Vas Népe, 1997. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-01 / 27. szám
1997. februári. SZOMBAT KRÓNIKA Népakarat a népszavazás? (Folytatás az 1. oldalról) Heigl István (Polgári Együttműködés) kifejtette: a két városrész lakói azzal, hogy a népszavazást kezedeményező aláírásgyűjtés sikerrel járt, jogot szereztek ahhoz, hogy az általuk kért körben írják ki a népszavazást, azokat kérdezzék meg, akiket a dolog érint. Ám ha az egész városban tartott népszavazáson a lakosság kevesebb mint fele vesz részt, érvénytelen lesz a szavazás. Prugberger Emil (független) az érintett városrész képviselője leszögezte: Megnyugvással tapasztalta, hogy a polgármester neve nem szerepel a 17 aláíró képviselő között. Meggyőződését fejezte ki, hogy Wagner András elfogulatlanul bírálja el magában ezt az ügyet. (Ezzel kapcsolatban a polgármester a vita során kijelentette: aláírása azért nem szerepel a kérdéses beadványon, mert azt az előírás szerint a polgármesterhez címzik. Egyébként egyetért aláíró képviselőtáraival. A szerk.) A képviselő az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatát olvasta fel, eszerint a népszavazást, helyi ügyben az abban érintett két vagy több szomszédos körzetben ki kell írni, ha azt a lakosság több mint 20 százaléka kéri. A szóban forgó két körzetben a szükséges aláírásoknál több gyűlt össze, tehát nem lehet vitatni a népszavazás jogosságát. A népszavazást úgy kell kiírni, ahogyan azt a kezdeményezők kérték. Fizet a TOTAL Németh Kálmán (SZDSZ) elmondta: sajnálja, hogy ez az ügy idáig fajult, bár maga is tiltakozna a kút ellen, ha ott lakna. Tudomása szerint a TOTAL megegyezett az építési engedélyt kifogásoló Országos Műemlékvédelmi Hivatallal, és 15 millió forint pluszköltséget vállalva olyan benzinkutat épít, amely minden környezetvédelmi, építészeti és műemlékvédelmi előírásnak megfelel. Kötelességük kiterjeszteni a népszavazást, hiszen miután az ügy ekkorára dagadt, a belvárosi benzinkút mindenkit érint valahogy. Más véleményen Kovács Jenő (MDF) képviselő mondta: „Véleményem megváltozott. Nem tudtam, hogy a dolog ekkora lakossági tiltakozást vált ki. Azért döntöttem a benzinkút mellett, hogy a városnak több pénze legyen.” Kaczmarski János jegyző elmondta: ha az építtetőnek érvényes engedélye lesz, felépítheti a benzinkutat, nem kötelező rá a népszavazás eredménye. Bíróságon, vagy peren kívüli egyezséggel lehet a kérdést rendezni. Rába László tanácsnok az ügyrendi és jogi bizottság véleményét ismertette: szerintük abban, hogy kettő vagy „több” választókörzetben kell kiírni a népszavazást, benne van a város egésze is, a több pedig tartalmazza a kevesebbet, tehát a népszavazást kezdeményezők kívánsága, akarata is teljesül. Heckenast Gusztáv (Polgári Együttműködés) szerint obstrukcióval, előre tervezett fondorlatos lépéssel állanak szemben, hiszen az ellenzéki képviselők csak a közgyűlés napján ismerhették meg a 17 képviselő beadványát, amely eredeti szándékától eltéríti a népszavazást. Elvileg két, egymástól független népszavazást kellene kiírni, ez pedig furcsa helyzetet idéz elő. A politikai felelősséget azoknak kell vállalni, akik igennel szavaztak a benzinkútra. Wagner András polgármester erre így reagált: „Mielőtt Heckenast képviselőtársam megszédülne saját igazmondásától, tájékoztatom: a frakcióvezetők egyeztető tanácskozásán szó volt erről a készülő javaslatról. Nem hiszem, hogy a frakcióvezetők közül bárki halláskárosult lenne.” Heckenast Gusztáv riposztja ez ügyben: „Jelentem polgármester úrnak, hogy nem szédültem meg az igazmondástól, sem a pénztől, sem pedig a hatalomtól.” Szabó Gábor (Polgári Együttműködés) figyelmeztette a képviselő-testületet: a demokrácia íratlan szabályai szerint a választók megválaszthatják, ellenőrizhetik, de el is zavarhatják a képviselőket. Politikai cinizmusnak tartja, hogy a népszavazás kiterjesztésével áthárítják a felelősséget a külterületek lakóira. Döntés előtt kellett volna megkérdezni a lakosságot. Kaczmarski János egy közbevetés kapcsán elmondta: a részletes rendezési tervben berajzoltan szerepelt a benzinkút. Ezt két ellenszavazattal fogadta el a képviselő-testület. A felelősség Ipkovich György (MSZP) kifejtette: több fórumtól is előzetes véleményt kértek, hogyan írható ki, kiírható-e egyáltalán a népszavazás. Egyik hatóságtól sem érkezett válasz. Ha döntés születik, az önkormányzatnak kell vállalnia a felelősséget, de ehhez minden esetleges következményről tájékoztatni kell a lakosságot. A helyzet pedig az, hogy legalább 4-500 millió forinttal a zsebben lehet leülni tárgyalni a TOTAL-lal, hogy az üzletet vissza lehessen csinálni. Ehhez azonban meg kell jelölni azokat a forrásokat is, hogy honnan vegyék el a pénzt. Galavits Ferenc (SZDSZ) arról kért tájékoztatást, felmerült-e annak gyanúja, hogy az aláírásokat esetleg pénzért gyűjtötték. Kaczmarski János jegyző elmondta: Valóban érkezett egy ilyen tartalmú bejelentés. Az aláírásgyűjtést irányító Lakos Dezső jegyzőkönyvbe mondta: „Nem gondolja, hogy ingyen vállalták a munkát? Az esetet nem vizsgálták tovább, bár jelezték azt a választási bizottságtól. (Lakos Dezsőtől—neki ezen a közgyűlésen nem adtak szót— úgy értesültünk, egyedül azok a főiskolás diákok kaptak némi tiszteletdíjat, akik vállalták az aláírásgyűjtő ívek széthordását. A pénzt az érintett lakók adták össze. A szerk.) Karácsony Mária (KDNP) azt firtatta: úgy lenne logikus és törvényes, ha két egyenlő értékű beadvány alapján két népszavazást írnának ki. Kugler István (Polgári Együttműködés) az Országos Műemlékvédelmi Hivatal két állásfoglalását olvasta fel, a hatóság mindkétszer elutasítja a műemlékvédelmi előírásokat sértő építkezést. Arról, hogy a hivatal megváltoztatta volna a véleményét, eddig nem értesült. A TOTÁL ezek szerint a szakvélemények szerint ma sem rendelkezhet építési engedéllyel. Azt szintén politikai cinizmusnak nevezte, hogy a város lakosságát a 4-500 millió forint emlegetésével riogatják. Szerinte a szerződés szerint legfeljebb 120 millió forintot kellen visszafizetni a TOTAL-nak. Csalódott lakók A vita végén az érintett polgárok nevében előzetes bejelentés alapján felszólaló Keppel Tibort hallgatták meg. A lakók szószólója csalódottságának adott hangot amiatt, hogy az önkormányzat ismét az érintettek feje fölött dönt, sőt a népfelség útján jogait gyakorolni akaró polgárokat vesz semmibe. Ez a magatartás jellemző a magyar politikai életre, ezért ábrándultak ki az emberek — mondta. A képviselő-testület ezek után 19 igen szavazattal, 9 ellenében, 2 tartózkodás mellett azt fogadta el, hogy Szombathely egész területén legyen népszavazás március 23-án, vasárnap. „A benzinkút csak egy ügy a sok közül” A benzinkúttal kapcsolatos helyi népszavazásról beszélt először tegnapi sajtótájékoztatóján Wagner András polgármester. Sajnálatosnak minősítette, hogy az ügy a népszavazásig jutott, nem mintha az lenne sajnálatos, hogy a népfelség elve alapján a lakosság gyakorolhatja jogait, tette hozzá. A népszavazás kiterjesztését az egész városra jogosnak minősítette, hiszen az is az egész város ügye, hogy vissza kell-e fizetni pénzt vagy nem. Országos tanulságai is lesznek a szavazásnak, mert a népi kezdeményezésről szóló törvények most vizsgáznak. Dönthetett volna úgy a testület, hogy nem ír ki népszavazást? Igen — mondta Wagner András —, de az az Alkotmánybíróság előtt vitatható lett volna, mert a helyi rendelet úgy szól, hogy ha megfelelő számban összegyűlnek az aláírások, a szavazást ki kell írni. Két népszavazás lesz-e vagy egy? A válasz: egy lesz, mert ez városi ügy. A közgyűlés mérlegelése szerint a lakossági aláírás és a képviselői kezdeményezés egyenrangú. Az érintett nyolcadik és tizenegyedik körzet lakossága a városi szavazáson belül mondhat véleményt. Dr. Kaczmarski János jegyző hozzáfűzte: a népszavazásról szóló helyi rendeletet módosítani kell, valószínű már a következő közgyűlésen. A jelenlegi szabályokból nem tűnik ki, mi számít összvárosi érdeknek s mi választókerületinek. Ha érvényes és nemleges lesz a népszavazás eredménye, feláll-e a városvezetés, levonja-e a politikai következtetést? A polgármester válasza: Nem tartom valószínűnek, hogy leszavaznak bennünket, egyébként is ezernyi kérdéssel foglalkozunk, ha egyben nem fogadják el a döntésünket, azt nem tartom olyan jelentőségűnek, hogy le kelljen mondanunk. Az aláírásgyűjtők az Alkotmánybíróságnál kívánnak panaszt tenni. Mit szól ehhez? Akkor lenne indokolt a panasz, ha nem írtuk volna ki a népszavazást, mondta a polgármester. A jegyző hozzáfűzte: a törvény szerint jogszabálysértő elutasítás miatt lehet az Alkotmánybírósághoz fordulni. A zárt ülésen elhangzottak között szerepelt a Fő téri foghíj beépítésének ügye. A közgyűlés felhatalmazta a polgármestert, hogy február 10-éig írjon alá szerződést az OTP Ingatlan Rt.vel a terület eladásáról és a tervezett beruházásról. Az elképzelések szerint az OTP, a Hypobank, a TÁKISZ irodáit, a Spar szupermarketjét és több kisebb üzletet fogadna magában a beépítés. 211 parkolót létesítenek, ebből illet mélygarázsban. Április végére készül el a belváros részletes rendezési terve, addigra kell elkészíteni a foghíjbeépítés tervét is, utána kezdődik az építési engedély kiadásának eljárása. Megkezdődött a város eladósodása A Polgári Együttműködés frakciójának sajtótájékoztatóját Kugler István frakcióvezető és Gombás Endre városi képviselő tartották. Kugler István kifejtette: az országos területfejlesztési koncepció Szombathelyt szinte leradírozza a térképről. Olyan szerepet szán a városnak, amely a frakció tagjai számára elfogadhatatlan. A vasi országgyűlési képviselők súlya a parlamentben kicsi, nem tudják a helyi érdekeket érvényesíteni. Ezért a nyilvánosság eszközeivel fognak küzdeni, a közgyűlés javaslatukra pedig napirendjére tűzte ennek a kérdésnek a megvitatását. A készülő költségvetésről elmondták: első olvasatra is szembetűnő, hogy ebben az évben az önkormányzat feléli azt a pénzt, ami a privatizációból felhalmozódott. Egyetlen olyan beruházás sem indult azonban, amely forrásokat teremtene. Elkezdődött viszont a város eladósodása, ez pedig elképesztő politikai felelőtlenség. Nem 400 millió, hanem a kapcsolódó hitelekkel együtt 1 milliárd forint a hitel, amit fel szándékoznak venni. A népszavazás kiírásának ügyében Kugler István kijelentette: meg kell vizsgálni, hogy a 17 képviselő beadványa jogilag egyáltalán megállja-e a helyét. A képviselők határozati javaslata ugyanis nem olthatja ki az eredeti népszavazásra vonatkozó népi kezdeményezést. Felmerül annak lehetősége is, hogy a joggal való visszaélés történt. Bejelentette: mihelyst kezükben van a döntésről szóló hitelesített jegyzőkönyv, a közigazgatási hivatalhoz fordulnak. Tűrhetetlen, hogy nem készült írásos előterjesztés, az ellenzéki képviselők csak közgyűlés előtt értesülhettek a beadványról. Gombás Endre elmondta: beigazolódott a hatalom megbízhatatlansága. Zárt ülésen úgy neveztek ki a Prenor felügyelőbizottságába külső embert, hogy felrúgták az ellenzékkel kötött megállapodást. Az ellenzék jelöltje Kugler István volt. VAS NÉPE 3 ...................——" •" 111 Tanulópénz • Fodor Sándor Ne csak benzinkutasokat az önkormányzatokba, olvasható a keserűákombákom a Kiskar utcában, s ha egy idegen véletlenül kibetűzi a feliratot, bizony okkal kezdi csóválni a fejét. Jó kis város lehet ez, gondolhatja, legalábbis az üzemanyagtöltők számára. Mi, ittlakók persze tudjuk, hogy ez túlzás, azért nem ekkora a baj, ám az, hogy ez a felirat buszról, taxiból, sétagalopp közben is jól olvasható, azért mégiscsak jelez valamit, miképpen az a tény is, hogy népszavazás lesz arról, amiről általában üzletemberek szoktak dönteni. Ám, hogy idáig fajultak a dolgok, azon talán érdemes volna kicsikét eltöprengeni. Egy benzinkút a város szívében nem olyan különös jelenség, pláne ha még némi pénzmagot is jelent a város kasszájába. Hogy ez Szombathelyen démonná, bezinszagú szörnyeteggé terebélyesedett, annak különös okai vannak. Ugyanis két kitűnő alkalom kínálkozott a démonocska megfékezésére. Az első, amikor egyértelművé vált a Total vételi szándéka. Tudható volt, hogy a bezinkút terve irritálni fogja a környék lakóit, először tehát őket kellett volna meggyőzni arról, hogy a terület ilyen célú eladása a városlakók közös érdeke, s nem kell félni attól sem, hogy esetleg benzin fog folyni a Perint helyén. Bizonyára nem lett volna könnyű meggyőzni az értetlenkedőket, hiszen tényleg, mi a fenét keres a Székesegyház és a püspöki iskola szomszédságában egy benzinkút, de talán venni kellett volna a fáradságot. Ehelyett döntött a testület, aztán jöhetett a lakossági fórum. Ilyenkor viszont óhatatlanul gyanakodni kezdenek az emberek, még ott is suskust sejtenek, ahol talán nincs is. És akkor demokráciára, meg miegyebekre hivatkozva elkezdenek tiltakozni. Ami roppant kínos tud lenni, mert nem lehet kitérni előle, hiszen valamennyien a demokrácia ádáz hívei vagyunk. Lett népi kezdeményezés, újratárgyalta a testület az ügyet, s itt volt az újabb ragyogó alkalom, hogy belesóhajtsanak az építést szorgalmazók a harsonába, és visszavonulót vezényeljenek. Hiszen a jóemlékű Vektor-ügy kapcsán pluszbevételhez jutott a város, a költségvetés súlyos helyzete már nem tűnt egészen precíz indoknak, ám a kutat támogató szenátorok elszántan kitartottak korábbi döntésük mellett. Hogy miért, erről nyilván ők tudnak épületes indokokkal szolgálni, mindenesetre a hajó itt végleg kifutott a kikötőből, és elindult komorabb, barátságtalanabb vizek felé. Nyilvánvaló volt, hogy a fölhorgadt népakarat nyomán öszszegyűlnek a szükséges aláírások népszavazás-ügyben, s az is nyilvánvaló volt, hogy a testület nem térhet ki, nem tehet mást, mint fejet hajt a választók akarata előtt. Ám csütörtökön este valami egészen mással kellett szembesülniük a televízió előtt kucorgóknak. Kiderült, hogy 17 városatya elirigyelte a népi kezdeményezést, s ők is népszavazást óhajtanak, ezúttal az egész városra kiterjesztve. Kioltva ezzel a több mint 1800 választópolgár eredeti szándékát, nevezetesen, hogy az ügyben érintett választókörzetekben legyen csak népszavazás. Az persze egy másik kérdés, hogy vajon eme képviselők kitől kaptak felhatalmazást arra, hogy előálljanak ezzel a nagyszerű ötlettel, megkérdezték-e választóikat, hogy ugyan mit szólnának ahhoz a remek ötlethez, hogy ők is szavazhatnak. Itt minden bizonnyal frakcióegyeztetés történt, majd utána a csütörtöki ülésen azoknak a riogatása súlyos százmilliókkal, akiket elvileg szeretnének bevonni a döntésbe, vagyis a demokrácia gyakorlásába. Talán nem véletlen, hogy a jeles este legszomorúbb városlakója Keppel Tibor volt, aki az érintett körzetek lakóinak nevében szólamlott föl. Illetve csak állt, kereste a szavakat, aztán kifakadt, hogy tulajdonképpen ők most itt át lettek verve. S a város elöljárói, akik a Keppel úrhoz hasonló felebarátainkat képviselik abban a házban, kicsit csodálkozva nézték a jóember kifakadását, vajon miért nem érti ez a szegény Keppel úr, hogy ők csak a javát akarják... Mondjuk, ha Keppel Tiborral minderről kicsit előbb kezdenek el társalogni, akkor most nem lenne mindenben és mindenkiben csalódott. Nem kár a népszavazásra szánt hatmillióért, mondta Wagner András polgármester, ez lesz a demokrácia tanulópénze. Csakhogy a démon elszabadult, s ha az istenadta nép városszerte a benzinkút ellen szavaz, ezzel egyszersmind a város vezetői ellen is szavaz. Ezt tudniuk kellett azoknak, akik a népszavazás kiterjesztését akarták. S a számla nem hatmillió, hanem minimum 130, plusz a csendes, ám felelősségteljes távozás. S ez lesz az igazi tanulópénz. Távozás és érkezés