Vegyipari Dolgozó, 1965 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1965-01-09 / 1. szám

Tanácskozott a szakszervezet központi vezetősége (Folytatás az 1. oldalról) ben a nyereségrészesedés kifizetésénél is, és jobban be kell tartani az idevonatkozó irányelveket és magát a Munka Törvénykönyvét. A különböző jutalmak kiosztásánál is fel kell számolni azt a gyakorlatot, hogy a munkától függetlenül, egyszer egy évben mindenkire sor kerüljön. Az erkölcsi ösztönzés javítása terén is vannak tennivalók. Végre kell hajtani, amit az 1022-es MTSZOT- határozat előír a kiváló dolgozók, a szocialista brigádok népszerűsítésére. Változtatni kell azon is, hogy az MTSZOT vándorzászló és az élüzem cím elnyeréséért folyó harc ne csak április— májusra korlátozódjék, és ne csak az úgynevezett értékelő szervek ügye legyen. A takarékosságnak nagy hagyománya van a vegyiparban. Ez abból is adódik, hogy az ipar nagyon anyagigényes, és nagyon beruházásigényes. A közgazdászok szerint a vegyiparban 1 százalékos anyagmegtakarítás 81 millió forintot jelent. 1985- ben nagyon lényeges, hogy olyan közsszellemet tudjunk kialakítani, amely minden szinten elítéli a pazarlást. Elsősorban az anyaggal kell a vegyipar minden területén takarékoskodni. Jelentős mértékben szorulunk importra, s ezért takarékoskodnunk kell az importanyagokkal. Fontos, hogy a trösztök és a vállalatok az elkészítendő intézkedési tervekben ennek a témának külön fejezetet nyissanak. Szakszervezetünk elnökségének a minisztériummal együtt mindenhol támogatnia kell azokat a kezdeményezéseket, melyek arra irányulnak, hogy a tőkés importot a hazaival, illetve szocialista relációból behozott anyagból pótolják. Ismét vissza kell térnünk központi vezetőségünknek 1963-ban hozott exportimportról szóló határozatára, mert az ma még aktuálisabb, mint eddig volt. Fontos terület a beruházásoknál és a rekonstrukcióknál elérhető megtakarítás. Erre is van központi vezetőségünknek jó határozata, és egy részletes módszertani útmutatója is; most csak az szükséges, hogy ezek alapján dolgozzunk a gyakorlatban. Ezeknek a tennivalóknak a teljesítésére nagyszerű alkalmat ad most a felszabadulási verseny, melyben már eddig is megnyilvánult a dolgozók kezdeményezése és alkotókészsége. Ezeket a feladatokat kell mindenütt az éves versenyvállalások középpontjába állítani. A szakszervezeti szervek helyzetével, tevékenységével, a dolgozók bevonásának problémáival foglalkozott azután a beszámoló. Hangsúlyozta, hogy az egyszemélyi vezetés elvének megszilárdításával együtt a demokráciát is erősíteni kell. E két dolog csak együtt élhet és hathat elevenen, tartósan és hatékonyan. A legkiválóbb központi irányelv és utasítás is csak akkor lesz eredményes, ha végrehajtására megnyerjük a dolgozókat. Amikor pedig a feladatok nehezebbek, bonyolultabbak, és ez vonatkozik az 1965-ös esztendőre, nagyon fontos, hogy a gazdasági és a mozgalmi szervek egy nyelven beszéljenek. Jelenleg a szakszervezeti választások folynak. Ez a munka nem vonja el a figyelmet a fő termelési feladatoktól, hanem még inkább elősegíti a dolgozók jobb tájékoztatását, bevonását a feladatok megoldásába. A dolgozók bevonásának egyik legfontosabb fóruma a termelési tanácskozás. Mi keveseljük azt a demokráciát, amely a termelési tanácskozásokon érvényesül. Az utóbbi két évben a legtöbb helyen csökkent az érdeklődés és az aktivitás, mert sok a formális vonás ezeken az értekezleteken. A dolgozók javaslataira nem mindenütt reagálnak és intézkednek. Az ilyen jelenség kedvét szegi a javaslattevőnek. Ebben az évben kísérletet teszünk arra, hogyan lehetne intézményesen biztosítani a javaslatok elintézését, megválaszolását. A kísérlet lényege, hogy a javaslatokat úgy csoportosítsák, hogy annak az asztalára kerüljön, akinek módja és kötelessége elintézni. Első fokon az üzemvezető bontsa két részre: mi az, amit ő el tud intézni, mi az, amit a gyáregység, illetve a vállalatvezető asztalára kell áttenni. Ezt a napjainkban megjelent, a művezetők jogkörét kiszélesítő rendelet is előírja. A gyáregység, illetve a vállalatvezető ugyancsak végeztesse el a kettős beosztást: mi az, ami az ő hatáskörében elintézhető, és mi az, amit a tröszt vezérigazgatójának kell tennie. A tröszt vezérigazgatója további kettős csoportosítást végezhet, és mint középszinten a termelést irányító operatív szerv, tegyen intézkedést az általa elintézhető kérdésekben a vállalat felé; ez egy kicsit kötelezi a vállalatvezetést is arra, hogy ő se feledkezzék meg erről a feladatáról. Amit pedig a tröszt sem tud elintézni, és gondoljuk, hogy ez már leszűkül csak a lényeges kérdésekre, azt tegye az ágazat, illetve a miniszter asztalára. Meg vagyunk róla győződve, mert véleményünk szerint hasznos lenne az ügy szempontjából, ha a kollégium ezeket a termelési tanácskozásokon felmerült tartalmi problémákat tárgyalná meg. Ha nagyobb becsületük lesz a javaslatoknak, amelyeket a dolgozók elmondanak, nagyobb becsületük lesz azoknak a központi célkitűzéseknek is, amelyeket mi a dolgozók elé viszünk. Különösen fontos, hogy ez évben, amikor a felszabadulási versenyben minden becsületes dolgozó és vezető törni fogja a fejét, hogyan lehetne jobban és eredményesebben megoldani a feladatokat, reagáljon és intézkedjen mindenki a maga területére. Sokat várunk e téren a szocialista brigádmozgalomtól, a második országos szocialista brigádvezetői tanácskozástól. A beszámolóban csak a legfontosabb termelést segítő feladatainkat emeltük ki — mondotta befejezésül a főtitkár. — A szakszervezet éves munkaprogramja tartalmazza azt a sokoldalú feladatot, amelyeket 1965. évben a bv-nek, az elnökségnek és a munkabizottságoknak kell majd megoldani, hogy a vegyipari dolgozók művelődési, kulturális igényei magasabb színvonalon nyerjenek kielégítést. Több gondossággal, felelősséggel, meglevő adottságaink jobb kihasználásával kell küzdenünk 1965. évben a vegyipari dolgozók élet- és munkakörülményeinek javításáért, törvényeink, rendelkezéseink betartásáért, dolgozóink jogainak tiszteletben tartásáért. Bonyolult és nehéz feladatokat kell megoldanunk 1965-ben, de nincs hálásabb feladat, mint azért munkálkodni, hogy szocializmust építő országunkban a vegyipar mindjobban éreztesse gazdagító, megtermékenyítő hatását, a népgazdaság szinte valamennyi ágában, a dolgozók életének szebbé, kulturáltabbá tételében. A beszámolót vita követte, amelyben a kv-tagok közül részt vettek: Mezei Barna, Hidegkúti István, Scheszták Gyula, dr. Zádor György, Balassa János, Görög Lászlóné és Galambos József elvtársak. Felszólalt Gál László, a SZOT titkára és dr. Szekér Gyula, a nehézipari miniszter első helyettese. A vitában elhangzott kérdésekre Szilágyi Sándor főtitkár válaszolt. A központi vezetőség felhívást fogadott el, amelyben a dolgozók elé tárja az 1965-ös felszabadulási verseny főbb célkitűzéseit. Második napirendként a központi vezetőség megtárgyalta a szakszervezet féléves munkaprogramját, majd szervezeti kérdésekről tanácskozott. Dajka Ferencet, a szakszervezet titkárát más fontos beosztásba történő távozása miatt felmentette tisztsége alól, és titkárnak választotta Kamarás Mihálynét. Immár hagyománnyá válik, hogy szakszervezeti bizottságunk — évenként legalább egyszer — meghívja a nyugdíjasokat, töltsenek el néhány vidám órát régi munkatársaik társaságában. A találkozó napján már délután 3 óra tájban benépesült az új ebédlő környéke. Egymást régen látott emberek üdvözölték egymást, s az ismerős gyári dolgozókat kedvesen elbeszélgettek, a portásokkal gyári belépőként most a meghívó szolgált. A vállalat és a társadalmi szervek részéről Kováts Ferenc pártbizottsági titkár, Pólyák József szakszervezeti bizottsági titkár, valamint az szb tagjai, Darvas József igazgató és Szűcs Pálné személyzeti vezető fogadták nagy szeretettel az érkezőket. Már a ruhatárnál kiderült, hogy érdemes volt a találkozót megrendezni, csak látni kellett a fellelkesültséget, az örömnek azt a ragyogását, amely az arcokon tükröződött. Hiszen sokan, akik egymástól távol laknak, már hosszú ideje nem találkozhattak. És máris megkezdődött a beszélgetés, a közös élmények felelevenítése, az új események megbeszélése. Mindenütt a viszontlátás felett érzett öröm látszott. Sok mindenről beszélgettek. Előkerültek régi történnetek, majd a gyár új létesítményeiről szőtték a beszélgetés fonalát. Könnyű volt emlékezni, hiszen majd mindenki ismerte egymást, újból kiderült, hogy a Chinoin dolgozói egy nagy családot alkotnak. És ezt bizonyította az is, hogy a gyár jelenlegi fejlődését ismerték, ez is szóba került, hisz nem véletlenül második otthonuknak tartották az üzemet. A vidám műsor megkezdése előtt Darvas igazgató, majd Pólyák szb titkár kedves, meleg szavakkal köszöntötték nyugdíjasainkat. Szavaik nyomán a visszaemlékezések új mederbe tolódtak. Eközben az szb tagjai itt is, ott is csatlakoztak a beszélgető csoportokhoz, érdeklődtek problémáik iránt, hogy miben segíthetne a szakszervezeti bizottság. Az is kiderült, hogy vannak olyan nyugdíjasok, akik rendszeresen tartják egymással a kapcsolatot, s szinte nap nap után találkoznak baráti körben. A köszöntő után megkezdődött a műsor. Régi ismerősök, nagy mulaltatók jöttek el. Többek között Salamon Béla, Szuhai Balázs, Erdődi Kálmán, Lengyel Gizi, Alfonzo, Heltai Andor, akiknek sziporkázó tréfái, valamint Boros Jolán által elénekelt népdalcsokor mosolyt csaltak a fáradt arcokra, s vidámságot teremtettek a teremben. A kitűnő műsort disznótoros vacsora követte, amelyet leöblíteni sört szolgáltak fel az egyébként a vacsorát is felszolgáló szü-nőtagok, valamint a nőbizottság tagjai. Úgy vettük észre, hogy a vacsora mindenkinek ízlett, senki sem ijedt meg attól, hogy emelni fogja a vérnyomását. A legnagyobb sikere az igazán kitűnő túrószélesnek volt, amely különösen jó hangulatot teremtett. A jó hangulatnak nem lett vége a vacsora után sem. A vidám társaság nem oszlott fel, hanem a kultúrbizottság által szervezett zenekar hangjai mellett tovább tartott a vidám beszélgetés. És az volt a legfőbb következtetés, hogy a mai öregek öregsége sokkal derűsebb, nyugodtabb, mint a régieké. Arra kellett gondolni: sokat látott nemzedék ez. Két világháborút megélt. De megélte azt is, hogy gyermekei nyugodtabban, szebben, boldogabban, emberhez méltóbban élhetnek, és hogy a saját öregségük is megszépült. A Chinoin nyugdíjas-találkozó részvevői meggyőződhettek: a harc, a sok munka, a fáradság nem volt hiábavaló. Erőt, egészséget, jó pihenést kívánunk valamennyi munkában megfáradt nyugdíjas dolgozónak. Süle Ilona, Burián László A Chinoin-család veteránjai újból találkoztak 2 VEGYIPARI DOLGOZÓ Munkaerőgondok a Vegyiműveket Szerelő Vállalatnál Munkánk jellege, valamint az a tény, hogy munkahelyeink az ország minden területén megtalálhatók — attól függően, hol van szüksége a vegyiparnak vállalatunk munkájára —, bizonyos mértékig megnehezíti az üzemszerű munkaerőgazdálkodást. Befolyásolja továbbá az is, hogy vállalatunk most van felfejlődésben. Vállalatunk perspektivikus tervei alapján ez a fejlődés továbbra is tart, és a jövőben létszámunk valószínűleg emelkedni fog. Ami a fizikai munkaerő-helyzetet illeti, a tervezett létszámot sikerült tartani, ha nem is a szükséges minőségben, de számszerűen. Nagy a vándorlás Viszont sajnálattal kell megállapítani, hogy a törzsgárda tagjai kivételével fizikai dolgozóink létszáma állandóan változik. Megállapítható, hogy 70 százalékos arányban a segédmunkásoknál mutatkozik munkahelyváltoztatásra hajlamosság. Szakmunkásaink nagyobb része még kedvezőtlen adottságok esetén sem vállalja a munkahelyváltoztatás következményeit. A fluktuációban közrejátszik a vállalat munkahelyeinek területi adottsága és az ezzel járó időszakos átcsoportosítás szükségessége. A fel-mondások zöme ezen indok alapján történik. Ilyen esetekben a vállalat kénytelen figyelembe venni a dolgozó családi körülményeit, aszerint meghatározni az elengedés módját ismerve a mezőgazdaság helyzetét, a vállalat ezeknek nem gördít akadályt útjukba. Áthelyezéssel ez évben a létszámunk mintegy 7 százalékát adtuk át a BVK-nak (NIM utasításra). A fenn felsorolt indokok úgyszólván a vállalat adottságainak szüleményei. A nagyfokú vándorláshoz azonban nagy mértékben hozzájárult a vállalatnál fennálló néhány alapvető hiányosság is, mint például a szocialista ellátottság gyengesége, béraránytalanságok stb. Kedvezőtlen munkakörülmények A szociális helyzet kedvező alakulását a vállalat a decentralizáltsága — építőipari jellege — miatt saját erejéből a jövőben sem tudja megoldani. Ugyanis a problémák munkásszállók, fürdők és öltözők hiánya miatt merülnek fel. Véleményünk szerint felettes szerveinknek nagyberuházóinkkal (TVK, BVK stb.) kellene ezt a problémát rendeztetni és más iparágakhoz hasonlóan Budapesten is munkásszállodákat kellene építeni a vegyipar dolgozói számára. Ennek a kérdésnek a megoldása vállalatunk szempontjából szinte létkérdés. Bár az átlagkereset vállalatunknál jó arányt mutat, a bérkérdés mégis szerepel a munkaerő-vándorlás okai között. Ilyen például, hogy a magas szakképzettségű dolgozóink személyi bére nem áll arányban a vállalatnál használatos munkakategóriákkal, magasabb, mint a legfelső munkakategória. Vállalatunk profilja az egyedi gyártás. A vegyipar fejlődésével e gyártmányok is fejlődnek és sokasodnak. Gyártmányaink nincsenek profilírozva, műszaki, illetve országos normákat alkalmazni nehéz. Viszont vállalatunk adottsága és körülményeinek figyelembevételével készült normák még nem állnak kellő mértékben rendelkezésünkre. A most lefolytatott vizsgálat szerint normáink zömmel becsült normák. Ez tág lehetőséget nyújt a hibás és téves bérezésnek. Ennek rendezése rövidesen megtörténik. Meg kell jegyezni, hogy a felettes szerveink által (Tröszt) elrendelt nagyszámú soron kívüli munkák is nagyban hozzájárulnak a fent említett hiányosságok növekedéséhez, mert a munkákat sürgősségük miatt, műszakilag nehéz időben elkészíteni. Hogyan változtassunk Bérfeszültséget okoz az is, hogy mikor a szükség úgy kívánja esetenként nagyobb bérért kell alkalmaznunk új dolgozókat, mint a vállalat régi dolgozóit. Amíg ezen hathatósan nem tudunk segíteni, a szakszervezeti bizottság csak a hozzájárulásos kilépés álláspontjára helyezkedhet. Meg kell állapítani, hogy e problémák felszámolása érdekében úgy a vállalat vezetősége, mint, a mozgalmi szervek igyekeznek megoldást találni. Van azonban a munkaerővándorlásnak még egy alapvető tényezője. Ez a munkaerő-csábítás és az, hogy a vállalatok nem tartják be a 6 hónapos munkabér-emelési tilalmat. Ha a személyi bért nem is emelik, más módon egészítik ki a dolgozók bérét a magasabb kereset érdekében (jutalom címén). E visszásságok megszüntetéséhez nagy segítséget ad az Elnöki Tanács rendelete. Biztos azonban, hogy a munkaerő-vándorlást csak adminisztratív úton nem lehet megszüntetni. Ezért törekednie kell úgy a vállalatnak, mint a felettes hatóságoknak a hiányosságok eredőjének megszüntetésére, a mozgalmi szerveknek pedig fokozniuk kell a nevelőmunka hatását. Wéber Henrik, termelésfelelős A szakma ifjú mesterei A Borsodi Vegyi Kombinátnál a szakma ifjú mestere címért verseny indult, melyben harmincketten vettek részt. Szép eredménnyel zárult a verseny, mert négyen arany, hatan ezüst és tizenöten bronz fokozatot értek el. A Borsodi Vegyi Kombinát újítóiból és szocialista brigádtagjaiból a közelmúltban 34 tagú küldöttség taapsztalatcserére indult a Budapesti Vegyiművekhez és a Nitrokémia elektrolízis üzemébe. A részvevők eredményesnek és tanulságosnak tartották a tapasztalatcserén szerzett ismereteket, azokat ezért munkájukban már hasznosítani kívánják. Cikkünk nyomán „A gyógyszer megvan — csak a kupak hiányzik” című cikkünkre a Nehézipari Minisztériumtól az alábbi választ kaptuk. A gyógyszeripar — követve a világviszonylatban kialakult helyes elvet — egyre nagyobb és több területet bekapcsolva igényli a műanyag kiszerelőcsomagolóanyagokat Az egyre növekvő igény kielégítését az 1962—1963. évekre vonatkoztatva — a NIM tárcán kívül — nagyrészt a Hajdú - Bihar megyei Finommechanikai és Műanyagfeldolgozó Vállalatnál — jelenleg a Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalat II. sz. telepe — végezte. Nevezett feldolgozó vállalat már 1963. évben sem tudta teljes mértékben kielégíteni a gyógyszeripar igényeit. A Hajdú-Bihar megyei Finommechanikai és Műanyagfeldolgozó Vállalatot a Nehézipari Minisztérium 1964. január 1-ével vette át és 1. év április 1-ével csatolta a Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalathoz. Az átvétel időpontjában rendelkezésre álló hőre lágyuló fröccsöntési kapacitás 1964. évben történő növelésére — beruházási keretek hiányában — lehetőség nem volt. A Vegyipari Tröszt 1964-re — a meglévő fröccskapacitáson belül — , az 1963. évi szinten felül biztosított gyártást a gyógyszeripar részére. Azonban a gyógyszeripar — távlati igény megjelölése nélkül — negyedévenként közölte egyre felfutó műanyagigényét a feldolgozóiparral, melynek hiánytalan kielégítésére a kapacitás növelése nélkül gondolni sem lehetett. Az 1965. évre vonatkozó gyógyszeripari műanyag csomagolóanyag igények kielégítésének lehetőségeiről a Gyógyszeripari és a Vegyipari Trösztök közös tárgyalásokat folytattak. Ennek megfelelően a Gyógyszeripari Tröszt a legrövidebb időn belül elkészíti egy kétéves távlati műanyag csomagolóanyag igénylistáját. A Vegyipari Tröszt az 1964. év végén beérkező új beszerzésű nagy teljesítményű fröccsgépeket 1965. I. negyedévétől folyamatosan üzembe helyezi, ami lehetőséget ad a gyógyszeripari igények Gyógyszeripari Tröszttel együttesen végzett sorolás szerinti kielégítésére. Dr. Csákvári György, Nehézipari Minisztérium Túlteljesítették a tervet Az alább felsorolt üzemek dolgozói különösen elismerésre méltó munkát végeztek az év folyamán. Eredménye, hogy több millió forint kerül terven felül befizetésre. A Csepeli Kőolajipari Vállalat 1964. évi termelési és gazdasági tervét december 19-én teljesítette, nyereségi befizetési tervét pedig fenti időpontban 100 százalékra teljesítette. Előreláthatólag körülbelül 5 millió forinttal teljesítik túl a termelési és gazdasági tervüket. A Phylaxia Állami Oltóanyag Termelő Intézet az 1964. évi 273 378 forintos termelési tervét 1964. november 30-ig teljesítette. Az év hátralevő időszakában terven felüli exportszállítási értékük 8348 forint. Az OGV Pálma Gumigyár 1964. évi tervét december 12-én teljesítette. Mintegy 16 millió forintos túlteljesítésre volt lehetősége. Fentiek figyelembevételével az éves tervüket körülbelül 105,5 százalékra teljesítették. A Budapesti Vegyiművek 1964. évi tervét december 12-én globálisan teljesítette. Az év végéig körülbelül 50 millió forint túlteljesítést tudtak elérni. Új gyár született A Német Demokratikus Köztársaság fővárosában, Berlinben felépült az új szilikon gumigyár. Az új gyár hő- és nagy nyomás-ellenálló szilikon-gumi terméket állít elő. A gyár nemrég kezdte meg működését: különleges alkatrészeket szállít villamosmozdonyok és vegyipari gépek gyártásához.