Vas Népe, 1997. szeptember (42. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-01 / 203. szám

2 VAS NÉPE Gyógyszerek reklámja Szeptembertől rendelet szabályozza a gyógysze­rek reklámját, illetve is­mertetését, egyszersmind lehetővé válik, hogy gyor­sított eljárással kerüljenek forgalomba a vény nélkül is beszerezhető, nem tb-tá­­mogatott orvosságok. A gyógyszerek reklámjáról és ismertetéséről szóló népjóléti miniszteri rende­let a reklámtörvényhez kapcsolódik, és az eddigi, szokásjogon alapuló pro­pagálást igyekszik minél megfelelőbb szakmai kor­látok közé szorítani. Kamionstop Szlovákiában Szlovákiában az ország nemzeti ünnepén, szep­tember elsején, hétfőn is érvényben lesz a hétvégi kamionstop, ezért a ma­gyar vámszervek arra hív­ják fel a 7,5 tonnánál na­gyobb össztömegű jármű­vel útrakelők figyelmét, hogy számolniuk kell a korlátozás okozta időki­eséssel, amit csak hétfő éj­jel oldanak fel. Állatvédők tüntetése A Zöld Béke Egyesület és a Budapesti Autonóm Társulás (BAT) tucatnyi tagja tüntetett vasárnap a Fővárosi Állat- és Nö­vénykert előtt. Az állatok tárgyként, kísérleti esz­közként való felhasználása ellen tüntettek. Követelték az állatviadalok, a nagy­üzemi állattenyésztés, az állatkísérletek és a szőr­mekereskedelem meg­szüntetését. Újraszentelt emlékmű Történelmünk sorsfor­dító ütközetének idei év­fordulójára felújították és újraszentelték az 1526-os mohácsi csata áldozatául esett ifjú magyar király, II. Lajos és a magyarok olda­lán harcoló lengyel kato­nák emlékművét. Csele­­parti oroszlános mészkő obeliszket a Mohácsi Fa­rostlemez Rt. restauráltat­­ta egymillió forintért, s a cég vállalta az emlékmű gondozását is. (MTI) Korszakhatár az oktatásban Az 1997/98-as tanév kor­szakhatárt jelent a magyar közoktatásban. A most induló reform legfőbb célja, hogy az oktatási rendszer megfeleljen a jövő munkaerő­piaci követelményeinek, neve­zetesen annak, hogy a mai fiata­lok már ne csak magyar állam­polgárként, hanem európai pol­gárként is megállják a helyüket. Mindehhez az új Nemzeti alap­tanterv bevezetése mellett, a közoktatási struktúra, a tanárok képzési és továbbképzési rend­szerének gyökeres átalakítása, illetve az informatikai és ide­gennyelvi képzés átfogó fejlesz­tése szükséges. A költségvetés biztosítja annak anyagi feltéte­leit, hiszen az 1997. évi 191 mil­liárd forinttal szemben jövőre már 213 milliárd forint jut a köz­ponti büdzséből a közoktatás­nak. Minderről az országos tan­évnyitóra Egerbe látogató Ma­gyar Bálint kultuszminiszter be­szélt vasárnap, az ünnepséget megelőző sajtótájékoztatóján. A könyvtár- és informatikai fejlesztéseket szolgáló normatí­va a korábbi 2000 forintról 2200-ra emelkedik az idén. Ugyancsak a központi költség­­vetés finanszírozza azt a szep­temberben kezdődő programot, amelynek köszönhetően 1998 végére az ország valamennyi középiskolája, az elkövetkező években pedig minden közokta­tási intézmény rácsatlakozhat az Internetre. A fejlesztéssel pár­huzamosan csaknem 40 infor­matikai továbbképző központ kezdi meg működését szerte az országban. Emellett ösztönözni kívánják az idegen nyelvek ok­tatását is. Ennek köszönhetően a kétnyelvű iskolák az eddigi 10 ezer forintos normatíva helyett 17 ezer forintra számíthatnak ta­nulónként. A továbbiakban a miniszter cáfolta egyes ellenzé­ki pártoknak azt az állítását, mi­szerint az utóbbi években drá­mai módon csökkent a közokta­tási intézmények száma, illetve, hogy a jövőben tömeges, egyes állítások szerint, több tízezres pedagógus-munkanélküliség várható. Mint mondta: az idén júniusban az átképzések miatt 300-zal kevesebb állástalan pe­dagógust tartottak nyilván, mint 1996 júniusában. (MTI) Új iskolaépületet adtak át Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke adta át vasárnap Kecskeméten a Kodály Zoltán Ének- és Zeneiskola épületét MTI-fotó Divatnapok Budapesten Magyarországon a ruháza­ti iparban jelenleg 122 ezren dolgoznak, 10 százalékkal ke­vesebben, mint egy évvel ko­rábban. Átlagjövedelmük ez idő alatt egyharmadával növekedett, de még mindig nem éri el a bruttó 35 ezer forintot. Bár az utóbbi időben a cégek jövedelmezősé­ge valamelyest javult, a terme­lés felfutása még nem észlelhető - mondta a tizenharmadik alka­lommal megrendezett Budapes­ti divatnapok nemzetközi szak­­kiállítás megnyitója alkalmával Neményiné Gyarmathy Margit. Kifejtette, hogy a ruházati szak­mák közül egyedül a konfekció­­iparban figyelhető meg bizo­nyos arányú stabilizáció, az ex­port azonban ezen a területen is visszaesett, és a bérmunka-lehe­tőség is csökken. Ennek az az oka, hogy az Európai Unió or­szágainak minőségi követel­ményei növekednek, s ennek a magyar ipar még nem tud meg­felelni. A bérmunkát a szak­emberek egyébként is csak ad­dig tartják fontosnak, amíg a gazdasági környezet erre rá­kényszeríti a ruházati vállalato­kat. Már csak azért is, mert a ter­melői árak itthon sem olcsók, hi­szen a bérjárulékok miatt emel­kednek a költségek. A mostani kiállítás jól tükrözi a hazai cé­geknek azt a törekvését, hogy minden téren hazai bázisuk is legyen. (MTI) Mennyit ér az egy százalék? Az adófizető állampolgárok egy része úgy rendelkezett, hogy személyi jövedelemadó­ja egy százalékát fölajánlja valamely közcélra, erről nyi­latkozatot adott a jövedelem­­bevallások alkalmával. Ezen nyilatkozatok földolgozása megtörtént, a kedvezmé­­nyezetti kör megoszlása jól látszik. 1,3 millió magánszemély rendelkezett a 4,3 millió bevalló közül úgy, hogy adójának egy része mely célra fordítódjék. A kedvezményezettek - 15 ezer 839-en - háromnegyed ré­sze az úgynevezett B pontosok­hoz tartozik, vagyis társadalmi szervezetek, ezen belül alapít­ványok. A pénz 86 százalékát, egy milliárd 962 millió forintot nekik ajánlották föl. Egy adózó átlagban 1988 fo­rint felől rendelkezett, a kedvez­ményezettek harminc százaléka húsz- és százezer forintot kap majd. Az összes kedvezménye­zettek 1,6 százaléka - 258 meg­nevezett - egy millió forint fö­lötti adománnyal számolhat. A legkisebb utalható összeg száz forint, a legmagasabb 15 millió forint. Az adományozók pénzét akkor kaphatják meg a kedvez­ményezettek, ha megfelelnek a törvény által előírt feltételek­nek. A tájékoztató leveleket és az adatlapot az APEH legké­sőbb szeptember 1-jéig kipos­tázza, a válasznak harminc na­pon belül meg kell érkeznie. Amennyiben a határidőt elmu­lasztják, a felajánlott pénz nem utalható el számukra, az a költ­ségvetésnél marad. (PLT) ­ Göncz Árpád kitüntetése Göncz Árpád szombaton es­te részt vett Szentendrén a Bu­dai Szerb Ortodox Egyházme­gye meghívására Magyaror­szágon tartózkodó Pál (Pavle) szerb pátriárka tiszteletére a szentendrei püspöki reziden­cián rendezett fogadáson. A szerb főpap a köztársasági elnöknek ez alkalomból nyúj­totta át a Szent Száva-kitünte­­tést, a legmagasabb elismerést, amit a Szerb Ortodox Egyház világi személynek adományoz­hat. A magyar államfő erre a magyarországi szerb kisebbség érdekében, a két nép közötti jó­szomszédi megbecsülés eléré­sében kifejtett munkásságával vált méltóvá. (MTI) KRÓNIKA 1997. szeptember 1. HÉTFŐ Diana halálos autóbalesete Diana walesi hercegnő ba­rátjával, az egyiptomi üzlet­ember Dodi al-Fajeddel halá­los autóbalesetet szenvedett Párizsban. A baleset nem sokkal vasár­nap hajnali egy óra előtt követ­kezett be Párizs szívében. A 42 éves Dodi al-Fajed, Diana milli­árdos egyiptomi barátja azonnal életét vesztette, akárcsak a gép­kocsi vezetője. A negyedik utast, Diana hercegnő testőrét súlyos sérülésekkel szállították kórházba. Az első rendőrségi in­formációk szerint a Mercedest követő fotósok autója, illetve motorjaik nem voltak közvetlen részesei a balesetnek. A jármű­veket a hatóságok azonnal le­foglalták, s a teleobjektívekkel felszerelt fotósokat - akik első­ként látva a tragédiát, számos fotót készítettek a helyszínen - kihallgatásra bevitték a rendőr­ségre. Diana és barátja szombat délután érkezett a francia fővá­rosba, ahol sétájukat már lesifo­­tósok tömege követte. (MTI) Megoldódik-e Biljana Plavsic boszniai szerb elnök közölte, hogy a boszniai szerb állam belpoliti­kai válságát előrehozott par­lamenti választásokkal kell megoldani. Az államfő a Banja Luka-i te­levíziónak adott nyilatkozatá­ban egyben kizárta annak lehe­tőségét, hogy a törvényhozási a válság, választásokkal együtt elnökvá­lasztást is rendezzenek. „Nem lesz előrehozott elnökválasztás” - mondta Plavsic asszony, majd úgy vélekedett, hogy Robert Gelbard, délszláv ügyekben il­letékes amerikai elnöki megbí­zott hét végi boszniai látogatása jelentős mértékben hozzájárul a válság megoldásához, amely eddig csak mélyült. (MTI) Ismét szórványos harcok A hét végén is ismét voltak szórványos összetűzések a Hun Sen kormányfőt, illetve a megbuktatott második kor­mányfőt, Norodom Ranar­­ridhot támogató erők között.­­ A kambodzsai politikai ki­bontakozás esélyeit eddig nem javította Norodom Szihanuk ki­rálynak, a hatalomból eltávo­lított Ranarridh apjának haza­térte. Szihanuk király féléves kínai gyógykezelés után pénteken tért vissza Kambodzsába azzal a szándékkal, hogy a megbékélé­sen munkálkodjék és támoga­tást szerezzen a jövő évi válasz­tások megrendezéséhez. A vára­kozásokkal szemben folytatód­nak a harcok. (MTI) A Szolidaritás már 17 éves Tizenhét évvel ezelőtt, 1980. augusztus 31-én szüle­tett meg a lengyel szocialista hatalom és a sztrájkoló mun­kások közti társadalmi megál­lapodás. Ez többek között a szovjet tömb első független munkás szakszervezetének megalakulá­sához vezetett. „A Szolidaritás születésnapja nem csupán a len­gyel, hanem az egész kelet-kö­­zép-európai történelem számára is fontos dátum, mivel a kom­munista diktatúra morális elle­hetetlenülését jelentette” — fo­galmazott hétvégi számában a legolvasottabb lengyel napilap, a Gazeta Wyborcza. A Szolida­ritás működését hiába tiltotta be a katonai hatalomátvétel, mégis a szakszervezeti mozgalom győzedelmeskedett. (MTI) Herzog elnök Moszkvába érkezett vasár­nap este ötnapos hivatalos lá­togatásra Roman Herzog né­met államfő. A magasrangú vendéget az orosz főváros Vnukovo-2 kor­mányrepülőterén Viktor Cser­ Moszkvában­ ­Domirgyin kormányfő és Jevge­­nyij Primakov külügyminiszter fogadta. Herzog személyében az országegyesítést követően először jár német elnök az orosz fővárosban. Az államfőt hétfőn fogadja Borisz Jelcin orosz el­nök. (MTI) Uniós jobbközép alakul Tisztségviselőit is megvá­lasztotta szombaton a Keresz­ténydemokrata Szövetség győri alakuló közgyűlése. Ugyanakkor a szövetség uniós törekvéseiről is számot adott az úgynevezett jobbközép pártok összefogásának kereté­ben, a Fidesz - Magyar Polgári Párttal és a Magyar Demokrata Fórummal választási szövetsé­get hirdetett. A Barankovics Ist­­ván-emlékünnepség keretében zajló rendezvényen Gémesi György, az MDF ügyvezető el­nöke és Orbán Viktor Fidesz-el­­nök megerősítette fogadókész­ségüket az együttműködésre. A polgármesterek és önkormány­zati képviselők pedig megfogal­mazták az alapelveit egy önkor­mányzati egyesülésnek, amely az ellenzék vezette települése­ket támogatja az érdekérvénye­sítésükben. Surján Lászlót vá­lasztotta elnöknek a Keresz­ténydemokrata Szövetség mintegy kétszáz alapító tagja, akik egyesületi formában kíván­ják tömöríteni a keresztényde­mokrácia alapvető értékeit ma­gukénak valló párttagokat és pártonkívülieket. (Az elnökség tagjai között szerepel Harrach Péter, Csépe Béla, Izsépy Ta­más, Latorczai János, Rapcsák András.) A szövetség célkitűzé­sei: az emberi élet, a személyi méltóság tiszteletben tartásának érvényesítése, a családközpon­tú, szociális gondolkodás kiala­kítása, az emberek egymás irán­ti felelőssége, a szolidaritás erő­sítése a közéletben és a gazda­ságban. Surján szerint,, ha a Fidesz képviselőcsoportja szep­tember elején tagjai közé fogad­ja a megszűnt KDNP-s frakció pártjukból kirekesztett képvise­lőit, az nem azt jelenti, hogy a Fidesz bekebelezte őket. Uniós együttműködésükről lesz szó, a kereszténydemokraták döntés­mechanizmusában maguk is részt vettek. Orbán Viktor nem az összefogást hirdető pártok megerősödésében látja a politi­kai szövetségük legfontosab ér­demét, hanem a világos távlatok megfogalmazásában. A pártel­nök szerint a Fidesznek sem a rövid távú együttműködés az ér­deke. Kifejtette: céljuk a kor­mányváltás, mert a mai beren­dezkedés a demokrácia egyetlen olyan funkcióját sem látja el ma­radéktalanul, amelyért létrejött. (PLT-tudósítás)

Next