Vas Népe, 1993. november (38. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-01 / 254. szám

B EXPRESSZ • Zágráb Franjo Tudjman szom­baton elítélte a Stupni Do muzulmán falu lakosainak lemészárlását, amelyet ál­lítólag horvát erők követ­tek el. A horvát elnök egy­ben felszólította a boszniai horvát hatóságokat és az ENSZ-t, hogy vizsgálják ki a bűntettet, és büntessék meg az elkövetőket. ENSZ-békefenntartók 25 holttestet találtak a közép­boszniai faluban, s a brutá­lis gyilkosságokkal a helyi horvát erőket vádolják. A kéksapkások ugyancsak a horvát­ok szemére vetik, hogy a múlt hét végén tör­tént támadás után három napig nem engedték őket bejutni a faluba. • Szarajevó Szerb katonai alakula­tok vasárnap hajnalban he­ves tüzérségi tűz alá vették a kelet-boszniai Gorazde muzulmán területi szige­tét. A tüzérségi tűzben több muzulmán polgári személy és katona halálát lelte. Észak-Boszniában új támadásokat kezdemé­nyeztek a szerbek a hóna­pok óta ostromlott Grada­­cac városa ellen. A szerb katonaság ebben a térség­ben nyilvánvalóan ismét arra törekszik, hogy kiszé­lesítse keskeny utánpótlási folyosóját a Száva folyó völgyében. • Belgrád Egy zsúfolt személyvo­nat tegnap aknára futott Horvátországban. A rob­bantás a szlavóniai Daru­vár és Pakrác közötti pá­lyatesten, az ENSZ által ellenőrzött úgynevezett nyugati övezet peremén történt. A robbanás során senki sem sérült meg. Eközben a boszniai szer­­bek engedélyezték két ENSZ-segélyszállítmány továbbhaladását. A gépko­csioszlop a kelet-boszniai Gorazde és Srebrenica la­kosai számára szállít után­pótlást. A körbezárt Go­­razdéba 90 tonna lisztet visznek az ENSZ teherau­tói, míg Srebrenica 18 ton­na liszt és 40 tonnányi csa­ládi segélycsomag érkezé­sére számíthat. • Bonn Németország négy szá­mítógépet és 100 ezer már­ka értékben fotófelszere­lést szállított Iránnak 1991-ben a két ország hír­szerzési ügynökségei kö­zötti együttműködés kere­tében — állítja a Der Spie­gel című német hetilap. A Der Spiegel szerint iráni ügynökök tavaly a német hírszerzés müncheni ki­képző központjában jár­tak, és megtanulták, ho­gyan kell a gyanúsítottakat követni, és egyéb fogások­kal ismerkedtek. • Washington Butrosz Gáli ENSZ-fő­titkár úgy véli, hogy a vi­lágszervezet Szomáliai missziója kudarcba fullad, ha az amerikai katonák nem folytatják az egymás ellen harcoló klánok le­fegyverzését. Az ENSZ nem tud tartós stabilitást teremteni az afrikai or­szágban, amíg a bandák bőven rendelkeznek fegy­verekkel — mondta szom­baton megjelent interjújá­ban az ENSZ-főtitkár. KRÓNIKA Megosztott orosz reformerők Oroszországban mind több­ször hangzik el, hogy a reform­párti erők képtelenek meg­egyezni egymással, és megosz­tottságuk miatt könnyen előfor­dulhat, hogy az új parlament összetételénél fogva ismét kép­telen lesz a megfontolt reform­­politika továbbvitelére. Két ve­zető orosz politikus, Jegor Gaj­­dar, a kormányfő első helyettese és a Jelcin elnök közvetlen kör­nyezetéhez tartozó Mihail Pol­­toranyin egymástól függetlenül ugyanerről beszélt a hét végén. Jegor Gajdar az orosz tévé műsorában figyelmeztetett rá: korántsem igazolja a tényleges helyzet a refomerek diadalittas­ságát a választások előtt. A re­formerek ugyanis képtelenek egymással megegyezni, s ebből adódóan rengeteg választási tömböt hoztak létre, ami koránt­sem az erejüket jelzi, különösen ha az ellenzék, mindenekelőtt a kommunisták egységesen lép­nek fel. A reformerők közötti el­lentétekért Gajdar szerint nagy árat kell majd fizetni, ha az új parlament összetételénél fogva ismét képtelen lesz az átgondolt gazdaságpolitika megvalósítá­sára. Gajdar hangsúlyozta, hogy az általa vezett Oroszországi Választás elnevezésű szövetség több sikertelen kísérletet is tett a hozzá közel álló tömbökkel, így a Szergej Sahraj, illetve a Gri­­gorij Javlinszkij nevével fém­jelzett tömörülésekkel való megegyezésre. A hét közepén az MTI kérdé­sére egy sajtóértekezleten ugyanezt válaszolta az Oroszor­szági Választással és többi re­former tömbbel folytatott tár­gyalások kapcsán Gavriil Po­pov, Moszkva volt polgármes­tere. Az Oroszországi Demok­ratikus Reformok Mozgalmá­nak, másként a Szobcsak­—Po­pov—Jakovlev tömbnek az egyik alapító tagja ugyanakkor nem zárta ki, hogy a választások közeledtével esetleg mégis si­kerül valamiféle megegyezésre jutni a reformerőknek, és egy­más esélyeinek rontása helyett közös jelölteket indítani. Megfi­gyelők szerint ennek különösen az egyéni választókerületekben van jelentősége, ugyanis a par­lament 450 tagú alsóházának fe­lét pártlista alapján, másik felét viszont egyéni választókerüle­tekben választják meg, s ha nem sikerül közös jelölteket találni, könnyen lehet, hogy az egysé­ges ellenzék jelöltjei kereked­nek felül. Erre utalt Mihail Pol­­toranyin is, aki szerint a „len­gyel változat ismétlődhet meg” Oroszországban, ha a reform­erők megosztottan indulnak ne­ki a választásoknak. Frankfurttól Hágáig Az EK új központjai A Maastrichti Szerződés életbe lépésével megnyílt az út azelőtt is, hogy megkezdhessék működésüket az Európai Unió különböző intézményei. Létre­hozásukról a korábbi európai közösségi csúcstalálkozók már döntöttek, végleges elhelyezé­sük azonban mindaddig nyitott kérdés maradt, amíg tényleges tevékenységük megkezdése nem látszott biztosítottnak. Tekintettel a szerződés ratifi­kálásának befejeződésére, az el­múlt hetekben Közösség-szerte spekulációk sora látott napvilá­got az egyes szervezetek lehet­séges központjairól, és köztu­dott volt, hogy számos főváros és kormány lobbyzott Brüsszel­ben különböző intézetek „meg­szerzése” érdekében. Az EK e félévben működő el­nöksége a csúcstalálkozóra — brüsszeli megfogalmazás sze­rint —„globális javaslatot” he­lyezett a Tizenkettek asztalára. A mindezek nyomán szüle­tett csúcsszintű döntés értelmé­ben a közeljövőben a következő városokban kezdik meg a leen­dő új EK-szervezetek működé­süket: Európai Monetáris Intézet, Frankfurt; Europol, Hága; Eu­rópai Megfigyelő Állomás a ká­bítószeres ártalmakra, Lissza­bon; Európai Környezetvédel­mi Ügynökség, Koppenhága; Állategészségügyi Megfigyelő Hivatal, Írország; az Egységes Piac Harmonizációs Hivatala, beleértve a Védjegyek Hivatalát is, Spanyolország. Légisztrájk A magyar—osztrák légifor­galomban mind ez ideig nem éreztette hatását az osztrák légi­­társaság, az AUA dolgozóinak sztrájkja — tájékoztatta az MTI-t a Malév Operatív Irányí­tási Központjának ügyeletese. A napi három osztrák járat me­netrend szerint megérkezett Bu­dapestre, és a Malév két gépét is fogadták a schwechati reptéren. A Malév arról sem kapott tájé­koztatást, hogy a sztrájk miatt a következő napokban esetleg fennakadás lehet a magyar— osztrák légiforgalomban. Szlovák lap táblanézőben A kétnyelvű helységnévtáb­lák nálunk alapvetően a nemzeti kultúra részét képezik — idézi a szlovák határhoz közeli Beze­­nye művelődési házának igaz­gatóját a Ján Carnogursky ve­zette Kereszténydemokrata Mozgalom lapja, a Slovensky denník. A lap munkatársa a szombati számban a Pozsony­hoz közeli magyarországi fal­vakban, Rajkán és Bezenyén szerzett tapasztalatairól ír. Vizs­gálódásának tárgya a többnem­zetiségű falvak helységnév­megjelölésének kérdése. A be­­zenyei népművelő elmondta: ő maga is horvát nemzetiségű, és szó sincs arról, hogy a horvát és német nyelvű helységnévtáblák a szlovákiai táblaháborúra adott válaszok lennének, hiszen lega­lább tíz esztendeje állnak a ma­gyarországi nemzetiségi falvak szélén. Ráadásul annak idején sem vitatta senki, vajon helyes­­- a kétnyelvű megjelölés — tá­jékoztatták a szlovák újságírót, aki azt is tapasztalhatta, hogy ezekben a vegyes lakosú falvak­ban mindenki beszéli a másik nemzetiség, a horvátok és a né­metek nyelvét, ugyanakkor mindenki tud magyarul is. A szlovák lap szerzője beszélge­tett Varga Kálmán rajkai pol­gármesterrel is, aki hangsúlyoz­ta, hogy a kétnyelvű helység­névtáblák kérdésébe „föntről” soha senki nem szólt bele, hi­szen ez a helyi önkormányzatok döntési jogkörébe tartozik. A falu lakóinak 40 százalékát a második világháború után tele­pítették Rajkára. Nemzetközi Sajtóintézet: „A helyzet romlott” Az Antall József kormányfőt hivatalosan helyettesítő Boross Péter belügyminiszterhez inté­zett személyes üzenetet a ma­gyar televízióban és rádióban történtek kapcsán a Nemzetközi Sajtóintézet (IPI) igazgatója szombaton. Johann P. Fritz az MTI-hez is eljuttatott állásfoglalásában ko­moly aggodalmának ad hangot „a két intézmény újságírói elle­ni legutóbbi offenzíva” miatt. Az üzenet szerint a 68 ország vezető újságíróit tömörítő nem­zetközi intézmény értesült a rá­dió, illetve a televízió alelnökei által hozott minapi intézkedé­sekről, közöttük a rádió reggeli lapszemléjének felfüggesztésé­ről és az Egyenleg szerkesztősé­gével kapcsolatos lépésekről, valamint az ezek kiváltotta új­ságírói tiltakozásokról. Az üzenet szerint az IPI ép­pen Bécsben tanácskozó Végre­hajtó Tanácsa támogatja a két intézmény zsurnalisztáinak til­takozásait. Johann P. Fritz em­lékeztet az üzenetben arra, hogy a vezetése alatt álló nemzetközi szervezet már a két korábbi mé­diumvezető menesztése idején élesen tiltakozott a két közszol­gálati intézmény feletti ellenőr­zés megszerzésének kísérlete ellen. „A helyzet azóta sajnála­tos módon romlott, ezért kérjük Önt a korábbi állapot helyreállí­tására” — hangzik az IPI veze­tőjének üzenete. A szervezet az üzenetben a közszolgálati műsorszórásról szóló bécsi deklaráció javasla­tainak figyelembevételére kérte a magyar kormányt. Az IPI igazgatója az üzenet­hez mellékelt háttérszerű átte­kintésben vázolja a kialakult helyzethez vezető utat, megem­lítve, hogy Antall József mi­niszterelnök külföldön tartóz­kodik gyógykezelésen, eközben a kormányfői teendőket Boross Péter belügyminiszter látja el, a Magyar Demokrata Fórum ügyeit pedig Lezsák Sándor ügyvezető elnök intézi. Terror Írországban Protestáns terroristák szombat éjjel hét embert lelőttek egy katolikusok látogatta kocsmában az észak-írországi London­derry közelében. Az áldozatok között két protestáns is volt. A se­besültek száma tizenegy. A mindenszentekre időzített gyilkos­ságot az egyik, magát koronahűnek valló, illegális protestáns terrorszervezet, az „Ulster! Szabadságharcosok” vállalta. Közle­ményükben azt írták, hogy ez is bosszú volt az Ír Köztársasági Hadsereg múlt szombati belfasti merényletéért, amelyben tízen meghaltak. A protestáns terroristák azóta már hét katolikust öl­tek meg. Brit kommentátorok szerint a londonderryi merénylet része az „etnikai tisztogató” protestáns kampánynak: megfé­lemlítéssel kiköltözésre akarják kényszeríteni a katolikusokat Észak-Írország északi részéből és Belfastból, a tartomány fővá­rosából. A protestáns terroristák, közleményük szerint, azért is bosszút álltak, mert John Major brit miniszterelnök és Albert Reynolds pénteki brüsszeli megállapodása a rendezés körvona­lairól fölvetette a nagyobb ír beleszólás lehetőségét Észak-Íror­szág ügyeibe. Londonban a brit miniszterelnökségen közölték, hogy a szombat éjjeli véres merénylet nem riasztja el a brit kor­mányfőt a béke keresésétől. Clinton amerikai elnök dicsérte Ma­jor és Reynolds megállapodását, és támogatást ígért a békefo­lyamathoz. Londonban azonban attól tartanak, hogy az amerikai kormány az észak-írországi katolikus kisebbséget pártfogolva gyakorol nyomást a rendezés érdekében. Nincs béke Grúziában Grúziában szombat hajnalban folytatódott a száműzött elnök, Zviad Gamszahurdia erőinek ellentámadása. A tbiliszi belügymi­nisztérium közleménye szerint a Vahtang Kobalija vezette zviadis­­ták reggelre visszafoglalták a kormányerőktől Szenaki városát. Az orosz rádió jelentése szerint a harcoknak halálos áldozatai és sebe­sültjei is vannak, pontos adatok nem ismertek. Az Interfax hírügy­nökség a grúz belügyminisztérium alapján beszámolt róla, hogy Gamszahurdia csapatainak oldalán mintegy nyolcszáz abháziai, il­letve észak-kaukázusi fegyveres vett részt a harcokban. Ezt szom­baton a Kaukázusi Népek Konföderációja és az abház védelmi mi­nisztérium is megerősítette. A zinadisták tüzérsége éjszaka lőtte a várost, ahol több mint száz lövedék csapódott be. A támadás követ­keztében több polgári személy életét vesztette, illetve megsebesült. N­igéria is BT-tag Többszöri sikertelen szava­zás után végül Nigériát válasz­tották meg a Biztonsági Tanács­ból most távozó öt nem állandó tag ötödik „cserepartnerének”. Január elsejétől Japán, Ma­gyarország, Marokkó, Venezue­la és a Zöld-foki Köztársaság mandátumát Argentína, Cseh­ország, Omán, Ruanda és Nigé­ria veszi át. 1993. NOVEMBER 1. HÉTFŐ H­azai írek • A Békeszövetség halottai napja közeledtével tegnap gyer­tyagyújtással emlékezett a volt Jugoszlávia területén folyó há­ború áldozataira. A Farkasréti temetőben ren­dezett megemlékezésen Köteles György professzor, a szövetség elnöke beszédében hangsúlyoz­ta: a délszláv események ejtette seb nem csak helyi fájdalmak­kal jár. Az seb Európa egészén. Ezért a Magyar Békeszövetség, valamint a törekvéseivel egyet­értő polgárok szomorúan szem­lélve, de nem beletörődve a helyzetbe, együtt éreznek a gyászolókkal és a szenvedőkkel 1993 halottak napján is. • A reformációra emlékez­tek vasárnap Debrecenben ab­ból az alkalomból, hogy Luther Márton 1517. október 31-én szegezte ki a wittenbergi vár­templom kapujára hitvitára hívó 95 tételét, ami kirobbantotta a reformációt. A Református Nagytemplomban délelőtt meg­tartott istentiszteleten Kocsis Elemér, a Tiszántúli Reformá­tus Egyházkerület püspöke ige­hirdetésében a 476 évvel ezelőt­ti reformáció időszerű üzeneté­nek nevezte, hogy „az egyház­nak állandó megújulásra van szüksége, s a reformáció nem egyetlen egyház kiváltsága, ha­nem arra az egyetemes egyház­nak van szüksége”. • Gazdára találtak az ado­mányozott székek a Madách Kamara Színházban. A vendé­gek az 1993/94-es évadban már új, szecessziós zsöllyékből néz­hetik meg az előadásokat a szín­házbarátok pénzadományainak segítségével. A közjegyző je­lenlétében tartott vasárnapi nyilvános sorsoláson párosítot­ták össze az adományozók név­sorát és a zsöllyeszámokat. A 321 „elkelt” szék jobb oldali karfájában kis réztábla örökíti meg az adakozó nevét, illetve az a szöveg olvasható rajta, ame­lyet a mecénás kért. • Az 1956-os forradalomra és szabadságharcra emlékezve tegnap Budapesten megkoszo­rúzták az '56-os Óbudai Nem­zetőrség emléktábláját. Az 1956-os októberi eseményeket koordináló Óbudai Nemzetőr­ség székhelyén, a valamikori III. kerületi rendőrkapitányság­nál összegyűlt emlékezők előtt Tarlós István, Óbuda és Békás­megyer polgármestere mondott beszédet. Az épület falán elhe­lyezett emléktáblánál ezután az Óbudai Szabad Polgárok Egye­sülete, a III. kerületi Önkor­mányzat képviselői, valamint '56-os társadalmi szervezetek, politikai pártok koszorúztak. Az Óbudai Nemzetőrség székhelye előtt a Politikai Fog­lyok Országos Szövetsége ne­vében Fónay Jenő elnök, az '56- os Magyarok Világszövetsége képviseletében Pongrátz Ger­gely, illetve az SZDSZ, az MDF, a Fidesz és az MSZP szervezetei. VAS NÉPE. Napilap. Főszerkesztő: Halmágyi Miklós Felelős szerkesztő: Fodor Sándor Lapszerkesztők: Komáromi Ákos, Kósa Tamás Rovatvezetők: Szenkovits Péter (hír, információ), Török Tibor (gazdaság), Kozma Gábor (kultúra), Bodor Ferenc (sport), Benkő Sándor (fotó). Szerkesztőség: Szombathely, Berzsenyi tér 2. II., III. em. Telefon: 312-232, 312-895, 312-843, 316-828, 324-076. Telex: 37361., telefax: 311-524. Kiadja a VAS NÉPE Kft., Szombathely, Berzsenyi tér 2. A kiadásért felel Lengyel Sándor, a kft. ügyvezetője. Levélcím: Szombathely, Postafiók 100.9701 Reklámiroda: Telefon: 330-783, telefax: 312-393. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 322.— Ft, fél évre 1932.— Ft, egy évre 3864.— Ft. Készült a szerkesztőség Multicom rendszerén. Nyomdai munkák: Zalai Nyomda Rt. Felelős vezető: Somogyi Tibor mb. vezérigazgató. — Index: 26076 — HU ISSN 0133-0454.

Next