Vas Népe, 1993. november (38. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-01 / 254. szám

A tartalomból n Az ország sóbányája lehetne □ Operaszoktató — Capella-módra □ A tudomány szolgálatában Az elnök nem megy Kölnbe A köztársasági elnök valóban külföldre utazik. Göncz Árpád az előzetes terveknek megfelelően november elején nem hivata­los látogatást tesz a Koreai Köztársaságban — erősítette meg Faragó András a már korábban bejelentett utazás tényét. A köztársasági elnök szóvivője a távirati iroda munkatársának kérdésére hozzátette: tudomása szerint nem szerepel kölni lá­togatás az államfő programjában. Göncz Árpád Koreába nem Németországon keresztül utazik. Faragó András elmondta azt is, hogy a köztársasági elnök és a kormányfő között rendszeresek a telefonbeszélgetések, ami­óta Antall Józsefet a kölni klinikán gyógykezelik. E rendszeres érintkezés sorába tartozott a pénteki telefonbeszélgetése is a miniszterelnökkel. Bizalmatlanok a „ visegrádiak” A Gazeta Wyborcza című lengyel lap szerint a Krakkóban pénteken kezdődött, Együtt vagy kü­lön című lengyel-cseh-szlovák-magyar tanácsko­zás lengyel részvevői úgy látják, hogy „hűvöseb­bé váltak a politikai kapcsolatok a Visegrádi Cso­porton belül”, és ez meglátszik az értekezleten is, ahová a várakozásokkal ellentétben nem érkeztek meg a tagországok külügyminiszter-helyettesei. Ennek okát két dologra vezették vissza: az ezen országok NATO-tagsága ellen emelt orosz vétóra, és „a posztkommunista baloldal lengyel­országi hatalomra jutására”. Csehországban és Magyarországon jelenleg dominál a bizalmatlan­ság Lengyelország iránt — idézte a lap Geremek professzort, a szejm külügyi bizottságának elnö­két. „Partnereink attól félnek, hogy a lengyel bal­oldal sikere fertőző példa lehet.” A cikk szerint Lengyelország egészségügyi kordonnal való el­szigetelésének próbájáról is beszélnek. A lap nem hivatalos értesülést idézve azt állítja: „a magyar külügyminisztérium vezetője megtiltotta beosz­tottjainak, hogy Krakkóba utazzanak”. Halottak napja Ostffyasszonyfán Az ostffyasszonyfai hadifogoly-temetőben halottak napi megemlékezést és ökumenikus liturgiát tartottak szombaton. A temetkezési vállalat által szervezett megemlékezésen Nagy Miklós ezredes mondott beszédet, s a Honvédség képviselői ko­szorúztak. A megemlékezés mottójául Széchenyi sorait válasz­tották: „Voltunk mint mi, lesztek, mint mi...” Fotó: K.T. Ma adják át a Bethlen-díjakat Szőcs Géza romániai ma­gyar költő és Fabio Nedjeljko író, a horvát írószövetség el­nöke mellett Nagy Árpádné Paksy Ágnes, a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola tanára is átveheti ma Budapesten, az Országos Szé­chényi Könyvtár dísztermé­ben az idei Bethlen-díjat. A Bethlen Gábor-díjat évente egy vagy több magyar, illetve a közép-európai összefogá­sért munkálkodó szomszéd nemzetbeli, kulturális, tudo­mányos vagy művészeti tevé­kenységet folytató alkotónak ítélik oda. „Nincs többé hangszóró, nincs többé képernyő...” Hull az eső a médiára Fura a mi médiaháborúnk. Az egyik fél főműsoridőben mindennap görcsösen bizony­gatja a maga igazát. „A másik oldal” pedig csendes demonst­rációra szólítja fel az embere­ket. Szombaton „a tájékoztatás­ra szegődött újságírók” átnyúj­tották petíciójukat a Kossuth­­szobornak, a Demokratikus Charta pedig a sajtószabadság védelmében hirdetett nagygyű­lést. Szombat délután napsütés, a megszokott kordon és néhány rendőr fogadta a televízió épü­lete előtt gyülekező többezres tömeget. „Így járhat mindenki” felirattal a hátukon tévések vár­tak arra, valami történjen. De nem nagyon akart semmi sem történni. Gyűltek az emberek, és meglehetősen zokon vették, hogy egy úr kiballagott a tévé­ből, és szemben velük fotózni kezdett. „Küldd ki inkább a Nahlikot” — javasolták neki többen. A tömegben felolvasók jár­tak. „Önök egy csendes tünteté­sen vesznek részt. Nincs többé hangszóró és nincs többé képer­nyő, csak az emberi hang és az emberi arc maradt. Csak azt tud­juk, amit egymásnak elmon­dunk, amit egymással megbe­szélünk. (...) beszélgessenek, hozzák-vigyék a hírt, cserélje­nek véleményt. Őrizzék az em­beri hangot.” Így aztán csend volt. Mielőtt azonban a demonstráció részt­vevői megindultak volna a Kos­suth tér felé, az egyik, második emeleti ablakban megjelent a volt Egyenleg volt főszerkesz­tője, Bánó András. Nem fogták hátulról, és ujjaival nem formál­ta a győzelem jelét, a V betűt, pedig biztatták lentről. (Folytatás a 3. oldalon) k­omm­nyzet javult, de még nem az igazi Érdekes, egyben ellentmon­dásos képet rajzolt fel Vas me­gye helyzetéről az elmúlt tíz év bűnügyi statisztikája alapján dr. Szabó Csaba megyei főügyész. A legutóbbi megyei közgyűlé­sen ismertette, hogy amíg 1983 és 1988 között átlagosan há­romezer bűncselekmény történt Vasban, addig ez a szám a kö­vetkező öt évben megduplázó­dott. Drasztikus volt a növeke­dés az előző évhez viszonyítva 1989-ben, 1990-ben és 1991- ben. Ebben a kedvezőtlen folya­matban a fordulópontot 1992 je­lentette, amikor az előző évihez képest kevesebb bűncselek­mény történt. A csökkenés az idei év első felében is folytató­dott. A javulás igazán számotte­vő, huszonkét százalékos volt. Ez azonban még túl nagy opti­mizmusra igazán nem adhat okot, hiszen a bűnügyi helyzet még így is lényegesen rosszabb, mint 1989 előtt volt. Az országosan tapasztalható jelenségek Vas megyébe is be­gyűrűztek, így előtérbe került a szervezett és a nemzetközi bű­nözés. Ez utóbbit még csak alá­húzza a megye határmentisége. Elszaporodtak a szervezett rab­lások, autólopások, valamint mutatkoznak a kábítószer­csempészet jelei. A vagyon el­leni bűncselekményeken belül még mindig magas a betöréses lopások száma, s a vállalkozók körében megjelentek a milliós károkat okozó csalások—jelle­mezte a helyzetet a megyei fő­ügyész. Miután a bűnözés társa­dalmi jelenség, ezért ennek visszaszorítása nem egyedül a rendőrség feladata, társadalmi összefogásra van szükség ah­hoz, hogy a bűnügyi helyzetben lényeges változás történjen. Az elmúlt időszak eredmé­nyei azt mutatják, hogy a vasi rendőrség jó úton jár. Kiemelt fontossága van a felderítő mun­ka gyorsaságának, hiszen minél előbb kerül rács mögé a tettes, annál kevesebb lehetősége van további bűncselekmények elkö­vetésére. Másrészt: minél rövi­­debb idő telik el a bűnelkövetés és a felelősségrevonás között, annál nagyobb lehet az ítélet visszatartó ereje. Az is kedvező, hogy Vas me­gyében az országoshoz képest lényegesen jobb az ismeretlen tettesek által elkövetett bűncse­lekmények felderítése. Ez rend­kívül fontos a megelőzés szem­pontjából, hiszen a potenciális elkövetőknél visszatartó erő le­het a felelősségrevonás elkerül­hetetlensége — állapította meg a megyei főügyész. -ősz­­ Pannonpress Nagy Imrére emlékeztek Varsóban Bensőséges ünnepség kereté­ben emlékeztek meg a varsói Magyar Kulturális Intézetben az 1956-os forradalomról, oly nagy érdeklődés mellett, hogy ismét túl szűknek bizonyult a Varsó szívében működő intézet nagyterme. Jerzy Snopek Nagy Imre óvatos élete és vértanúha­lála sokatmondó címmel tartott előadást, majd levetítették a BBC 1986-ban készült doku­mentumfilmjét, végül lengyel költők verseit hallottuk — a ma­gyar forradalomról. Az est után Pályi András igazgató elmond­ta: — Nem ez az első eset, hogy úgy érzem, kinőttük az épületet, pontosabban nincs olyan ter­münk, amelynek a megnyilvá­nuló érdeklődéshez mérhető be­fogadóképessége lenne. Hiába raktuk be tucatszám a pótszéke­ket, hiába szorongtak sokan még a terem előtti folyosón is, így is akadtak páran, akik re­ménytelenül legyintettek, és el­mentek. És meg kell mondjam, nem is akárkik ültek a nézőté­ren: egykori tudósítók, mint Krzysztof Wolicki vagy Wiktor Woroszylski (ez utóbbinak egy­kori „Magyarországi napló”-ja máig csak szamizdatban jelent meg magyarul!), az '56-os len­gyelországi véradó akciók szer­vezői, sőt olyanok is, akik ma­guk részt vettek a magyar forra­dalomban. De itt voltak a „bog­láriak”, azaz a második világháborús lengyel menekül­tek, továbbá történészek, hun­­garológusok, diákok, meglepő­en nagy számban például annak a varsói líceumnak a növendé­kei, amely a közeljövőben kí­vánja felvenni Kossuth Lajos nevét. Egy-egy ilyen alkalom számomra mindig ünnep, szinte kézzelfoghatóan érzem az inté­zetre háruló feladatokat. Remper Géza/Varsó Süketnéma magyar tolvajok Három süketnéma ma­gyart tartóztattak le pénte­ken délután az ausztriai Wörglben. Az osztrák hír­­ügynökség jelentéséből ki­derül, a három férfi egy le­zárt áruházi vitrinből épp egy autórádiót akart el­emelni, amikor az áruházi detektív rajtakapta őket. A süketnéma tolvajok gépkocsijában négy video­kamerát találtak. A egyik gyanúsított — süketnéma­­tolmács segítségével le­folytatott — kihallgatásán beismerte, hogy társaival együtt Tirolban lopta eze­ket a tárgyakat. A csoport egyik tagját korábban már kitiltották Ausztriából, így illegálisan tartózkodott az országban. Hubertus-mise A legenda szerint Szent Hubertus előtt egy napon az erdőben megjelent egy szarvas egy kereszttel az agancsai között, s a vadász ettől megtért, majd Maastricht püspöke lett. A 1l. századtól a vadá­szok védőszentjeként tisztelik. Tiszteletére a mai napig Hubertus vadászatokat és ünnepeket tartanak. A szent napja alkalmából a hét végén Jákon tartottak Hubertus-misét, amelyen a Freiburgi Va­dászkürtös Együttes Stief nyomán Esz-dúr, vadászkürtösök számá­ra írt misét adott elő. A jáki templomot e különleges alkalommal szarvasagancsok és az erdő zöldje díszítették. A zenét olyan kürtö­kön adták elő, amelyeket korábban lovas vadászatok alkalmával használtak. Fotó: Dóra

Next