljárás, vagy végelszámo­lási eljárás indult. A hetilap áttekinthetősége folytán módot ad arra, hogy a listákat az adós- és vevőlistákkal összevessék, kü­lön is figyelmeztet a követelési igények benyújtásának határide­jére. A hetilap szerkesztési elve az, hogy minden héten felveszik a három eljárás valamelyikében érintett „új" cégeket, illetve kihagyják hetenként azokat, ame­lyekkel szemben a határidő lejár­ta miatt követelési igény már nem nyújtható be, vagy a fizetési haladék megszűnt. A felszámolá­si, vagy végelszámolási eljárás alatt álló cégek így 30 napon keresztül, a csődeljárás alatt állók pedig 90 napon keresztül lesznek olvashatóak a hetilap minden számában. Élelmiszer Kárpátaljának és Lvovnak Két nagy értékű élelmiszer segélyszállítmányt juttatott el márciusban a Magyar Ökumeni­kus Szeretetszolgálat, a hazai protestáns és ortodox egyházak, valamint magánszemélyek kari­tatív egyesülete Kárpátaljára - közölte a szeretetszolgálat ked­den. Az első szállítmányt, a több mint 2 millió forint értékű családi egységcsomagokat a Kárpátaljai Református Egyház, illetve a helyi egyházközségek segítségé­vel osztották szét a kárpátaljai­­ városokban. A második hasonló egységet a lvovi görög katolikus, ortodox, és a baptista egyház, illetve a lvovi Magyarok Kultu­rális Szövetsége kapta. A Magyar Ökumenikus Szere­tetszolgálat mindkét segélyszál­lítmányát a Svájci Protestáns Szeretetszolgálat (HEKS) finan­szírozta. Önégetés a Kossuth téren Az Országos Rendőr­­főkapitányságtól kapott tájékoztatás szerint hét­főn 22.10 órakor a Kos­suth téren, a Parlament előtt, a Rákóczi-szobor közelében öngyilkossági szándékkal benzinnel le­locsolta, majd felgyújtot­ta magát Kónyi László 42 éves pátyi személyszállí­tó kisiparos. Az Ország­ház kormányőrei siettek segítségére, s mire a tűzoltók megérkeztek, eloltották a tüzet két ha­­sonoltóval, ám a taxis életét már nem tudták megmenteni, belehalt égési sérüléseibe. Kónyi László búcsúlevelet ha­gyott hátra, amelyből egyértelműen kiderül, hogy rossz anyagi körül­ményei miatt lett öngyil­kos. Búcsúlevelét egy Horváth László nevű bu­dapesti lakosnak írta. 1992. április 1. Szerda

Next