Farkas Gábor (szerk.): A Dunántúl településtörténete IV. 1867-1900 - Településtörténeti konferencia anyaga (Veszprém, 1982)
II. TELEPÜLÉS- ÉS IGAZGATÁSTÖRTÉNETI SZEKCIÓ
megőrizni, másrészt azonban az uralkodóház iránti lojalitását kidomborítani. Minden évben ünnepélyt tartottak október 6-án és március 15-én, de Erzsébet királyné halálának és Ferenc József koronázásának évfordulóján is. 1903-ban a királyné halálának évfordulóján Villányi Henrik, 1913-ban a koronázás évfordulóján Bán Samu igazgató mondott beszédet. Persze az uralkodóháznak ez ünnepei helyett 1920. után a simanovai csata évfordulóján és a kormányzó nevenapján tartottak ünnepélyt, de legalább az önképzőkör díszülésén emlékezett meg Ferenc József halálának évfordulójáról is. 1906-tól kezdve az iskola vállalkozásaként, de külön tanfolyamként egy éves női kereskedelmi szaktanfolyamot is szerveztek , polgári iskolát végzett leányok számára. Itt eleinte szépírást, később gépírást és gyorsírást, kereskedelmi levelezést, német levelezést, kereskedelmi földrajzot és némi könyvvitelt tanítottak. Ezzel kísérleteztek már 1901-ben és 1902-ben is, de akkor nem volt elég jelentkező. 1906-tól 1931-ig azonban a tanfolyamot minden évben levezették, a részvétel eléggé hullámzó volt. 1906- 7-ben 38-an végezték el, közülük 9 nem izraelita, 1909-10-ben.26n 10 19 13-14-ben 36' 10 19 2 2-2 3-ban 65n 24 19 2 7-2 3-ban 35n 18 19 29-30-ban 26n 20 Feltehető, hogy a tanfolyamot a nem izraeliták többségbe kerülése miatt szüntették meg. Az iskola jellemzéséhez tartozik az is, hogy vezetői jól értettek a hírveréshez. Az értesítőkön az iskola alapításának idejéül mindig 1857-et tüntettek fel, holott az 1391. előtti iskolának a polgári végzettséggel azonos értékét is csak az 1360- as években ismerték el. 1906-ban Bán Samu, az iskolának kezdettől fogva igazgatója, 40 éves tanári szolgálati jubileuma alkalmából Ferenc József rendet kapott. Ezt ezentúl az értesítőt mindig feltüntették, az érdemrend átadására pedig óriási díszünnepet rendeztek a városháza dísztermében, ahol Grünhut Henrik, a hitközség alelnöke elnökölt, de az ordot a főispán adta át,és még hat üdvözlő beszéd hangzott ela polgármester, a főrabbi,a kereskedelmi iskolák főigazgatója, a megyei tanfelügyelő és a piarista gimnáziumigazgatója részéről is. Kétségtelenül a végzős diákok számihoz képest az iskolának sok volt a hősi halottja. De éveken át az értesítőkben közölték a fényképüket, rövid életrajzukat és haláluk körülményeit,ezzel is dokumentálva az iskola hazafias érdemeit. 1932-ben a hitközség úgy döntött, nem tudja tovább viselni az iskola fenntartásának költségeit. Ebben persze szerepe volt annak is, hogy a tanulók többsége már 10 éve nem izraelita volt. A fenntartást átvette Nagykanizsa város, mely már évek óta anyagilag is hozzájárult az iskola fenntartásához. Az átadáskor az igazgató és a régi tanárok mind a helyükön maradtak, csak az óraadók többsége változott. Mind a város tanácsa, mind az akta