Vas Népe, 1997. szeptember (42. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-01 / 203. szám

1997. szeptember 1. HÉTFŐ KRÓNIKA Kereszténydemokraták új szövetsége (Folytatás az 1. oldalról) „A hitelesen értelmezett szellemi és politikai Barankovicsörökséget hasznosítva partnerei leszünk a keresztény és nemzeti értékeket hangsúllyal képviselő, demokratikus elkötelezettségű és európai háttérrel rendelkező társadalmi szervezeteknek” — hangsúlyozta Pálfalvi Attila, akitől megtudtuk azt is, hogy a Kereszténydemokrata Szövetség tagjai szimpátiával kísérik a KDNP Isépy Tamás nevével fémjelzett egykori parlamenti frakciójának Fideszbe való vándorlását. „A szövetség tagjai megőrzik függetlenségüket, kereszténydemokrata alapállásukat, s ebben a Fidesz vezetői is segítségükre lesznek” — mondta Pálfalvi, aki társaival együtt komoly gesztusként értékelte, hogy „Orbán Viktor megkövette az egyházat pártja 1990 és '94 közötti magatartásáért”. A szövetség elnökségébe is beválasztott Básthy Tamás szintén úgy gondolja, hogy „Orbán gesztusa megnyugtatta a jelenlévőket, mert e szavak jegyében valóban új lapot lehet kezdeni”. „Szombaton az volt az érzésem, hogy a múltról beszélünk, de a jövőnek szólunk: európai, kirekesztésmentes és polgári módon. A fiatalság, a Fidesz generációja találkozott a nagyszülők nemzedékével” — fogalmazott a kőszegi polgármester, aki komolyan bízik egy Fidesz— MDF—Kereszténydemokrata Szövetség alkotta unió létrejöttében, amelyben — ahogy az MKSZ alapító nyilatkozata is fogalmaz — „végre létrejöhet a hasonló gondolkodású politikai pártok szoros együttműködése. Éppen ezért e pártok ne egymás ellen indítsanak jelölteket, hanem minden választókörzetben a nemzetért felelősséget vállalva közösen induljanak, mert csak így gyűjthetik össze a mérsékelt politikai erők összefogását szorgalmazó, s a nemzeti és keresztény értékeket fontosnak tartó polgárok szavazatait”. Az önkormányzati kérdésekről szólva Básthy Tamás kijelentette: egyetért a tanácskozáson jelen lévő Gémesi György gödöllői polgármesterrel abban, hogy az önkormányzati politikában olyan centralizációs folyamatok indultak el, amelyek hátrányos helyzetbe hozzák az ellenzéki pártokhoz tartozó polgármesterek vezette képviselőtestületeket. A kőszegi polgármester szerint a szövetség nemcsak ellensúlyt képezhet a baloldali önkormányzati közösséggel szemben, de új, toleráns kereszténydemokrata önkormányzati eszményt is felvázolhat a választópolgárok előtt. Básthy Tamás szerint az önkormányzati tanács intézményét soha nem sikerült a KDNP keretein belül létrehozni, pedig nagy szükség lett volna rá. „Ma, amikor a szocialista többségű önkormányzatok vezetőinek kezében komoly gazdasági hatalom összpontosul, amikor a baloldali önkormányzati érdekek védelmére ott van a BÖK, csak jobb híján van szükség jobboldali önkormányzati szövetségre. Gémesi György is úgy fogalmazott, hogy normális esetben nem lenne szükség jobb- és baloldali önkormányzatokra, csak jelző nélküli önkormányzatokra, amelyek kizárólag a polgárok érdekeit képviselik. Az ülésen elhangzott, hogy „a kormánynak már csak kilenc hónapja van hátra”. „Ez pesszimisták szerint kevés idő, szerintem azonban a szimbolikus kilenc hónap éppen elég lesz ahhoz, hogy a magyar kereszténydemokrácia 'világra hozza' a megfelelő válaszokat” — mondta Básthy Tamás. Kerékpárút a hármashatár mentén? • Erős A stájer tartományi kormány nevében, Bad Gleichenbach kezdeményezésére Bad Gleichenbergben koordinációs megbeszélést tartottak a napokban az osztrák—szlovén—magyar hármashatárnál tervezett kerékpárút létesítéséről. A tanácskozáson a Vas megyei önkormányzat képviseletében Fazakas Péter megyei főépítész vett részt. A megbeszélés résztvevői egyetértettek a hármashatár mentén kerékpárút létesítésével, tudtuk meg a megyei főépítésztől. A tervezett nyomvonal: Bad Gleichenberg—Fehring—J ennersdorf—Szentgotthárd—Felsőszölnök—Martinje—Kuzma—Kramarovci—St. Anna/ Aigen-Bad-Gleichenberg. A tanácskozás alkalmat adott az útvonal bejárására is, miután a kerékpárút kialakítása a már meglévő, de kisforgalmú utakon történne. Az osztrákok eredetileg azt tervezték, hogy Alsószölnöknél jönne be a kerékpárút Magyarországra, ám itt nincs határátkelő, s nem is szerepel a tervekben ennek megnyitása, így helyette a szentgotthárdi átkelést választották. Igaz, egyelőre van egy másik határátkelőgond is: Felsőszölnöknél egyelőre csak magyar és szlovén állampolgárok léphetik át a határt, ezért a kerékpárút létesítésének alapfeltétele ennek az átkelőnek a nemzetközivé fejlesztése. Ezt az osztrák partnerek is szorgalmazzák. A hármashatár kerékpárút ötlete a bad-gleichenbergiektől származik. A termálfürdővel rendelkező település a szomszédos magyar és szlovén területekkel együttműködve ily módon kívánja megteremteni a térségben a kerékpáros turizmus feltételeit. A beruházásnak ők a fő szervezői. Az elképzelések szerint az utak kitáblázására, valamint a reklámra fordított költségek nyolcvan százalékát az EU Interreg-2 alapjából finanszíroznák, míg a többit a három országnak, illetve tartománynak kellene fedeznie. A mintegy nyolcvan kilométeres közút bekapcsolódhat majd a Zala megyei kerékpárút-hálózatba is. A vasi főépítész reményei szerint megvalósulás után számítani lehet arra, hogy a térségben növekszik az idegenforgalom, ami kedvező hatással lehet az érintett települések gazdasági fejlődésére is. Németh Józsefné:— Nagyon sok az a 18 százalék, amiről a lapjukban olvastam! Ki sem merem számolni, hogy a jövedelmünkhöz képest mennyire emelkedik a fűtésdíj. A kétszobás, távfűtéses lakásunkban hárman élünk, minden helyiséget használunk. Igaz, hogy felszereltettük a költségmegosztót, ám takarékoskodni még így sem igen tudunk. Ennek a szerkentyűnek is ott láthatják hasznát, ahol nem az összes helyiséget fűtik. Ráadásul a mi lakásunk egy tömbház saroklakása, nincsenek oldalsó szomszédaink, akik „melegítenének” minket. Ha az áremelés mindenképpen elkerülhetetlen, nagyon jó lenne, ha az önkormányzat valamilyen módon kompenzálná azt a rászorulóknak. Marosfalvyné Jánosi Rozália: — Nem tartom tisztességesnek a szombathelyi távhőszolgáltató szándékát, hogy 18 százalékkal emelni akarja a fűtésdíjat. Lassan elviselhetetlen lesz ez a teher, hiszen már eddig is rengeteget fizettünk a melegért. Háromszobás, távfűtéses lakásban lakunk négy gyerekkel, de az egycsöves fűtési rendszer miatt nem tudunk takarékoskodni a hővel, kilátásunk sincs a fűtésszabályozásra és az egyedi mérésre, hiszen horribilis összegbe kerülne az átalakítás. Akkor is meleg a radiátor, amikor nekünk szükségünk sem lenne rá. Igenis, elvárjuk, hogy az önkormányzat — ha a képviselők megszavazzák a drágulást — valamiképpen kompenzálja a nagymértékű emelést. Bárki Lajos: — Ha azt mondom, felháborító az újabb fűtésdíjnövelés, finoman fogalmazok. Azt gondolom erről, hogy a távhőszolgáltató azért emel árat ilyen mértékben, mert így akar hozzájutni a pénzéhez. Tudom, hogy sokan nem fizették a nagyon magas fűtésdíjat, így most azokat akarják megsarcolni még jobban, akik eddig korrekt partnernak bizonyultak. A családi házunkat gázzal fűtjük, konvektorokkal, így tudunk takarékoskodni: ha nem tartózkodunk otthon, lekapcsoljuk. Ha fokozni akarjuk a spórolást, bizony néha fagyoskodunk is. De a távfűtéses lakásban élő nyugdíjasok, kisgyerekesek nem tudnak spórolni. Ők vajon miből fizetik ezután a magasabb díjat? Sági István : — Ha a távhőszolgáltatók drágábban kapják az energiát, kénytelenek megemelni a fűtésdíjat. Ez így reális, nem? Persze nem azt akarom ezzel mondani, hogy méltánytalanul nagy terheket rakjanak a fogyasztók vállára. Vagyis, ne akarják dupla annyi százalékkal többért adni a hőt, mint amennyivel az energiahordozók ára emelkedik. Nem lehet a fogyasztóról már több bőrt lehúzni. Talán kedvezőbb helyzetben vagyok, mint a panellakók, hiszen én szabályozhatom a meleget. A vegyestüzelésű kazánt decemberig kerti fanyesedékkel fűtöm, csak a nagy hidegekben kapcsolok át gázra. De így is sokba kerül a meleg. A nyugdíjasok járandósága meg nem emelkedik a terhekkel arányosan. VALAKI MONDJA MEG! VAS NÉPE 3 MEGKÉRDEZTÜK Hányan juthatnak ideiglenes munkalehetőséghez? • MTI-információ Mintegy 20-22 ezer munkanélküli juthat ideiglenes munkalehetőséghez az idei közmunkáknak köszönhetően, s e programok eredménye, hogy az így foglalkoztatottak 10-15 százaléka a későbbiekben állandó munkahelyhez is jut — mondta el Baksai Zoltán, a Közmunkatanács Hivatalának helyettes vezetője az MTI munkatársának. A kormány idén négymilliárd forintot biztosított a közmunkaprogramok megszervezéséhez. Az érintettek érdeklődését jelzi, hogy a bejelentett igény mintegy 14 milliárd forint volt, ami többszörösen meghaladta a rendelkezésre álló forrásokat. A legtöbb pályázat elsősorban az ország keleti részéből érkezett; ezekben a térségekben vannak olyan települések, ahol a közmunkák jelentik az egyetlen munkalehetőséget. A közmunkákra vonatkozó szabályozás bizonyos részletei október 15- étől változnak meg. Ettől az időponttól kezdve a minisztériumok közvetlenül már nem nyújthatnak be pályázatokat, ám a pályázók köre kibővül a települési önkormányzatok társulásaival és a minisztériumi irányítású közfeladatokat ellátó önálló jogi személyiségű szervezetekkel. A főosztályvezető a közmunkák jelentős eredményének tartotta azt is, hogy a már több éve munkanélküliséggel küzdő állampolgárok, akik kikerülnek a munkaügyi központok regisztrációjából, e programok által újra jogot szerezhetnek a munkanélküli-járadékhoz, a jövedelempótló kiegészítéshez, részt vehetnek a központok képzési, átképzési programjaiban. Új tanév GLOSSZA Történelmi idők A hetedik X küszöbén — tapasztalataimra támaszkodva — nyugodtan állíthatom, hogy történelmi időket élni meglehetősen fárasztó, és rendkívüli módon igénybe veszi az ember szervezetét, különös tekintettel az idegeire. Még egy olyan kis országban is, mint a miénk, annyi minden történik állandóan, hogy az elképesztő. Ráadásul sohasem lehet előre tudni, hogy a későbbiekben mi válik fontossá vagy marad mellékes, ezért mindenre oda kell figyelni, mert különben lemaradunk a történelemről, ami—saját országunk történelméről lévén szó— semmiképp sem volna dicséretes. Ebből a meggondolásból kiindulva például az idén nyáron több mint öt A/4-es papírlapot jegyzeteltem tele a kereszténydemokratákról anélkül, hogy fel tudnám mérni: okkal, vagy ok nélkül strapáltam magam. Most is, amikor a KDNP néhány frakció nélkül maradt képviselője valószínűleg átül a Fideszhez, attól féltem, alaposan megnövekszenek a problémáim. A közvélemény erősen megoszlott az esemény megítélésében, és úgy nézett kijegyzetelhetek rogyásig. Szerencsémre a legtöbben azt fürcsállották, hogy a korosodó volt kereszténydemokrata képviselők a többi demokraták közül éppen a fiatalokat választották partnerüknek. Nehéz volt elképzelni az érintettek korkülönbségéből adódó gondolati másság áthidalását. Az, hogy érezhetően ez vált fő kérdéssé, hála az égnek, megmentett a túlmunkától. Mert azt hiszem, a korosztályi különbség hangoztatása eleve nem jöhet számításba. Ugyanis ha egy kicsit eltöprengünk a közelmúltunkon, akkor rájövünk, hogy demokratának nagyjából mindannyian egykorúak vagyunk. B. B.