Vas Népe, 1998. február (43. évfolyam, 27-50. szám)
1998-02-02 / 27. szám
1998. február 2. HÉTFŐ Lassan ölő méreg a politikában A kompromisszumokról beszél Pető Iván, aki már nem az SZDSZ elnöke • Csala Péter Pető Iván, az SZDSZ volt elnöke sokáig nem adott interjút azután, hogy „távozott a politika első vonalából”. Pénteki szombathelyi látogatásán sem mint politikust, hanem mint egy könyv társszerzőjét köszöntötték. A könyv a Kádár-korszakról íródott, és Pető Iván szerint megjelenésének és az író—olvasó találkozóknak semmi közük a most induló választási kampányhoz. — Hogyan érzi magát? — Kiválóan! Amikor az SZDSZ elnöke lettem, úgy vágtam bele, hogy tudtam, ez nem az idők végezetéig tart. Föl voltam rá készülve, hogy ha kell, le tudjak mondani, abba tudjam hagyni a vezető szinten való politizálást. Az országgyűlési képviselőség mellett most már jut időm olyasmivel is foglalkozni, mint ez a könyv. A korábbi feszített tempóhoz képest oldottabb az életem. Nyolc évig voltam a politika első vonalában. Nem akarom azt mondani, hogy körülbelül ennyi idő az, ameddig a vezető politizálást jó lelkiismerettel lehet csinálni, mert ilyen szabály nincs. De én így határoztam... — A Tocsik-ügy után tulajdonképpen ön volt az egyetlen politikus, aki lemondott. — Hasonló helyzetben most is hasonlóan döntenék. Bár a távozásom a Tocsik-ügytől időben már viszonylag távol volt. Lemondásom után szándékosan hosszabb ideig nem kívántam interjút adni. Nem szerettem volna—ez a szándékom most is áll —, hogy a lemondásom okai kerüljenek a figyelem középpontjába. Döntésemnek többnyire egyéni motivációi voltak. Más természetű ember az én helyzetemben valószínűleg nem mondott volna le. Nem volt semmiféle okom, hogy a Tocsik-ügy miatt lemondjak. Azzal viszont tisztában voltam, hogy a politikában a látszat néha jelentősebb, mint a valós történés. Tudtam, ha egy olyan rossz ügyben, mint a Tocsikbotrány, bizottsági meghallgatásra kerül sor, ez akarva-akaratlanul is az elhasználódásomhoz vezet. Lemondásom valódi oka az volt, hogy sok mindennel nem tudtam azonosulni, amit képviselnem kellett. Távozásom idején az SZDSZ hullámvölgyben volt. Úgy gondoltam, hogy a párt egy új vezetővel eredményesebben tud politizálni. — Az MSZP-vel folytatott koalíciós kormányzás okozta személyes konfliktusait? — Az elmúlt három és fél év alatt valóban sok kompromiszszumot kellett kötnöm a koalícióban. Ezeket azonban az esetek többségében akkor elkerülhetetlennek, és az ország érdeke miatt fontosnak éreztem. Az ember azonban mégis úgy szeretne politizálni, hogy kompromisszumok nélkül, minél tisztábban azt képviselje, amit helyesnek tart. A politikai kompromisszum olyan, mint az a méreg, ami nem öl azonnal, de lassan felhalmozódik, és kritikus mennyiséget ér el a szervezetben. — Ön szerint hiba volt koalíciót kötni a szocialistákkal? — A koalíció megkötése akkor az ország érdeke volt. Meggyőződésem, hogy az elmúlt négy évben sok olyan dolog történt, ami egy egypárti MSZP-s kormányzás alatt rosszabbul történt volna. — Hogyan látja most az SZDSZ-t? — Úgy hiszem, az SZDSZ tisztában van saját helyzetével. Egy párt tevékenységének sokfajta mércéje lehet. Úgy vágtam bele a koalícióba, hogy tudtam, az SZDSZ számára az népszerűségvesztéssel fog járni. Ha pártom 15 százalékot elér a választásokon, az tisztességes eredmény lesz. — Fenntartható továbbra is az együttműködés a szocialistákkal? — Túlságosan mélyen elemezgetni, jósolni nem érdemes. Alakulhat úgy a helyzet, hogy az ország számára az lesz a legelőnyösebb, hogy a kormányzást ez a koalíció folytassa. A közvélemény-kutatások szerint annak is realitása van, hogy az MSZP egyedül kormányoz. Most nincs olyan rendkívüli feladat az ország előtt, mint a gazdasági stabilizáció volt, egy abszolút parlamenti többséggel rendelkező párt egyedül is kormányozhat. Bombariadó után testületi ülés (Folytatás az 1. oldalról) Ezért azt javasolta, hogy a gazdasági bizottság és a polgármester vegye fel a kapcsolatot a körmendi földhivatallal, s tárgyaljon arról, lehet-e helyi, kirendelt földhivatalt létrehozni a szövetkezet irodaházában, amely számítógépes összeköttetésben lenne a megyei és körmendi hivatallal. Addig kérjék az ajánlattevő türelmét, de vételi szándékukat fejezzék ki. A testület elfogadta a javaslatot. Viniczay Tibor felvetette: ha nem lehet helyi földhivatalt létrehozni, alakuljon egy önkormányzati vagyonkezelő szervezet, melyet szintén ebben az épületben lehetne elhelyezni, de akár mindkét hivatal elfér a házban. KRÓNIKA Boross Péter: „A jövőt éljük fel” Az Antall-kormány 400 millió forintnyi vagyont privatizált, a Horn-kormány ennek dupláját. 1993-ban az előző kabinetnek álmában sem jutott eszébe az energiaszektort 100 százalékosan külföldi kézbe adni, legfeljebb 30 százalékról volt szó; olcsó kampányfogás, hogy elmarad a energiaárak áprilisra tervezett emelése, az energiaszolgáltatók — az elmaradt haszon miatt— már perlik az energiahivatalt. „Az a gazdaságpolitika, amely a szegénységgel próbálja az egyensúlyt létrehozni, a jövő felélésével egyenlő”, az egyik legsúlyosabb kórtünet, hogy a lakosság 30 százaléka adósa a közüzemi vállalatoknak, a költségvetési intézmények pedig a fizetésképtelenség határára sodródtak. „A mélyben ott kering 100 milliárd forintnyi hiány”; az MDF a nemzetet, a családokat akarja megerősíteni például gyermekek után járó adókedvezményekkel. Boross Pétertől, a korábbi miniszterelnöktől hallottuk ezt pénteken este Kőszegen, ahol Rend, biztonság, gyarapodás címmel tartott fórumot. Bemutatta a körzet MDF-es képviselőjelöltjét, dr. Tóth Lászlót, Kőszeg jegyzőjét. (A képen balra.) Fotó: Kaczmarski Z. Papp Lajost felszólították (Folytatás az 1. oldalról) A költségvetésbe körülbelül 25 százalékos emelést építettek be, bár nagyobb emelés is elviselhető lenne. (A képviselők döntésére váró javaslat egyébként 20, 30 és 50 százalékos emelést tartalmazott.) A témát előzetesen bizottsági üléseken is tárgyalták. A jogi bizottság 30 százalékos emelést javasolt, a gazdasági bizottság a költségvetési hiányra tekintettel nem értett egyet a tiszteletdíjak emelésével. Papp Lajos polgármester ezt túlzott szerénységnek tartotta, mondván, hasonló nagyságú városokhoz viszonyítva itt eddig is igen visszafogottan nőttek a tiszteletdíjak. Azonban a testületi tagok többsége az emelés ellen foglalt állást(!). Ezután több szavazás következett, de a sok tartózkodás miatt eredménytelenek voltak. Ekkor a polgármester indítványt tett egy 20 százalékos emelés elfogadására. Ez sem hozott eredményt, így a tiszteletdíjakról a következő ülésen ismét tárgyalnak. Ezt követően — mivel személyét érintő napirendi pontról volt szó — Papp Lajos átadta Bognár Károly alpolgármesternek az ülés vezetését. A polgármester illetményének emelésére a jogi bizottság 16 és 20 százalékot is javasolt. A testületi tagok közül Mogyorósi Lajos azt kérte, a polgármester fizetéséről munkáját, eredményeit értékelve döntsön a testület. Gergye Rezső és Fixl László a 16 százalék megszavazását javasolta. Ezt követően Kovács Árpád emlékeztetett arra, hogy a decemberi ülésen egyik képviselőtársa felvetette, miszerint a polgármester a testület megkérdezése nélkül vett fel 13. és 14. havi fizetést. Ha igaz, hogy ez törvénysértő volt, akkor Papp Lajos mondjon le — indítványozta a képviselő. A fizetésemelésre pedig nemmel fog szavazni. Az elhangzottakról aztán némi vita alakult ki, amely nem nélkülözte a személyeskedést sem. Az alpolgármester igyekezett a vita élét csorbítani, s a fizetésemelés valamilyen mértékű megszavazását szorgalmazta. Végül is ketten 20, hatan 16 százalékot szavaztak meg. Ez utóbbi érvényes szavazást jelentett, azaz ennyivel emelkedett ez évben a polgármester fizetése. ★ Papp Lajos polgármester lapunk kérdésére elmondta, hogy a korábbi testületi ülés zárt részén Németh Zsolt képviselő vetette fel az év végi pénzfelvételek témáját. Mivel Németh Zsolt a mostani ülésen nem volt jelen, Gergye Rezső azt indítványozta, hogy a következő testületi ülésen ismét zárt ülés keretében vitassák meg a témát. Majd az ülésen történtek után hajlandó bővebben nyilatkozni az ügyről. Egyelőre annyit árult el, hogy legfeljebb egy már korrigált tévedésről lehet szó, törvénysértésről semmiképpen. Dr. Odor Ildikó jegyző szerint a 13. havi illetmény felvétele teljesen jogszerű volt, hiszen ehhez nem kell a testületi hozzájárulás. A 14. haviként említett juttatás lényegében a hivatalnál képződött bérmaradvány dolgozók közötti kiosztását jelenti. A listán a polgármester is szerepelt, a pénzt testületi hozzájárulás nélkül december elején neki is számfejtették. A hibát azonban később észrevették, s még a bizottsági ülések, illetve a decemberi testületi ülés előtt ezt a tévedésből kiutalt összeget a polgármester visszafizette. Szó sincs tehát törvénysértésről. VAS NÉPE 3 MEGKÉRDEZTÜK Hogyan ellenőrzik, ki nem fizet tévédíjat? • Treiber Mária 1998-tól adónak minősül a televízió előfizetési díja. • Hogyan készültek fel az új adó behajtására? — kérdeztük dr. Kovács Évát, a szombathelyi önkormányzat adóosztályának vezetőjét. — Korainak találom a kérdést, hiszen az idén a személyijövedelem-bevallásban nyilatkoznak arról, van-e a háztartásban tévé, vagy nincs. A tévédíj beszedését vagy a posta intézi továbbra is, vagy más céget bíznak meg vele, ez nem az önkormányzat hatásköre. • Mikor foglalkozik vele az önkormányzati adóhatóság? Október közepéig kapjuk meg az összegyűjtött listát, az adóhatóság a beszedéssel megbízott cég megkeresésére megy ki ellenőrizni, ha alapos gyanú merül fel arra, hogy bizonyos háztartásokban nem jelentették be a tévékészüléket. • Ha több tévé van egy háztartásban, akkor is csak egy után kell fizetni? — A törvényben nem tértek ki erre a kérdésre külön. • Hogyan lehet „alaposan gyanús” valaki? Nyilván vannak előzetes adatok is, de a szomszéd is „besegíthet" ? — Korai még a kérdés. Nem tudjuk még, milyen gyakori az eltitkolás. • Mennyi bírságot kell fizetnie annak, aki rajtaveszt? — Ha beigazolódik a gyanú, a díj kétszeresét fizeti a mulasztó. Önkormányzati adóhatóságként azért is nehéz felkészülni az ellenőrzésre, mert még nem tudhatjuk, hányan lesznek, akik nem fizetnek. Igazából ezt a következő év elején érzékeljük. Azt hiszem, az emberek többsége időben fizeti ezt a költséget. GLOSSZA Szempontok Miként az illetékesek — valahányszor csak lehetőségük adódik erre — rámutatnak: abból a tényből, hogy „tavaly csúcsot döntött a bűnözési hullám”, nem volna szerencsés elhamarkodott következtetéseket levonni. A probléma összetettebb. A numerikus megközelítésen túl figyelembe kell vennünk a bűnügyek jellegének átstrukturálódását, hogy felismerhessük a száraz statisztika mélyén rejtőzködő, ám objektíven biztató, lényegükben eurokonform tendenciákat, melyek kompatibilisek a használatos modellekkel. Nem mehetünk el például figyelmetlenül amellett, hogy nőtt ugyan a gyilkosságok száma, de csökkent az autólopásoké. E két adat, úgy vettem ki az illetékesek szavaiból, valamiképp kiegyenlítő hatással van egymásra. Ebben lehet valami. Hiszen ha az egyik nőtt, a másik meg csökkent, akkor az egyensúly változatlan, és szó sem lehet az állapotok romlásáról. E kérdés megítélésében sokkal magabiztosabb lehetnék, ha én is ismerném a szakértők használta táblázatokat és mutatókat, melyekből kiolvasható, hogy hány autólopás számít azonos értékűnek egy gyilkossággal, hogy miként módosul a szorzó, ha a 72 éves áldozatot meg is erőszakolták, miként ha nem, hogy mit mutatnak a mutatók a 16 év alatti, és mit az e kor feletti elkövetők esetében. Úgy gondolom, eme ismeretek híjával érthető, ha nem igazodom el könnyedén a számok között, mert higgyék el, rendkívül nehéz ám kibogozni, hogy melyik lehetőség kedvezőbb a viszonyok alakulásának megítélése szempontjából, ha többször lopják el az autómat, vagy ha a legújabb divatirányzat szerint agyonvernek. Igaz, ezt csak egyetlen alkalommal. B. B. A nap hőse Lakatos Ferenc karikatúrája