Vegyipari Munkás, 1948. január-november
1948-01-01
2 Kivonat az „Ifjúság 1947. december 22-i számából: Ifi a mester, a főbizalmi, a tervellenőr a Hutter ifjúmunkásainak olajgyárában Hutter olajgyár? — ismétli az erre afelé tájékozatlan idegen kérdését az 55-ös villamos kalauza a rákospalotai végállomás bódéja előtt. Megfordul, kezét előre nyújtva mondja: — Látja? Az a kis szürke skatulya! Előre az aszfaltos úton, aztán jobbra fordulni! A kis szürke skatulya árnyékával szinte befedi egész Rákospalotát. Óriási, szürke betonkolosszus. Felhő* karcoló. Emeleteinek száma „mindössze“ tizenhárom... Ez a gyár lelke, legfontosabb része: a siló. Építkezéseit most fejezték be, nemrégen. Azaz, hogy még nem fejezték be, a lift még szerelés alatt áll. Itt van a hántoló és daráló, meg a napraforgó raktár. Magyarországon nincs ehhez hasonló 13 emeletes, nehéz gépekkel felszerelt üzem ... 12 vagon olajat # naponta! Ez az üzem a Hutter és Lever* gyár egyik fontos része, most pincétől a padlásig a gyár ifjúmunkásaié lett. Betontárnákon keresztül turbinás elevátorok szívják fel zúgva a raktárból a napraforgómagot. Kavarog a por. . . Óriási, mozgó gépek nyelik zsákszámára a dús olajtartalmú magot. A gépek gyomrában ventillátorok sikítanak, pokoli erővel vágják a magvakat egy hengeralakú acélfalhoz. A magból leválló héját bonyolult csőrendszerrel dolgozó gépek elszívják. A mag a darálóba kerül.. . így folyik a 13 emeletes „beton skatulyában“ a munka, most már 60 ifjúmunkás munkája. Az üzem napi termelése 6—7 vagon körül mozog. De egyre emelkedik. Az ifjúmunkások mielőtt átvették üzemüket, komoly, észszerű racionalizálási javaslatokat dolgoztak ki. Vállalták ezeknek végrehajtását és az, hogy 12 vagonra emlik a napi termelést. Önbizalom, jókedvű növekvő termelés A tizedik emelet egyik sarkában alig két méternyire a zakatoló gépektől kis fakuckó áll, ez az üzemi iroda. Rozsmann István ifjúmunkás, az ifi-üzem tervellenőre egy grafikonon dolgozik. Ö „ötlötte ki“ először az ifi-üzem gondolatát. Ő kilincselt ötletével ajtóról ajtóra a gyárvezető* ségnél és ő végezte a szervezés munkáját is. Hogyan is sikerült létrehoz ni ezt az üzemet? Megmondom őszintén, az ötletet a textiles ifik „Munkásegység textil* gyárától“ loptuk. Ifjúmunkásaink szétszórva dolgoz* tak a gyárban. Az első gondolata az volt, valahová egy helyre kellene összpontosítani őket. Ebben az üzemben három műszakban dolgoznak if* júmunkásaink. Mindenkinek saját, ön*álló munkaköre van. Ifi a mester, a ■ főbizalmi, a két bizalmi, a tervellenőr, a művezető. Az ifimunkások saját , önálló munkakörei növeli önbizalmukat, cselekvőképességüket, állandó a jókedv, a lendület és ezzel együtt a termelés emelkedése. Már folynak a munkaversenyeink, minden hónapban a győztes csoportot ünnepélyes vacsorán jutalmazzák meg. Nagyszerű, vidám dekorációk kerülnek majd a komor gyárfalakra, faliújságokat szerkesztünk, kultúrelőadásra készülünk. — Azt hisszük, ha sikerül a mi kísérletünk, az üzemben, gyárban találunk majd követésre. A 13-ik emeleten óriási tábla állt, kivilágított betűkkel ez volt ráírva: „Május.“ Ez a tábla ellátszott esetenként egész Pestig. A villanybetűk most ezt fogják hir* detni: „SZÍT IFI ÜZEM“• júmunkások beszervezéséről és elzár* juk előttük azt a lehetőséget, hogy érdekvédelmi szervezeteinket kiépítve sérelmeiket orvosolni tudják. Azonban, mint az elmúlt két évben, mindig, most is győznie kellett a józan meggondolásnak. Ennek következtében ugrásszerűen indult meg a vidéki szervezkedésünk. Hol itt, hol ott épült ki a „SZÍT“ mozgalom, alapját vetve meg annak, hogy az ifjúságot ipari vonalon egységbe tömörítsük. Munkásegység jegyében, pártkülönbség nélkül tömörültek a vidék dolgozó fiataljai ebbe az ifjúsági szervezetbe. Megnyílnak az üzemekben az ifjúsági helyiségek, hogy a kocsmázás és tivornya helyett üzemi club életet tudjunk kifejleszteni, ahol a fiatalok szórakozásáról, foglalkoztatásáról az ifjúság vezetői gondoskodnak. Sportpályákat nyitnak meg, ahol a futball mellett már a röplabda, kézilabda és más sportágakat is űzik Máshol népi táncokon, népi játékokon keresztül nevelik kultúrára az ifjúságot. A nevelésen, szórakozáson túl a „SZÍT“ az ifjúmunkások érdekét képviseli, sérelmeiket orvosolja. Meg van rá a lehetőség, hiszen minden ifjúsági titkár tanácskozási joggal részt vehet az üzemi bizottsági értekezleten és feltárhatja közvetlenül az illetékeseknek azokat a sérelmeket, problémákat, amelyek az ifjúmunkásokat terhelik és életüket elkeserítik. (A tanonckérdés, 28 nap fizetett szabadság, leánykérdések, segédproblémák.) A vidéki szervezés megerősíti a Vegyipari „SZIT"-et és lehetővé teszi új eredmények kiharcolását. Legyűrve minden akadályt, harcolunk a magyar dolgozó ifjúság egységes szervezetének megteremtéséért, amit az ifjúság öntudatosításával rövid időn belül elérünk. D. Gy. (szy) VEGYIPARI MUNKÁS Vidéki sz erve*és A szakszervezeti ifjúmunkás* és ta* noncs mozgalmunk az elmúlt két év alatt komoly fejlődésen ment át. Nemcsak azért, mert Nagybudapest ősz* szes üzemeiben, ahol megfelelő lét* számú ifjúmunkás dolgozik, létrehoz* zuk a ,,SZIT“-et, hanem azért is, mert eredményeink révén bebizonyosodott minden ifjúmunkás előtt az a tény, hogy üzemekben, gyárakban csak ez az ifjúsági szervezet tud eredményesen dolgozni. Ez a felismerés vezetett bennünket akkor is, amikor elhatároztuk, hogy a „SZIT" szervezkedését terjesztjük vidékre is és minden nagyobb üzemben életrehívjuk a gyárakban dolgozó ifjúmunkások érdekvédelmi szervét, a „SZIT“-et. Nem volt könnyű e kérdésnek a megoldása már azért sem, mert előbb meg kellett azoknak az embereknek a rögeszméivel küzdeni, akiknek a felfogása az volt, hogy a vidéki szervezkedést engedjük át különböző más ifjúsági szervezeteknek. Vagyis Peyer Károlyhoz hasonlóan kössünk paktumot, amelyben mi lemondunk a vidéki üzemi dolgozói. 1948 január Munkásegységről Amikor mi a munkásegység kérdéseit taglaljuk, akkor lényegében a magyar munkásosztály magatartását, szerepét és azokat a feladatokat beszéljük meg, amelyek kapcsolatban állanak a magyar demokrácia megerősítésével, annak továbbfejlesztésével. Ki kell terjeszteni a munkásegység hatását és erejét a magyar élet minden területére. Minden erővel szilárdítani kell a két munkáspárt szövetségét, hogy így növeljük a magyar munkásosztály politikai és gazdasági hatalmát és meggyorsítsuk a népi demokráciáért való küzdelmünket. A reakció berkeiben állandóan folyik a cselszövés a munkásegység ellen. Eredményt idáig még nem értek el, a jövő is csak csalódást hozhat számukra. Ennek biztosítéka a két munkáspárt. Még két pártban vagyunk, de ideológiailag sok kérdésben annyira közel állunk egymáshoz, hogy gyakran úgy érezzük, mintha már egy párt lennénk. Ez az ideológiai közeledés adja meg a munkásegység szilárdságát és biztosít bennünket arról, hogy minden megpróbáltatást ki fog állni a két munkáspárt. Minden túlzás nélkül megállapítható, hogy a magyar demokrácia közel három év alatt azért tudja a komoly politikai és gazdasági eredmények egész sorozatát felmutatni, mert megszűnt a magyar munkásosztályon belül a testvérharc, mert a két munkáspárt összefogásán és a szabad szakszervezeteken keresztül biztosítva van a magyar munkásosztály egységes harci akarata és vezetése a magyar reakció ellen. A magyar munkásosztály is tanult a fasizmus ideiglenes győzelmeiből és megértette a fasizmus bukásának döntő okait is. Megtanulta a magyar munkásosztály is, hogy történelmi szerepét csak akkor tudja betölteni, ha sorai megbonthatatlanok és minden esetben egységesen lépnek fel a nép ellenségei ellen. Tények és nem szavak — meggyőzték a magyar munkásosztályt a két munkáspárt harci szövetségének helyességéről. Kimagaslók a magyar szervezett munkás érdemei a demokratikus átalakulásért folyó küzdelemben. Tényként kell leszögezni, hogy az újjáépítés sikerei, a stabilizáció első csatájának kiváló győzelme, mindez elsősorban a magyar szervezett munkásság munkájának és harcának eredménye. A felszabadulás első percétől kezdve egységesen lépett fel a közös ellenség, a reakció ellen. A két munkáspárt irányításának segítségével nem a homályban tapogatózott, hanem tudta, hogy mit akar és hogyan éri el. Ezt a szerepet töltötte be a magyar szervezett munkásság elsősorban azért, mert létrejött a két munkáspárt harcos akcióegysége. Végh Károly Szeretném ha vadalmafa lennék Szeretném, ha vadalmafa lennék! Terebélyes vadalmafa, S hogy testemből jóllakhatna ! Minden éhező kis gyermek Árnyaimmal betakarva. Szeretném, ha vadalmafa lennék, S minden egyes árva gyermek, Ha keserű, könnye pereg Felkeresné s könnyeivel Öntözné meg a tövemet. Szeretném, ha vadalmafa lennék, Mi, ha majd egykor kiszárad És a télapó kivágat, Lángjaival felszárítná Könnyeit a bús árváknak. S ha csakugyan vadalmafa lennék, Volna öröm a földön és Sehol semmi bús szenvedés, S a mosolygó fejeket nem Bántaná az elköltözés JÓZSEF ATTILA