Vas Népe, 2001. június (46. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-01 / 127. szám

­­yAS,NÉPE Krakkóban a visegrádi négyek Budapest (mti)­­ Orbán Viktor miniszterelnök csü­törtök délután Krakkóba utazott, hogy részt vegyen a visegrádi négyek kor­mányfői találkozóján. Ma­gyarország a V4 követke­ző soros elnöke lesz. Bábolnai veszteség Bábolna (mti)­­ A Bá­bolna Rt. 39,4 milliárd fo­rint nettó árbevétel mellett 418 millió forintos veszte­séggel zárta a tavalyi évet - hangzott el a részvény­­társaság csütörtökön Bá­bolnán tartott éves köz­gyűlésén. A veszteség mintegy egyharmadával kevesebb, mint az 1999. évi volt, ami a vállalatcso­port tevékenységének las­sú javulására utal. Az IMF jelentése Budapest (mti) - A ma­gyar államháztartási rend­szer lényegesen átlátha­tóbbá vált az elmúlt évek­ben, számos területen ér­vényesít magas szintű követelményeket. Ugyan­csak előrehaladt a pénz­ügyi szféra átalakulása, kedvező változások tör­téntek mind a szabályozás, mind a felügyelet, mind pedig a kockázatok csök­kentése terén - állapítja meg a Nemzetközi Valuta­alap (IMF) jelentése. KRÓNIKA Kulturális központ Lendván (Folytatás az 1. oldalról.) Segíteniük kell a szlovén vál­lalkozóknak és az intézmények­nek is, de a magyarok helyi közösségeinek is - szögezte le. Elmondta, hogy a találkozón szóba kerültek a szlovéniai magyarság könyv- és tankönyv­ellátási gondjai, a magasabb oktatási és művelődési igények kielégítésének a lehetőségei, a lendvai (Lendava) Magyar Kul­turális Központ megteremtésé­nek a kérdése. E központ kiala­kításának társfinanszírozója a magyar állam, s a miniszterel­nök már ígéretet tett arra, hogy ez a beruházás még az idén meg­kapja a megfelelő magyar költ­ségvetési támogatást. A köztársasági elnök ki­emelte, hogy a szlovéniai magyarság képviselőivel a magyarországi státustörvényről is tárgyalt. Ezzel összefüggés­ben reményét fejezte ki, hogy a törvényt hamarosan nagy parla­menti támogatottsággal elfo­gadják, és az a szlovéniai magyarság jogait és érdekeit is szolgálhatja. Mádl Ferenc a nap folyamán a ljubljanai parla­mentben találkozott Borut Pahorral, a szlovén törvényho­zás elnökével, aki díszebéden látta vendégül a köztársasági elnököt és kíséretét. A magyar államfő látogatást tett a ljublja­nai városházán, majd szlovén ellenzéki pártok képviselőivel találkozott. Milan Kucan szlovén elnök és felesége csütörtökön díszva­csorán fogadta Mádl Ferencet és feleségét, aki a magyar köztár­sasági elnök hivatalos látogatá­sának első napján különprogra­­mon vett részt. Mádl Ferenc kétnapos hivatalos látogatásra érkezett Szlovéniába, Milan Kucan szlovén államfő meghívására. A képen: Mádl Ferenc (balra) és Milan Kucan az Elnöki Palotában Fotó: mti Csökkenteni kell a belső államadósságot Orbán: A politikai stabilitást a kétpártrendszer kialakítása még javítaná (Folytatás az 1. oldalról.) Ezzel kapcsolatban megje­gyezte: indokolt a magyar kis- és középvállalatok megerősí­tése, hogy a külföldi tulajdon­ban lévő cégeknél gyorsabban növekedjenek, és így a külföldi tulajdonú cégek aránya a gazda­ságban közeledjen az európai átlaghoz. A kormányfő a legfontosabb megoldandó problémák között említette még a regionális különbségek kiegyenlítését, valamint a belső államadósság ügyének rendezését. Hangsúlyozta, hogy a korábbi külső adósságcsapdá­ból Magyarországnak sikerült kilábalnia, közben azonban a belső adósság olyan méretűre növekedett, hogy a költségvetés bevételének minden harmadik forintját ennek kamatai vitték el. Igaz, mára itt is javult a helyzet, hiszen már csak minden negyedik forintot kell erre fordí­tani. Orbán Viktor szerint remek eredmény, hogy a költségvetés elsődleges egyenlege szuffici­­tes, kérdés azonban, hogy ezt milyen mértékben lehet és kell emelni. Utalt arra, hogy az IMF és a Világbank szakértői még nagyobb elsődleges egyenleget szeretnének. - A magyar gazda­ság legnagyobb problémája 4—5 éven belül a szűkös munkaerő­kínálat lesz, ez veszélyeztetheti a növekedést - hangsúlyozta Orbán Viktor, kiemelve, hogy e probléma megoldása felé tett első lépés a státustörvény meg­alkotása. Aláhúzta azt is, hogy nem csak a határon túl élő magyarokkal, hanem a Kárpát­medencében élő más nemzetek tagjaival is számolnak a munka­erő-probléma megoldásában. A magyar modell sikerének felté­tele a kormányfő szerint a politi­kai stabilitás. Magyarország az egyetlen állam, ahol 1990 óta minden kormány kitöltötte mandátumát. Utalt arra, hogy amikor a kétpártrendszer kiala­kulásáról mint kívánatos modellről beszélnek, akkor éppen e politikai stabilitást tart­ják szem előtt. - Szerintem az olimpia rend­ben van - válaszolta Orbán Vik­tor arra a kérdésre, hogy meny­nyire reálisak egy magyaror­szági olimpia megrendezésére vonatkozó elképzelések, és mennyire képezi ez a magyar modell részét. Orbán Viktor elmondta, hogy több üzletemberrel is tárgyalt erről a kérdésről. Morvaiék nem nyugszanak bele Új jelölt akadt az adatvédelmi biztosi posztra Budapest (mti)­­ A Megamorv-Pető­fi Bizottság demokrati­kus és törvényes úton szeretne választ kapni arra, vajon Petőfi Sándor földi maradványait találta-e meg 12 évvel ezelőtt Bar­­guzinban, de a kérdés megnyugtató lezárása érdekében akár az engedetlenségig is kész elmenni - mondta Morvai Ferenc vállal­kozó, a bizottság elnöke sajtótájékoztatóján. A képen: Morvai Ferenc (balra) és Kiszely István antropológus Budapest (mti) - Az MSZP a jövő héten alakítja ki álláspont­ját a koalíciós frakcióknak az adatvédelmi biztosi posztra tett új jelöléséről - közölte Nagy Sándor parlamenti frakcióve­zető tegnap. Az ellenzéki politi­kus arra reagált, hogy Szájer József, a Fidesz parlamenti frak­cióvezetője bejelentette: a Fidesz - koalíciós partnereivel egyetértésben - módosította az adatvédelmi biztosi poszt betöl­tésére tett korábbi javaslatát, s Molnár Miklóst, az ELTE jogi kara államigazgatási tanszéké­nek vezetőjét jelöli ombuds­­mannak. A parlament napirendjén Budapest (mti)­­ A parlament lefolytatta a volt egyházi ingat­lanok tulajdoni helyzetének ren­dezéséről szóló javaslat részle­tes vitáját csütörtökön. Az elő­terjesztés a korábbinál nagyobb körben adna lehetőséget az egy­ház pénzbeli kártalanítására. Az élelmiszerekről szóló törvény EU-jogharmonizációs módosí­tásának tárgyalásakor elhang­zott: egyszerűsödnének az élel­miszerek előállítására vonatko­zó eljárási szabályok. Az előter­jesztés értelmében megszűnne az import élelmiszerek kötelező előzetes minőségvizsgálata is. Népszavazást? Budapest (mti) - Demszky Gábor főpolgármester népsza­vazást tartana kívánatosnak az olimpiai rendezés ügyében. Mint tegnap a sajtónak kijelen­tette, az olimpia rendkívüli te­hertétel lenne az ország számá­ra, ezért maguknak az érintet­teknek, a magyar állampolgá­roknak kellene eldönteniük, vállalják-e ezeket a terheket. I Elutasították az amerikaiak rakétaterveit? Bécs (mti)­­ A Die Presse című bécsi lap csütörtökön azt írta a budapesti NATO- csúcsról, hogy a színfalak mögött vad alkudozás folyt az amerikai rakétaelhárítási rendszer tervéről. Ez tulajdonképpen nem is szerepelt a napirenden, s Colin Powell amerikai külügyminisz­ter az elképzeléssel újra heves ellenállásba ütközött az európai szövetségeseknél. Powell sze­rette volna elérni, hogy a záró­­dokumentumba bekerüljön, hogy az úgynevezett latorálla­mok rakétái a NATO-államok közös biztonságát fenyegetik, de ez diplomáciai körök szerint főleg Németország és Francia­­ország ellenállásán megbukott. Az Egyesült Államok terve - amely szerint olyan védelmi rendszert épít ki, amely a kilőtt ballisztikus rakétákat nukleáris vagy vegyi robbanótöltetekkel el tudja fogni - nemcsak Orosz­ország és Kína részéről ütközik ellenkezésbe, hanem az európai NATO-tagállamoknak is fenn­tartásaik vannak a terv értelmét illetően, mivel újra beindíthatja a nemzetközi fegyverkezési spi­rált — írta a Die Presse. Végül a záródokumentum­ban mindössze annyi áll, hogy a szövetségnek „képesnek kell lennie... a tömegpusztító fegy­verek további terjedéséből eset­leg adódó veszélyekkel való szembeszállásra..., s az aláírók üdvözlik, hogy az Egyesült Államok konzultációkat kezdett az amerikai katonai stratégia átalakításáról a szövetségesek­kel és más érdekelt felekkel”, to­vábbá hogy az Egyesült Álla­mok további terveit illetően a szövetségesek nézeteit is be kí­vánja vonni. 2001. június 1. PÉNTEK Hét évig tarthat a korlátozás Bécs (mti)­­ Gör­an Persson, az Európai Unió soros elnökségét betöltő Svédország kormányfője és Wolfgang Schüssel osztrák kancellár tárgyalásai után kiszi­várgott, hogy a munkaerő szabad áramlásának korlátozásáról szóló szerdai megállapodás hét évig terjedő átmeneti rendezésről szól. Két évig minden régi tagállamra vonatkozik a korlátozás, majd a két év elteltével kötelező felül­vizsgálat következik. Attól kezd­ve azok a régi tagállamok, ame­lyek jónak látják, lebonthatják a korlátokat. Az ötödik év után újabb felülvizsgálat kötelező. Jobboldali az alsóházi elnök Róma (mti)­­ Pier Ferdinando Casini, a választásokon győz­tes Szabadságokjogok Háza nevű jobbközép pártszövetség­hez tartozó Kereszténydemok­rata Központ (CCD) 45 éves el­nökét megválasztották az olasz parlament alsóházának, a kép­­viselőháznak az elnökévé má­jus 31-én. Casinit a szavazás negyedik fordulójában egysze­rű többséggel választotta meg a 630 tagú testület Bevonultak a szerb alakulatok Mali Trnovac (mti) - Kisebbségi albán gyerekek nézik, amint a szerb rendőrség különleges alakulatának páncélautói bevonul­nak falujukba május 31-én. Ezen a napon az egyesített jugo­szláv biztonsági erők befejezték bevonulásukat a koszovói ha­tár mentén kialakított dél-szerbiai ütközőövezet utolsó, legve­szélyesebb szektorába. A jugoszláv egységek a koszovói nem­zetközi békeerők engedélyével foglalták vissza az övezetet, hogy véget vessenek az albán gerillák tevékenységének Javult a magyar rendészeti szervek munkája Budapest (mti)­­ Magyaror­szág csatlakozása az Euró­pai Unióhoz nem jelent biz­tonsági kockázatot az EU- tagországok és az EU-pol­­gárok számára. Ezt Pintér Sándor belügymi­niszter jelentette ki azon a csü­törtöki találkozón, amelyen tájékoztatta a Budapesten akk­reditált EU-nagyköveteket tár­cája integrációs tevékenységé­ről és célkitűzéseiről. Staffan Carlsson, a soros EU- elnök, Svédország nagykövete értékelése szerint Magyarorszá­gon javult a rendészeti szervek felszereltsége, nőtt a létszámuk és a képzettségük, előrelépés történt a vízumpolitika harmo­nizációjában. - Az említett területek fonto­sak, de fontos a szervezett bűnö­zés elleni küzdelem, a határre­gisztrációs rendszer fejlesztése, illetve a migrációs kérdés is - tette hozzá. Michael Lake, az EU magyarországi főmegbízottja úgy vélte: a határellenőrzés terén, a szervezett bűnözés és a korrupció elleni harcban, a menekültügyben maga az unió is gondokkal küzd. E tekintet­ben az Európai Unió segítsége, a Phare-programok, különösen a Twinning-program - amelynek keretében uniós minisztériumi szakértők segítenek a tagjelöl­teknek- meghozta a kívánt gyü­mölcsöt Magyarországon.

Next