Vas Népe, 1992. április (37. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-25 / 98. szám

VAJ­DASÁG Magyar diplomáciai lépések A magyar kormány érintkezésbe lépett az Egyesült Államok, az Európai Közösség és az ENSZ illetékeseivel. Kifejezte aggodalmát azon fenyegetések miatt, melyek a vajdasági magyarsá­got érték a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége küszöbön álló konferenciájának ürü­gyén - tájékoztatta az MTI-t pénteken Herman János külügyi szóvivő. Kormányunk arra kérte az amerikai adminisztrációt, illetve a délszláv válság rendezésében fontos szerepet játszó nemzetközi szervezeteket, hogy „vessék latba befolyásukat az esetleges erőszakos cselekmények megelőzése érdekében, közelről kísérjék folyamatosan figye­lemmel a vajdasági magyarság helyzetét. Herman János hozzátette, hogy a magyar fél ezen hivatalos érintkezések során is hangsúlyoz­ta: Magyarország politikája változatlan, vala­mennyi délszláv néppel jó együttműködésre törekszik. Tiszteletben tartja Szerbia szuvereni­tását és területi épségét, a délszláv népek törekvését a térség békéjének, stabilitásának megteremtésére, igazságos jogrend kialakítására. A KDNP I. kongresszusa 40 éves kiszakítottság után a magyar nép visszatér az európai népek közösségébe, gyorsabban és biztosabban, mint mások - ezekkel a szavakkal köszöntötte Wilfried Martens, volt belga kormányfő, az Európai Néppárt elnökét az első kongresszusukra Gödöllőn összegyűlt keresz­ténydemokratákat. Martens a továbbiakban úgy ítélte meg, hogy Magyarország a bátorító változások ellenére is még mindig két világ között van, hiszen a régi rendszer összeom­lott, az új azonban még nem működik tökéletesen. A belga politikust megelőzően Surján László, a Keresztényde­mokrata Néppárt elnöke nyitotta meg a párt első kongresszusát. Az 1176 küldött nevében köszöntötte az európai testvérpártok szép számmal megjelent képviselőit, majd felolvasta Varga Bélának, a Nemzetgyűlés egykori elnöké­nek üdvözlő szavait. Ezután Surján László arról beszélt, hogy egy kis párt, a KDNP ezzel a rendezvénnyel a léthez való jogát követeli ki, amit sokan még ma is kétségbe vonnak. Megállapította: a KDNP higgadt, fegyelmezett és határozott politizálása egyre több hívet vonz ebben az országban. Magyaroszág számára Keresz­ténydemokrata Néppárt politikai barátokat tud szerezni - hangsú­lyozta Surján László. Négyszeres árak Boszniában Átlagfizetésért egy doboz aszpirin A két hónapja tartó boszniai harcok miatt az élelmiszerek négyszeresére drágultak, de az üzletek gyakorlatilag üresen tátonganak. A legtöbb alapve­tő élelmiszert már csak a feketepiacon lehet beszerez­ni, lényeges felárral. Például a kenyér ára az állami boltban 120 dinár, de mivel nemigen lehet hozzájutni, azért sokan a feketepiacon veszik meg 300 dinárért. A csirke korábban 450 dinárba került, most pedig még ötszörös áron is mem igen nehéz beszerezni az illegális piacokon. Boszniá­ban egyes nyugdíjasok keve­sebb mint 5 ezer dinárt kap­nak havonta, ami szinte sem­mire nem elegendő. Az orvo­sok átlagosan 20 ezer dinárt keresnek. A dollár hivatalosan 200 dinárt ér, de a feketepia­con egy zöldhasúért elkérnek 500 dinárt is. A hónap eleje óta gyakorlatilag lehetetlen benzinhez jutni; ha mégis sikerül, akkor literje a koráb­binak a négyszeresébe, 1000 dinárba kerül. A benzinhiány miatt megbénult a tömegköz­lekedés, és lehetetlen eljuttat­ni a termelőktől a boltokig a tejet és a kenyeret. Krónikus­sá vált a hiány gyógyszerek­ből, ezért nem csoda, ha a feketepiacon egy doboz asz­pirin egy havi átlagfizetésbe kerül. A térség számos válla­lata dinár hiányában arra kényszerül, hogy kuponokat osszon ki fizetés gyanánt, ezt azonban a boltok nem fogad­ják el. Elítélték az újoncverőket A Fővárosi Bíróság katonai tanácsa pénteken egy évi és hat hónapi börtönbüntetésre, egy évi közügyektől eltiltásra és - mellékbüntetésként - ötezer forint megfizetésére ítélte Munkácsi György honvédőt, alárendelt súlyos testi sértéssel járó megsértésének bűntette, valamint más katonai és köztörvé­nyes bűncselekmények elkövetése miatt. Bűntársait, Papp Vilmos honvédőt egy évi, Serfel Zoltán honvédőt nyolc hónapi börtönnel sújtotta a bíróság, Szekeres Sándor honvédőt pedig egy évre próbára bocsátotta. A katonai tanács a tárgyaláson lefolytatott bizonyítási eljárás alapján megállapította, hogy a vádlottak 1991. október 1. és november 3. között a jászberényi alakulatnál két első időszakos (újonc) honvédőt bántalmaztak. Az egyiknek a bántalmazás következtében eltört a bal oldali járomcsontja és a felső állcsontja. A vádlottak egy katonával rendszeresen kimosatták gyakorlóruhá­zatukat. Munkácsi György alegységügyeletes-helyettesi szolgálata során - elöljárói helyzetével visszaélve - arra utasította az újoncokat, hogy éjszaka, felváltva álljanak helyette az Ügyeletesi asztalnál. Munkácsi a laktanyából több mint 20 ezer forint értékben katonai felszereléseket is lopott. Az ítélet nem jogerős, mert kihirdetése után a katonai ügyész és Munkácsi György honvéd, valamint védője háromnapi gondolkodási időt kért nyilatko­zatuk megtételére. A többi vádlott tudomásul vette a katonai tanács döntését. Gyökerek, borok, fúvósok (Folytatás az 1-es oldalról.) Németh János, a gimnázium képzőművész-tanára méltatta a város szőlőkultúráját, a hagyo­mány átörökítőit, majd a Tabula­­túra zenekar régi magyar dalla­maira berajzolta az idei rügyeket a tavaly megkezdett új „kódex­be”. A kőszegi hagyományt éppen húsz esztendeje tette népünne­péllyé a város múzeumának akkori igazgatója, Szörényi Ist­ván. Bechtold István, az ismert ornitológus pedig két évtizeden át örökítette meg a hajtásokat a Szőlő­lövészek Könyvében. Ke­gyelettel emlékeztek rájuk tegnap délután a temetőben. Csonka Ernő festőművész Pannon tájak című kiállítása is tegnap nyílt meg a Sigray-házban. Szent György napján, Kősze­gen, a hagyományok, gyökerek ápolásához hozzátartozik a bor és a muzsika. Tegnap rendezték meg a megyei borversenyt, ma nemzetközi borbemutató kezdő­dik 10 órakor a Várpresszóban. 164 bort - a magyarok mellett olaszt, osztrákot és németet - zsűriznek rangos borszakértők, ítéletüket délután 3 órakor hall­hatják az érdeklődők. A Göncz Árpád köztársasági elnök fővédnökségével megrende­zett I. Országos Fúvóshetek köz­ponti díszhangversenye után kez­dődik a vár lovagtermében. Az ausztriai Lackenbach zenekara és a 125 éves kőszegi fúvószenekar lép fel. (Vezényel Michael Wild és Csárics Sándor.) A nagyszabá­sú eseménysorozaton az Osztrák Fúvószenei Szövetség ajándék hangszereket adott magyar zene­karoknak. Bizonyára erről is be­szél ma Kőszegen Balázs Árpád, a Magyar Fúvószenei Szövetség elnöke, s szól arról is, hogy a szövetség a budapesti világkiállí­tás idején szeretné megrendezni hazánkban a fúvószenekarok vi­lágfesztiválját. - b­y Fotó: Kaczmarski Z. 2 A-beszélgetések Amerikába A hívott fél fizeti ezentúl a számlát, ha a telefonálók igénybe veszik az AT and T és a Matáv szolgáltatást. A nemzetközi táv­hívó-hálózatba bekapcsolt vala­mennyi helység előfizetői állo­másairól és a piros, kék és kártyás készülékekről igénybe vehető. A 00 tárcsázás után a 800- 01112 számot kell hívni, New Yorkban 24 órán át, 18 magyar nyelvű központos fogadja a hí­vást. „A nacionalizmus csak retorika”­ ­ Göncz Árpád köztársasági elnöknek meggyőződése, hogy Magyarországon a nacionaliz­mus megmarad a retorika szint­jén, jelen van ugyan, de nem különösen veszélyes. „Minden további nélkül állíthatom, hogy Magyarország ebben a tekintet­ben a béke szigete Kelet-Európá­­ban” - közölte az államfő a müncheni Süddeutsche Zeitung­nak adott interjújában, amely a lap pénteki 12 oldalas Magyar­­ország-mellékletének az élén je­lent meg. Ebben a magyar és német szerzők rajzolják fel a mai Magyarország képét, főleg annak gazdasági vonatkozásait. Köztük Kádár Béla, a nemzetközi gazda­sági kapcsolatok minisztere, aki arra kíván választ adni, hogy mit vár az ország az Európai Közös­séggel kötött társulási szerződés­től. Göncz Árpád szerint a parla­menti pártok között nincs lényegi eltérés abban, hogy Magyaror­szágnak az európai utat kell járnia, viták legfeljebb részletkér­désekben, a prioritások megálla­pításánál adódnak. A hangulat ma Magyarországon mégis rosz­­szabb annál, mint amit a statiszti­kai adatok sugallnak, s ez a középrétegek lecsúszására vezet­hető vissza. „Magyarországon jelenleg, - hogy úgy mondjam - a reálisan létező szocializmus holttestén kora kapitalista rend alakul ki, ennek összes mellékha­tásával és árnyoldalával” - mon­dotta Göncz, aki szerint most egy egészen másfajta egyenlőséget kell létrehozni, eltérően az el­múlt negyven év „hamis egyen­lőségétől”. Calfa válasza az Antall-levélre Marian Calfa hosszú válasz­levélben kifejtett álláspontja szerint a cseh és szlovák fél az 1977. évi szerződés keretei között kíván maradni. Sajnála­tosnak tartja, hogy a magyar fél továbbra sem hajlandó bele­egyezni, hogy legalább a bősi erőművet üzembe helyezzék, ami cseh és szlovák vélemény szerint ökológiailag biztonságos módon megvalósítható. A cseh és szlovák fél álláspontja szerint az 1977. évi szerződés szelle­mében hozta a szövetségi kor­mány a jelenlegi, úgynevezett ideiglenes megoldásra vonatko­zó határozatát, így ez nem jogellenes. Marian Calfa leszögezi: a munkálatok felfüggesztésére nem lát lehetőséget. „A cseh­szlovák fél - hangzik a levél - elegendő jóindulatot és kész­séget mutatott a tárgyalások­ra, de ma már nem lehet tekintettel a magyar fél részé­ről megmutatkozó időhúzásra és halogatásra, s ezért nem hagyhatja félbe az ideiglenes megoldással összefüggő mun­kálatokat”. Mint a szóvivő hozzátette: szakértői vélemény szerint az említett munkálatok szlovák oldalon azt a megoldást készí­tik elő, amely végső soron a Duna eltereléséhez vezet. Pályázat a kukorica kivitelére Az export elősegítésére az Agrárpiaci Rendtartást Koordiná­ló Bizottság pályázatot hirdet a kukorica kivitelére szóló export­­engedélyekre. A pályázaton részt vehet min­den természetes és jogi személy, aki a rendeletek előírásainak meg­felel, valamint a pályázat benyúj­tásáig műveletlen területen - leg­alább 500 hektáron - kukorica termelésére vagy termeltetésére vállalkozik. Az exportot legjobb pénzügyi vagy művelési feltételek­kel segítő gazdaság vagy gazdál­kodó előnyt élvez a kiviteli enge­dély elbírálásakor. A kiviteli enge­délyeket elnyerő pályázók hektá­ronként 2,5 tonna exportálására kapnak lehetőséget az 1992-93-as gazdasági évben. Az exportengedély-kérelem benyújtásához - amely az NGKM engedélyezési főosztá­lyán történik - csatolnia kell az illetékes földművelésügyi hivatal igazolását is a megművelendő területről. A pályázatot legkésőbb 1992. április 29-én 16 óráig kell eljut­tatni az FM agrárrendtartási főosztályához (telefax: 1129- 490, telex: 22-5445). A pályázat elfogadásáról április 30-án 14 óráig döntenek, s erről a pályázó értesítést kap. A Gazdasági Kabinet ülése A Gazdasági Kabinet pénteki ülésén a szociális törvény kon­cepciójával, valamint az állam­­háztartási tövényjavaslat módosí­tásával foglalkozott. A Pénzügyminisztérium által kiadott tájékoztatás szerint az idén a költségvetés az államház­tartás egészében szociális célokra 23-24 százalékkal többet fordít, mint tavaly. Az idei kiadások elérik a 677,5 milliárd forintot, ami a GDP 22,3 százalékát teszi ki. A növekvő ráfordítások ellen­ére erősödnek a társadalmi fe­szültségek, halmozódnak a meg­oldatlan problémák. A szociálpolitikai rendszerek kialakításánál azt kell eldönteni, hogy a normativitás, az univerzá­lis ellátások, vagy a szelektivitás, a rászorultság elvének érvényesí­tése kapjon nagyobb hangsúlyt. A kabinet pénteki ülésén ennek megfelelően két koncepciót vita­tott meg. A Népjóléti Miniszté­rium javaslatában inkább a nor­mativitás, a Pénzügyminisztéri­um előterjesztésében viszont a szelektivitás elve a meghatározó. A kabinet úgy döntött, hogy a kormány jövő heti ülésére mind­két anyagot beterjeszti és emel­lett olyan kiegészítést is készíte­nek, amely kiemeli a javaslatok közös, illetve ellentétes elemeit. A kabinet szerint a döntéshez költség- és hatásvizsgálatokat is kell készíteni. A kabinet javasolja a kormány­nak az államháztartási törvényja­vaslat módosítását. Ez azért vált szükségessé, mert a tervezethez a parlamenti vita során mintegy 70 módosító indítványt nyújtottak be. Ezek többségében pontosíta­ni kívánja a törvény eredeti szövegét, a kialakított koncep­ciót viszont nem érinti. A tör­vényjavaslat benyújtása óta fel­merült, egyéb módosítási javasla­tok alapvetően technikai igények, illetve olyanok, amelyek az eljá­rási rendet érintik. Csak kisgépek Budaörsre Alaptalanok a budaörsi polgá­rok aggodalmai a helyi repülőtér fejlesztésével kapcsolatban,­­ közölte Hegedűs Dezső, a Ma­gyar Repülőszövetség főtitkára, a Nemzetközi Repülőszövetség alelnöke. A légikikötő fejleszté­sének híre sok lakásban keltett félelmet. Nem kell tartaniok a zajártalomtól - jelentette ki a főtitkár -, hiszen eleve kizárólag kisméretű gépek -­fogadását ter­vezték, a repülőtér nem is tehető alkalmassá a zajos, nagyméretű repülőgépek fogadására. A kisgé­pek pedig kevesebb zajjal száll­nak fel-le, megfelelve a nemzet­közi normák előírásainak. Amennyiben valóban kiépül ott egy nemzetközi légikikötő, az inkább a környék gazdasági fellendülését hozza magával, hi­szen körzetében szállodák, étter­mek, bevásárlóközpont, autóköl­csönzők nyílnának. Kormányszóvivői tájékoztató Lőfegyverek - sporttámogatás A kabinet elfogadta a Bün­tető Törvényönyv módosítá­sát célzó törvénytervezetet. Ennek lényege: míg koráb­ban a lőfegyverekkel és rob­banóanyagokkal való vissza­éléseket illetően a törvény csupán keretszabályozást nyújtott, most viszont részle­tesen rendelkezik az egyes visszaélési módokról. Ugyan­akkor beiktat a BTK-ba egy új büntetendő formát, a fegyvercsempészetet is. En­nek alapesete 2-8, üzletszerű elkövetése pedig 5-10 éves börtönbüntetéssel sújtható. A módosításhoz végezetül egy külön rendelkezés kap­csolódik. Eszerint büntetlen­séget élveznek azok, akik engedély nélkül tartott lő­fegyverüket a törvény hatály­ba lépésétől számított 60 napon belül beszolgáltatják. Az iskolai testnevelés és sport tárgyi feltételeinek ja­vítása érdekében a kormány 1995-ig szóló programot fo­gadott el, amelynek alapján a költségvetésből céltámogatást nyújtanak az egyes önkor­mányzatoknak tornatermek - az országban összesen mintegy 1200 - építésére. Tavaly a program keretében 75 tornaterem épült, az idén pedig 350 újabb építését tervezik. A beruházások 60 százalékát az önkormányza­toknak kell állniuk, s a további 40 százalékot kap­hatják meg a költségvetéstől. Az idei építkezésekre vonat­kozó céltámogatások terveze­tét a kabinet jóváhagyta és az Országgyűlés elé terjeszti. Végül a délszláv köztársa­ságokban kialakult helyzetet illető kormányzati álláspont­ról egy kérdés nyomán Lász­ló Balázs szóvivő elmondta: a kabinet figyelemmel kíséri a fejleményeket és reméli, hogy a Vajdasági Magyarok De­mokratikus Szövetsége szom­bati, Törökkanizsán tartandó közgyűlését nem használják fel provokációra szélsőséges elemek. 1992. április 25. Szombat

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék