Vas Népe, 1993. november (38. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-01 / 254. szám
A tartalomból n Az ország sóbányája lehetne □ Operaszoktató — Capella-módra □ A tudomány szolgálatában Az elnök nem megy Kölnbe A köztársasági elnök valóban külföldre utazik. Göncz Árpád az előzetes terveknek megfelelően november elején nem hivatalos látogatást tesz a Koreai Köztársaságban — erősítette meg Faragó András a már korábban bejelentett utazás tényét. A köztársasági elnök szóvivője a távirati iroda munkatársának kérdésére hozzátette: tudomása szerint nem szerepel kölni látogatás az államfő programjában. Göncz Árpád Koreába nem Németországon keresztül utazik. Faragó András elmondta azt is, hogy a köztársasági elnök és a kormányfő között rendszeresek a telefonbeszélgetések, amióta Antall Józsefet a kölni klinikán gyógykezelik. E rendszeres érintkezés sorába tartozott a pénteki telefonbeszélgetése is a miniszterelnökkel. Bizalmatlanok a „ visegrádiak” A Gazeta Wyborcza című lengyel lap szerint a Krakkóban pénteken kezdődött, Együtt vagy külön című lengyel-cseh-szlovák-magyar tanácskozás lengyel részvevői úgy látják, hogy „hűvösebbé váltak a politikai kapcsolatok a Visegrádi Csoporton belül”, és ez meglátszik az értekezleten is, ahová a várakozásokkal ellentétben nem érkeztek meg a tagországok külügyminiszter-helyettesei. Ennek okát két dologra vezették vissza: az ezen országok NATO-tagsága ellen emelt orosz vétóra, és „a posztkommunista baloldal lengyelországi hatalomra jutására”. Csehországban és Magyarországon jelenleg dominál a bizalmatlanság Lengyelország iránt — idézte a lap Geremek professzort, a szejm külügyi bizottságának elnökét. „Partnereink attól félnek, hogy a lengyel baloldal sikere fertőző példa lehet.” A cikk szerint Lengyelország egészségügyi kordonnal való elszigetelésének próbájáról is beszélnek. A lap nem hivatalos értesülést idézve azt állítja: „a magyar külügyminisztérium vezetője megtiltotta beosztottjainak, hogy Krakkóba utazzanak”. Halottak napja Ostffyasszonyfán Az ostffyasszonyfai hadifogoly-temetőben halottak napi megemlékezést és ökumenikus liturgiát tartottak szombaton. A temetkezési vállalat által szervezett megemlékezésen Nagy Miklós ezredes mondott beszédet, s a Honvédség képviselői koszorúztak. A megemlékezés mottójául Széchenyi sorait választották: „Voltunk mint mi, lesztek, mint mi...” Fotó: K.T. Ma adják át a Bethlen-díjakat Szőcs Géza romániai magyar költő és Fabio Nedjeljko író, a horvát írószövetség elnöke mellett Nagy Árpádné Paksy Ágnes, a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola tanára is átveheti ma Budapesten, az Országos Széchényi Könyvtár dísztermében az idei Bethlen-díjat. A Bethlen Gábor-díjat évente egy vagy több magyar, illetve a közép-európai összefogásért munkálkodó szomszéd nemzetbeli, kulturális, tudományos vagy művészeti tevékenységet folytató alkotónak ítélik oda. „Nincs többé hangszóró, nincs többé képernyő...” Hull az eső a médiára Fura a mi médiaháborúnk. Az egyik fél főműsoridőben mindennap görcsösen bizonygatja a maga igazát. „A másik oldal” pedig csendes demonstrációra szólítja fel az embereket. Szombaton „a tájékoztatásra szegődött újságírók” átnyújtották petíciójukat a Kossuthszobornak, a Demokratikus Charta pedig a sajtószabadság védelmében hirdetett nagygyűlést. Szombat délután napsütés, a megszokott kordon és néhány rendőr fogadta a televízió épülete előtt gyülekező többezres tömeget. „Így járhat mindenki” felirattal a hátukon tévések vártak arra, valami történjen. De nem nagyon akart semmi sem történni. Gyűltek az emberek, és meglehetősen zokon vették, hogy egy úr kiballagott a tévéből, és szemben velük fotózni kezdett. „Küldd ki inkább a Nahlikot” — javasolták neki többen. A tömegben felolvasók jártak. „Önök egy csendes tüntetésen vesznek részt. Nincs többé hangszóró és nincs többé képernyő, csak az emberi hang és az emberi arc maradt. Csak azt tudjuk, amit egymásnak elmondunk, amit egymással megbeszélünk. (...) beszélgessenek, hozzák-vigyék a hírt, cseréljenek véleményt. Őrizzék az emberi hangot.” Így aztán csend volt. Mielőtt azonban a demonstráció résztvevői megindultak volna a Kossuth tér felé, az egyik, második emeleti ablakban megjelent a volt Egyenleg volt főszerkesztője, Bánó András. Nem fogták hátulról, és ujjaival nem formálta a győzelem jelét, a V betűt, pedig biztatták lentről. (Folytatás a 3. oldalon) kommnyzet javult, de még nem az igazi Érdekes, egyben ellentmondásos képet rajzolt fel Vas megye helyzetéről az elmúlt tíz év bűnügyi statisztikája alapján dr. Szabó Csaba megyei főügyész. A legutóbbi megyei közgyűlésen ismertette, hogy amíg 1983 és 1988 között átlagosan háromezer bűncselekmény történt Vasban, addig ez a szám a következő öt évben megduplázódott. Drasztikus volt a növekedés az előző évhez viszonyítva 1989-ben, 1990-ben és 1991- ben. Ebben a kedvezőtlen folyamatban a fordulópontot 1992 jelentette, amikor az előző évihez képest kevesebb bűncselekmény történt. A csökkenés az idei év első felében is folytatódott. A javulás igazán számottevő, huszonkét százalékos volt. Ez azonban még túl nagy optimizmusra igazán nem adhat okot, hiszen a bűnügyi helyzet még így is lényegesen rosszabb, mint 1989 előtt volt. Az országosan tapasztalható jelenségek Vas megyébe is begyűrűztek, így előtérbe került a szervezett és a nemzetközi bűnözés. Ez utóbbit még csak aláhúzza a megye határmentisége. Elszaporodtak a szervezett rablások, autólopások, valamint mutatkoznak a kábítószercsempészet jelei. A vagyon elleni bűncselekményeken belül még mindig magas a betöréses lopások száma, s a vállalkozók körében megjelentek a milliós károkat okozó csalások—jellemezte a helyzetet a megyei főügyész. Miután a bűnözés társadalmi jelenség, ezért ennek visszaszorítása nem egyedül a rendőrség feladata, társadalmi összefogásra van szükség ahhoz, hogy a bűnügyi helyzetben lényeges változás történjen. Az elmúlt időszak eredményei azt mutatják, hogy a vasi rendőrség jó úton jár. Kiemelt fontossága van a felderítő munka gyorsaságának, hiszen minél előbb kerül rács mögé a tettes, annál kevesebb lehetősége van további bűncselekmények elkövetésére. Másrészt: minél rövidebb idő telik el a bűnelkövetés és a felelősségrevonás között, annál nagyobb lehet az ítélet visszatartó ereje. Az is kedvező, hogy Vas megyében az országoshoz képest lényegesen jobb az ismeretlen tettesek által elkövetett bűncselekmények felderítése. Ez rendkívül fontos a megelőzés szempontjából, hiszen a potenciális elkövetőknél visszatartó erő lehet a felelősségrevonás elkerülhetetlensége — állapította meg a megyei főügyész. -ősz Pannonpress Nagy Imrére emlékeztek Varsóban Bensőséges ünnepség keretében emlékeztek meg a varsói Magyar Kulturális Intézetben az 1956-os forradalomról, oly nagy érdeklődés mellett, hogy ismét túl szűknek bizonyult a Varsó szívében működő intézet nagyterme. Jerzy Snopek Nagy Imre óvatos élete és vértanúhalála sokatmondó címmel tartott előadást, majd levetítették a BBC 1986-ban készült dokumentumfilmjét, végül lengyel költők verseit hallottuk — a magyar forradalomról. Az est után Pályi András igazgató elmondta: — Nem ez az első eset, hogy úgy érzem, kinőttük az épületet, pontosabban nincs olyan termünk, amelynek a megnyilvánuló érdeklődéshez mérhető befogadóképessége lenne. Hiába raktuk be tucatszám a pótszékeket, hiába szorongtak sokan még a terem előtti folyosón is, így is akadtak páran, akik reménytelenül legyintettek, és elmentek. És meg kell mondjam, nem is akárkik ültek a nézőtéren: egykori tudósítók, mint Krzysztof Wolicki vagy Wiktor Woroszylski (ez utóbbinak egykori „Magyarországi napló”-ja máig csak szamizdatban jelent meg magyarul!), az '56-os lengyelországi véradó akciók szervezői, sőt olyanok is, akik maguk részt vettek a magyar forradalomban. De itt voltak a „bogláriak”, azaz a második világháborús lengyel menekültek, továbbá történészek, hungarológusok, diákok, meglepően nagy számban például annak a varsói líceumnak a növendékei, amely a közeljövőben kívánja felvenni Kossuth Lajos nevét. Egy-egy ilyen alkalom számomra mindig ünnep, szinte kézzelfoghatóan érzem az intézetre háruló feladatokat. Remper Géza/Varsó Süketnéma magyar tolvajok Három süketnéma magyart tartóztattak le pénteken délután az ausztriai Wörglben. Az osztrák hírügynökség jelentéséből kiderül, a három férfi egy lezárt áruházi vitrinből épp egy autórádiót akart elemelni, amikor az áruházi detektív rajtakapta őket. A süketnéma tolvajok gépkocsijában négy videokamerát találtak. A egyik gyanúsított — süketnématolmács segítségével lefolytatott — kihallgatásán beismerte, hogy társaival együtt Tirolban lopta ezeket a tárgyakat. A csoport egyik tagját korábban már kitiltották Ausztriából, így illegálisan tartózkodott az országban. Hubertus-mise A legenda szerint Szent Hubertus előtt egy napon az erdőben megjelent egy szarvas egy kereszttel az agancsai között, s a vadász ettől megtért, majd Maastricht püspöke lett. A 1l. századtól a vadászok védőszentjeként tisztelik. Tiszteletére a mai napig Hubertus vadászatokat és ünnepeket tartanak. A szent napja alkalmából a hét végén Jákon tartottak Hubertus-misét, amelyen a Freiburgi Vadászkürtös Együttes Stief nyomán Esz-dúr, vadászkürtösök számára írt misét adott elő. A jáki templomot e különleges alkalommal szarvasagancsok és az erdő zöldje díszítették. A zenét olyan kürtökön adták elő, amelyeket korábban lovas vadászatok alkalmával használtak. Fotó: Dóra